Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. március (10. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-18 / 65. szám
Azok a dolgozó parasztok, akik magukévá tették pártunk, kormányunk célkitűzéseit s harcolnak a magasabb termésért, a magasabb életszínvonalért, télen sem ülnek pipázgatva a padkákon. Mihelyt az idő engedi, máris szállítják a trágyát a határba. Képünkön; Sinkovicz János 7.1 holdas kiskőrösi gazda földjeit hordja a trágyát. X. ÉVFOLYAM, 65. SZÁM Ára 50 fillér 1955 MÁRCIUS 18. PÉNTEK BACSKISKUNMEGYEI VETÉS ELŐTT Még néhány nap cs naint njdtott könyvben a sorok, teljes pompával kinyílik ismét a határ. Barázdát hasít a gép, az ekék az eleven föld húsába vájnak, hogy termőre hozzák sokat ígérő kincsét. Nincs fontosabb most, mint igaz hittel, teljes felkészüléssel várni a munka megkezdésére alkalmas pillanatot. Ez az év, ha jói dolgozunk, mcrföldes lépésnek is beillik az ország, a megye életében. A párt és sorozatos kormányhatározatok a mezőgazdaság további nagyarányú fejlesztését jelölik meg a legközelebbi célként. Már az elmúlt években is jelentős sikereket értünk el. Sokat fejlődött sertésállományunk, ez azonban számunkra csak az alapot, a kezdeti sikert jelentheti. Népünk életszínvonalának emeléséhez még több húsra, zsírra, tejre és főként kenyérre van szükség. Megállapíthatjuk azonban, hogy a mezőgazdasági termelés legfontosabb ága: a kenyérgabona-termelés az utóbbi években nem fejlődött — egyhelyben topog. A legtöbbet érő tehát, amit tehetünk, elsősorban az ősszel vetett kenyérgabonák magas terméshozamának biztosítása és hasonlóan sürgető fontosságú a még hiányzó vetésterület tavaszi búzával való pótlása. Régi szólás az, hogy ; tavaszi búza ravasz búza. Csak megfelelő agrotechnika alkalmazásával és idejében való vetés mellett hoz jó termést. Eriül tanúskodik megyénkben többek között Petőfiszállás példája is. A petőfiszállásiakat mindössze három éve foglalkoztatja nagyobb területen a tavaszi búza termelése. Tavaly már 00 holdon hozott sikert kísérletükre. H. Tóth Imre egyénileg dolgozó paraszt már évek óta híve a tavaszi búza termelésének. A múlt évben is 7.40 mázsás átlagtermést takarított be.. Az idén a termést fokozó műtrágyák alkalmazásával, legalább 0 mázsás átlagtermést akar elérni. Még ennél is jobb eredményt ért el Petőfiszállóson a Béke Termelőszövetkezet. Tavaly 20 holdon termeltek tavaszi búzát, melynek J1 holdon gyapot volt az előveteménye. Az átlagtermések itt is fényesen igazolják a tavaszi búza termelés jelentőségét. Az említett jó előve tanén j'ú 11 holdon 20 kiló híján, 10 mázsás átlagtermést takarítottak be. A jó termőképesség mellett most még egy előnye van a tavaszi búza vetésének. A múlt évben és ebben az évben is növeltük a kenyérgabonák vetésterületét, — néhol a vetésforgók rovására. A vetésforgók felbontása azonban elkerülhetővé, eg'yensúlybahozhatóvá válik a tavaszi búza vetéssel. A későn betakarítható kapások megfelelő előveteményei ennek a gabonafajtának, viszont az ezek után vetett kései őszi búzák már csak csökkentett terméseredménnyel biztatnak. Ezért tehát a jelszó: vessünk minél több tavaszi búzát. A Minisztertanács errevonatkozóan határozatot is hozott. Az ország kenyérellátásának biztosítása érdekében azok a termelők, akik a megállapított százalékban kenyérgabona vetéstervüket őszi vetéssel nem, vagy csak részben teljesítették, kötelesek azt a megállapított százalékarányban tavaszi búzával pótolni. Természetesen nem kell különösképpen kihangsúlyoznunk, hogyha a tavaszi búzánál jó termést akarunk elérni, az egyik legfontosabb előfeltételt, a jó vetőmagot feltétlenül biztosítani kell. Ezt minden gazdaember tudja. Államunk azoknak a termelőknek, akiknek nincs elegendő, vagy megfelelő vetőmag készletük, csere, illetve kölcsönvetőmagot biztosít a központi készletekből. Megyénkben a csere- és kölcsönakció során 7500 mázsa tavaszi búza áll a termelőle rendelkezésére. Ebből azonban mindössze 2370 mázsát osztottak ki eddig. Különösen a vetőmagcsere folyik lassú ütemben. Az egész megyében mindössze 800 mázsára tehető vetőmagot cseréltek el. Jól szervezték meg a kölcsön- és csereakciót Tataházán, Katymáron, Madarason, Kiskőrösön, Soltszentimrén és Szabadszálláson. Ezekben a községekben már mindenütt vetésre készen, a termelők zsákjaiban várakozik a tavaszi búza a vetésre. De általános tapasztalat az, hogy a gazdák nem élnek a csere lehetőségével, halogatják, arra számítva, hogy ráérnek majd a vetőmagot a raktárból akkor is kivinni, ha megindul a vetés. A legnagyobb késlekedés, ráérősködés a bajai járásban van. A járásba 1700 mázsa kölcsön- és cserevetőmag érkezett, de ennek alig több, mint 9 százalékát, 161 mázsát éseréltek be eddig a járás termelői, míg a kunszentmiklósi járásban már több, mint 50 százalékban lebonyolították a cserét. Ez a mulasztás amiál is inkább elítélendő, mert a végén kapkodásra, további késlekedésre vezet. Az állami készletekből Igénybe vett vetőmagot ugyanis vetés előtt okvetlen csávázni kell, amely szintén időt vesz igénybe. Viszont a tavaszi búza termelésénél feltétlenül számításba kell venni, hogy tenyészideje jóval rövidebb, mint az őszi búzáé, s kései vetés esetén nehezen indul fejlődésnek. Tellát a vetéstervek teljesítése mellett legyen még a jelszó: alapos, jó előkészülettel biztosítsuk az idejében történő vetést. A termelőkön kívül most nagy feladat hárul az agronóniusainkra te, akiit szaktudásukkal, tehetségükkel sokat segíthetnek ebben a munkában, mélynek sikerére egész népünk, a magasabb jólét megteremtése érdekében számi í, A felszabadulási műszak újabb eredményeiről ^apouíii &000 tégla helyett Í5200 .% Iial.i Im.is Jhomokfal úgy szakadozik le a gyár épülete körül, mint a felhő, melyet a szél kerget szét. Nagy János bácsi és brigádja, a Jánoshalmi Mész- homcktéglagyár bányászai, percek alatt megrakták homokkal a mellettük lévő üres csilieket. — Nem adjuk ma sem alább, mint tegnap? — kérdezi a brigád tagjaitól János bácsi. — Nem! — hangzik az egyöntetű válasz, a felszabadulási műszak második napján. Igazuk volt. Nemcsak nekik, hanem az üzem többi dolgozójának is, mert hasonló fogadkozás hangzott el a prémeseknél, kihordóknál, karbantartóknál. Mire este lett, mindenki elfáradt, de senki sem akart azonnal hazamenni, ösz- szóverödfeR egy csoportba, beszélgetni, míg megtudják, hogyan is teljesítették a napi tervet. Tóth Endréné, egy félóra múlva nagy örömmel újságolta; tizenhatodikán is ugyanúgy, mint a felszabadulási műszak első napján, a napi terven felül vállalt 3000 tégla helyett 6200-at készítettünk. Ha így haladunk, a hó végére a műszak alatt 60 ezer téglával gyártunk többet a tervezettnél. Uacz^ócieki [ István, Lajkó László téglaprésesek összenevettek. Laczkóczki vállára ütött Lajkónak. — Komám, ma . sem maradtunk szégyenben. Megvan a 110 százalék. Bogár elvtárs és Szalma Péter sztahanovista téglakihordók csendesen megjegyezték: 152 százalékot teljesítettünk. Egy félóra múlva, már csak három ember tevékenykedett az üzemben, — a karbantartók. Eszter Gábor, Horváth Pál, Kovács István, akik Mélykúton laknak. Az egyikük a présgépnél, másikuk másutt javított gépet, hegy holnap reggel biztos legyen az indulás. Úgy elszaladt az idő, hogy csak akkor vették észre, hogy haza is kellene menni, amikor Horváth Pali így szólt: — 25 perc múlva indul a vonatunk. — Addig nem megyünk, amíg a présgép nem, jó — válaszoltak a többiek. Ezután még gyorsabban, ütemesebben dolgoztak. Az óra mutatója is vészesen haladt előre. Még tíz, még nyolc, . A bácsalmási járás területe nagyrészben erősen kötött talaj. A gépállomások itt mindig későbben tudják megkezdeni a tavaszi munkát, s így a versenyben rendszerint egy fejjel mindig lemaradnak a homokos területeken dolgozó gépállomásoktól. A Bácsalmási Gépállomás fiatal traktorosai azonban az — Kész, mehetünk — szólt Eszter Gábor. A szerszámok gyorsan a helyükre kerültek, s aztán uccu neki, futás az állomásig, a vonathoz. AKi látta 1 őket, biztos elmosolyodott a «-maratoni futókon«. De ők, amikor már a vonaton ültek, jóleső érzéssel haladtak otthonok felé. Jó munkáshoz méltóan, nem hagyták cserben a gyárat, dolgozótársa:idén nem akarnak lemaradni a versenyben. Bejárták a határt és felkutatták azokat a homokos részeket, ahol már meg lehet kezdeni a tavaszi szántást. Ezeken a területeken a bácsalmási és a bácsszőlősi határban is, már két erőgép meg is kezdte a munkát. meg hét perc... kát. ICct nap alatt 1721 méterrel több szőrei készült a Hajai ííyaj»júszó> etgjárban A Bajai Gyapjúszövetgyárban nem tudni, mi történt, de a felszabadulási műszak első két napján olyan eredményeket értek el, mint amilyenek már régóta nem voltak az üzemben: Március 15-én, 16-án, két nap alatt 1724 méter szövet készült terven felül, a felszabadulási műszakban. Öráról-órára élénkebb lesz az üzemrészek közötti vetélkedés. A jelszó: ki ad többet, jobbat, ki termel gazdaságosabban! A fonodái dolgozók március 15-ig 2471 kilogrammal több fonalat fontak, mint amennyit megjelöl a terv. A szövődéi dolgozók túltettek a fonodaiakon. 4690 méterrel több szövet került ki a gépekről a hó első felében, mint ameny- nyit a terv számukra előírt. A versenyzés nemcsak az üzemrészek között élénkül, hanem egymás között is fokozódik a vetélkedés szelleme. Például Má- rity Józsefné brigádja a fonodában a Selfactor fonógépen 125 százalékot ért el. A szövődében Eleki Júlia ifjúmunkás 124 százalékot teljesített a felszabadulási műszak első két napján. S emellett kiváló minőségű szövetet szőtt. Versenytársa, Nydati Eerencné egy százalékkal többet teljesített. UOLGOXHÍ MAR A TRAKTOR n hnrsnímnai én a hácttttznlnxi határban it A Kecskemétvidéki Körforgalmi Vállalat dolgosói teljesítik vállalásaikat A KECSKEMÉTVIDÉKI Borforgalmi Vállalatnál a napokban értékelték a felszabadulási verseny eddigi eredményeit. Az értékelés szerint a vállalat március 12-ig első negyedévi felvásárlási tervét 119 százalékra teljesítette. A vállalat dolgozói elhatározták, hogy az első negyedévben a különböző költségek 5 százalékos csökkentésével 83.000 forint megtakarítást érnek el. A vállalásból március 12-ig 61 ezer forintot teljesítettek. A kisebb javítások és tatarozások házilag való elkészítésével elért megtakarítás 84.500 forintot tesz ki, a borászati segédanyagoknál 3500 forint értékű a megtakarítás. A VÄLLALAT célgazdaságai és üzemegységeinek dolgozói is teljesítik, illetve túlteljesítik vállalásaikat. A csengődi célgazdaság dolgozói a talajforgatásnál 174 százalékos, a trágyaszállításnál 207 százalékos átlagteljesítményt értek el. Az izsáki üzemegységben kisebb tatarozások és javítások házilag való elkészítésével elért megtakarítás összege több, mint 1500 forint. A keceli üzemegység dolgozói a szerszámok rendbehozásánál mintegy 1000 forintot takarítottak meg. A kerekegyházi üzemegységben a szőlőművelésre kedvezőtlen időjárást töltőgépek javítására, a permetezőgépek üzemképes állapotban való helyezésére használták fel. Ezeknél a munkáknál 2300 forintot takarítottak meg, A PINCÉSZET dolgozói sem maradnak cl. Az apostagi pincészet negyedévi felvásárlási tervét eddig 202 százalékra teljesítette. A bácsalmási pincészet dolgozói elhatároztak, hogy az anyagtakarékossággal és az önköltségcsökkentéssel április hó 4-ig 1300 forint értéket takarhatnak meg, megtakarításuk máris 2900 forint. A kecskeméti pincészet negyedévi felvásárlási tervét a vállalt 110 százalék helyett 206.4 százalékra teljesítette. A soltvadkerti pincészet 7560 forintot takarított meg az önköltségcsökkentéssel. A központi raktár dolgozói pedig se- lejt- és hulladékanyag felhasználásával 36 darab szállítóládát készítetlek.
