Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. március (10. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-10 / 58. szám
Soîtvadkert e! akarja érni a 120 százaíékot A napokban közöltük a soit- vadkerti tanács jelentését, mely szerint a község 104.13 százalék- i'a teljesítette első negyedévi adóbevételi tervét. —* Azóta már ezt az eredményt is túlszárnyaltuk — mondja Vizin Gergely elvtárs, a községi tanács elnöke — március 0-ig eredményünk 106,9 százalék. Nem volt könnyű a megyei elsőséget kiharcolni. Sok és nehez munkájába került a község vezetőinek, míg ez az eredmény megszületett. Van a kulákoknak pénzük — Mikor, mint tanácselnök idekerültem — meséli Vizin elvtárs —, nagyon ei volt maradva ez a. község az állami kötelezettségek teljesítésében. Már akkor elhatároztuk Pásztor Sándor tanácstitkárral, hogy Soitvadker- cet ebből a kátyúból kiemeljük. Mivel kezdték a hátralékok felszámolását? Elsősorban a nagy hátralékosokkal. A kulá- kok majdnem egymillió forint adóval tartoztak még néhány hónappal ezelőtt a községben. Az előző vezetők úgy »intézték _'!■» a kulákhátralékokat, hogy kijelentették: — Mit tudunk behajtani a kulákoktól? Nincs azoknak már semmijük. — Egyszóval megalkudtak az osztály- ellenséggel. Az új vezetők új vérkeringést hoztak a község életébe. Hamar rájöttek, hogy a kulákok Soltvadkertcn is ugyanazt a módszert követik, mint másutt. Azt igyekeznek elhitetni, hogy szegények, nincs pénzük, terményük és jószáguk. — Ugyanakkor a terményeket, jószágokat ismerőseiknél, rokonaiknál helyezik el. Kaposvári János, akinek jelenleg is 76 hold földje van, a vejéhez, Gáspár Györgyhöz szállította terményeinek egyrészét. 24 hektó bort, 26 mázsa kukoricát, 3 mazsa búzát, 4 mázsa rozsot, 2 szarvasmarhát, 60 darab baromfit találtak nála, amiről kiderült, hogy nem az övé. Gáspár György ravaszságára jellemző, hogy testvérének, Gáspár lnnének adott 15 hektó bort -munkadíjban«. Ez persze nem igaz és az egész azért történő hogy csalárd módon a kedvezményes fogyasztási adót fizessék a bor után. Gáspár György egyébként borsai lakos és mikor kezdték szántani az adófizetésre, 7000 forintot egyszerre kifizetett készpénzben. A szálak azonban még tovább nyúlnak. Gáspár Zsuzsánál, Gáspár György leánytestvérénél 50 csomó rozs állítólag 49 mázsa gabonát adott. Azt minden soltvadkerti dolgozó paraszt tudja, hogy egy csomó rozs tavaly 30 kilónál többet ritkán fizetett. Nyilvánvaló, hogy a különbség Kaposváritól ered. Silbernhorn Ferenc szemleívén (ő is rokona Kaposvárinak) 10 hektó bor szerepelt, amelyről szintén kiderült, hogy a kulák tulajdonát képezi. Kaposvár/, mikor látta, hogy -szorul a hurok«, nem átallott 300 forintot felajánlani a begyűjtési megbízottnak, hogy -hallgasson«, sőt még egy kocsi kukoricát is kilátásba helyezett. özv. Kemény Lajosné már évek óta nem fizetett adót. 35 hold földjét fiai művelték. 133 ezer 410 forint adóhátraléka volt. A község vezetői erélyesen felelősségre vonták a kulákasz- szonyt a hátralékért és mielőtt a törvényes eljárás lefolytatására került volna a sor, a kulákcse- meték az egész hátralékot készpénzben kifizettek. Galambos (Gszelmann) Ádám kuláknak nem volt kivetése már évek óvi — a járás elfeledkezett róla ■— pedig három hold szőlőt használ. Természetesen nem jelentkezett, hogy ő adót akar fizetni, vagy a beadást teljesítem akarja. Egyszer véletlenül rajtakapták, hogy 40 hektó bort eladott a saját termeséből. — Ezek az esetek is azt bizonyítják, hogy a kulákoknak van pénzük — magyarázza Csapiár Gyula, adóügyi megbízott. — Mintegy félmillió forintot fizettettünk be a hátralékos kukkokkal az utóbbi hónapokban. A tanácstagok példamutatása Természetes, hogy azok a do.- gozó parasztok, akik becsülettel fizetik az adót, helyeselték, hogy a községi tanács erélyesen felelősségre vonta a kukkokat. A tanács vezetőinek szigorú fellépése nyomán nemcsak a kulákhátralékok csökkennek, hanen, a dolgozó parasztok között megszilárduit az állami fegyelem. Százötvenen már befizették félévi, négyszázan pedig negyedévi adójukat. Éppen a dolgozó parasztok figyelmeztették nem egyszer szóban, vagy különböző bejelentésekben a község, tanács vezetőit, hogy a kulákok hova rejtették a terményeket és a jószágokat. A tanácstagok, a végrehajtó bizottság tagjai, elsők a kötelezettség teljesítésében, fiaskó Jl- uosné végrehajtóbizottsági tag egészévi adóját rendezte. A végrehajtó bizottság tagjai között nincs adóhátralékos. Csornák József április 4 tiszteletére vá.- lalta, hogy február 15-ig befizeti negyedévi adóját és teljesíti tojás-, valamint baromfibeadúsi kötelezettségét. Vállalását teljesítette. Bélcczki Mihály tanácstag ugyanezt vállalta és szinten teljesítette Ígéretét. Szólni kell még arról, hogy a pénzügyi állandó bizottság, jól működik. A községi tanács elnöke. Vizin elvtárs mindennap délután megbeszéli a tennivalókat Csapiár Gyulával, az adóügyi megbízottal. A tanácselnök eképp tájékozódik az adófizetés helyzetéről, tudja, hol szorít a cipő, mi a legsürgősebb teendő. A könyvelés állandóan naprakész állapotban van. Ami még fontos, jó az együttműködés a begyűjtési hivatal és a pénzügyi dolgozók között. Ezek az összetevői, segítői az eddig elért eredményeknek. — Ezzel még nem elégedünk meg — hangoztatja Pásztói Sándor VB-titkar. —- Április hó 4-ig el fogjuk érni a 12C^száza- lékot. Ezt olyan magabiztosan állítja, hogy nem is kételkedhetünk benne. A solti Dózsa'7SZ-ben napközi otthont létesítenek az asszonyok Nőgyűlést tartottak nemrégen a solti Dózsa TSZ asszonytagjai. Megbeszéltek: hogyan segítenek idén a közös munkában. Tavaiy mindössze négy asszony doigtait, mert nem volt napközi otthon, s minden szülő féltette felügyelet nélkül otthonhagyni a gyermekét. Ezen a nőgyűlésen elhatározták, hogy három hónapra idény- napközit létesítenek. Minden szülő ad szalmazsákot, kispárnákat, pukrócckat. Kijelölték a napközi otthon vezetőjét is Olyan asszonyt, aki négy éven I át becsrletesen dolgozott a tszben. Ez az asszonytárs annyi munkaegységet kap majd a ] gyermekek gondozásáért, mint- na Kint dolgozna a termelő munkál,-n. így mind a 12 asszony résztvehet a közös munkában. Bcszedles Itlvánnc elmondta; bizony sokat jelent, ha ő is dolgozik. több ruha, cipő jut gyerekeinek. Tavaly is 12 mázsa gabonát kaptak, 160 kg. cukrot és sok mindent. »Hizony érdemes tagnak lenni. Van jó lakásunk, tehenünk, sok baromfink s a háztáji földön is 30 mázsa kukorica termett. A járásban a legszebb cukorrépa nálunk termett s mi is azt akarjuk, hogy a szövetke zet fejlődjék, erősödjék...« Az asszonyok azt is elhatározták, hogy a tsz férfi tagjait kapálás! versenyre hívják. A vezetőség örömmel vette ezt s egyben hozzájárt5 ■ a napközi otthon létesítéséhez. Gál Gáborné, MNDSZ járási elnök. c btkel( areas cuujXL a békeharcról beszélek, gondolatban megjelenik elől« H tem a párizsi Buffalo-stadion, ahol 1949 áprilisában a békehívek kongresszusa alkalmából közel félmillió ember gyűlt össze Franciaország minden tájáról. Újból látom az emelvény előtt elvonuló francia anyákat, s tábláikon a feliratot: »Mi. francia anyák, soha nem engedjük meg, hogy a Szovjetunió ellen háborúba vigyék gyermekeinket!« Az anyák után gyermekek jöttek — iskolásoktól egészen az ötéves csöppségekig — s ilyen feliratokat vittek: »Békét akarunk, élni akarunk!« Lehetetlen volt megindulás nélkül nézni a gyermekek komoly gondolatokat tükröző arcocskáit, s a feliratot magasba emelő kis kezüket. Howard Fast, amerikai író igy kiáltott a gyermekek fejé: — Élni fogtok, mert van Szovjetunió.'« J ') Ty. Koszmogyemjanszkaja, a hős Zoja édesanyja írta _• e sorokat, aki a magyar—szovjet barátsági hónap alkalmából érkezett hazánkba. L. Ty. Koszmogyemjanszkaja életrajzában nincs semmi rendkívüli. Sok olyan édesanya van a Szovjetunióban, mint ő. .4 tambovi. területen lévő Qszinovije-Gajban született. Apja járási írnok volt; Az Októberi Szocialista Forradalom győzelme után tanítónő lett Szolovjanka faluban. Itt azonban csak egy évig tanított, 191? őszén szülőfalujában kapott tanári állást. Nemsokára férjhezme“t Anátolij Petrovics Koszmogyemjanspkijhez, aki egy évig szolgált a Vörös Hadseregben, 1918 őszén pedig Oszínovije-Gajiban az olvasókört és a könyvtárat vezette. Koszmogyemjanszkaja lánya, Zoja 1923 szeptember 13-án született, fia, Sara pedig két évvel később. A Koszmogyemjanszkij- házaspár 1931-ben Moszkvába utazott, ahol mindketten tanítói állást kaplak. Koszmogyemjanszkaja 1931 márciusában elvesztette férjét, majd később a háború elragadta tőle mindkét gyermekéi. ~2/ oszmogyemjanszkaja tevékenyen részlvesz a békeharcok- bon, mert tudja, hogy a gyermeküket sirató anyák könnyét hosszú esztendők sem képesek felszárítani. — Soha nem felejtem el azt a feketébe öltözött, őszhajú núU — írja Koszmogyemjanszkaja, —- aki a kongresszusi munka szünetében odajött hozzám és így szólt: »Négy fiam halt meg a második világháborúban. Ön megért engem, hiszen bánatom ugyanaz, mint az öné. Egész életünkre összekapcsol bennünket a közös veszteség. Nem akarom, hogy más anyák is megismerjék a legborzalmasabb dolgot, gyermekeik halálát- Harcolni fogok azért, hogy unokáim soha ne lássanak háborút.« Koszmogyemjanszkaja résztvett a Béke Híveinek II. Világ- kongresszusán is. /í külföldi ifjaknak és leányoknak büszkén beszélt a szov- Cst- jet ifjúságról, a komszomollsták hőstetteiről. E beszélgetések gyakran a következő szavakkal érlek véget: — Mi Önökkel tartunk —• mondták a külföldi fiatalok. — Mindörökre Önökkel tartunk. Az imperialisták soha nem vihetnek harcba bennünket Zoja Koszmogyemjanszkaja és Oleg Kosevoj hazája ellen. Soha! C>0'0-CH>0-0-0<><>0'0-0-OOCK>C>0 O-O-O-C-Q-O-O-O-O-O-O-O-OOC-O-O-O-OO-O-OO-O-OO-C Szovjet film ünnepe Az ország azon részein, ahol a seprőcirkot évtizedok óta termelik, nagy értéke van a cirokmagnak. Ezt bizonyítja, hogy a seprőcirokmag mázsánként! szabadpiaci ára 250 forint körűi mozog, ami aszályos években — amikor az egyéb szemestakarmányban hiány van — 350— 380 forintra is felmegy. A gazdák hosszú évtizedek tapasztalata alapján rájöttek arra, hogy a seprőcirokmaggal rendkívül jó fehérjetakarmányt nyernek s eredménnyel etették mind a baromfiakkal, mind a sertésekkel. A Gödöllői Kisállattenyésztési Kutatóintézet a közelmúltban hántolt seprőcirokmaggal a baromfiaknál etetési, hízlalási kísérletet végzett. A nyers seprő- clrokdarával etetett jércccsoport súlygyarapodása 6 százalékkal, a forrázott cirokdarával etetett jércék súlygyarapodása 6.1 százalékkal volt nagyobb, mint az .árpadarával etetett baromfiaké. A kísérlet-igazolta a Békés és Csongrád ftegyei termelők régi tapasztalatait, hogy a seprőcirokmag etetése a baromfitartásnak gazdaságos eszköze, mert ez árpánál jobb takarmánynak bizonyult és megközelíti a kukorica takarmányértékét. A seprőcirok termelése így kettős hasznot jelent a gazdának. A seprőkészítésre alkalmas Tíz évvel ezelőtt még dörögtek az ágyúk, szovjet katonák vére öntözte hazánk földjét, még elkeseredett harcok folytak a Dunántúlon, de az ország szívében, a szabad Budapesten már szovjet filmeket vetítettek. Akik a fővárosban tartózkodtak 1945 telén és tavaszán, emlékeznek azokra a tő-, födött arcú, hiányos öltözetű emberekre, akik sorban álltán az »Uránia« mozi előtt, hogy láthassák a hazánkba érkezett első szovjet filmeket: a Tovans P-t, a 217-es (deportált-at) és a többieket. Az élmény, melyet a filmvetítéseken szereztek — feledhetetlen volt. Idősek és fiatalok könnyes szemmel, átszellemült arccal leptek az utcára. Amit láttak, merőben új vo.t számukra, de úgy érezték, hogy a szovjet kultúra, a messzi hómezők, sztyeppék, keleti városok Városföldön az öreg Adamik Mihály és Simon József bácsi örökös párosversenyéi már valóságos adomák kísérik. Mindkét paraszt- ember tanácstag, sőt- Simon József a járási tanácsnak is tagja. Részben tehát ebből ered, hogy a két öreget mindig ott látni a tanácsülésen, melynek még egyetlen alkalommal sem voltak hallgatag szemlélői. Még tavaly ilyen tájban történt, de ha szóbahoz- zák, a városföldiek még most is meghatóban mosolyognak. Az egyik tanácsülésen Simon József szól kért. Felállt, derekasan kihúzta magát és ünnepélyesen bejelentette: — Márpedig én kihívom a község minden dolgozó parasztlát egészévi párosverII scityre. Ha áll az alku, szóljanak hozzá! Adamik Mihály sértődötten pödörte meg a bajuszát és olyan hirtelen megindultság látszott a kis emberen, hogy ha nem állva hallgatta volna meg Simon bácsi hozzászólását, hát bizonyosan felugrik ültéből: — Hát Jóska komám, velem mi lesz? Cserbe akarsz hagyni?! Dehogyis akarta az, csak éppen túl akart lenni most az egyszer az öregen. Mosolyogni lett volna kedve, hogy sikerült, de csak tettetett komolysággal annyit mondott: — Úgy mondtam, Mihály bácsi, hogy o község minden parasztemberét, azt hittem, magát is beleérti. De már erre igazán nem volt mit válaszolni Adamik Mihálynak, csak csöndbe, senkinek nem szólva, elhatározta magában: — Megállj koma, visszaadom ezt még neked! Meg is próbálta, de hogy alkalma nyíljon rá, punt egy évig kellett várakoznia. Az idén ismét vetélkedésbe került a két versenytárs. Persze mondani sem kell, hogyan igyekezett az egyik a másikat megelőzni. Simon József már teljesítette egészévi vágómarhabeadását, félévi tojás- és baromfibeadását. Tegnapelőtt reggel az öreg Adamik bácsi félfüllel nallott valamit a dologról, de nem hitte el Persze, hogy bebiztosítsa magát, összeszedte a félévi beadnivalő- ■ját és elment a be- ,/yiijtőhelyre. Csak azután bizonytalankodott be a tanácsházá- ra. Az elnökasszony Kedves, mosolygós arcát látva nekibátoro- aott: — Hát eljöttem volna megnézni, hogy embör-e még az én Jóska komám? — Az bizony, — már rendezte a dolgát. — Ezt igazán, mondja? — kételkedett az öreg. Mert a »cudar* akkor megint megelőzött! —• s nevetve nyújtotta búcsúzásra a kezét, mert úgy gondolta, ha egy félfejjel meg is előzte a Jóska, azért amit ígértek, mind a ketten becsülettel meg is tar- lottáki irodaima és művészete régi is- m-rösük. Azóta a magyar nép mindjobban megszerette, szívébe zárta a szovjet filmeket. Míg a Magyar- országot elárasztó burzsoá magyar és külföldi filmek hazudtak, álproblémákat dolgoztak fen a kínzó nyomor és a nélkülözések feletti szemhúnyásra »nevelték« népünket, addig a szovjet filmek Lenin, Sztálin eszméit, az emberiség jobb életet, a szabadságot, igazságot és a békét hirdették. A szovjet film a győzedelmes szocializmus eszméinek művészi propagandistája. Igazságánál és művészi erejénél fogva megnyerte az egyszerű emberek tetszését, meggyorsítja a ki-zsák- mányolók vereségét és a béke ügyének győzelmét. Tíz év telt el azóta és szinte hagyományossá vált, hogy minden évben megtartjuk márciusban a szovjet film ünnepét. Az érdeklődés, a rokonszenv egyáltalán nem csökkent, mert a szovjet filmgyártás kitűnő alkotásai évrői-évre mind nagyobb szeretetne találnak a magyar dolgozók körében. Kzévben nyolcadszor rendezzük meg a szovjet film ünnepét, Mozijainkban kitűnő szovjet filmeket láthat a közönség: A Városi Mozi március 10-től tűzi műsorára a »Bátorság ísk<>- Iája« című filmet, amelyet méltán lehet a múlt évi nagysikerű »Örs a hegyekben« testvérfilmjének nevezni. Gajdar »Iskola« című elbeszélését vitték, filmre a Bátorság iskolájának alkotói, mely a polgárháború éveibe vezeti vissza a nézőt. Az Árpád Mozi az »Anna ? férje nyakán* című színes filmmel nyitja meg a sz,ovjet film ünnepét. A film Csehovrtak, a nagy orosz írónak azonos című novellájából készült. A címszs- repet Alla Lerionova, a »Boldogság madara« c. film bájos női főszereplője játssza. Tari Andor. Kettős haszon a seprőcirok termelése! cirokszakállért a termelő holdanként jó közepes termés esetén 5—6000 forintot kap, ami- he- hozzájön a seprőcirokmag mintegy 4000 forintos értékkel. A VERSENYTÁRS VISSZAVÁG...
