Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-08 / 56. szám

I

A Rohoska-családnem zárja be az ajlót a kultúra előtti J3V2S2Î BiÖkíSZÜlBÍBli a $Z0VÍ6ÍUniÓta

ly'ispáhln keres- lünk egy dolgozó parasztot, Arató elvtárs, a tanácselnök rögtönzött térképe alapján indultunk útnak, keresztül-kásul a hóval borított szántóföldeken. Amikor már mindkettőnknek csu- romviz volt a lábán a zokni, betértünk egy tanyához, Rohoska István egyéni gazdához.

— Csiba te! — csittí- totta a kutyát a gazd- asszony az udvaron.

— Kerüljenek beljebb a melegre.

A világos, tiszta konyhában két magyar beszélget, az egyik a gazda: Rohoska István, a másik a bátyja, Mihály. A zo- máncos tűzhelyen valószínűleg töltöttkáposzta fortyog, meri ínycsiklandozó illata már az előszobában elébünk tolakodott.

A két paraszt a Pet- neházi-ügyről beszélget. Mihály egész ingerülten ugrik fel a székről: —- Mink fi< zettük be azt a pénzt, ők meg elherdálták —> és tekintetében döbbenetes iszonyúság keveredik. István arcán látszik, hogy igaza van Mihálynak, még bólint, is hozzá egyet a lejével.

Azután másra terelődik a szó, Mihály a lószemléről érkezett, István most akar majd menni, — hisz úgyis sokan vannak, mindegy, hogy hol vársz. Itthon, vagy ott, itthon kellemesebb, veti a szemét a boroskupára.

1joguknak ugye '*■ nem szabad bort inni? — fordítja felénk István a tekintetét és egy széles mosolyt ültet a rövidre- vágott bajusz alá.

Nem hát!

— No akkor igyunk egyet — és megtöltötte mindnyájunk poharát, jó tüzes bor, saját termés. István arról beszél, hogy Kis- páhin is megalakult a népkör, nagyon szeretnék a tagok, ha könyvtáruk is lenne, mert ő olvas, de nem tud minden tag olvasni, ha nincs könyv.

— Mit szokott olvasni? — kérdem.

— Hát most ezt olvasom-e, — veszi fel az asztalon fekvő könyvet: Jókai: Szegény gazdagok. — Valamikor 16—17 éves koromban olvastam, de most felújítom, mert már nagy részét elfelejtettem. Biztos maga is úgy van evvel, hogy egy-egy politikái könyv után szépirodalmat is olvas.

— Miért, maga politikai könyvet is szokott olvasni?

— Jöjjön velem — nyitja a szobaajtót, és odavezet az asztalhoz. Először Lenin Válogatott Müveit adja a kezembe, aztán Sztálintól, a Leninizmus kérdéseit. Majd megmutatja a »Rosenberg- házaspár levelei a sí- ralomházból« című könyvet.

_____ ]\agyon sajnálom

1 ' azt a két Ro- senberg-gyereket, ül ki István arcára az aggodalom.

Visszamegyünk a konyhára és öcsi, az elsőosztályos kisfia az apja ölébe koszorodik s valamit a fülébe súg. Az apja mégsimítja Pityu szöszke fejét és mégegyszér megismétli: nagyon sajnálom azt a két Ro- senberg-gyereket.

Az apai szív szere- tete beszél Istvánból. Neki is két szép családja van, Marika, áki kitűnő tanulója az általános iskola harmadik osztályának és Pityu, a kis elsős. Beszélgetés közben bevetődik Sándor bácsi, a postás. Hozza a Népújságot, meg a Nők Lapját. Néhány szíves szó Után indul is, mert még van a tarsolyban egy-két dolog, amit várnak a gazdák.

A míg István ki^ kíséri Sándor bácsit, addig a kis Pityunak is megered a nyelve. A testvérkéjétől, Marikától látja, hogy milyen sokat olvas, így hát ő is nekigyűrkőzölt a meséskönyvek világának. Marika sok könyvet Visz haza az iskolából, mondja az édesanya, sokat olvas, hát Pityu sem akár lemaradni. A kis szö- kefejű teremtés büszkén meséli élményeit arról a kis mesés- könyvről, amelyiket

most is a kezébe tart: p A kiskakas gyémánt g félkrajcárja.

— Olyan érdekes, amikot a méhek megcsípik a farát a török basának — húzódik mosolyra à csöpp gyerek szája. — Itten teszi a börbugyogójába — mutat a képre, —

Itt meg szalad, jaj, de érdekes! — fakad, fci belőle újra az ártatlan nevetés. Egy másik könyvet is előhúz, az is mesés, az apjától kapta karácsonyra.

Édesanyja arról beszél, hogy mennyire szeretik a mozit. Nincs olyan előadás, amit ne néznének meg a gyerekekkel együtt.

— Olyankor én vagyok a tanyás — mondja szomorúan István.

■— Leginkább nálam Is így van, — avatkozik közbe Mihály, — a feleségem, meg a család elmegy, én meg otthónveszek. De azért én se maradok ám et, ha csak tehetem, én is megyek. — Azzal én is úgy vagyok — szól közbe István. Ha játszanak a DISZ-esek a faluba, meg az önkéntes tűzoltók, hát csak megnézem, ha egy mód van rá. — Megnézem én is — szövi tovább Mihály, de azért legtöbbször a család megy.

JJizony testvér, Csak mink isz- szűk meg a levét legtöbbször, ha itthonmaradunk — tölti meg huncutul újra a poharakat.

— éssiU.. —«.

A Szovjetunióban nagy gonddal szervezik a tavaszi munkákat. Körültekintően készítik elő az eszközöket, gondoskodnak vetőipag- ról, csereakcióról, csávázó- és tisztítószerektől, műtrágyáról, növényvédőszerek beszerzéséről.

A tavaszi mezőgazdasági munkák sikere nagyrészt a jó gépi munkától függ. Ehhez szükséges a jól kijavított gép. A nagyobb termésért folyó csata egyik része, mondhatnánk, az első része a j ép állomásokon folyik. A gépjavítástól, gépkarbantartástól függ, hogy a traktorosok sokezres serege sikeresen harcolhasson a végtelen szántókon. Képünk bemutatja a Burnarszki Gépállomás ?gyik műhelyét, ahol az egyik traktorvezetőnő traktort javít. Ez i gépállomás dolgozik a Sztálin-kolhoznak. (Csuvas ASZSZK. burnarszki kerület). A Sztdlín-kolhozt a gazdaság fejlesztésében ilért nagy eredményekért, a magas termésátlagért a Lenin-renddel öntették ki. A gépállomásnak nagy traktor- és kombájnállománya ián és számos más mezőgazdasági géppel rendelkezik.

Egy jól dolgozó falusi levelezőnkről

Egy-kéíJ

éve, hogy Vizin Gergely, a solt- vadkerti községi tanács elnöke nemcsak olvasója, hanem levelezője is lapunknak. Ez idő alatt úgy ismertük meg, mint, akinek segítőkészségére mindenkor számíthatunk és véleményére mindenkor alapozhatunk. Vizin etytársat méltán tartják lapunk olvasói is — akik a Népújságban közölt cikkein keresztül Ismerik — a közvélemény jó parancsnokának, mert mindenkor nyitott szemmel jár. Bármi történik is a községben, ha akármilyen apró dolognak is látszik az, azonnal tollat ragad és már írja is a levelet.

Az alábbiakban februári leveleiből idézünk és így is bemutatjuk levelező munkájának sokoldalúságát.

Más ember talán figyelembe se vette volna, hogy egy ismeretlen idős bácsi jár-kel a községben, de Vizin elvtárs erre is felfigyelt és huzamosabb ideig elbeszélgetett a kilencedik évtizedét taposó Szegvári Andrással, sőt úgy érezte, hogy az idős harcos figyelmeztető szavait el kell juttatnia a/ párttagok és pártonkívüliek Százaihoz, s a találkozásról egy cikket írt, amelyet a következő mondatokkal fejezett be:

»Nem volt hiábavaló a régi harcossal történt beszélgetésem,

,— aki különben is, mint később megtudtam, Soltvadkerten született, — mert sok jót mesélt el nekem és beszélgetés közben a régi harcokat is felidézte, amikor még a pártmunkát végző embereket bitófával fenyegették. Búcsúzóul arra hívta fel a figyelmem, hogy sohasem feledkezzem meg a tömegkapcsolat állandó erősítéséről, mert a párt ereje 1919-ben és ma is a tömegekben rejlik.

w; • elvtárs szeretettel

vlzln írt a soltvadkerti Petőfi TSZ legidősebb tagjáról, « 74 éves Baranyai Sándorról*

SZÜLETÉSEK:

Oláh Rudolf és Ónodi Ilona leánya: Ilona, Nemes János és Varga Erzsébet fia: Kálmán, Tóth Gábor és Duksa Kovács Mária fia: Gábor, Piros József és Zelovics Mária fia: Ferenc, Bán Pál és Sárai Szabó Mária fia: Pál, Mezősi András és Kun Erzsébet fia: András, Kovács József és Kerekes Rozália leánya: Ilona, Lénárt Gergely és Gulyás Veronika fia: Gergely, Kovács László és Mócza Magdolna fia : László, Gubacsi Imre és Milós Erzsébet fia: Pál, Kuruczi István és Gardi Mária leánya: Mária, Noszlopi Róbert és Gódó Gabriella leánya: Ágota. Darányi Pál és Bán Eszter leánya: Eszter, Varga János és Kis Erzsé bet fia: Zoltán, Szentpéteri Ferenc és Bőszén Mária leánya: Ilona, Törteit László és Molnár Mária leánya: Mária, Szénási József és Buzsik Ka- talin fia: József, Sánta Lajos és Saentgyörgyi Mária leánya: Katalin, Illés László és Deák Julianna leánya: Edit, Trapp József és Lu kacs Mária fia: István, Horváth István és Nagy Irma fia: István, Lan- gó István és Major Julianna fia: József, Mőnus Sándor és Dealt Erzsébet fia: Sándor, Major Ferenc és Sotányi Hona fia: György, Szakonyi István és Pásztor Rozália leánya: Horni, Szabó István és Nagy Judit fia: Zoltán, Molnár Imre és Szabó Hedvig leánya: Ildikó, Varga Sándor és Dinők Katalin fia: Lajos. Szabó István és Csernák Erzsébet leánya : Erzsébet, Rávai Gyula és Csordás Erzsébet fia: Tibor, Balogh Ferenc és KováCB Róza leánya: Katalin,

Miklós János ás Kilátás Mária fia:

akinek 9 családja, 26 unokája és három dédunokája van. — Könnyen meg lehetne számolni azokat a napokat, amikor Baranyai bácsi nem Vett részt a közös munkában. Ezért szerzett tavaly 250 munkaegységet, s ő volt, aki a csoportértekezleten elsőitek követelte a föld területi felosztását,

Vizin elvtárs amellett, hogy a község kulturális és sporteseményeiről is írt, a múlt hónapban rendszeresen tájékoztatta a Népújságot a termelőszövetkezetek fejlődéséről és eredményeikről. Legutóbb az Uj Alkotmány TSZ közgyűléséről számolt be, ahol a tagok elhatározták, hogy április 4-ig az összes szőlőterületükön befejezik a nyitási és metszési munkálatokat, de a csoport tagjai a tél folyamán is szorgalmasan dolgoztak, nádpallót készítettek. A csoport egészséges fejlődését látva öt új belépőjük volt.

Vízin

elvtárs példája iránytmutató többi levelezőink számára is. Olyan fáradhatatlan igyekezettel kutassák életünk mindennapos eseményeit, az emberek örömét, bánatát, mint ahogy ezt Vizin elvtárs teszi.

(Farkas Zs.)

Anyakönyvi hírek Kecskemétre»!

János, Horváth István és Fodor Ilona fia: István, Lovász József és Szabó Sára leánya: Zsuzsanna, Csizmadia Bálint és Kollár Eszter fia: László, Filler László és Járvás Rozália leánya: Aranka, Talmácsi Antal és Welsz Erzsébet fia: György, Tóbi Lajos é3 Bózsik Eszter leánya: Erzsébet, Bende József és Bogyó Terézia leánya: Terézia, Biter Sándor és Nagy Mária leánya: Ildikó, Bog- dány Károly és Bodor Etelka fia: Károly, Brevák László és CzéklAs Er- zsebet fia: László, Csorba József és Noé Erzsébet fia: Antal, Nagy Lajos és Fodor Rozália fia: István, Oláh Ferenc és Sípos Krisztina fia: Sándor, Garaczi Károly és Csókás Rózsa fia: Sándor, Ciliczó János és Kovács Viktória fia: István, Nagy István és Hojsza Ilona fia: János, Boros Pál és Nagy Dalma leánya: Éva.

HÁZASSÁGKÖTÉSEK :

Biró István és Tőzsér Rozália, Szabó Ferenc és Virág Izabella, Kalapos László és Maliga Rozália, Bar- tus László és Veszelovszki Mária, Kun Béla és Zsámboki Mária.

HALÁLOZÁSOK:

Vaikai János, Sailai Gergeiyné Farkas Mária, Kovács Mária, Kovács Erzsébet, Horváth János, Pólyák Imréné Lavor Terézia, Mák Terézia, Fazekas Imréné, Csikós Istvánná Bónus Anna, Csernus Já- nosné Török Mária, Budai Józsefné Hátik Anna. Szolnoki Gyula, Túri Antalné Dudás Viktória, Kulcsár Lajosné Garzó Zsuzsanna, Pásztor Ilona, Raskó Istvánná Czlnkóczi Rozália. Szurok Mihályné Kállai Ju

tiW8t>

A Szovjetunióban 1954/55. években több, mint 21 millió me- Icgágyi kertet és 1,259.900 négyzetméter területű üvegházat létesítenek a kolhozokban és a szovhozokban. A Szovjetunióban nemcsak új gyümölcsfajtákat tenyésztenek ki, nemcsak új növényeket állítanak elő, hanem a tudományt arra is felhasználják, hogy korábban jusson a lakosság vitamindús primőrökhöz. A Moszkva-kin- nyéki kolhozok korai uborkát, paradicsomot, stb. termesztenek. A kertészek, Micsurin tanítványai és követői, megteremtik a növények új formáját, jobban, mint gyakran maga a természet. Ezek a melegágyak a haladó szovjet tudomány bölcsői. A kolhozok eredményei útmutatásul szolgálnak az egész világ haladó népeinek. A mi szakembereink is sokat tanultak a szovjet kertészektől, az élenjáró mezőgazdasági tudomány úttörőitől. Ezekben a melegágyakban nemcsak kitolják a növények életterét északabbra, hanem korábbi érésre is. A képen látható a Moszkva-környéki »Iljics-emléke« kolhoz egyik új üvegháza, ahol a káposztapalántákat gyomlálják.

Az eziisMalászos tanfolyam gya&oríaii haszna

A keceli dolgozó parasztok saját gazdaságukban hasznosítják az ezüstkalászos tanfolyamon tanultakat. Ezt több gyakorlati példával lehet bizonyítani. Nyu Ferenc például, aki az Ady Endre utcában lakik, két tehene után szerződést kötött tejszálli- tásra. 91 hektoliter tej szállítását vállalta a szerződésben, ezenfelül borjúnevelési szerződést is kötött két jószágra. Ezután természetesen kedvezményes korpajuttatásban és adókedvezményben részesül. A tejtermelés növelését a tanfolyamon tantú- tak alapján éri majd el helyes takarmányozással. A tejhozam emelkedéséhez jelentősen hozzájárul majd a sajátkészítésű siló- takarmány. A silógödrök elkészítéséhez anyagi támogatást kapott a kormánytól.

A tanultaik alapján a tantor lyamhalligatók elhatározták, hogy Kecelen meghonosítják a tisztavérű berkshiri sertésfajta tes nyésztését. Ennek érdekében közös kirándulást tettek a Kapcsai Kísérleti Gazdaságba. A kísérleti gazdaság igazgatója: Dimitrov György és dr. Páczai József, a sertéstenyésztés főag- ronómusa minden tekintetben hozzájárultak a tanfolyamhali- gatók tudásának növeléséhez, Dr. Páczai Józsefet meg is kérték, hogy tartson udvarszemlét náluk és előadásában ismertesse ennek a sertésfajtának a tenyésztését. A főagronómus örömmel eleget tett ennek a kérésnek és értékes előadást tartott, ahol méltatta a sertéstenyésztés jelentőségét.

Tarpataki István, KeçeL