Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-16 / 63. szám

■4 megyei pár iah tív ti után

100 láda gyula megtakarított faanyagból

M

íg frissen él emlékezetemben a megyei aktíván elhangzottak közül az, hogy az idén üzemeinkben az anyagnál •^3 százalékos megtakarítást kell elérni. E gondolat jegyében jutottam el a Kecskeméti Gyufagyár munkatermein keresztül Csányi Dezsőhöz, a gyár főművezetőjéhez. Mivel sok a dolga, így hát rövidre fogtuk a beszédet és megkezdtük gondolataink kicserélését az üzem anyagtakaré'kossági munkájáról.

Elsőnek megkérdeztem, — mi igaz abból, hogy a vállalat tervtúltéljesítése megtakarított faanyagból történik?

— Valóban így van, — kezdte beszédét Csányi elvtárs. Januárban és februárban 38.6 láda Szikra gyufát, ládánként 5000 dobozt és 16 láda Családi gyufát, ládánként 500 dobozt készítettünk a megtakarított faanyagból. Számításunk szerint ezzel félvagon faanyagot takarítottunk meg.

A felszabadulási műszakban milyen terveik vannak?

— Napi terv rendszeres teljesítése mellett — amit már önök is közöltek —, április 4-ig, felszabadulásunk tizedik évfordulójának tiszteletére 80—100 láda újfajta gyufát gyártunk. Míg ezeket mondja, egy másik dolgozótársa ötféle, különböző,1 ízléses címkével ellátott újfajta gyufával teli dobozt tesz elém.

E

zt a 80—100 láda gyufát is a megtakarított faanyagból gyártjuk — jegyzi meg Csányi elvtárs.

— A vegyianyag felhasználásánál is mutatkozik megtakarítás?

— Igeit! Nent lépjük túl itt sem az anyagnormát. A terven felül gyártott gyufához nem igénylünk külön vegyianyagot. — Hogy ezt hogyan csináljuk, azt nehéz elmondani, mert ennek igen sok módja van. Laboratóriumunkban dolgozó ügyeskezű munkatársainknak köszönhetjük, hogy egyes külföldi vegyi- anyagoknál a jó keverési arány megállapításával import vegyi- anyagot tudunk megtakarítani. Sajnos, baj van a papírfelhasználásnál. A papírgyár 40 grammos papír helyett 48 grammosat küldött s ezért két mázsával túlléptük a keretet.

— Elég sok gyufaszálat, törött dobozt láttam az üzemrészekben. Az mind selejt? 1

C

sak egy része. Őszintén meg kell mondani, hogy januárban a normál selejt felett dolgoztunk. Azóta nagy javulásról adhatok számot. Például: a Családi küldoboznál a selejt 9.2 százalékról 2.5 százalékra, a beldoboznál 7.3 százalékról 3.7 százalékra csökkent. A Szikra gyufánál a küldoboz selejtje 4.6 százalék, a beldobozé még mindig 7 százalék. A szálhülladék 3.5 százalékról 7.5 százalékra csökkent. Igaz, a januári magas selejt oka a fa gyengébb minőségéből is adódott.

— Mégis, mit tesznek a selejt további csökkentéséért?

— Első és legfontosabb tennivalónk a gépek rendbetétele. A szállító kocsikat gumikerékkel látjuk el, ezáltal kisebb a rá- zódás, kevés szál hull a földre. Ezekre a kocsikra tereiőket szerelünk fel s ezzel megvédjük a szálat a szerte-szét hullástól. A dobozszárítót tökéletesítjük olyan formán, hogy hulladék- mentessé tesszük a szárítás munkáját. Ezzel egy hónap alatt 30 ezer dobozt takarítunk meg. Ez az újítás Kristófon Gyula és S. Bakos Sándor nevéhez fűződik. Még sok apróbb dologról nem beszéltem, ami jelentősen hozzájárul az anyagtakarékossághoz.

A becsületes dolgozó parasztok régóta kérdezik: meddig türjiik a kulákok szemtelenségét?

A KÖZPONTI VKZIITÖSFG

határozatának tanulmányozásakor kétszer is aláhúztam azt a megállapítást, hogy: »A jobboldali nézetek... amelyek pártunk parasztpolitikájának alapvető kérdéseiben az utóbbi időben elterjedtek, nemcsak munkáselle- nesek, hanem dolgozó paraszt- ellenesek is, mert a kulákok és egyéb falusi kizsákmányolők megerősödését szolgálják a dolgozó parasztság rovására, hátráltatják a mezőgazdasági termelés fellendítését és a falu jobb éleiének kialakulásai.«

Ha mi itt Kunfehértón a do!^ gozó parasztság megváltozott életéről beszélünk, nem kell a szomszédba mennünk bizonyítékokért. 1945-ben 150 család kapott földet. 1950-ben felépült a tanyaközpont első lakása s ma több, mint száz családi házzal, tanácsházzal, postával rendelkező önálló község vagyunk. — 1940-ig egyetlen iskolánk volt ebben a népes tanyavilágban, — ma az 1952-ben épült új iskola hat termében hét nevelő tanít. Könyvtár nyílt, villany gyúladt, oekötőút épült, jó ivókút létesült, szövetkezeti bolt működik. 5 az utóbbi néhány hónupban .s amit ígértünk a falunak, teljesítettük: fásítottunk, epres- Rertct létesítünk, kibővítettük a villanyhálózatot, visszakaptuk a volt kertészeti Iskola nagy épületét s újabb 10 családi házépítése Indult meg álíamkölcsónböi. Egyéni példát is sokat sorolhatnék; Bálint István 12 holdas dolgozó paraszt amellett, hogy évek óta becsületesen teljesíti kötelezettségét, — kót óv alatt felszaporította jószágáliományát s most saját erejéből házat épít.

KÖZSÉGÜNK TAVALY az

adófizetésben és begyűjtésben is első volt a járás községei között. Egy íéléV alatt azonban igen visszacsúsztunk a ranglistán. S ott hibáztunk, hogy egyszerűen felfüggesztettük az osztályharcot, a kulákoknak pedig megnőtt a szarvuk és befolyásuk nálunk is. 12 kulákunk ma is 521 holddal rendelkezik. Ezek a kulákok beadás terén a kenyér- gabona kivételével mindenben hátralékosok s százezer forintokra rúgó adótartozásaik vannak. S meghökkentő képre bukkantunk, amikor ezeknek a kulákoknak gazdálkodását vizsgáltuk. »Tervszerűen« visszafej- lesztétték gazdaságukat. Banga Imre 40 holdon gazdálkodik. 8 hold elsőrendű kaszálója van, — de jószág nincs a tanyában. 17 ezer forint adóval tartozik, évek óta nem fizet. Darányi Benőnek 140 holdja van ma is. Ezen a birtokon 2 lovon és 10 tyúkon kívül egyebet nem tart, — adótartozása meghaladja az 50.000 forintot. Szemerédi Géza 90 holdas birtokának fele kiváló rét és kaszáló, — egy lovat és néhány baromfit tart csak. Farkas P. kulák 8 birkát és 2 lovat tud csak nevelni 35 holdján. Persze, a valóságban vannak jószágaik, csak ezek a városban, vagy más közegekben élő rokonaik nevén szerepelnek.

HATALMAS KÁRT okoznak

ezzel a kulákok. Hiszen jószág nélkül nincs trágya, a föld leromlik s mindig kevesebbe: terem. S amíg a dolgozó paraszt minden erejével a nagyobb termésért harcol, addig száz. és

száz hold számra válik lassan parlaggá a kulákok kezén lévő príma birtok! De nem kisebb veszély a kulákok befolyása sem. Szétszórt tanyavilágunkban minden kulák 5—6 középparaszt, szomszédját beszéli le az adófizetésről, beadásról.

A becsületes dolgozó parasztok régóta sügetik: mikor nyílik már ki a szemünk és meddig tűrjük a kulákok szemtelenségét? Nem egyszer szemünkbe mondták: >-A kulák nagy birtoka után ezreseket vág zsebre anélkül, hogy kötelességét teljesítené, — hát mi fizessük meg a kulákok tartozását is a pár hold terméséből?«

A Központi Vezetőség határozatára azonban mi is megmozdultunk. Kemény Idézzél hozzáfogtunk, hogy érvényt szerezzünk az állampolgári fegyelem törvényének. A Ikulákságná! nem habozunk a végrehajtással, a dolgozó parasztokhoz pedig meggyőző szóval fordulunk. A tanácstagok megkapták a hátralékosok névsorát, akikkel egyenként elbeszélgetnek. Persze, meg kell vallani, volt adós a tanácstagok között is, — elsősorbar ezekkel foglalkozunk. Ma már a 26 tanácstag közül csak kettő tartozik, — de ezek is ígéretet tettek a mielőbbi fizetésre.

S Máris eredményeink vannak. Az év első két hónapjában u negyedévi adóbevételi tervet 39 százalékra teljesítettük, — az utóbbi két hét alatt pedig 26 százalékkal emelkedett a bevétel.

Kollár Ferenc VB-elnök,

Kunfehértó,

Versenyben a hTSZ-ek

Terven felül négy hálószobaberendezés és nvolc konyhabútor

,Jó eredményt Brindza István,

Doszkocs Károly brigádja, Csorna István. Doniján Imre és Császár György ért el.

A negyedév befejezésével felszabadulásunk tiszteletére terven felül négy festett hálót és nyolc konyhabútort gyártanak.

Ezek szériagyártása folyik.

A becsületes, szorgalmas munka gyümölcsöző. Az évzáró köz■> gyűlést holnap tartják, amikor S4.T60 forint nyereségrészesedést fizet a szövetkezet a tagoknak. Többek között Szakái György 2053, Nyerges Lajos 1780. Kiss Lajos 1482, if). Fleischer István sztahanovista 1660, Csapi Antal kétszeres sztahanovista pedig 1800 forintot kap.

MEZŐGAZDASÁGI TANÁCSADÓ

Ujtipusú férfiszandál

Készüljenek lel szakszerűen termelőszövetkezeteink a tavaszi munkákra

A kutya nem ette meg a telet. A februári tavaszodásnak vélt enyhülést zord idő váltotta fel és ezért a tavaszi munkák megindulása késedelmet szenvednek. Ezekben a napokban újból tartsunk szemlét a tavaszi munkáikra való felkészülésre vonatkozólag.

A talajművelő eszközök, a kisgépek kijavítva állnak termelőszövetkezeteinkben. Az eszközök közül azonban több csoportban hiányzik még a simító. Ezt a hiányt tanácsos a legrövidebb időn belül pótolni. Tavasz- ezal az első munka az őszi szántások simítózása. Ezt a munkát a lehető legkorábban lehet és kell is végezni, mégpedig a szántás irányára merőlegesen. Simító hiányában kocslóldallal is megoldhatjuk.

A tavaszi vetéshez jó magágyat biztosítsunk. A tavaszi árpát, zabot, borsót, mákot, vagyis az olyan növényeket, melyek jól bírják a tavaszi utófagyokat, minél korábban vessük el. Ezzel nagyobb és biztosabb termést érünk el, a korábbi éréssel egy esetleges aszálynak, vagy egyes kártevők pusztításának hatása csökken.

Az őszieket azonnal hengerez- rfik, amikor a föld mái- nem tarjad rá a hengerre. A gyengén telelt vetéseket fejtrágyázzuk, Holdanként 30—40 kilogramm pétisót ajánlatos adni. A mű- *rágyázást lehetőleg száraz, szélcsendes időben végezzük és fogassal munkáljuk be a talajba. A fogasolást a vetés irányába végezzük.

Megyénkben gyakori a tavaszi lsiállótrágyázás. A hartai csoportok szántóterületüknek mintegy 23 százalékát trágyázzák az idén, ennek harmadát a tavasz- szal. A tavaszi trágyázás helytelen gyakorlat. Az istáliótrá- gyázás ideje augusztusban van és azt keverőszántással kell a talajba juttatni. Az augusztusban alászántott trágyát a talaj- baktériumok elbontják. így tudunk a tavaszi vetésű növények alá legtöbb kész tápanyagot biztosítani.

A tél végén kihordott trágyát, különösen, ha nem szántjuk le azonnal, az eső, hóló áztatja, a szél kifújja, a nap szárítja, ezért tápanyagtartalmának jelentős részét elveszti. A tél folyamán felgyülemlett trágyát a tábla szélére rakjuk ki szarvasba, tapossuk meg jól és földeljük le. Teregetni, leszántani augusztusban ajánlatos.

Termelőszövetkezeteinknek tehát alaposan ki kell dolgozni a tavaszi munkák kampány-tervét. Állapítsák meg, hogy menynyi fogat és kézierő áll rendelkezésre és hány munkanapra van szükség a tavaszi munkák elvégzéséhez, természetesen számítani kell esős napokra is.

Leghelyesebb megoldás a gépi munka igénybevétele, mert olcsóbb a fogatmunkánál és gyorsabb is annál. Azokban a csoportokban, ahol kiszámolják a fogatmunka önköltségi árát, könnyen rájönnek, hogy menynyivel olcsóbb a gépi munka, ezért kötnek a gépállomással szerződést. A hartai Béke Ter- inelőcsoportban például az év folyamán géppel végeztetnek 712 hold szántást, 48 hold par- lúgtörést, 162 hold ugartárcsázást, 387 hold tarlólárcsázást, ezenkívül kombájnnal aratnak 150 holdat és aratógéppel 50 holdat.

Ha a Rákóczi Termelőcsoport tavaszi kampánytervet vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a tavaszi munkák elvégzésére 30 munkanapra van szüksége. Mégsem akar gépi munkát igénybe- Venni. Hasonlóképpen feszített a terve a Búzakalász Termelő- csoportnak, ahol 28 munkanap szükséges a tavaszi munkák elvégzéséhez. Ez pedig azt jelenti, hogy a késői tavaszodás miatt az egyébként is sürgős munka mégjobban megkésik, melynek sok hátránya lesz és káros hatását érezni fogja a termelőszövetkezeti tagság. Ennek pedig úgy lehet elejét venni, ha a csoportok igénybeveszik a gépállomás segítségét.

Tegyük még egyszer a vizsgálat tárgyává a tavaszi tervet, készüljünk fel a tavaszi munkák lelkiismeretes és szakszerű elvégzésére, a közmondás is azt mondja: ki mint vet, úgy arat.

Etelközi Attila aeTonómus, Hart a.

gyártását kezdte meg a Jánoshalmi Lábbelikészitö Kisipari Termelőszövetkezet februárban. Egyelőre 500 ízléses kivitelű, barna marhaboxból, többféle színárnyalatban készített csukott, gojzervarrot férfiszandált 291 forintos árban hoz forgalomba Jánoshalmán és Mély- kúton az állami kiskereskedelem a szövetkezet termeléséből. Ezt az- újtípusú, aránylag olcsó szandált a vevöközönség örömmel fogadta. Igényét, ízlését teljesen kielégíti.

Ebben a szövetkezetben a felszabadulási verseny lettekben nyilvánul meg. Terven felül, majdnem 300 szandállal többet -juttattak közvetlen a fogyasztóknak Mélykúton és Kiskunfélegyházán. A női szandálban mind minőségben, árban és kivitelben

A Kecskemét és Vidéke Körzeti Földmüvesszövetkezet tojástartósítással foglalkozik a jövőben a dolgozók érdekében. A piacon mutatkozó felesleget a szövetkezet felvásárolja, tartósítja és majd november, december hónapokban hozza forgalomba, amikor legalacsonyabb a tojásfelhozatal a piacon. Ezzel elősegíti az áregyensúlyt és nem fordulhat elő olyan eset, mint eddig, hógy a tojás ára novemberben és decemberben 2.30 és 2.50 forint legyen darabonként. Körülbelül 250.000 darab tojást tarnagy a választék. Sertésbőrből 143, különféle sevróból 163— 197, marhaboxból készült szandál 201 forintos árban várja a fogyasztó közönséget. Közvetlen a lakosság szükségletére ebben a- negyedévben 600 pár cipőt és szandált hoznak forgalomba.

A szövetkezet gazdaságos munkáját bizonyítja, hogy februárban 115.1 százalékos terv-teljesítés melleit a béralapfelhasz- nálás 113.9 százalék volt. Az 1954. év munkájáról szombaton tartottak beszámolót. A szövetkezet tavaly mintegy 70.000 forintos nyereséggel zárt. Nagyobb összegű nyereségrészesedést kapott Szondi János, ifj. Magyart János, Csordás Gergely. Az utóbbi a borotai részleg dolgozója.

tósítanak, hógy a dolgozók a téli hónapokban is olcsóbban jussanak ehhez a fóntos élelmefcév cikkhez.

Ezenkívül gondoskodik a löld- niűvesszövet kezet a dolgozó parasztság ve tőburgonyával való ellátásáról is. Szabolcs és Szalmái- megyéből kifogástalan vétőburgonyát szerez bé, Gül Babát, Ellát és egyéb fajtákat. Igényelni lehet a piaci íöldmüVés- szövetkezeti irodánál és a fö'd- művesszüvetkezet aluljárónál lévő telepén.

Tojást tartósít, vetőmag-burgonyát szerez be a Kecskemét és Vidéke Körzeti Földmüvesszövetkezet

A Kiskunhalasi Fa- és Építőipari Kisipari Termelőszövetkezet asztalosrészlege csaknem egész termelése a lakosság ellátását szolgálja.

A felszabadulási versenyben az asztalosrészleg februárban tervét mintegy 9000 forint értékű munkával ‘teljesítette túl.