Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-18 / 65. szám

A termelőszövetkezeti mozgalom segítése elsőrendű feladat Miért búsulnak a lajosmizsei apaállatok? Bizony a lajosmizsei apaállatok szomorúsága rnár több, mint fél éve tart. Arról van szó ugyanis, hogy a községben 29 tenyész­bika és 2S tenyészkan (sertés) élelmezésére és gondozására van keret. Ezzel szemben már hosszú hónapok óta 31 bika és 30 sertésapaállat van a községi tanács kezelésében. A -létszám- felesleg'« onnan származik, hogy két bikát és két sertést kiselej­teztek, helyette újakat hoztak, de a kiselejtezett eltet is ottfelej­tették. A községi tanács hiába kért póthitelt a jószágok élelme­zésére és gondozására a megyei tanácstól, nem kapott, azzal a megokolással, hogy a megállapított jószáglétszátnnál többre nem adhatnak keretet. A községi tanács már többször sürgette a já­rást, hogy kérje az illetékes szerveket: a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóságot és az Állatforgalmi Vállalatot, hogy intézkedjenek ebben az ügyben. Azonban kérésük mindeddig süket fülekre talált. Tavaly is úgy oldották meg, hogy 29—28 helyett 31—30 felé osztották az élelmezésre és gondozásra szánt összeget. Ter­mészetes, hogy emiatt egy-egy jószágnak kevesebb jutott, ezért csökkent az állatok kondíciója. Hát ezért szomorkodnak Lajosmlzsén az apaállatok és sze­retnék, ha minél előbb segítenének a bajukon! ! X>00 0000-000OOOOOO'CMXXTOOOOOO'óOOO'OOOOO'OOO'OOÖ’O'OO'O Tübbezer csomó hagyma, retek kerül rövidesen piacra az Érsekcsanádi Állami Gazdaságból A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének már­ciusi határozata világosan meg­jelöli, hogy mi a feladatuk a ta­nácsoknak a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése és erősítése érdekében. Ugyancsak pártunk ÍII. kongresszusa is félreérthe­tetlenül rávilágított, hogy az egyedüli helyes út a mezőgazda­ságban a nagyüzemi gazdálko­dás útja. Járásunkban nem min­den tanácsi vezető értette meg pártunk III. kongresszusának útmutatását, községi tanácsaink yégrehaj tóbizottságai és azok el­nökei legtöbb helyen a lehető legkevesebbet foglalkoztak a ter­melőszövetkezetek problémáival. Annak ellenére, hogy terme­lőszövetkezeteink zömét nem tá­mogatták eléggé, egyes termelő­szövetkezetekben mégis ered­mények mutatkoznak, tovább erősödnek és sok helyen elérik és túlszárnyalják már a közép­paraszti életszínvonalat. Jól működő termelőszövetke­zet a dávodi Szabadság, mely- nett elnöke Zeller Pál. A terme­lőszövetkezetnek a tanáccsal, a végrehajtó bizottsággal jó a kap­csolata. A községi tanács elnöke, Pe­tiké elvtárs a termelőszö­vetkezetet hetenként több­ször meglátogatja, ügyes- bajos dolgaival foglalkozik, a problémák megoldásában segíti, tanácsot ad a szövet­kezet tagjainak. Ha olyan nehézség merül fel, amelyet helyben elintézni nem tudnak, azonnal felhívja az ille­tékes szervek figyelmét arra, hogy sürgősen oldják meg a ter­melőszövetkezet problémáját. Ha nincs ideje, hogy megláto­gassa a termelőszövetkezetet, telefonon érdeklődik, nincs-e va­lami különösebb dolog, amiben segítségükre lehetne. Többször a termelőszövetkezet elnökével közösen meglátogatja az állatál­lományt, hogy tanulmányozza, milyen ellátásban részesülnek a jószágok és milyen elhelyezésük van. A termelőszövetkezet tag­gyűlésén rendszeresen résztvesz. Meglátszik a termelőszövetke­zet gyarapodásán a tanács se­gítsége is. Juhállományuk 15G darabbal gyarapodott, sertéste­nyésztésük is előrehaladt, teljes egészében törzskönyvezett álla­taik vannak. A szarvasmarha­állomány is 19 darabbal gyara­podott. Ezenkívül a múlt évben 48 férőhelyes istállót építettek, melynek vakolását most végzik és létesítettek egy 19 férőhelyes borjúistállót is. A nagymérvű beruházások mellett, az egy munkaegységre jutó jövedelem is emelkedett. 1953-ban 28 forint volt cg)’ munkaegység értéke, tavaly pedig 36 forint. A szövetkezet gyarapodását a község egyénileg dolgozó pa- tasztjai érdeklődéssel figyelik és az elmúlt évben 16 új tag lépett be a szövetkezetbe. Ehhez hoz­zájárult az is, hogy a községi tanács vezetője a termelőszövet­kezetek eredményeit népszerűsíti és példaképül állítja a község egyénileg dolgozó parasztjai elé. Nem minden községben van ilyen jó kapcsolat a községi ta­nács és a termelőszövetkezetek között. Garán Földes elvtárs, a köz­ségi tanács elnöke a múlt évben nagyon elhanyagolta a szövetkezeteket. A Fürst Sándor Termelőszövetkezet­ben egy év alatt mindössze kétszer volt, a Vörös Csillag Termelőszövetkezetben pedig egyszer. Nem népszerűsítették a községi tanács vezetői a szövetkezeteket ebben a községben, de nem is vettek részt a termelőszövetke­zetek ülésein. Az említett példákon is le le­het mérni, hogy a tanácsoknak, a végrehajtó bizottságoknak sok tennivalója van -a termelőszö­vetkezetek segítése, támogatása érdekében. A végrehajtó bizott­ság, mikor a mezőgazdasági munkáról, vagy a begyűjtésről tárgyal, minden esetben a ter­melőszövetkezetek helyzetét be­szélje meg először. Az elnök elv­társak és a végrehajtó bizottsá­gok számolják fel azt a hibás nézetet, hogy a termelőszövet­kezeti mozgalom segítése csalt a járási tanács végrehajtó bizott­ságára és annak mezőgazdasági osztályára tartozik. A termelőszövetkezetekkel rendszeresen foglalkozzanak, üléseiken vegyenek részt, se­gítsék őket a problémák megoldásában, népszerűsít­sék eredményeiket. Nekünk, és a járási tanács végrehajtó bizottságának is van bőven tennivalója a szövetke­zeti mozgalom segítésében. El­sősorban szem előtt kell tarta­nunk, hogy a községi tanácsok vezetőit helyes útra vezessük annak érdekében, hogy a terme­lőszövetkezeti mozgaimat első­rendű feladatnak tekintsék a községükben. A járási végre­hajtó bizottság tagjainak is sok­kal többet kell tartózkodni a termelőszövetkezetek tagjai kö­zött, mert az elmúlt évben eb­ben is voltak hiányosságok, amit az utóbbi időben igyekszünk megszüntetni. Osztermann Béla, á bajai járási tanács VB-elnöke. Az Érsekcsanádi Állami Gaz­daság az idén jól felkészült, hogy nagy mennyiségben tudja termelvényeit már a kora tava­szi hónapokban piacra juttatni. A gazdaság kertészetében 750 melegágyi ablak alatt folyik a palántaneveiés, 100 ablak alatt a hagyma, 400 ablalk alatt a ko­rai fejes saláta, 250 ablak alatta retek már kizöldült. A rneJeg- ágyi ablakok mellett 80 .négyzet- méteres üvegházban 48.000 pap­rika, paradicsom és korai fejes saláta nevelődik. Kellemes meleg van az üveg- házban. A szabályozható csator­nafűtés a mindenkori szükséges hőfok mellett gyorsabb fejlődést biztosít a palántáknak, mint a melegágyak. Az itt termelt ko­rai paradicsom, paprika és fejes saláta mind exportra kerül. Gyorsabb fejlődésük miatt ké­sőbb kezdték itt a palántáit ne­velősét. Arra törekednek, a nö­vényféleségek termesztését úgy végezzék, hogy azok a szállttá- időpontjában frissen szedve ke­rülhessenek a vagonokba. A melegágyi ablakok alatt hosszabb a tenyészidő, így a pa­lánták neveléséhez is korábban fogtak hozzá. A 100 ablak alatt termesztett hagyma ezen a hé­ten már szállításra kerül. 4300 csomó fiatal hagyma gazdagítja majd a tavaszi primőrféiesége- ket. Ebben a hónapban a retek is piacra kerül. A 250 ablak alatt termesztett retekből 16.250 csomó között riogathatnak majd a háziasszonyok. Április első napjaiban 20.000 darab fejes sa­láta növeli majd a tavaszi zöld­féleségeket, A konyhakerti növényfélesé­gek exportjára április és május hónapokban kerül sor. Pirtó is készül a nagy ünnepre Üj ambícióval, a tudás erejével a termékenyebb _ felé I Legnagyobb! közeledése megyénk legeldugot­tabb tanyáinak lakóit is tettek­ben harcos készülődésre serken­ti. Pirtó tanyavilágában eléggé szétszórtan élő dolgozó paraszt­ság hagyományaihoz híven olyan ajándékot készít, amely méltó a nagy ünnephez. Nem lesz beadá­si hátralékuk, a negyedévi adót pedig március 21-ig befizetik. Nem most határozták ezt el, hiszen id, Viszmeg Benő azóta már egész évre letette a tejbe­adás gondját és egyre többen állják szavukat azok közül, akik mint Ingrund István, Répási La­jos, Varga Dezsőné, Kesztl Jó­zsef, id. Ádám Lajos, Rácz Fe- ránc, Csernák Lajos és még sok dolgozó paraszt •— bejelentették a tanácselnöknek, hogy első fél­évi beadási kötelezettségüket és adójukat a nagy ünnepig ki­egyenlítik: I Pirlónak 14x3018 80111 vo!t I "irronaK ; ross2 hire a kiskőrösi járásban és a beadási lajstrom, valamint az adófő­könyv bizonyítják: mind több olyan gazda gondolkodik úgy. mint Katona Imre, hogy a föld­szintről könnyebb feljutni a te­tőre, mint a pincéből, — vagyis jobb előre dolgozni, mintát hát­ralékok törlesztésére. Aki pedig nem így véli, azt felkeresi a ta­nács megbízottja, s elmondja, hogy a törvényes teherviselés közös gond, mindanmyiok kötő 'essége. I így aztán a most még 85 százalékos adó­bevételből valóban 100 százalék lesz hétfőn és jó kedvvel gyor­síthatják és fejezhetik be a nagy lendülettel megkezdett szőlőnyi tást, mert már itt a tavasz, a többi munka is sürget, A dusnoki dicsőségtábláról A felszabadulás tiszteletére az egyénileg dolgozó parasztok kö­zött Dusnokon is széleskörű verseny bontakozott ki. Március elejéig 47 beadásra kötelezett termelő tett vállalást tojás- és baromfibeadásának határidő előtti teljesítésére. Közülük már eokan valóraváltották ígéretü­ket, b ha jó példára szolgáló ne­vet akarunk említeni, akkor el­sősorban Rózsás Péterről kel! megemlékeznünk. A három hol­das gazda már egészévi barom- fibeadását teljesítette. A ver­senyben méltó társa Oliósi Vin­ce, négyholdas dolgozó paraszt, akt szintén teljesítette egészévi barotnfibeadását, továbbá Ta- maskó Mihály, aki nemrégiben teljesítette félévi tojás- és ba- romfibeadását. A TeTVntilcsön utolsó sorsolása után 1 milliárd 700 millió lorint fölé emelkedik az állam által visszafizetett össze» Államunk előre meghatározott ütemterv szerint fizeti vissza a dolgozók államkölcsönre jegyzett forintjait. Az ötéves Tervköl- csön 1930 szeptemberében lezaj­lott első sorsolása óta, az ál- lamkölcsönök félévenként meg­ismétlődő — összesen huszonhat sorsolásán — 5,618.255 egész köt­vény tulajdonosa már 1 milliárd 584,649.450 forintot kapott visz- sza nyeremény és törlesztés for­májában népköztársaságunk tói. Az ötéves Tervkölcsön tizedik sorsolása után az állam által visszafizetett összeg 1 milliárd 701,306.805 forintra emelkedik. Ezt a sorsolást azonban nem­csak az újabb visszafizetések te­szik emlékezetessé a dolgozó nép számára, hanem az is, hogy Magyarországon ezúttal elsőíz­ben fizetik vissza a dolgozók államkölcsönre Jegyzett forintjait. I (A kiskőrösi ezüstkalászos tanfolyam záróvizsgája) Szűk kis padokon, zsúfolt székeken, köd- mönösen, kucsmásan vagy tizennyolc em­ber szorongott a szo­bában. Sipiczki János, az öreg Gyarmati Ist­ván bácsi, Breznyák Mihály, meg a többiek — mind-mind kitűnő mintagazdák. Amint elnéztem őket, régi diákköri vizsgák öröm­mel kevert izgalma bujkált a szívemben, meg határtalan nagy- nagy megbecsülés ér­zése, a talán sohasem látott, de mégis isme­rős, itt-ott már derese- dö hajú emberek iránt. Már régen túl­lépték a gyermekkor küszöbét, talán nem is, rogy csak ritkán jut esziikbe a. szűkmarkú, rövid iskolaévek ke­vés örömü ideje, de. most önfeledten mégis valamennyien a fiatal­ság felemelő perceit élik. igy kissé talán elé­bevágok áz események nek, de mindenekelőtt azt szeretném papír­ra vetni már a legele­jén, amit egyik beszél­getés etikáiméval a 6* éves Gyarmati bácsi mondott. — Mint a tanfolyam legidősebb tagjától kér dem, milyen célt lát a tanulásban, Gyar­mati bácsi? — szóltam, egész őszinte feleletet várva. Fiatalos hépvél, na­gyon egyszerűen, na­gyon emberien vála­szolta: — Tudja, én öreg ember létemre is sze­retném tudni, felhasz­nálni az újabbnál­újabb termelési mód­szereket, De valaho­gyan kötelességemnek is érzem, hogy korom ellenére példát adjak a gazdálkodás, a föld szeretetére. íme, hát ez lenne az, amiért én mindig tanulok. Az idén újabb kísér­letekbe kezd. Egy al­kalommal, amikor Bog­nár Károly, a kecs­keméti szőlészkutató Kiskőrösön járt, Gyar­mati bácsi kérte: küld­jön neki vagy tíz szál vesszőt abból a híres »szürke barátiból, amiről tudja, hogy kecskeméti vidéken szívesen termelik. Kí­sérletezni akar vele, hogyan viselkedik a kisköröst homokon. Időt, fáradságot nem sajnál rá. Parasztembernek, fia­tal gazdának szebb célja nem is lehet, mint így dolgozni a föld szeretettben az újért, a jobbért, ahogy o csinálja. Az ezüstkalászos la’ll folyam vizsgáztató cl nöke Is clerzckenyül egy pillanatra, mikor Gyarmati bácsi nevét szólítja: — Hát akkor, Gyar­mati bácsi mondja, et, mit tud a szőlődöntés­ről? Világos, egyszerű a felelet: — Az alapgyökérig leások, tőkét ledön­töm és a i-éSsZőltét irombitaálakban fel­felé hajlítom.... Utána Sipiczki János vizsgázik. A fiatal fák metszése a téma. — Melyik gyümölcs­fánál aJkalmuziuk a kehely, vagy katlan- formájú metszést? nr kérdi az elnök. — Az őszi baracknál, mert ennél különösen fontos, hogy a nap jól érje az ágak között lévő gyümölcsöket. így tudnak szépen kifej­lődni, megérni. Jó volt ezt megtanulni — bá­torodik fel, amikor lát­ja Papp Sándor sző- icszagronómus helyeslő bólintását, — mert az­előtt én se igy csinál­tam, Breznyák Pál a kö­vetkezeí felelő. Vizsga- kérdése a talaj nyári művelése. Mikor az aratás utáni tarlóhán- t&sfól beszél, a sorok közül szót kér egy ma­gas, középkorú ember, Lcmjánszki Mihály. — Szabad lenne még ra lamít mondanom ? —■ Hogyne. — Tavaly történt, hogy aratás után én rögtön felszántottam, a tarlót és másodvetés- ként kUköricál vetél­tem. A szomszédom azonmód úgy hagyta a tarlót, ahogy learatta, mikor a. kukoricát le- takarítottam és egy időben, a szomszéddal elvetettük áz őszieket, láttuk, hogy az én föl­demben sokkát szeb­ben zöldüli, fejlődőit a gaboíiá, Sikerült is homár megértetni a szomszéddal, hogy nem á. másodvetés, hanem az elhanyagolt tarló uzsorázta ki jobban a talajt. Nagyobb niayabistos- ság, a »szákmába« mélyenszántó komoly tudás —- ez az összeg­zett eredménye a kis­kőrösi ezüstkalászos- tanfolyam egyévi mun­kájának. Persze az sem lényegtelen, hogy a hallgatók több, mint fele, kitűnő ered­ménnyel vizsgázott. Es _ még egy érdem, amiről még eddig nem volt szó, A bizonyít­ványok kiosstásakor minden hallgató nyári feladatot vállalt. Nem kis dolog ez sem. Rend­szeres, tudatos megfi­gyelő munkát végezni, s jövőre, az elméleti és gyakorlati tapasztala­tokról a kis közösség előtt ismét híven be­számolni a cél. Romjánszki Mihály az idén a kukorica bo- tozdás vetésével kísér­letezik, mert. tavaly a szél sok kárt tett a kukoricában az egyen­letes, sima talajon. A fiatal, lelkes Tárgyik Pál a foszfor sav as Irá- gyaerjesztéSt próbál­ja ki, Gyumjánszk.i Já­nos és Sipiczki János a gyümölcsösben végez kísérleteket, és így le­hetne még tovább so­rolni à kis közösség tagjainak sokféle kez­deményezését. Ezért volt hasznos, sokatérő ez a tanfo­lyam, mélynek lelkesí­tő befejezéseként most hadd. Idézzem Sipiczki Pálnak, a kiváló ŐVÜ- mö les term e lőne k szá­vait: — Az itt tanultak felfrissítik, áZ embert, s új ambieióvat, új erő­vel űzik az újabb, a termékenyebb gazdál­kodás félé. — Kulcsár Éva. —

Next

/
Thumbnails
Contents