Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. március (10. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-10 / 58. szám
Termelőszövetk ezeli agronómusok tanácskozása MÁRCIUS 8-AN a megyében első alkalommal ülteik össze tanácskozásra á megye termelőszövetkezeti mezőgazdászai, hogy értékeljék a termelőszövetkezetekben eltöltött egyesztendős munkájukat és közös tapasztalatcserével megalapozzák egy újabb esztendő még nagyobb eredményeit. A JELENLÉVŐK nagyon sck hasznos tapasztalatot soroltak fel, köztük olyan módszeredet is, amelyek gyakoribb, széle- sebbkörű alkalmazása méltón szolgálja a termelőszövetkezetek gazdálkodásának fellendítését. Németh József, a keceli Vörös Zászló Termelőszövetkezet mezőgazdásza elmondta, hagy az agronómusnak elsősorban nemcsak szakembernek, hanem az emberekhez közelálló, őket szerető nevelőnek is kell lenni. Elsősorban ezzel lehet megnyerni az embereket a közös munkának, a gazdaságosabb termelésnek. TÖBB FELSZÓLALÓ méltat ta a szakmai tudás mellett az agronómusok politikai tudásának állandó gyarapítását. Min; mondották is, ez feltétlen szükséges ahhoz, hogy az agronómus mindig megtalálja helyét, feladatát új szocialista életünk építésében. Móra Ferenc Társaság alakú Kiskunfélegyházán A város irodalomszerető dolgozói már régen hiányát és szükségét érezték annak, hogy a Móra-hagyománydk ápolása és az irodalmi élet fejlesztése célEgy földmű vessző vetkezet közgyűlése... A Lakiteleki és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet küldöttgyűlésére megtelt a laki'e- leki mozi. A küldöttek és szövetkezeti tagok gyűltek itt egybe, hogy a szövetkezet évi beszámolóját meghallgassák. Varga József ügyvezető elnök szavait figyelemmel hallgatják, hogyne, hiszen az 1954. évi őszi forgalomról, jövedelemről beszél. Nagy tapssal fogadják a bejelentést: az őszi forgalom 15,578.872 forint, a tiszta jövedelem 73.284 forint, a részjegyek utáni visszafizetésre 14.656 forintot fordítanak. Az 1955-ös év fejlesztési terveit szomjasan isszák a fülek. A MEZŰKER-től átveszik a gyümölcs- és zöldségfelvásárlást, bővítik a szeszfőzdét, július 1-ig elkészítik a már épülő gyümölcstartósító üzemet, melyre 260.000 forintot fordítanak. A felszólalók követelték a lászlófalvi vegyesbolt korszerű, egészséges berendezését és az italbolt jelenleginél tisztábban tartását. Nagy András, Lakitelek, Széchenyi krt. 51. jából újra életre keltsék az egykori Móra Társaságot. Dr. Mezősi Károly vezetésével szervező bizottság alakult és kettős feladat megoldására vállalkozott. — Először: egybegyűjti a városban élő írókat és irodalomkedvelőket, aztán megszervezi és irányítja a tagok irodalomtörténeti és szépirodalmi munkásságát. Az irodalom- történészek elsőrendű feladata Móra Ferenc ismeretlen életrajzi és irodalomtörténeti adatainak gyűjtése és feldolgozása lenne. A helyi irodalmi társaság a tevékeny írók munkásságára és ösztönzésére hatna, s fejlődésüket is nagyban elősegítené. Az új Móra Ferenc Társaság megalakulását örömmel üdvözöljük és működéséhez sek sikert kívánunk. Kurdics József A Kecskeméti Földművesszövetkezet megkezdte a mészkénlé törzsoldat főzését A koratavaszi mezőgazdasági munkák egyjke a rügyfakadás előtti permetezés. A megye gyümölcstermelőinek ebben a munkában nagy segítséget nyújtanak a földművesszövetkezetek. Mészkénlé törzsoldatot hoznak forgalomba. Naponta 30—40 vagon vegyszer elkészítésére készültek fel. Kecskeméten mészkénlé-föző üzemet létesítettek, ahol gőzfűtéssel naponta egy vagon mészkénlé törzsoldatot állítanak elő. Az újonnan létesült üzemben március 8-án, kedden megkezdték a mészkénlé főzését. Az gy előállított oldat nemcsak gazdaságosabb, de biztonságosabb is, mert szakemberek irányításával, rendszeres vegyi vizsgálatok mellett készül a mészkénlé. A vegyszer értékesítésekor minden esetben pontos használati utasítással látják el a termelőt, mert a mészkénlé 25 Baume-fokos és permetezésnél négyszeri hígítása szükséges. Száz egyéni gazda társult sertéshízlalásra megyénkben Az elmúlt hónapban újabb rendelet jelent meg a szerződéses sertéshízlalás kedvezményeiről. Azok a termelők, akik az Állatforgalmi Vállalattal ötnél több sertés hizlalására szerződnek, kilónként 80 filléres, illetve egy forintos felárat kapnak. A prémium elnyerése érdekében társszerződést is köthetnek a termelők. Megyénk gazdálkodói élnek e kedvezménynyel és több helyen a szomszédok, egyazon utcai beliek közösen hizlalnak. Március 7-ig már száz egyéni gazda társult több, mint 300 sertés hizlalására. Ezek a gazdák előzetes számítások szerint is közel 40.000 forint prémiumhoz jutnak majd a sertések átadása után. A társashíz- lalásra különösen nagy az érdeklődés a kiskunfélegyházi járásban. Pálmonostorán hat egyéni termelő társult szerződésben 22 sertés meghíz- lalására. Kalocsán Szigeti János és Almási Dezső dolgozó paraszt kilenc sertésre kötőt hízla- lási szerződést. Az élüzem cím kötelez Az állattenyésztők versenye a Városföldi Állami Gazdaságban A Városföldi Állami Gazdaság neve nem ismeretlen már a megyében, de az országban sem. Dolgozóinak munkahőstetteiiről már sokat írtak az újságok. — Tavaly ők szállították Bács megyéből az első gabonát az államnak és mintegy 300 sertéssel adtak többet tervükön felül, meg- hízlalva a közfogyasztásnak. Emellett jelentős önköltségcsökkentést ért el a gazdaság, s jó munkájáért el is nyerte a büszke »él üzem« címet. Hogyan dolgoznak most, hogy ezt megtartsák, hogy munkájukat ebben az évben is újabb sikerek koronázzák? Erről szól mostani riportunk. Rapp Mátyás, a kiváló sertésgondozó Hét éve dolgozik állami gazdaságban a fiatal, dolgos Rapp Mátyás. De hét év óta még soha ilyen lelkesedéssel, munka- szeretettel nem dolgozott, mint most. Hát hogyne, amikor most van része a legnagyobb megbecsülésben. Még az élüzem-avató ünnepségen történt, hogy a mindig csendben, szerényen dolgozó Rapp Mátyás szólásra emelte kezét. Amikor felállt, egyszerűen, röviden beszélt: — Néhány hónapja dolgozom együtt Nagy Jánossal, a kor- mánykittin teteit sertéshízlalóval. Sokat tanultam tőle, meg a társaimtól is. De remélem, nem sértődnék meg, ha most vala- mennyiüket, köztük Nagy Jánost is a félszabadulási verseny tiszteletére kihívom párósver- senyre. Nem haragudtak meg, dehogy! Hanem megfogadták magukban, különösen Nagy János, hogy nem adja könnyen az elsőséget. Azóta eitelt jó pár hét. Rapp Mátyásnak egyik hónapról a másikra emelkedett a hízóknál elért napi súlygyarapodása. Februárban átlagosan már hetvennégy dekát mutatott naponta a tábla, holott a tervezett súlygyarapodás naponta csak negyvennégy deka len.ne. A gondjaira egy 147 darabból álló sertésfalka van bízva. Ezeket a tervezettnél egy hónappal előbb hizlalja meg és emellett magasabb átlagsúlyban adja át a tervezettnél. Terve ugyanis 126 kilós átlagsúlyt ír elő, míg ö e hónap végére, hízónként eléri a 146 kilós átlagsúlyt. Tovább csökkentik az önköltséget A göröngyösre fagyott, ká- tyús dűlőúton pirosra festett kis gumikerekes traktor, pótkocsisán küszködik a cudar úttal. Takarmánnyal megrakodva, erőlködve és mégis vidáman fogyasztja az utat, a százas tehénistállóba igyekszik. Olyan ez a kis traktor, mintha új Volna, még a gyakorlott ember szemét is megtéveszti, a gondosan ráhelyezett bőrülés cs makulátlan tisztasága. Pedig nem ú.i, alig néhány hónappal ezelőtt még a Hildpusztai Állami’ Gazdaságban a roncsokból, használatlan alkatrészekből szedték össze darabjait. A gépműhely dolgozói felajánlották, hogy traktort csinálnak az élettelen, semmire sem használt gépből. A hildpusztaiak szívesen odaadták, a városföldiek pedig megjavították. Hultai János szerelő, Szabó Zoltán főgépész, Be- ke Pál zetoros és Surányi Imre szerelő voltak az értelmi szerzői a kis mindenttudó gép elkészítésének. Becsületes áldozatvállalással szorgoskodtak a kijavításán. A traktor 17 lóerős, á a tehenészetbe trágyát, takarmányt hord, ha eljön az ideje, éjjel szánt, kaszál majd azonkívül, hogy a tehenészetet ellátja. A tehenészetben a gép munkája által két lófogat szabadul fel és ha megközelítőleg ki akarnánk számítani, mennyi megtakarítást jelent a tehenészet ilymó- don való gépesítése, bizony megközelítené az összeg az évi 45.009 forintot. Emellett persze gyorsabb a munka, s emberi munkaerő is kevesebb kell. íme egyetlen kis pillanatkép arról, hogyan harcolnak tovább a gazdaság dolgozói az önköltség csökkentéséért. A gazdaság hírnevébe* méltón... Ha már a gazdaságról beszélünk, vagy írünk, nem lehet kihagyni a tehenészetet sem. Bátyai Sándor 22 tagú tehenész- brigádja éppen úgy megállja a helyét a versenyben, mint a gazdaság többi dolgozója. Méltó munkát végeznek a gazdaság hírnevéhez. Istállóátlaguk 8.9 liter. Az első negyedévre 60.000 liter volt a gazdaság tejbeadási terve. A kongresszus tiszteletére vállalták, hogy 71.000 litert szállítanak el, de ma már túl vannak a 90.000-en és előreláthatólag több, mint 30.000 literrel több téjet szállítanak el eredeti felajánlásuknál április 4-ig. rBey<é(qelí'$ tqif falum induló pávtmu nkánál A Bajai Gyapjúszövetgyár kártológépei közölt találunk rá Szilaski Ferencre, a fonodái alapszervezet titkárára. Tizenhét évvel ezelőtt került faluról a városba. Most úgy határozott, hogy ismét falura megy, kihelyezését kérte pártmunkára. Az eltelt tizenhét esztendő alatt sem tudott elszakadni a falutól. Olt nevelkedett, fiatal éveit mezőgazdasági munkában töltötte. A felszabadulás óla eltelt tíz év alatt az ipari dolgozók patronáló brigádjainak soraiból sohasem hiányzott. Mint a járási pártbizottság aktívája, kint a községekben felvilágosító munkával harcolt a termelő- szövetkezetek megszilárdításáért. Résztvett a falu dolgozóinak oktatásában, nevelésében. Az iparban nyert tapasztalatait hasznosítva fáradhatatlan harcosa volt a szocializmus építésének falun. — Életem egyik legnagyobb öröme, hogy újra falura kerülhetek. Úgy érzem, hasznos munkát végeztem az iparban is, de méginkább hiszem, hogy pártunk nagy célkitűzéseit segíthetem valóraváltani a falun végzett párímunkával. Nem ismeretlen előttem a falu élete, az emberek öröme, gondja, örömükben velük akarok osztozni, gondjaikban, napi problémáikban pedig segítségükre akarok lenni. A párt és kormány határozat tai nagy felelősséget rónak a falu kommunistáira. Terveim között első, hogy a pártszervezet munkájának megerősítésével a kommunistákat aktivizáljam. Jól működő pártszervezet híjával nem lehet, de nincs is eredmény. Szükséges, hogy a falu kommunistái következetes harcosai legyenek a párthatározatok megvalósításának. Harcosa akarok lenni a szövetkezeti mozgalomnak. Minden erővel azon leszek, hogy a szövetkezetek jövedelmezők le- gyenck és tagjaik számában is erősödjenek. Termelőszövetkezeteinkben szükségszerű a szám» szerű növekedés. Annak a versenyszellemnek szeretnék maghintője lenni falunt amellyel az ipari üzemek dolgozói annyi győzelmet arattak. Hív a falu, ezért határoztam el, hogy megyek, ahová a párt bizalma helyezett: Csávolyra. A dunavecsei járás mezőgazdasági állandó bizottsága jó szervezője, irányítója a tavaszi munkáknak. A községek mező- gazdasági állandó bizottságaival közösen az elmúlt hónapban megbeszélték a soronlévő feladatokat. A termelési bizottságokkal közösen az őszi mulasztások figyelembevételével elkészítették a tavaszi vetéstervet. A dolgozó parasztokkal egyénenként is elbeszélgetnek őszi vetéstervük teljesítésének tavaszi pótlásáról. Apostagon 3 hold kivételével már szétosztották egymás között a gazdák a tavaszi vetéstervet. A mezőgazdasági állandó bizottságok megszervezték a vetőmagcserét is. A termelési bizottságok kezdeLEVELEINK NYOMON ményezése nyomán a szomszéd községek termelői között is csere alakult ki. Apostagon, Duna- egyházán az idén felújítják a vetőburgonyamagot, — ezért Szabolcs megyéből hozatnak gumókat. Számbavették azokat a községeket is, ahol nincs biztosítva elegendő vetőgép. Ezért már most kapcsolatot teremtettek a Solti Gépállomással, ahonnan 24 lóvontatasú vetógépfet kapnak a termelési bizottságok) A járásban megkezdték a gyümölcsfák rügyfakadás előtti permetezését is. A termelési bi4 zottságok a mezőgazdasági ál-* iandó bizottsággal közösen permetező-brigádot alakítottak. —< Dunavecsén erre március 8-ár» került sor. i3okaí<4 érő víz az aluljáróba» »Tűrhetetlen és nem megengedhető az az állapot, ami munkahelyünkhöz közel eső aluljáróban uralkodik. Hiányos a kivilágítás, s a bokáig érő piszkos, olvadt hóban botorkálunk hazafelé. Emiatt már többízben szóltunk tanácstagjainknak, de intézkedés eddig nem történt«, — írta levelében Csépely Lászlóné a Kinizsi Konzervgyárból. Meg kell jegyeznünk, e fenti levél nem az egyedüli, melyet szerkesztőségünk az utóbbi időben Kecskemét lakosaitól, ugyanebben az ügyben kapott. Ezen az útvonalon nagyon sok Kinizsi Konzervgyár-beli munkás jár, egyszóval nagy itt a forgalom. Meg lehet kérdezni a járókelők véleményét is, ugyan mit mondhatnak ők? Nem éppen hízelgő megjegyzéseket tettek az illetékeseknek címezve, a gyakori télvégi lábfürdőkért. Vizsgálatunk során kiderült, hogy ez a panasz tulajdonképpen nem is mai keletű. Lassan már évek óta vitáznak rajta az illetékesek, a MÁV és a városi tanács egymásra hárítva a felelősséget. A víz kiszivattyúzásáért ugyanis a MÁV, az üt tiszlán- és rendbentartásáért pedig a városi tanács város- és községgazdálkodási osztálya végső soron a felelős. Egészen január végéig azonban nem történt intézkedés, A MÁV végre januárban kijavíttatta az elromlott szivattyúkat és 5Û.000 forintos költséggel kitisztíttatta a vízlevezető csatornákat. A panasz azonban még ekkor sem oldódott meg, az aluljáróban továbbra is bokáig érő vízben bukdácsoltak a járókelők. Vajon miért? A levelek nyomán ez is tisztázódott. A városi tanács város- és községgazdálkodási osztálya ugyanis még nem ébredt fel téli álmából, nem gondoskodott a hóié eltlsztittatásáról s nem törődött azzal sem, hogy az aluljáróban a közvilágítás Is biztosítva legyen. Most azonban a városi tanács város- ós községgazdálkodási osztály osztályvezetőhelyettesével, Szappanos elvtárssal történt beszélgetés során ígéretet kaptunk arra, hogy azonnal utasítják a Köztisztasági Vállalatot a hóié eitisztítására, a DÁV pedig beszereli a hiányzó villanyégőket. Az »a'.uljárő«-ügy ezzel remélhetőleg lezárul, Kecskemét lakosainak közmegelégedésére. Megindult a gyümölcsfák rügyíakadás előtti permetezése a dunavecsei járásban
