Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. március (10. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-19 / 66. szám
„Eljöttem, hogy köszönetét mondjak...'[Több, olcsóbb cukrot a lakosság asztalára! A napokban történt, hogy munka közben egy középkorú, megiUetődött ember nyitotta rám az ajtót. — Hirdetést szeretnék tenni az újságba, hát érdeklődnék, mibe kerül, meg hogyan lehetne megejteni a dolgot. — Hát milyen hirdetésről is lenne szó? Mielőtt belefogott, megforgatta kezében az elnyűtt kucsmát, gondolkozott, hogyan is adhatná elő a legrövidebben, mi járatban van. Azután szólt csak: — A héten a járási tanács tapasztalatcserét hirdetett a Városföldi Állami Gazdaságban. Hallottuk már hírét mi is a termelőszövetkezetben, hogy igen szép az állatállományuk, hát felkerekedtem én is, hátha tanulhatok valamit. Meg azután egy tapasztalatcserén több szem többet lát. így mentem el én is. Hát így kezdte, és mikor ideért, már eltűnt arcáról a zavart bizonytalanság és egyre lelkesedve már nem mondta, — mesélte tovább: — A mi csoportunk inkább a szőlőtermelésről volt híres eddig. De mivel én vagyok, a csoport szarvasmarha gondozója., bántott, hogy az én szakmámról kevés szó esett. Mi eddig csak az állatok létszámát vettük figyelembe és szégyen, nem szé gyen, nem sokkal láttunk tovább. Az állami gazdaságban azután én is meggyőződtem arról, hogy nem ez a. legfontosabb. Tudja ott olyan tehenek vannak, amelyek egy esztendőben 20.000 forintot is jövedelmeznek. Szakszerű a gondozás, a takarmányozás, a borjúnevelés. Hát akkor én megfogadtam, hogy én is megpróbálom utánacsinálni! Csupa mosoly, csupa derű lett az ember. Es én is kimondhatatlanul megörültem a mesterség becsületét nagy tiszteletben tartó Borbély Péternek, az izsáki II. Kongresszus Termelőszövetkezet tagjának, — amint később megnevezte magát. Már régi ismerősként beszélgettünk tovább, amikor megkérdeztem Borbély Pétert: — Hát akkor mi is legyen azzal a hirdetéssel? — Ja, persze, hát majdnem elfelejtettem! — kiált fel derűsen. — Meg akartam köszönni, eljöttem, hogy köszönetét mondjak, — persze, ha lehetne, az újságon keresztül — mondja szerényen, — azért, amiért ezt a tapasztalatcserét megrendezték. A járási tanácsnak akartam megköszönni, hogy részt vehettem rajta, mert ez fordulatot jelent a munkámban. Kulcsár. A megye élenjáró cukorrépa- termelői a napokban megbeszélést tartottak Jánoshalmán. Közel százan vettek részt az ankéton, — tsz-elnökök, brigádve- zetök, agronómusok és egyéni gazdáit. A cukorrépa-termelés múltja hazánkban Karádi Pál, a Selyp! Cukorgyár termelési felügyelője beszámolójában rövid visszapillantást tett a magyar cukorrépatermelés múltjára. Mintegy 150 éve ismerik nálunk a cukor- gyártást. Az első időkben házilag próbálták kivonni a répából a cukrot. 1854-ben Nagy- cenken épült fel az első cukorgyár, — ma már 11 korszerű cukorgyárral rendelkezünk. Évtizedekig gondot okozott a mag- termelés. Ma Sedlmayr Kurt kétszeres Kossutih-díjas akadémikus alkotása révén nemcsak a hazai szükségletet elégítjük ki kiválóan termő répafajtával, — de külföldre is szállítunk a világszerte elismert BETA K— 91-es magból. A cukorfogyasztás a jólét tükre. 1945 előtt csak kisebb területen és nagyüzemiieg termesztettünk cukorrépát. Kisgazdák alig foglalkoztak vele. A termelés fejlesztése nem volt cél, hiszen alacsony volt a cukorfogyasztás. Ma azonban egyre növekvő igényeket kell kielégítenünk a cukorrépa hozamának folytonos emelésével. A magas termés elérésének útja A cukorrépa rendes vetésforgót, jó földet, sok istálló- és műtrágyát, gondos ápolást igénylő növény. Termelése kihat az egész gazdálkodásra, hiszen például az árpának legjobb előveteménye. Karádi Pál előadásában részletesen ismertette a cukorrépa- termelés módszereit, kezdve a talajelőkészítéssel, a korai tarlóhántással, Felsorolta az eredményes trágyázás! eljárásokat, a Tavaszi vetési gondok Lajosmizsén A'£ utóbbi I enyhébb napok a lajosmiçseieket is kicsalták a határba.' Ekék hasítják a földet, hogy minél előbb földbe kerüljön a mag. Van bőven tennivaló, mert a lajosmizsei határ jórésze homokos, tehát tavasszal végzik a szántást. Mintegy 800 holdat szántottak fel eddig, de ez a szám napról- napra 100 holdakkal emelkedik. A termelőszövetkezetek a legserényebbek ebben a munkában. A határban a Kerekegyházi Gépállomás 17 erőgépe dolgozik, ebből nyolc a termelőszövetkezetekben. Klárik Jánossal, a Törekvés Termelőszövetkezet elnökévei akadunk össze. Náluk is dolgozik a traktor. A vídámszemű elnök azzal kezdi, hogy a napokban elvetik a tavaszi búzát. Érdeklődünk, hogy mióta ismerik ezt a gabonafélét. — !»»ár két éve | takarítottunk be róla termést — meséli. — Nem panaszkodhatunk, mert elég tűrhető termést hozott, pedig nem valami jórrúnő- ságű földbe vetettük. Sokan azt mondják, hogy a tavaszi búza kényes. Szerintem a legfontosabb a jó talajelőkészítés és a korai vetés. Azt is elárulhatom, hogy abba a földbe, ahová a tavaszi' búzát vetjük, csak három mázsa őszi búza termett, de tavaszi búzáiból hat-hét mázsára számítunk. A két évben elért terméseredményeink is e körül mozogtak. Ezért ütemeztük be az Idén is a tíz holdat. íme, a Törekvés Termelőszövetkezet példája is bizonyítja, hogy lehet jó termést elemi viszonylag gyengébb talajon is, ha megfololő magágyat készítünk és korán vetünk. Ezt felismerve és nem utolsósorban a kenyérgabona-beadással járó kedvezmények miatt többen jelentkeztek a községi tanács mezőgazdasági csoportjánál olyanok is, akik ugyan a kötelező kenyérgabona-vetést már az őszszel teljesítettek, de úgy gondolják, hogy egy-két hold tavaszi búzával megtoldják a vetésterületet. Ilyen I Kiss József középparaszt is. Vele akkor találkozunk, amikor a Terményforgal- mitói a tanácsházára siet. A kocsiján ott pihen a két holdra való tavaszibúza-vetőmag. Elmondja, hogy már az ősszel vetett 9 hold rozsot (mert búzára nem alkalmas a földje), de most tavasszal két holddal bővíti a kenyérgabona-vetését. — Nagyon sietek — mondja a pirosképű, rekedthangú paraszt- ember, látszik rajta, hogy nem örül, ha feltartóztatják —, mert a magot még csávázni kell és ahogy az idő mutatja, egy-két napon belül már tudunk vetni. Még megkérdezzük tőle, hogy miért vet ennyi gabonát, hiszen 16 hold szántója van és ennek ahogy elmondja, több, -mint fele lesz kenyérgabona. Kissé csodá! kozva néz ránk, mintha szokat lannak tartaná a kérdést. — Na hallják, elvtársak, miért ne vetnék? A takarmánybeadásomat kenyérgabonával is teljesíthetem, kétszeresen járok jól, mert még korpát is kapok és a takarmányom is megmarad. Az pedig nagyon kell az én jószágaimnak — mondja és elköszön. Kiss József példáját többen követik a (községben. Gömöri Pál benei gazda is elvetette az ősszel a kötelező kenyérgabonaterületet és; mégis vet a tavasz- szal egy hold tavaszi búzát. — Dancsa Lajos két holdat, Béki Lajos egy holdat és így tovább. így wéü! kl I tehát, hogy van érdeklődés a tavaszi búza iránt Lajosmizsén. Mégis amint a Terményforgalmi Vállalat helyi telepétől értesültünk, március 16-ig a 75 mázsa tavaszi- búza-vetőmagból (ennyit kapott a község) csak 22 mázsa fogyott cl. Ez azt bizonyítja, hogy van egy kis kényelmesség is a gazdák részéről. Nem mindenki gondolkodik még úgy, mint Kiss József. Pedig azt Is figyelembe kell venni, hogy a vetőmagot még csávázni kell, az is idő, a tavasz viszont az ablakon kopogtat. Malom a felszabadulási műszak legjobbjainak A Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat termelését gátolja a tojás- és barorafihiány. A gazdaságvezetök, a Központi Vezetőség márciusi határozatának szellemében, a gazdaságos termelésre irányítják a dolgozók figyelmét. A legjobb minőségi munkát végző, selejtmentesen dolgozó "munkás, vagy brigád 3QÛ forint jutalmat kap a műszak végén. Lázár Judit és Villás Jolán DISZ-fiatalok a tojás- lámpázásnál 157 százalékot teljesítettek március 16-án, seiejl- jük csak 0.6 százalék volt. A jutalomra eddig ők az esélyesek. A kopasztásnál Bábity Márton- né március 16-án 134, Latíki Sándomé 130, Ilorti Ilonka 133 százalékot teljesített. Ebben a kényelmességben ludas a termelési bizottság és a mezőgazdasági állandó bizottság is. Azért, mert nem hívják fel a gazdák figyelmét, hogy siessenek a vetéssel, hiszen a községnek 100 hold adóssága van még őszről, amit tavaszi búzával kell törleszteni. Igaz, dicséretére legyen mondva a termelési és a mezőgazdasági állandó bizottság tagjainak, ők már az ősszel teljesítették a kötelező vetésterületet és ezzel úgylátszik meg is elégedtek. Nem helyes ez az álláspont. Adácsi Józsefné tanácselnök, Török Lőrinc mezőgazda- sági csoportvezető és a mező- gazdasági csoport segítség nélkül nehezebben tudják kizökkenteni a dolgozó parasztokat ebből a kényelmességből. Feltétlenül segíteni kel] őket munkájukban az említett bizottságoknak is. Csak közös erővel tudják megoldani a vetőmagcserét, ezzel elősegíteni a korai vetést, ami viszont a jó termésnek egyik legfontosabb feltétele. nyersfoszfátos trágyakez.-űést, stb. A mélyszántás ás legyen korai s lehetőleg altalajporhanyí- tóvai történjek. A vetés sortávolsága 38—42 cm. legyen s ne vessünk túl mélyen. Az előadó felhívta a figyelmet az egyelés igen gondos elvégzésére, amikor nem elég csak szálazni a répát, hanem friss földet kell a tövéhez húzni, majd a további ápolással foglalkozott. Ismertette a répa leggyakoribb kártevőit s az ellenük való védekezés legjobb módszereit. Szélesedik a 200 mázsás mozgalom tábora Az előadás után sóira kértek szót a megyéből összesereglett kiváló cukorrépa-termelők. — Schmidt Oszkár, a Csátaljai Gépállomás agronómusa elmondotta, hogy a Budai Nagy Antal TSZ 250, a Kossuth 265 mázsás cukorrépa-átlagot ért el tavaly. Az előbbi tsz a tavalyi 5 holddal szemben idén 13 lioldon termel cukorrépát. Az agronúmus a két tsz nevében versenyre szólította a bajai járás agronó- musait s vállalta, hogy a két csátaljai tsz-ben idén is biztosítja a 230 mázsás átlagtermést. A mélykúti Alkotmány TSZ brigád vezető je a bácsalmási járás tsz-eihez fordult versenykihívással. Ez a csoport tavaly 210 mázsás termést szedett, — Idén vállalják a 250 mázsát. Porkoláb Károly, a jánoshalmi Uj Alkotmány TSZ agronómusa elmondta, hogy 1953-ban 150, tavaly 234 mázsás termésük volt cukorrépából, 20 holdról. Idén a tagság 33.5 holdra emelte a vetésterületet, vállalják a 250 mázsás átlagot, — versenyre hívják a másik két jánoshalmi, valamint a Kisbér-battyánpusztaí termelőszövetkezetet. Igen értékes volt a hartal Béke TSZ elnökének hozzászólása, aki különösen a gyors és olcsó gépi munka jelentőségét hangoztatta a cukorrépa-termelésben. Náluk tavaly 291 mázsás átlag termett s számításuk szerint 8—9000 forintot jövedelmez egy hold cukorrépa. Idén 41 holdon termelik. Víg elvtárs. a hódunai Dózsa TSZ elnöke bejelentette, hegy a ‘ szentesi Felszabadulás TSZ-szei állnak versenyben. A szentesiek vállalták, hogy 10 holdas táblán 400 mázsás termést érnek el, A Dózsa tagsága 2 holdon vállal csak 400 mázsás átlagot (különféle trágyakezelés; eljárások segítségével), a fennmaradó 13 holdon pedig elérik a 200 mázsát. Igen értékes tapasztalatokat mondtak el a kistermelők is. Szabó István Kecskemét-Tövök- fái gazda például 200 ölről 49.20 mázsa termést szedett tavai)’, ami 400 mázsás holdanként! átlagnak felel meg. Képáját korán elvetette, fejtrágyázta, s ötször kapálta meg, — utoljára már lomb alatt, szeptemberben. Tapasztalata szerint ez az utolsó kapálás jelentett legtöbbet. Az értekezleten versenyre hívta a megye valamennyi egyéni cukorrépa-termelőjét. Szvorényi Mátyás madarasi gazda 500 ölön termelt évek óta cukorrépád Tavaly 106 mázsát szedett erről a területről. Április 4-e tiszteletéi-e vállalta, hogy idén eléri a 120 mázsát. Alföldi Lajos apostagi termelő, aki tavaly 286 mázsás cukorrépa-termést ért el, — az őszi mélyszántás, az altalajporhanyltás jelentőségéről beszélt. Ű harmadik éve alkalmazza a mélyítő szántást: kis ekevassal, kormánylemez nélküli ekefejjel mélyít s egyszerre csak 1—2 crn. vadföldet hoz fel. Szőlős! Sándor bácsbokodi termelő 6 holdjából 800 ölön mindig cukorrépát termel. Tavaly 220 mázsás termést szedeti. pedig első vetése elfagyott és újra vetette. Az igen tanulságos vita után az ankét, részvevői táviratot küldtek a földműveiésügyi és élelmiszeripari . miniszternek, amelyben bejelentették csatlakozásukat Bács-Kiskun megye cukorrépa-termelői nevében a 20Ô mázsás mozgalomhoz. 0000000000000-0-00000000-OOOOOOOOOOOOOOOOOOO000-00000000000000000000ooooo ELSZABADULT GONDOLATOK... A z alig 32 esz- tendős, magasnövésű műszaki vezető, Aagyistók István sűrűn nyitogatja irodájának ajtaját. Ha Íróasztalánál ül, akkor Is szinte percenként veszi fel a berregő telefont, utasít, elrendezi a nehézségeket. Valahogy ezekben a napokban nem tud szabadulni egy gondolattól. Elkíséri mindenüvé, nem tudja feledni, hisz minden, minden körülötte újabb gondolatokat kavar fel benne. Még haza is elkíséri és sokszor ahogy eljátszik egyéves kislányával, a végtelenbe réved tekintete. Igen! Ot évvel ezelőtt először kért tőle államunk pénzt, kölcsönt, ötéves tervünk megvalósítására. Kezdő volt még akkor, alig 000 forintos fizetéssel. Szívesen adott SOO-at, úgy érezte, jövőjéről \an szó. Ki hitte volna akkor, 1040 őszén, hogy az idő múlásával az forintjaiból is nagyobbodó tervlétesítmény műszaki vezetője lesz, Mióta meglátta a plakátot, mely az államkölcsön visszafizetését hozta hírül, számtalanszor végigkísérte a Kecskeméti Hűtőház fejlődését. Keresett, kutatott és felfedte az üzem múltját, — egy csendes estén fehér lapon rögzítette. A935-ben, húsz-*• esztendővel ezelőtt építette Kecskemét városa a hűlőházat, de alig öt esztendő után megvált tőle. Bérbe adta az exportőröknek. 1945-ig a bérlők használták hűtőkamráit, de hozzátenni még egy szeget is átalottak. Volt idő, mikor üresen, elhagyatottan állt a telep, mindössze egy ember lézengett a kihalt udvaron, jeléül annak, hogy nem »fagyott be teljesen« az üzem. Azután a tízesztendős falakra új hajnal ragyogott. 1946 elején rendbehozták elhanyagolt épületeit, újra rendeltetésének megfelelően használták. Teltek az évek és törvény hirdette, hogy az ötéves ti rv programja alapján bővíteni, korszerűsíteni kell a Kecskeméti Hűtöházat... A terv megvalósult. 1951 közepén a modern, kétszeresére növekedett új hűtőházat már Aagyistók István vette át az építőktől. Es azóta nem volt c lyan esztendő, hogy üzemrészekkel, kultúrteremmel, öltözőkkel ne gyarapodott, csino- sodott volna. t-t lö-előveszi Aagyistók István utolsónak maradt 200 forintos kötvényét, nézegeti és büszkeség önti el szívét: én is segítettem felépíteni ezt az üzemet, segítettem Ivo- ta, Komló, Sstálinváros megszületésében. Segítettem, cs hogy felemelt engem is a tifrv... Művezető lettem — egy, dolgozó népünk forintjai segítségével újjáépült üzemben, — művezető és nemrég az élelmiszeripar kiváló dolgozója. A feladatok egyre növekedtek, de lelkes kollektívánk megoldotta őket. Nem egyszer tornyosultak a nehézségek, fáradságot nem kímélve leküzdöttük. nem csaptuk be dolgozó népünket — igyekeztünk... A hűtöház homlolizatán harmadszor ragyog a büszke élüzemi csillag. Az emlékezés, az elszabadult gondolatok kavargása új erőt ad napi munkájához. Sebesen, mintha pillanatnyi álomból ébredne, előveszi jegyzeteit. Kidolgozott intézkedések sora-koznak ott. Felpattan székéről, a. jégüzembe készül — ellenőrizni kell a munkát, a. márciusi határozat a hv- tóházakra is újabb feladatokat ró. Az ajtóból jókedvűen oda- szól az íróasztal fölé hajló munkatársainak: — e hónapban nyerünk! A liérdő, vem értó tekintetekre magyaráznia kell: — Utolsó tervköl- esön-húzás! "Lehet, hogy vagy nyeremény^ — és ha nem... akkor pedig minden kölcsönadott fillért visszafizetnek. Csukódik az ajtó és fürge alakja eltűnik a jégii.zcm bejáratánál.
