Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-18 / 65. szám

Azok a dolgozó parasztok, akik magukévá tették pártunk, kor­mányunk célkitűzéseit s harcol­nak a magasabb termésért, a magasabb életszínvonalért, télen sem ülnek pipázgatva a padká­kon. Mihelyt az idő engedi, már­is szállítják a trágyát a határba. Képünkön; Sinkovicz János 7.1 holdas kiskőrösi gazda földjeit hordja a trágyát. X. ÉVFOLYAM, 65. SZÁM Ára 50 fillér 1955 MÁRCIUS 18. PÉNTEK BACSKISKUNMEGYEI VETÉS ELŐTT Még néhány nap cs naint njdtott könyvben a sorok, teljes pompával kinyílik ismét a határ. Barázdát hasít a gép, az ekék az eleven föld húsába vájnak, hogy termőre hozzák sokat ígérő kincsét. Nincs fontosabb most, mint igaz hittel, teljes felkészü­léssel várni a munka megkezdésére alkalmas pillanatot. Ez az év, ha jói dolgozunk, mcrföldes lépésnek is beillik az ország, a megye életében. A párt és sorozatos kormányhatározatok a mezőgazdaság további nagyarányú fejlesztését jelölik meg a legközelebbi cél­ként. Már az elmúlt években is jelentős sikereket értünk el. So­kat fejlődött sertésállományunk, ez azonban számunkra csak az alapot, a kezdeti sikert jelentheti. Népünk életszínvonalának emeléséhez még több húsra, zsírra, tejre és főként kenyérre van szükség. Megállapíthatjuk azonban, hogy a mezőgazdasági ter­melés legfontosabb ága: a kenyérgabona-termelés az utóbbi években nem fejlődött — egyhelyben topog. A legtöbbet érő te­hát, amit tehetünk, elsősorban az ősszel vetett kenyérgabonák magas terméshozamának biztosítása és hasonlóan sürgető fon­tosságú a még hiányzó vetésterület tavaszi búzával való pótlása. Régi szólás az, hogy ; tavaszi búza ravasz búza. Csak meg­felelő agrotechnika alkalmazásával és idejében való vetés mel­lett hoz jó termést. Eriül tanúskodik megyénkben többek között Petőfiszállás példája is. A petőfiszállásiakat mindössze három éve foglalkoztatja nagyobb területen a tavaszi búza termelése. Tavaly már 00 holdon hozott sikert kísérletükre. H. Tóth Imre egyénileg dolgozó paraszt már évek óta híve a tavaszi búza termelésének. A múlt évben is 7.40 mázsás átlagtermést takarí­tott be.. Az idén a termést fokozó műtrágyák alkalmazásával, legalább 0 mázsás átlagtermést akar elérni. Még ennél is jobb eredményt ért el Petőfiszállóson a Béke Termelőszövetkezet. Tavaly 20 holdon termeltek tavaszi búzát, melynek J1 holdon gyapot volt az előveteménye. Az átlagtermé­sek itt is fényesen igazolják a tavaszi búza termelés jelentőségét. Az említett jó előve tanén j'ú 11 holdon 20 kiló híján, 10 mázsás átlagtermést takarítottak be. A jó termőképesség mellett most még egy előnye van a tavaszi búza vetésének. A múlt évben és ebben az évben is nö­veltük a kenyérgabonák vetésterületét, — néhol a vetésforgók rovására. A vetésforgók felbontása azonban elkerülhetővé, eg'yensúlybahozhatóvá válik a tavaszi búza vetéssel. A későn betakarítható kapások megfelelő előveteményei ennek a gabona­fajtának, viszont az ezek után vetett kései őszi búzák már csak csökkentett terméseredménnyel biztatnak. Ezért tehát a jelszó: vessünk minél több tavaszi búzát. A Minisztertanács errevonatkozóan határozatot is hozott. Az ország kenyérellátásának biztosítása érdekében azok a termelők, akik a megállapított százalékban kenyérgabona vetéstervüket őszi vetéssel nem, vagy csak részben teljesítették, kötelesek azt a megállapított százalékarányban tavaszi búzával pótolni. Ter­mészetesen nem kell különösképpen kihangsúlyoznunk, hogyha a tavaszi búzánál jó termést akarunk elérni, az egyik legfonto­sabb előfeltételt, a jó vetőmagot feltétlenül biztosítani kell. Ezt minden gazdaember tudja. Államunk azoknak a termelőknek, akiknek nincs elegendő, vagy megfelelő vetőmag készletük, csere, illetve kölcsönvetőmagot biztosít a központi készletekből. Me­gyénkben a csere- és kölcsönakció során 7500 mázsa tavaszi búza áll a termelőle rendelkezésére. Ebből azonban mindössze 2370 mázsát osztottak ki eddig. Különösen a vetőmagcsere folyik lassú ütemben. Az egész megyében mindössze 800 mázsára te­hető vetőmagot cseréltek el. Jól szervezték meg a kölcsön- és csereakciót Tataházán, Katymáron, Madarason, Kiskőrösön, Soltszentimrén és Szabad­szálláson. Ezekben a községekben már mindenütt vetésre készen, a termelők zsákjaiban várakozik a tavaszi búza a vetésre. De általános tapasztalat az, hogy a gazdák nem élnek a csere lehe­tőségével, halogatják, arra számítva, hogy ráérnek majd a vető­magot a raktárból akkor is kivinni, ha megindul a vetés. A leg­nagyobb késlekedés, ráérősködés a bajai járásban van. A járás­ba 1700 mázsa kölcsön- és cserevetőmag érkezett, de ennek alig több, mint 9 százalékát, 161 mázsát éseréltek be eddig a járás termelői, míg a kunszentmiklósi járásban már több, mint 50 szá­zalékban lebonyolították a cserét. Ez a mulasztás amiál is inkább elítélendő, mert a végén kapkodásra, további késlekedésre vezet. Az állami készletekből Igénybe vett vetőmagot ugyanis vetés előtt okvetlen csávázni kell, amely szintén időt vesz igénybe. Viszont a tavaszi búza ter­melésénél feltétlenül számításba kell venni, hogy tenyészideje jóval rövidebb, mint az őszi búzáé, s kései vetés esetén nehezen indul fejlődésnek. Tellát a vetéstervek teljesítése mellett legyen még a jelszó: alapos, jó előkészülettel biztosítsuk az idejében történő vetést. A termelőkön kívül most nagy feladat hárul az agronóniusainkra te, akiit szaktudásukkal, tehetségükkel sokat segíthetnek ebben a munkában, mélynek sikerére egész népünk, a magasabb jólét megteremtése érdekében számi í, A felszabadulási műszak újabb eredményeiről ^apouíii &000 tégla helyett Í5200 .% Iial.i Im.is Jhomokfal úgy szakadozik le a gyár épülete kö­rül, mint a felhő, melyet a szél kerget szét. Nagy János bácsi és brigádja, a Jánoshalmi Mész- homcktéglagyár bányászai, per­cek alatt megrakták homokkal a mellettük lévő üres csilieket. — Nem adjuk ma sem alább, mint tegnap? — kérdezi a bri­gád tagjaitól János bácsi. — Nem! — hangzik az egy­öntetű válasz, a felszabadulási műszak második napján. Igazuk volt. Nemcsak nekik, hanem az üzem többi dolgozójának is, mert hasonló fogadkozás hang­zott el a prémeseknél, kihordóknál, karbantartóknál. Mire este lett, mindenki elfáradt, de senki sem akart azonnal hazamenni, ösz- szóverödfeR egy csoportba, be­szélgetni, míg megtudják, ho­gyan is teljesítették a napi ter­vet. Tóth Endréné, egy félóra múlva nagy örömmel újságolta; tizenhatodikán is ugyanúgy, mint a felszabadulási műszak első napján, a napi terven felül vállalt 3000 tégla helyett 6200-at készítettünk. Ha így haladunk, a hó végére a műszak alatt 60 ezer téglával gyártunk többet a tervezettnél. Uacz^ócieki [ István, Lajkó László téglaprésesek összenevet­tek. Laczkóczki vállára ütött Lajkónak. — Komám, ma . sem maradtunk szégyenben. Megvan a 110 százalék. Bogár elvtárs és Szalma Pé­ter sztahanovista téglakihordók csendesen megjegyezték: 152 százalékot teljesítettünk. Egy félóra múlva, már csak három ember tevékenykedett az üzemben, — a karbantartók. Eszter Gábor, Horváth Pál, Ko­vács István, akik Mélykúton laknak. Az egyikük a présgép­nél, másikuk másutt javított gépet, hegy holnap reggel biztos legyen az indulás. Úgy elszaladt az idő, hogy csak akkor vették észre, hogy haza is kellene men­ni, amikor Horváth Pali így szólt: — 25 perc múlva indul a vonatunk. — Addig nem megyünk, amíg a présgép nem, jó — válaszol­tak a többiek. Ezután még gyor­sabban, ütemesebben dolgoztak. Az óra mutatója is vészesen ha­ladt előre. Még tíz, még nyolc, . A bácsalmási járás területe nagyrészben erősen kötött talaj. A gépállomások itt mindig ké­sőbben tudják megkezdeni a ta­vaszi munkát, s így a verseny­ben rendszerint egy fejjel min­dig lemaradnak a homokos te­rületeken dolgozó gépállomások­tól. A Bácsalmási Gépállomás fiatal traktorosai azonban az — Kész, mehetünk — szólt Eszter Gábor. A szerszámok gyorsan a helyükre kerültek, s aztán uccu neki, futás az állo­másig, a vonathoz. AKi látta 1 őket, biztos el­mosolyodott a «-maratoni futó­kon«. De ők, amikor már a vo­naton ültek, jóleső érzéssel ha­ladtak otthonok felé. Jó mun­káshoz méltóan, nem hagyták cserben a gyárat, dolgozótársa:­idén nem akarnak lemaradni a versenyben. Bejárták a határt és felkutatták azokat a homokos részeket, ahol már meg lehet kezdeni a tavaszi szántást. Eze­ken a területeken a bácsalmási és a bácsszőlősi határban is, már két erőgép meg is kezdte a munkát. meg hét perc... kát. ICct nap alatt 1721 méterrel több szőrei készült a Hajai ííyaj»júszó> etgjárban A Bajai Gyapjúszövetgyárban nem tudni, mi történt, de a felszabadulási műszak első két napján olyan eredményeket értek el, mint amilyenek már régóta nem voltak az üzemben: Március 15-én, 16-án, két nap alatt 1724 méter szövet készült terven felül, a felszabadulási műszakban. Öráról-órára élénkebb lesz az üzemrészek közötti vetélkedés. A jelszó: ki ad többet, jobbat, ki termel gazdaságosabban! A fo­nodái dolgozók március 15-ig 2471 kilogrammal több fonalat fon­tak, mint amennyit megjelöl a terv. A szövődéi dolgozók túltettek a fonodaiakon. 4690 méterrel több szövet került ki a gépekről a hó első felében, mint ameny- nyit a terv számukra előírt. A versenyzés nemcsak az üzemrészek között élénkül, hanem egymás között is fokozódik a vetélkedés szelleme. Például Má- rity Józsefné brigádja a fonodában a Selfactor fonógépen 125 százalékot ért el. A szövődében Eleki Júlia ifjúmunkás 124 szá­zalékot teljesített a felszabadulási műszak első két napján. S emellett kiváló minőségű szövetet szőtt. Versenytársa, Nydati Eerencné egy százalékkal többet teljesített. UOLGOXHÍ MAR A TRAKTOR n hnrsnímnai én a hácttttznlnxi határban it A Kecskemétvidéki Körforgalmi Vállalat dolgosói teljesítik vállalásaikat A KECSKEMÉTVIDÉKI Bor­forgalmi Vállalatnál a napokban értékelték a felszabadulási ver­seny eddigi eredményeit. Az értékelés szerint a vállalat már­cius 12-ig első negyedévi felvá­sárlási tervét 119 százalékra tel­jesítette. A vállalat dolgozói el­határozták, hogy az első negyed­évben a különböző költségek 5 százalékos csökkentésével 83.000 forint megtakarítást érnek el. A vállalásból március 12-ig 61 ezer forintot teljesítettek. A ki­sebb javítások és tatarozások házilag való elkészítésével elért megtakarítás 84.500 forintot tesz ki, a borászati segédanyagoknál 3500 forint értékű a megtakarí­tás. A VÄLLALAT célgazdaságai és üzemegységeinek dolgozói is teljesítik, illetve túlteljesítik vál­lalásaikat. A csengődi célgazda­ság dolgozói a talajforgatásnál 174 százalékos, a trágyaszállí­tásnál 207 százalékos átlagtelje­sítményt értek el. Az izsáki üzemegységben kisebb tatarozá­sok és javítások házilag való el­készítésével elért megtakarítás összege több, mint 1500 forint. A keceli üzemegység dolgozói a szerszámok rendbehozásánál mintegy 1000 forintot takarítot­tak meg. A kerekegyházi üzem­egységben a szőlőművelésre ked­vezőtlen időjárást töltőgépek ja­vítására, a permetezőgépek üzemképes állapotban való he­lyezésére használták fel. Ezek­nél a munkáknál 2300 forintot takarítottak meg, A PINCÉSZET dolgozói sem maradnak cl. Az apostagi pincé­szet negyedévi felvásárlási ter­vét eddig 202 százalékra teljesí­tette. A bácsalmási pincészet dolgozói elhatároztak, hogy az anyagtakarékossággal és az ön­költségcsökkentéssel április hó 4-ig 1300 forint értéket takarhat­nak meg, megtakarításuk máris 2900 forint. A kecskeméti pin­cészet negyedévi felvásárlási ter­vét a vállalt 110 százalék he­lyett 206.4 százalékra teljesí­tette. A soltvadkerti pincészet 7560 forintot takarított meg az önköltségcsökkentéssel. A köz­ponti raktár dolgozói pedig se- lejt- és hulladékanyag felhaszná­lásával 36 darab szállítóládát ké­szítetlek.

Next

/
Thumbnails
Contents