Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. április (10. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-26 / 97. szám
Május 1-re elsők akarunk lenni a járásban Legutóbbi tanácsülésünkön a tanácstagok és dolgozó parasztok a begyűjtés állását tudakolták a végrehajtó bizottságtól. Kővágó elvtárs, a begyűjtési megbízott, azt a választ adta, hogy a já- rási rangsorban a negyedik helyen állunk. Ezt követően a kibővített VB- ülés megállapította, hogy a helyezés ellenére is igen elmaradtunk. Ezen az ülésen jelen volt az állandó bizottság, a felvásárló- szervek és a népfront-bizottság képviselője is. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a tanács munkájában felütötte fejét a nemtörődömség és közöny a begyűjtési tervek teljesítésével kapcsolatban. Például sertésből az éves tervhez viszonyítva 6, vágómarhából 10, tejből 20, tojásból 46 százalékot értünk el mindössze. Azt is megállapítottuk, hogy dolgozó parasztságunk semmivel sincs rosz- szabb anyagi helyzetben, mint a múlt évben. Ezek szerint a hiba bennünk Ós a begyűjtési szervekben keresendő. Túlzottan az önkéntesség elvére hivatkozva, csak felvilágosító munkával akartuk a tervet teljesíteni. Kétségtelen, hogy ez képezi továbbra is munkánk alapját. Emellett a szankciókat is alkalmaznunk kell megfelelő esetekben. Van olyan kulák, aki múlt évi és idei kötelezettségével is hátralékban van, sok az olyan, aki azért nem ad be semmit, mert lovat vesz, házat akar építeni, vagy éppen rádiót s egyebet akar vásárolni. Sőt amellett, hogy nem teljesítenek, igen fennen hangoztatják, hogy -kibírhatatlan az élet.« A végrehajtóbizottsági határozat kötelezte a VB elnökét és a begyűjtési dolgozókat, hogy a legrövidebb időn belül személyenként figyelmeztessék a hátralékosokat s nemteljesítés esetén a törvény szigorával járjanak el. Munkánk eredménye, hogy az elmúlt hét folyamán 12 sertést és 3 vágómarhát gyűjtöttünk he. Ez azt jelenti, hogy egy hét alatt többet teljesítettünk, mint ez- ideig két hónap alatt. Rövid határidőket szabtunk a sertéshátralékosoknak. De tudomásukra hoztuk, hogy hol van és hol lehet vásárolni hízottsertést. Ugyancsak a szarvasmarhám való társulást is szervezzük. Nagy a lendület a tojás- és baromfibeadásban, sikerült elérni, hogy minden termelő megkezdte a teljesítést. Hangoshíradón, versenytáblán s egyéb formában népszerűsítjük az eredményeket. A becsületes dolgozók lelkesednek és teljesítik a tervet, mert látják, hogy a tanács foglalkozik velük. Dolgozóink támogatják a tanácsnak azt a törekvését, hogy május 1-re községünk a járásban első helyre kerüljön. De elsősorban azt szeretnénk elősegíteni, hogy járásunk és megyénk az utolsó helyről végre elmozduljon. Indítson harcot megyénk mindenegyes járása és községe ezért. Drágszél dolgozói ebben a harcban nem maradnak el. Ha a tanácsok és a begyűjtési szervek az élre állnak, lia mozgósítják a becsületes dolgozókat és megmozgatják a ku- lákokat, — akkor az eredmény nem is marad el. Deros Ferenc VI3-elnök, Drágszél. Tízezer holdon vetették ei a kukoricát Kecskemét környékén A megye magasabb fekvésű területein, különösein a lazaszerkezetű bamahomcic ■ talajokon az erősebb hidegek elmúltával azonnal hozzáláttak a kukorica- vetéshez. A jól előkészített földeken gyorsan halad a munka. Kecskemét környékén az elmúlt hét folyamán több, mint 10.000 holdat vetettek he kukoricával. Rövid pár nap alatt csak a város határában 4400 holdon vetették el a kukoricát az egyénileg dolgozó parasztok. A termelési bizottságok javaslatára az egyéniek közül ás sokan alkalmazzák a négyzetes vetés módszerét, Papp József 12 holdad mintagazda is négyzetbe veteti© el 3 hold kukoricáját. László- fal ván Deák József 16 holdtxs középpairasKt és több gazdatá;-- Sa is négyzetbe vet. A múlt bét utolsó napján ismét többezer holdon folytatták a munkát. Ekkor kezdett a kukorica vetéséihez a kecskeméti Uj Tavasz, a Kossuth és a Törekvés Termelőszövetkezet Is. Istvánfalu a seregszemlére héssiiL•• Komor felhők úsznak a csii- lagtalan éjiben. Sötét van, csak a gépkocsi lámpája hasít éles csíkot az estébe. Nehezen haladunk előre a hepe-hupás beké- tőútom. Tiszaújfalu villanylám- pái már messze mögöttünk maradnak. Nemsokára kibontakozik egy kis tanyai iskola homályos körvonala. Meg kell állnunk a gépkocsival. Tovább az utat gyalog kell megtennünk. Istvámfalunak nevezik ezt a környéket, de lényegében véve csak szétszórt tanyai település. — A felszabadulás előtt Sterb Ferenc, a Pálffi- grófok rokonának 1000 holdas birtoka nyújtózott itt. Az itt lakó parasztok; cselédek része a megalázkodás, a nélkülözés, a nyomor volt. Itt helyezkedett még el a magyarországi bencés szerzetes rend, a híres Berecz- ikolasztika zárdája. —• Ezek nyomták rá a bélyeget az akkor itt élő népek életére. A koromsötét iskola egyik ablakán a petróleumlámpa halvány fénye dereng. Zenei hangok hallatszanak az épületből. Később megtudjuk, hogy a környék híres zeneszerszámának a tekerőnek, vagy ahogy az itteniek nevezik: a nyenyerémek a hangja. Próbára gyűl tele össze itt a fiatalok, fiúk, lányok. A környékbeli parasztok 6—<1 kilométerről járnak ide gyalog, vagy kerékpárral a napi munka után, hogy a kultúrsaomjuka-t enyhítsék. Ahogy a terembe lépünk, befejeződik a zene, elcsitul a zaj és Vörös Sándor tanító vezetésével megkezdődik Csiki Gergely: Buborékok című darabjának a próbája. Még nem megy minden zökkenés nélkül, de majd fog menni, mert nagy az akarat és nagy az igyekezet. A DISZ kulturális seregszemléjére készülnek, ez a tudat hatja át a szereplőket és ez ad fokozottabb felelősséget és még nagyobb lelkiismeretességet a munkájukhoz. A lelkesedésből bőven kiveszi a részét a Barnacsalád is. A próbán az öt Barna-gyerek, vagy a három Palásti-gyerek, meg a három Karsai fiú nagy figyelemmel kísérik egymás munkáját és segítik egymást. A próba szünetében Bársony Mihály bácsi újra kezébe veszi a nyenyerét és a fiatalok táncra perdülnek, hiszen jól esik egy kis kikapcsolódás, egy kis szünet. Szép munka ez — mondja Vörös Sándor pedagógus — valamennyien szívesen csináljuk, mert a magunk kulturális fel- emelkedéséhez járulunk hozzá ezzel is. Sokszor este 11—12 óráig próbálunk. A cél az, hogy minél tökéletesebb legyen. Az idő későre jár és elbúcsúzunk a lelkes tanyai emberektől, de nem végleg; viszontlátjuk egymás a DISZ kulturális seregszemléjén. Csaba Gyula, Kiskunfélegyházi Kultúrotthon lg. így nem lehet népszerűsíteni . a négyzetes vetés előnyeit A Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság nagy gondot fordít a kapások négyzetbe vetésének elterjesztésére, különösen a termelőszövetkezetekben. Csak így lehet kihasználni a nagyüzemi termelés előnyeit, fokozott abban alkalmazná a gépi munkát és az egyes termelőszövetkezetekben meglévő munkaerőhiányt csökkenteni. Ennek: érdekében a Mezőgazdasági Igazgatóság ez év április 6-án részletes tájékoztatást adott.- a járási mezőgazdasági osztályok és a megye valameny- nyi gépállomása részére a kukorica géppel és kézzel való négyzetes vetésére vonatkozólag. Egyben elrendelte, hogy valamennyi gépállomás köteles a körzetéhez tartozó valamelyik termelőszövetkezetnél gyakorlati bemutatót tartani és erre a körzetben lévő termelőszövetkezetek elnökeit és agronómusait meghívni. Ezzel egyidejűleg a megyei székhelyen tartott értekezleten és a megyei kiküldöttek kiszállása során közölték valamennyi gépállomással, hogy a bemutatókon foglalkozzanak a kézi .négyzetbevetés ismertetésével és az így bevetett terület gépi megmunkálásával, mivel a rendelkezésre álló négyzetbevető gépekkel az összes tervezett kukoricavetés egy részét lehet csak gépi vetéssel megoldani. Április 22-én a Kiskunhalasi HÍREK Gépállomás a zsanaeresztói Uj Világ Termelőszövetkezetben tartott bemutatót. A gépállomás vezetői azonban a kiadott, rendelkezések edeinére a kézi négyzetbe vetést a bemutatón egyáltalán nem ismertettek, bár ez lett volna a célja ennek a bemutatónak. E helyett egy talaj- vezérlésű géppel akarták a négyzetéé vetést bemutatni. A gépet azonban nem ellenőrizték le előre megfelelő alapossággal, ezért az nem működött a bemutatón. Az egyik sor szórta a magot, a másik pedig egyáltalán nem vetett. Haooinilöképpen nem sikerült a gépi megművelés, a :k ultivá tarozás sem. Az erre a célra kiszállított Zetor hidraulikus emelője nem működött, ezért a kuitivátart megemelni nem tudta. A kultivátorra a kapákat fel sem .szerelték. A gépállomás vezetőinek ez a hanyagsága azt eredményezte, hogy a bemutatón megjelent érdeklődők nemhogy meggyőződtek volna a négyzetes vetés eredményeiről, hanem lényegében ■lejáratták előttük ezt a módszert. Az ilyen hanyag, felületes munka gátolja a négyzetes vetés alkalmazásának elterjesztését. A megyei mezőgazdasági igaz gatóság a gépállomás hanyag vezetőit: Kozó Ferenc igazgatót. Vas Lajos főagronómust és Freina György főmérnököt a fegyelmi eljáráson kívül szigorú megrovásban részesítette. Megkezdték a kukorica vetését a bajai járásban 1955. Április 26. Kedd Napkelte: 4.36 Napnyugta: 18.48 Holdkelte: 7.25 Holdnyugta: 33.43 Névnap: Eriin. Várható időjárás ma estig; Felhőátvonulások, több helyen futó cső, esetleg futó havazás. Az északnyugati-cszaki szél fokozatosan mérséklődik. Az éjszakai lehűlés erősödik, taiajmenti fagyok lesznek. A nappali felmelegedés kissé fokozódik. — Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 12—15 fok körött. A Garai Vörös Traktor Állami Gazdaság garai és bácsbor- sódi üzemegységeiben javában folyik a burgonyaültetés, míg a bácsszentgyörgyi üzemegységben S0 holdon már a kukorica négyzetes vetéséhez és hozzáláttak. A Bajai Állatni Gazdaságban 170 holdon vetik a burgonyát és érdekes megemlíteni, hogy 45 holdon teljesen gépesítve folyik a munka. Nagybaracskán a Vörös Szikra és a Petőfi Termelőszövetkezetben a cukorrépát és napraforgót vetik, de a határ szárazabb részein az egyéniek már a kukorica vetését is megkezdték. Egy nap alatt 24 és fél holdon került földbe a mag. Krónika Az építőipari munkások borzalmas helyzetéről ír a Kecskeméti Közlöny, 1910 április 15-i számában. Az építőipari munkások mintegy 150—200-an gyűltek ösz- sze és Fodor Gyula, budapesti építőmunkás felhívta a hallgatóságot, hogy csatlakozzanak a budapesti munkások mozgalmához, mely szerint kérjenek munkát a város vezetőségétől és a kormánytól. Az elkeseredett hangulatról az újság ezeket írja: »... a rendkívül elkeseredett hangulat verekedésre alkalmas talaj lelt volna. A munkások nagyon csüggedlek, nagyon árvák és nagyon ingerlékenyek... Igen sokszor elhangzott a közbeszólás: Éhezünk, gyermekeink éheznek, rongyosak vagyunk ...« A gyűlést követően az építőipari munkások hét pontba foglalták követeléseiket, amit a város vezetőségének öttagú küldöttség átadott. Követelték többek közt a közmunkák haladéktalan megindítását, az akkordmunka betiltását, a 8 órai munkaidőt és tiltakoztak a 40 filléres ínségmunkabér ellen. A földmunkások az építőipari munkásokkal együtt, követelték a hosszabb ideig tartó ínségmunkán való alkalmaztatásukat. A városban mindössze három-négy munkás van, aki huzamosabb ideig dolgozott ínségmunkán. A színház műsora Április 26-án a Katona József Színházban este 7 órakor; Három víg opera. Mozik míísoi«« Kecskemét Városi.' Budapesti tavasz. Kecskemét Árpád: Sztálingrádi csata I. része. Baja Uránia: Rágalom tüzé- ben. Baja Központi: Grant kapi- túny gyermekei. Kiskunfélegyháza: Taxi úr. Kiskőrös: Rejtett folyosó. Kiskunhalas: Csók a stadionban. VÁSÁROK: Bácsalmáson május 8-án tartják a nagy esőzés miatt elmaradt országos állat- és kirakodó vásárt. Kerekegyházán május 14-én tartanak pótvásárt. — Ceinentlapos járda építését, mintegy 300 folyóméter hosszúságban vették tervbe Bu- gacon a rendőrségtől a vasútállomásig. A kubikos munkákat társadalmi munkával végzik. A járda építését a jó idő beálltával megkezdik. — A begyűjtés munkájának megjavításáért április 29-én délelőtt 9 órai kezdettel, Kecskeméten a városi tanács rendkívüli tanácsülést tard: a tanácsteremben. — Italbolt nyílik május 1-re Úszódon, a buszmegállónál. — Vendégszereplésre érkezik a Begyűjtési Mmisztérium kul- túrcsoportja. — Tiszakécskén április 30-án este 6, Kiskunfélegyházán április 30-án pedig este 8 órakor tart előadást. — Mintegy 450—500-an vettek részt Lenin elvtárs születésének 85. évfordulóján tartott ünnepségen, Kiskőrösön. Az ünnep; beszédet szavalatok és zongoraszámok követték. —- Május 1-i felajánlásként a Bácsalmási Állami Gazdaság patronálásáit vállalta a vörös- keresztes munka fellendítéséért Schoblaher Mihályné, bácsalmási szülésznő. Schoblaher Mihályné a télen szorgalmasain ellátogatott a három termelőszövetkezeti csoportba, ahol vöröskeresztes tanfolyamot is tartott. — Hetven ágyas bölcsődévé fejlődött Kiskunhalason a városi napközis bölcsőde. A bölcsőde 1952 május 1-én nyalt gyermekkel kezdte meg működését, Kecskeméti jegyzetek Nincs felemelőbb látvány, mint amikor az ifjúság fegyelmezett sorokban végigvonul a város utcáin. Fiatalos ritmussal egyszerre lendül lépésre a láb és ujjongva csendül az ajkakon a dal. Közös erő és akarat viszi a sorokat előre. A járókelők megállnak egy percre a járda szélén. Az idősebbek szemében különös fény villan, az évek súlyától hajlott hátak kissé kiegyenesednek s büszkeségtől feszülnek a mellek: ezek a mi gyerekeink! Én is ilyen várakozással figyeltem azt a kis csapatot, amellyel a Wesselényi utcában találkoztam a napokban. Én- reám azcm.ban fiatal barátaim nem valami lelkesítőén hatottak. Nem a csapat élén haladó leányokra gondolok. Ök úgy jöttek, ahogy azt ifjúinktól elvárjuk: tisztán, gondozott an, öntudatosan, tavaszi életkoruk friss .lendületével és bátran csengett a hangjuk, mint azoknak, akik tudják, hogy mit akarnak. A csapat fiúcsoportja keltett bennünk csalódást. Azok a fiatal emberek ugyanis kitartóan őrizkedtek attól, hogy egyszerre lépjenek, hogy fegyelmezettek legyenek. Kullogtak, mint akik nem tudják, miért hordják a középiskola egyensapkáját. Kivételesen ezen a reggelen másfelé tévedtek az esőfelhők, s a kövezetei felszárította már a menetrendszerű északi szél. Ezek az ifjú emberek mégis az előző napi sárral a cipőjii- ön baktattak a ragyogó tavaszi reggelben. A kollégium hírnevét, ahonnan jöttek és az iskola hírnevét, ahova mentek, ezzel nem fényesítették. Nem gondoltak arra, még a nevelők sem, hogy a város utcáin, ha zárt rendben jelenik meg cgy-egy ifjú csoport, dolgozó népünk figyeli minden lépésüket. És méltán elvárja az intézetek tanulóifjúságától, hogy megjelenésükben legyenek fegyelmezettek és tiszták, mert a mó l és lehetőség számukra biztosítva van, dolgozó népünk gondoskodott róla. Sebő Gyula.
