Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-11 / 59. szám

A Kecskeméti Gépállomás talaj- és vetőmagvizsgáló laboratóriuma segíti a környék termelőszövetkezeteit A Kecskeméti Gépállomás ta­laj- és vetőmagvizsgáló labo­ratóriuma a téli hónapokban is hasznos munkát végzett. A Vc- lőmagfelügyetőséggel karöltve a területén lévő 15 termelőszövet­kezet összes tavaszi vetőmagjait felülvizsgálta, elsősorban azok csiraképességének, fajsúlyának es tisztaságának megállapítása céljából. A vizsgálat alapján ja­vaslatokat adott a gazdaságok­nak az egyes növények vetésére vonatkozóan. A tavaszi munkák megindu­lása után a szántóföldeken foi - tatja munkáját a laboratórium. Rövidesen megkezdik a táblák törzskönyvezését is, az Orszá­gos Minőségvizsgáló Intézet sze­gedi telepének segítségével pe­dig talajfelvételeket is készít a termelőszövetkezetek területén. A termelési adatok megfigyelése mellett a laboratórium tervei között szerepel a kísérleti ada­tok gyűjtése is. K célból a Kecs­keméti Uj Tavasz Termelő­szövetkezetben a kihelyezett speciális agronómussal karöltve kísérleti alanyokat jelölnek ki a szőlő- és gyümölcstőkék kö­zül a talaj hatásának megfigye­lésére. Hí idén 1600 holdon alkalmazzuk a vegyszeres gyomirtást Állami gazdaságunkban az eddigi tapasztalatokra támasz­kodva, igyekszünk évről-évre több termést elérni. Sorrend szerint vegyük talán először szemügyre a mélyfekve- sü területeinken termesztett kü­lönböző kaiászosféléket. Évek óta, bizony a kétszikű gyomnö­vények nagyon cáhatalmasod- ták benne. Tavaly kísérletképpen 70 holdon vegyszeres gyomirtás­sal próbálkoztunk. Mondha­tom, teljes sikerrel. A két­szikű gyomnövények telje­sen kipusztultak. A felismerés és a tapasztalat ve­zetett azután bennünket ahhoz, nogy az idén 1600 holdon vé­gezzünk vegyszeres gyomirtást. A tengeri négyzetes vetését bácskai mód szerint fogjuk az idén végezni. Eszerint százszor száz centimé­teres négyzetben vetik a magot és a ritkítás után két szálat hagynak meg. Az elmúlt évben 300 holdon vetettünk így. A ku­korica fogatos művelését ilyen széles sorok mellett jól meg tud- :ud oldani, kevesebb kezikapá- lás is kellett és magasabb a terméseredmény. Addig még a sorosművelésű tengeritábiák holdjáról 13—25 mázsa tengerit takarítottunk be, addig a négy­zetesen vetett kukoricáról 30— 32 mázsa volt a termésered­mény holdanként, Ezért hatá­roztuk el, hogy az idén az összes kukorica- vetéstcrülctilnkön, 800 hol­don, ilyenmődon vetjük a kukoricát. Az elmúlt évben a cukorré­pának nem tudtunk jó és meg­felelő mélyszántást biztosítani, ez aztán megbosszulta magát. — Termésátlagunk 90—95 mázsa volt. Ebben az évben azonban ezen is okulva, az ősszel cukor­répa vetésterületünket jól meg­iioGY az Állatorvos be­tegséget megelőző és gyógyító munkája minél eredményesebb legyen, — ahhoz nagy segítsé­get ad a korszerűen felszere t állatorvosi rendelő. Gondoljunk csak például a meddő állató« kezelésére. Ha ezt házról-házra, tanyáról-tanyára végzi az orvos, rengeteg időt fecsérel Vagy vé­gezhet-e bonyolult műtétet sötét, szűk istállóban, laboratóriumi vizsgálatot felszerelés nélkül, a helyszínen? trágyáztuk és az őszi mélyszán­tással egyidőben allalajjavítást is végeztünk. Ezzel 35—38 centi­méter mélyre lazítottuk a talajt. Háromszáz anyasertcstink- nck szabadellctökcl létesítet­tünk, az elhullást minimális­ra csökkentettük. A jól bevált termelési mód­szerek alkalmazása segít majd bennünket az önköltségcsökken- tési tervünk túlteljesítésében és a mezőgazdaságra vonatkozó párthatározat végrehajtásában, Németh Imre, a Garai Vörös Traktor Állami Gazdaság igazgatója A DUNAVECSEI járás öt köz­ségében a tanácsok dícséretre- méltó támogatásával már felál­lították az állatorvosi rendelő­ket. Dunavecsén kívül Hartán, Dunapatajon, Solton és Szalk- szentmártonban működik ilyen, Ordas és Dunaegyháza pedig fiókrendelőket kapott. A JÁRÁSI RENDELŐ labora­tóriumi felszerelést is kapót:. Ezekben a rendelőkben igazán a legkorszerűbb feltételek mellett végezheti gyógyító munkáját az orvos: lehetőség van teheneknél a bendőműtétre, császármetszés­re s egyéb komplikált beavatko­zásokra. De a gazdának is ké­nyelmesebb, hogy rendelőbe vi­heti állatát. Nem kell várakoz­nia otthon az orvosra, mert tud­ja, hogy a rendelési időben meg­találja mindenkor. A KÖZSÉGI RENDELŐK egy­re látogatottabbá válnak. De­cemberben például a hartai ren­delőbe 180 állatot vezettek el a gazdák. Igen szépen emelkedik a járásban a meddőség ellen si­keresen kezelt szarvasmarhák száma is. Dunavecsén például Szudóczki István, Csillik Istvár és többen már vágóra akarták adni teheneiket. A rendszeres kezelés folytán kigyógyultak ál­lataik és szépen borjút fogtak. EZEK AZ EREDMÉNYEK U azt igazolják: minden községi tanácsnak érdeke, hogy megold­ja az állatorvosi rendelők fel­állítását s ezzel is támogassa az állategészségügy fontos munká­ját, A megyei I»íróság megkezdte a Csátaljai Gépállomás volt vezetői bűnügyének tárgyalását A megyei bíróság Berényi- ;anácsa megkezdte Baján a Csátaljai Gépállomás volt veze­tői bűnügyének tárgyalását. A vádlottak visszaélések egész so­rozatával bér- és normacsaláso- sat követtek el. Hamis adatok alapján prémiumhoz jutottak s közellátást veszélyeztető bűn- :selekmény során maguknak jogtalanul gabonát utaltattak ki. Bűnös üzelmcikhez megnyer­ik a Mohácsi Állami Gazdaság iöagronómusát, aki a vontatók­kal végzett munkát talajmunká­ban végzett nonnálhold teljesí­téseknek igazolta, amivel egye­dül ebben az egy esetben 130.000 forinttal károsították meg az ál­lami gazdaságot. Gombor Istvánt, a gépállomás volt vezetőagronómusát hallgat­ta ki először a bíróság. Részben tett csak beismerő vallomást. A jelentésekben szereplő 4976 ha­misan feltüntetett normálhold teljesítéséről mltsem akart tudni. A felelősséget igyekezett áthárí­tani vádlott-társaira. Annyit azonban beismert, hogy a gép­állomás tervteljesítését hamis és el nem végzett talajmunká­ról szóló bizonylatokkal igyeke­zett elérni. Szerinte azonban ezek a hamis bizonylatok nem szóltak többről, mint 693 holdról. Beismerte, hogy a hamis bi­zonylatok alapján elért tervtel­jesítés után prémiumban ré­szesült és jogosulatlanul 5 mázsa búzához is jutott. A megyei bíróság ezután rá­tért Makk Emil volt statisztikus­nak és Juhász Károly volt igaz­gatónak kihallgatására; A dunavecsei járás öt községében működik már állatorvosi rendelő Á gazdaságos, jövedelmező termelés útján Levél a pálmonosíori Keleti Fény Termelőszövetkezetből Ebben a levelemben kérésükre néhány ta­pasztalatot, elgondolást, tervet szeretnék leírni, amelyek termelőszövetkezetünk további fejlődé­sében igen jelentősek. Termelőszövetkezetünk évről-évre fejlődik. Már 1953 őszén szép eredmé­nyeket értünk el. Kevés taglétszámunk volt, mindössze 15 tagot számoltunk, de ezzel a ke­vés taglétszámmal is felépítettünk egy 54 férő­helyes sertésfiaztatót, egy artézi kutat fúrattunk, rendbeliozattuk összes gazdasági épületeinket. Sajnos, a halasló építésével a Viziigyi Igazgató­ság hibájából, még mindig nem tudtunk elké­szülni. 1954-ben tovább fejlődött csoportunk. A ked­vezőtlen időjárás ellenére is szép termésátlago­kat értünk cl, melyek meghaladták a kívülálló­két. Búzából átlagosan 7.5 mázsát takarítottunk be, míg az egyéniek átlagtermése 6 mázsa volt. A kukoricánk 24 mázsás átlagtermést hozott, az egyénieknek 8 mázsával kevesebbet. Répából 250 mázsát, hevesi zölddohányból 71 mázsát termel­tünk holdanként. A jövedelmünkből kiegyenlí­tettük a gépállomást tartozásunk, a bank iránti esedékes kötelezettségünket és a többi tartozá­sunkat. Ezenkívül még jelentős aktívával zár­tunk, amely lehetővé tette, hogy 12.30 forint készpénzt osszunk ki egy-egy munkaegységre. Az 1955-ös évi tervünket úgy készítettük el hogy ez alapja legyen, és jó alapja, termelőszö­vetkezeti tagjaink jövedelme emelésének. Hogy a tavalyinál még nagyobb jövedelmet érhessünk el, három holdra gyarapítottuk dohánytermő te­rületünket, amely nem kevesebb, mint 70.000 fo­rint készpénzt jelent majd nekünk. Az. eredeti­leg tervezett kétholdas halastó helyett hat hol­don végezzük el a földmunkákat és létesítünk halastavat. Természetesen, hogy a tavalyinál még na­gyobb jövedelemre tegyünk szert, ésszerű, jó munkaszervezetet kell kialakítani. Ezzel kapcso­latban csak annyit szeretnénk közölni, hogy mi már a tél folyamán a termelési terv elkészítése után hozzákészültünk ehhez a munkához is. El- mulaszthatatiannak tartjuk, hogy minden tag megismerje a termelőszövetkezet alapszabályát. Ezért minden héten egyszer alapszabály-ismertető gyűlést tartottunk és ismertettük az alapsza­bály mindenegyes pontját: a munkaszervezés kérdéseit, az ellenőrző bizottság munkáját, az elnök, a könyvelő, brigádvezető, munkacsapat- vezető feladatait, valamint a munkaegység-elszá­molást. Kialakítottuk a brigádokat, munkacsapa­tokat, s roostmár felkészülten várjuk a tavaszt. lluszka Sándor, tsz-elnök. er Ok már mindketten jártak a Szovjetunióban Az utcáról hallatszik a rá- dió hangja, — a gang eleje érdekes mintával pinkái­vá, — magára vonja a vendég figyelmét. Vajon kik lakják ez: a portát, amit a tisztaság ural. Majd megtudjuk, csak nyissuk meg az ajtót. A hófehérre meszelt szobában most már a halkabbra csavart rádió mellett ismerkedünk. — Zsellérék, Zsellér Józsefék. — Az asszony haját már kezdi be­fogni ezüst szálaikkal az emlé­kezés. Velesz kendője alól kilát­szanak az őszes hajszálak. Hol cseléd, hol a napszámos évek loptak bele a hajába egy-egy ezüst szálat, róttak az arcára egy-egy réveteg vonást. Kérges keze hallgatagon fekszik az asz­talon, csak néha mozdul, hogy teljes értelmet adjon a hallot­taknak, meg hogy segítsen gazdájának kutatni az emléke­zetében azáltal, hogy időnként a homlokára tapad. A kasztó község egyik hófe- hér szobájából a hála szárnyán indulnak útra a gon­dolatok Szovjetunióba: Moszkvá­ba, onnan Közép-Ázsiába, 1952-ben a második paraszt- küldöttséggel utazott Zsellérné és egy egész hónapot töltött ab­ban az országban, ahová szíve világéletében mindig húzta, vonta. — Nem is a vonat vitt en­gem, hanem a szívem, — mond­ja meghatódott mosollyal, mi­közben vissza-visszaréved tuda­tába a sok szép, ott látott való­ság. Nehéz szavakba önteni az élményeket, nehéz elmondani, ezért hívja segítségül az emlé­kezés megszokott formáját: le­lecsukja a szemhéjét, keres, ku­tat az emlékei közt és egy mon­dattal válaszol: — Jó érzés volt ottjárni, — Moszkvából repülőgéppé, utaztak Közép-Ázsiába. — Álmodni se mertem volna, hogy valamikor ott járhatok a gyönyörű szovhozokban, kolho­zokban, kísérleti telepeken, ku- tatóállomásokon, hiszen azelőtt még Pesten se voltam, hogy gondolhattam volna hát arra, hogy Moszkvában is megfordu­lok, teszi fel magának a kér­dést. szavába vágott: ~ Voltunk a kolhoz színházában, megnéztünk esténként egy-egy előadást, egy másik kolhoz mozijában pedig nagyon érdekes filmet vetítet­tek. Magamra ismertem, lobog­tatta a szél a kendőmet, mind­nyájan megismertük magunkat. Azt mutatták, amikor megérkez­tünk Moszkvába. Zsellérné min­denáron szavakba akarja önten azt a boldogságot, amit abban a pillanatban érzett, amikor maga' szovjet földön filmen látta. De nem sikerült úgy kifejezni az: a boldog érzést, nem talált meg­felelő szavakat. Nem baj, Zse - lér néni, amit a szavak nem te­hettek, azt pótolta az arca, hi­szen e pillanatban olyan volt, mintha rózsafelhők telepedtek volna mindkét orcájára. — Ottan a kolhozban de jó élet folyik — mondja kisaé vá­gyódó hangon. Roppant érdekes­nek találtam én a szovjet em­bert. Munkaidő után mindenki szép ruhába öltözködik, úgy. mint nálunk ünnepen, menne1.; a színházba, moziba, sportolni, meg minden. De be aiem megy az emberiánya előtt az ajtón.’ Olyan udvariasak azok a kolho­zisták! Nekem olyan volt, mint­ha egy új világban volnék. Még aztán ajándékozó nép, alig tud­tam hazahozni a sok ajándékot, ezt az asztalterítőt is onnan hoz­tam, — irányítja rá a figyelmem az ízléses és finom nylonteri- tőre. Ahogy mondja Zsellémé, any- nyj virágot talán az életében sem lát többet, mint amennyit ott látott. — Ügy hullott ránk minden állomáson a virág, min nyáron az eső, nagyon virágsze­rető nép, tünödözik Zsellérné. ondoiatai most újra baját'- ják azokat a helyekét, ahol megfordult. Arról beszé., hogy nem ritka az olyan kolhöz- munkás, akinek autója van. Ta­lálkozott magyar' emberrel is. aki az első világháború után nem jött haza, ott maradt. Hív­ták, hogy most jöjjön, most se jött. Szép családja, gyönyörű lakása, tehene, disznai, talán még a madártej sem hiányzik a házából. — Én is nagyon meg voltam elégedve, — mondja Zsellér bá­csi — 1921-ben, amikor hazajöt­tem, vissza akartam menni... — Tényleg úgy igaz, — erő­siti meg az asszony. Mindig ar ról beszélt itthon abban az idő- tájban, mikor hazajött, hogy mennyivel masabb ott az élet. Akkor még, tudja, hogy nem le­hetett erről beszélni, mért a csendőrök!, — tudja? Lakoda­lomban voltunk is, mindig húz- gáitam a kabátja alját, ne be­széljen, mert elviszik, — tett pontot a férje gondolata végére Zsellérné. Megkérdezzük Zsellérnél, kinek és mit üzenne s Szovjetunióba? Azt mondja: hát ő nem is tudja. Tálán az égés? szovjet népnek üzenne a legszí­vesebben, hiszen ott mindenk jóbarát, barát a fejőgépkezelő, t napközi otthon-vezető, az orvos egyszóval: mindenki. Innen-onnan már három évet emlékek lesznek ezek Zsellé' néni fejében, mégis úgy tűnik mintha valami láthatatlan ecse- mázolna csillogó fényt a szemé re, amikor a Szovjetunióbe emlékeiről beszél. — Eszik — Ï átta Lenint a Mauzóleum- ban, akiről annyit hal­lott a férjétől, annyi kedveset és jót. Lenin elvtárs akkor még élt, amikor Zsellér bácsi kinn volt. Hiszen az öreg Zsellér öt és fél évig volt leint, úgy került ki mint hadifogoly, de később résztvett a fehérek elleni harc­ban és amikor a szovjet nép vette kezébe a hatalmat, Zsellér József gyári munkás lett az egyik szibériai üzemben. Já sorsa volt, szépen keresett. — Azóta gondolkodtam már, milyen buta voltam, hogy haza­jöttem. Régi emléknek tűnik már Zsellér bácsinak az 1919-es év vége, amikor Kolcsakot elfog­ták és a szibériai nép ezt a nó­tát költötte, ezt dalolták, köztük Zsellér József is, hogy... sSíSCiut. Mundér kikeshedt, Gallér lefeslett, Dohány is volt csak Lecsúszott Kolcsak. Azóta eltelt egynéhány évti­zed. Mintha Zsellérné is éppen erre gondolt volna, mert férje lis éltes a sulii pártszervezet MÁRCIUS 12-ÊN a kultúr- h.ázban ünnepli, a. solti pártszer­vezet megalakulásának 10. év­fordulóját. Ar ünnepélyre meg­hívják a községből elköltözött régi párttagokat és a pártonki- vüll harcosokat is. Nuámádi Jó­zsef, a kiskunfélegyházi járási tanács titkára méltatja majd a párt harcait és a 10 év ered­ményeit A beszámolót. közö-' vacsora követi, ahol egyúttal a kommunisták ismerkednek a meghívott élenjáró dolgozó pa­rasztokkal,

Next

/
Thumbnails
Contents