Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-17 / 64. szám

2 :* 5 O A Csing-Ku című kínai tap szerkesztői nemrégiben ünnepi- lyes keretek közölt zárták le a lap 2350. évfolyamát. Az újság időszámításunk előtt 390 óla megszakítás nélkül megjelenik. A 836. évfolyam példányait hiánytalanul őrzik a pekingi Konfueius- templomban. A fenti rövid napihír fölött nem lehet könnyen átsiklani. Önkéntelenül megáll és arra gondol az olvasó, hogy a világ legré- gibb kultúrájú országában az ott feltalált papírt már akkor újság- kiadásra használták, amikor Európa népei még rabszolgakorban éltek. Hogy a Kínában feltalált iránytű segítségével fedezték fel Amerikát és az ugyancsak kínai leleményességet dicsérő puskapor­ral fenyegetik ma az amerikaiak a 600 milliós kínai népet. Gyor­san tegyük hozzá: hiábavalóan. Az évfordulókon elengedhetetlen a jókívánság. Azt kívánjuk, hogy a Csíng-Ku mielőbb közölje hasábjain — a hős kínai nép. minden békeszerető ember óhajának megfelelően — Tajvan szi­gete felszabadításának Hírét és számoljon be a Kínai Népköztár­saságnak a szocializmus építésében elért mind több és nagyobb sikereiről. Â felszabadulási műszak első napján Hogy a gépesítést bővítsük, annak egyik teltétele, hogy a gépállomások minél gazdaságo­sabb inunkat végezzenek. A gé­pi mupka becsülete aszerint nö­vekszik, minél kisebb egy hold főid megmunkálása, egy mázsa bú2a termelési költsége. A Kiskunmajsaá Gépállomá­son (tavaly voltak hibák az ön­költséget, a takarékosságot ille­tően. 23 Ez főleg az üzemanyag kezelése, felhasználása terén mutatkozott. A takarékosság ro- yásá-ítj ment, hogy egyes trak­torosok elhanyagolták a gépek kötelező műszaki karbantartá­sát, ami azzal járt, hogy meg- növekedett a felhasznált anya­gok, alkatrészek mennyisége. Voltak bajok az erő- és munka­gépekhez kiadott tartozékok ke­zelése, megőrzésénél is. En­nek ellenére gépállomásunk kö­zei 700.000 forintos megtakarí­tást ért cl a múlt évben. A téli gépjavítást például jó minőségű munkával január 13-ra befejez­tük s országos viszonylatban a második helyre kerültünk. A téli gépjavítás során al­katrészből 78.000 forint érté­ket takarítottunk nu-g. mun­kabérből 12.000 forintot, va­lamint 13.180 munkaórát, amelynek értéke szintén forint­ban mutatkozik. A zárszámadás ittégcjtésc óta 18 új tag lépett be eddig a ba­jai termelőszövetkezetekbe. A Micsurinba 17. a Vörös Fénybe l család 3 munkaképes hozzá­— Kit tetszik keresni? — ál­lít meg a napos a Bajai (>0I) Tüít István Iparoslanuló Iskola folyosóján. A traktorgépész tanfolyam hallgatóit jöttem meglátogatni, beszélni azokkal a fiatalokkal, akikből a jövő szakemberei, a mezőgazdasági termelés fejlesz­tésének harcosai lesznek, Kinyílik az egyik tanterem ajtaja és szívesen befelé hívo­gat. Csányi Antal szorít helyet az egyik pariban. Valamennyíüket a gép szere» tete hozta ebbe az iskolába. Ha­tara István Séfszentlőrincről, Oláh Mihályt Tataházáról, Su­dár Jánost Sükösdről, Bócz Ist­vánt Deciről. Előttem egy magas, nyúlánk, barnaszemű fiatal ül. Rákász Ferenc. Azt mondja, náluk csa­ládi tradíció a gépek szereteté. Apja gépkocsivezető volt, Két bátyja motorszerelő. Minden fiatal azt vallja, hogy sokat lehet itt tanulni. A Vas­ipari szakma minden ágazatával megismerkednek. Az iskola szer­számgépein tanulnak meg esz- tergályozni, forgácsolni. Az is­kola erőgépein, kombájnján, aratógépén, vontatóján képezik nagukat sokoldalú feladataikra. A fiatalokat is lázas készülő­désre sarkalta a tavaszvárás. — Hatvan holdas gyakorlóterületü­kön maguk fognak vetni, gépe­ikkel növényt ápolni, aratni, csépelni, őszi munkát végezni. Ha már itt vagyunk és a fia­talok életével, munkájával is­merkedünk, nézzünk be a szak­körbe is. Hideg István, Babácsi Miklós éppen ménetfúróhajtó- kart készítenék. Demény Lajos ez esztergapad mellett részé!ő- és fémfűrésznyeleket készít. A gépek élettelen, hideg teste nemcsak annyiból érdekli a fiatalokat, hogyan gyártják őket, hanem miből lesz a vas, melyet a nagy kohászati művek olvasztanak. Az Ózdi Lenin Ko­hászati Művek 35 féle ércet kül­dött az iskolának, melynek Vas- tartálma adja a traktorgyártás­hoz szükséges anyagot. A 35 féle vasérc között ott találják az uráli, a csehszlovák, a román, lengyel, a kelet-németországi sanyák kincseit. Az sikál bauxit és timföld Veszteségek elkerülésére az aláb­bi terveink vannak: Az üzemanyaggal Való takaré­kosság érdekében valamennyi erőgépünk porlasztóját és ada­golóját úgy állítottuk be, hogy eleve kizárjuk a túlfogyasztás lehetőségét. A tárolásra és töl­tésre nagy gondot fordítunk. Alaposan megnézzük az Afort- hoz visszaszállított hordókat: üresek-e? Mert előfordult, hogy a visszaküldött hordókban még 8—10 kg. gázolaj volt s így ezt kétszeresen fizettük meg. A traktorokat töltőberendezessel látjuk el. A brigádvezetők első kötelessége, hogy az üzem- anyagfegyasztást rendszeresén ellenőrizzék . Ugyancsak az ő feladatuk a gépek karbantartá­sának szorgalmazása, így nö­velhető a gépek tartóssága és csökkenthető az alkatrészek fel­használása. Idén arra törekszünk, hogy minden gépünknél biztosítsuk a kétmüszakos munkát. Mert a kétmüszakos gépet is ugyanazok az irányítási költségek terhelik, mint az egyműszakost, — de a két műszakban végzett nagyobb teljesítmény révén mégis csökken az egy normálhold- ra jutó költség. tartozóval. A termelőszövetkezetek elmúlt évi eredményei mind több kívül­állót győznek meg a nagyüzemi gazdálkodás eredményességéről. megismerése is gazdagítja tudá­sukat. Hiszen ezekből készülnek az alumínium fedőburkol átok, a cséplőgépek, kombájnok fedő- lemezei. — Tessék iskolai munkánk gyakorlati eredményeit is meg­tekinteni, — szól szerényen Oszthcimer Ernő és már indul Is egy üvegszekrény felé. Barát­ját: Elmer Ferencet is odacsa­logatja. Kezének egy kézmozdu­latával mindennél beszédeseb­ben mondja; — ezeket mi ké­szítettük. Egy vaskapu, egy fo- gasoló, egy vetőgóp, egy íánc- borona kicsinyített mása. Az ország tizenkét traktorgé- pész iskolájának egyike a bajai. Az első tanfolyam 94 traktor­gépészt bocsát majd szárnyára. Példás fegyelemmel sorakoz­nak az iskola hallgatói az udva­ron. Közös foglalkozásra indul­nak. A tataházi Oláh Mihály rámköszönt: — Egy év múlva, ha kiláto­gat Tataházára, keressen fel a Petőfi Termelőszövetkezetben. Mert én hazaimegyek, hogy se­gítsem az egyénieket, az én szö­vetkezetemet. (Bíró) A gazdaságos munka egyik formája az is, hogy egész év éti át biztosítsuk az egyenletes ter­melést. Gondolok például arra, hogy a dolgozók számára télen is lehetővé tegyük a produktív munkát: a szállítóeszközök kapacitásának helyes kihasználásával, darálá­sokkal, trágyaszállítéssal, erdő- gazdaságokban a fakitermelés segítésével, stb. A Központi Vezetőség határo­zata megszabta a gépállomások feladatát is a mezőgazdaság fej­lesztésében, a szövetkezeti moz­galom megszilái-dításában. Mi ebből azt szűrtük le, hoqy a gépállomásnak elsősorban a falu szocialista átalakítá­sában elfoglalt helyét kell megerősítenie. Hogyan? Elsősorban a most kö­vetkező tavaszi munkák időbeni és legjobb minőségben történő elvégzésével. De ez nem elég. Nemcsak a szántás-vetés a munkánk, hanem egész mű­ködési területünkön segíteni kell politikai és kulturális tevékenységgel a meglévő tsz-ek megerősödését. Biztosítanunk kell a sok gondot okozó gabonatermelés problémá­jának megoldásét. A gabona terméshozama növelésének, útja az egységnyi területen vetett ka­lászosok hozamának emelése. Az agronómusi hálózat segítsé­gével igyekszünk széles körben elterjeszteni a tálajelökészílés legjobb módszeréit, a tisztított vetőmagok használatát, az ápo­lás agrotechnikáját. Igen fontos munka a termelő­szövetkezetekben az állatte­nyésztés hibáinak felszámolása. A szarvasmarha-tenyésztés pél­dául a növendékállomány neve­lésével kezdődik s általában minden állatfajtánál kulcskér­dés a növendéktartás. De éppen itt van sok hiba. Fel kell számolni azt a gya­korlatot, hogy a jobb takar­mányt a gyorsabban jöve­delmező sertésállománynak adják s elvonják a növen­dék szarvasmarháktól. Ezért minden termelőszövetke­zetben kidolgoztuk a takar- mányszabványt, amelynek be­tartásához ragaszkodik az agro- nómus és ellenőrzi. Széleskörű, komoly munkát ró reánk a Központi Vezetőség határozata. S nekünk irányítók­nak, vezetőknek az a köteles­ségünk, hogy szilárdabban áll- juk meg helyünket s minden erőfeszítésünk arra irányuljon, hogy a terveket teljesítsük és teijesíttessük. Fleischer Sándor. a Kiskunmajsai Gépállomás igazgatója. A felszabadulási műszak meg­mozgatta a kecskeméti Rákóczi úti bérház építőit. A műszak első napjan különös gonddal in­dította be gépét Vépi szaktárs, a betonkeverőgép mestere. Ki­csit aggodalmaskodva kacsintott az áramvezetekre. de verseny­ben vannak, nem szabad egy pillanatra sem megállnia a kör­forgásnak. Az első adag még nem készült fel, de a Szilvási- brigád tagjai már a szállítósza­lag alatt sorakoztak, a friss be­ton egyenesen talicskába hullt. A vasbetonszerelők sűrűn baj- tugatták derekukat a pince alap­jának vasvúzánál. Síelniük kcl­Ki akarnak zárni a tsz cso­portból, kérem az elvtársakat, a szerkesztőséget, segítsenek raj­tam. Én továbbra is tsz-lag sze­retnek lenni. — Irla levelében Matyik Miklósné, Hajós, Kos­suth Lajos utca 137. sz. alatti lakos. * VAJON MIÉRT akarják ki­zárni Mályiknét a hajósi 1. tí­pusú Lenin TSZCS-ből? Vizs­gálatunk során ezt derítettük ki. Megkérdeztük idősebb Szakáll Imrétől, a csoport elnökétől, mit tud erről? »Ja igen, Mályikné, — felelte ő, — az egy nagyszájú, összeférhetetlen asszony. Tavaly megszégyenített bennünket, írt az újságban rólunk.«. Rasztig Imre á csoport erdőfélelőae, a hajdani elnök ugyancsak rákont­rázott: »Ha itt lenne mind az 50 tagunk, most is egyember- ként követelnék a kizárását.« Mi is volt hát a bűne Mályik- nénak? 1954 június 27-én »egy hajósi levél nyomán« című cikk jelent meg lapunkban. Az írás Mályikné panaszát tartalmazta, ugyanis azt történt, hogy a Le­nin Termelőszövetkezeti Cso­portban a területi összesítésnél 16 kh. földterület hiányzott. Mit volt, mit fenni, a tsz elnöke: idősebb Szakáll Imre a hiányzó holdakat elosztotta a tagok kő­iéit, mert nyomukba jártak a betonosok. Az ácsok kalapácsa fürge ritmusban dalolt az épü­let egyik végében, gyors iram­ban készült a zsalu. És ez a len­dület, ez a fürgeség tartott egész napon át. Este mindnyájan ott sorakoz­tak a vcrscnytábla alatt, ahol szép gömbölyű betűk szikrázták az eredményeket. Lemásoltuk, ime olvassák: Szilvási segéd­munkás-brigád 208, líaranyi ács­brigád 129, Szabó vasbctonszc- felö-brigäd ISO, O. Kovács vas­betonszerelő-brigád 150, Vépi gépkezelő 141, Kovács segéd­munkás-brigád 150 százálck. lósék is több területét, múlt amennyit valójában használtak. Szőlőt és erdőt írtak ki részük­re, s a mai napig sem tudják, hol a szőlőjük és erdőjük. S rá­adásul most meg Szakállék sze­rint a tagértekezléten kizárták őket a csoportból, DE NÉZZÉK még, miként is történt ez a kizárás? Meghall­gattuk a tszcs-tagok véleményét is. Kovács Jánosné idős paraszt- asszony, a Lenin TSZCS tagja csak látásból ismeri Mályiknét. Kizárásáról nem tud. Beszélge­tésünk során kiderült, hogy a többi tszcs-tag sem nagyon is­meri egymást. Mindent a jó öreg Szakáll bácsi és Rasztig Imre intéz. Fuszenekker Antal, — ugyancsak tszcs-tag — így nyilatkozik: Ö bizony minden tagértekezletre eljár, Mályiknét rendes, jőravaló asszonynak is­meri, s kizárásáról ő sem tud semmit. Fuszenekker Antal egyébként csodálkozásának adott kifejezést, hogy addig míg régebben a szántást, vetést terv­szerűit Végeztéik, a csoporttagok összedolgoztak, ez most már a múltté. Mindenki egyénileg vég­zi munkáját, semmi közük sinc= egymáshoz a tszcs-tagöknak. Élik a maguk »egyéni« életét, nem csoda, ha nem ismerik egy­mást. Egyszer, másszor ugyan el-eljárnak nóhányan a tagérte­kezletre, s mindössze ennyiből áll a tszcs tevékenysége. No meg a beadásnál a tazes-nek já­ró kedvezményekben részesed­nek. VIZSGALATUNK tehát kide­rítette, hogy a hajósi Lenin TSZCS tulajdonképpen aiapsza- báiyellenesen működik. Szakáll Imre és Rasztig Imre önhatal­múlag döntenek a tagok sorsá­ról, ezt mutatja például Mályik­né állítólagos kizárása is. K mö­gött ugyanis egyszerűen szemé­lyeskedés, harag van az emlí­tett bíráló cikk miatt. A tszcs vezetőinek pedig a bírálat nincs éppen az ínyükre. Azonban mindezért nemcsak a tszcs vezetői feielősek, a köz­ségben can pártbizottság, a ta­nács is tevékenyén működik, de mitsem tudnak a Lenin TSZCS belső ügyeiről. Mintha teljésen a látókörükön kívülre esett volna ez a csoport. Ideje lenne, ha pái‘l- és lártócsszérvek na­gyobb figyelemmel kísérnék az emiített csoport fejlődését is. OOOOóOOOO-OO-OOOOO-OOOOOO-OO-O-OO-OOOO-OOO-OOOOOOOO-OOO-OOtOOOOO-OOOOO-OOO-OOOOO’O-OOO­A CSALAIAIK HÁLÁJA Van egy kis puszta, melyben mi is laktunk, ahol a boldogságról, örömről nem beszélhettek még akkor az ottaniak. Dolgoztak a puszta urainak, a kalocsai érsekségnek hajnalhasadástól, sötét éjjelekig. A puszta cselédei voltak ezek ak­kor. A sok munkának nem volt gyümölcse. Dolgo­zott a nép, míg el nem nyomorodon, s utána mehetett üres kézzel ki merre látott. Ez volt a sorsa Csala népének. A kultúrát, a jó életmó­dot elvette tőlük a zsarnokság. Olvasni, írni, számolni nem kellett, arra szükség nem volt. Elég volt, ha azt tudták, az urak szerint, hogyha esik az eső, ne álljanak a csorgásba. E puszta, népének túlnyomó többsége analfa­béta volt, a. többi pedig éppen hogy csak a nevét le tudta írni. Kimondani sem. lehet, hogy meny­nyit szenvedtek, nyomorogtak, éheztek a kis puszta népei, míg a dicső Szovjet Hadsereg fel nem szabadította 1945 november 1-én Cso- lá-pusztát. Ezután földtulajdonos leit javarésze a pusz­tai családnak. Ma új házak sorakoznak végig szépen sorban. Nem kell már két családnak lakni egy szobában, mint a földbirtokos rendszer ideje alatt. A földhözjultatottak kölcsönöket is kaptak, meiy- lyel államunk nagyon sokat segített rajtuk, az új élet megkezdése küszöbén. Régi álmuk vált valóra, nyugodt, boldog életet élhetnek, nyugod­tan hajthatják fejüket párnájukra. 1949. év, egy újabb élet útját csillantotta meg a csalaiak előtt. Tüstént 15 család lépett erre az útra, a szövetkezet útjára. Azóta már a szövetke­zetből a fiatalok, közül négyen mentek felsőbb iskolára. Radies Erzsi, Juhász Kati, Korsós Jancsi és Tóth Feri. A Kelemen Józsi bácsinak egy fia, a Pista, meg a néphadsereg tisztje. Valóra vált a fiatalok tégenvárt vágya, a lcültúrház, ahol el- lölthetik vigadva estéiket. Az iskola pedig ott díszeleg a puszta szélén, ahol nevelődnek új életünk új emberei. Olyan emberek lesznek azokból, akiknek minden vágyuk az lesz, hogy minél jobban felvirágoztassák Csala-puszta életét. A csalaiaknak nem kell már gyalog róni a sok kilométert, ha látni akarnak valamit., legyen az mozi, vagy színház, van már autóbuszjárat, megoldódott a. közlekedés problémája. Van sza­bad, független életük, amit hálás szívvel kö­szönnek a dicéö szovjet népnek és szeretett pár­tunknak, Jeszenstki Feréncné. fi gépállomás, gépi morta becsiilelének néhány kérdéséről A gazdaságos munkára, a | 4 A zárszámadás óta 18 új tag lépett be a bajai termelőszövetkezetekbe A jövő traktorosgépészei között L m v é l ti r o m Egy alapszabályellenesen működő tszcs zött. Ezért kaptak Mályik Mik-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents