Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-05 / 54. szám

BACSKISKUNMEGYEI X. ÉVFOLYAM, 54. SZÄM Ara 50 fillér 1955 MÁRCIUS 5. SZOMBAT A felszabadulási m unka versen y sikeréért Még nem tudni, melyik less as első a téglagyárak versenyében A JÁNOSHALMI Mészho­moktéglagyár dolgozói párosver- senyre hívták a felszabadulási versenyben a Váci, Csepeli és Kiskunhalasi Mészhomoktégla­gyárak dolgozóit. A legutóbbi értékeléskor még nem tudták eldönteni, hogy a Jánoshalmi, vagy a Kiskunhalasi Téglagyár-e a jobb. Ugyanis mindkét válla­lat egyformán teljesítette febru­ári tervét, pontarányuk is egyenlő. NÉZZÜK, mint teljesítettek a jánoshalmiak? Február havi ter­vüket a vállalt 102 százalék he­lyett 112.5 százalékra. Terven fe­lül 92.830 darab téglát adtak, melyből három családi házat le­het építeni. A versenyben nem lehet lényeges különbséget ten­ni a bányászok, a téglahordók, vagy a javítóműhely dolgozo. között. Mindenki tudásának leg­javát adja, sokszor erejének megfeszítésével igyekszik még- jobb eredményt elérni. Például Nagy József bányászbrigádja a hideg ellenére is naponta 15 szá­zalékkal több homokot mozgat meg, mint amennyit a terv elő­ír részére. KÜLÖN DICSÉRNI kell a ja­vítóműhely dolgozóit, ök nem­csak helyileg biztosítják a ter­melés zavartalanságát, hanem a halasi, csepeli és váci vállalatok részére is ők végzik a javítási munkálatokat. Eddig még min­denütt csak dicsérettel emlékez­tek meg munkájukról. Február­ban 129 százalékra teljesítették tervüket, sok alkatrészt hulla- dékvasanyag felhasználásával helyileg készítettek el. BAR NEM tartozik szorosan a termeléshez, de feltétlenül ír­ni kell erről is. A gyár tisztasá­gáról. Lengyel Mihályné egye­dül végzi ezt a munkát. Soha­sem éri meglepetés. A látoga­tók bármikor megnézhetik az üzemi fürdőt, kultúrházat, vagy a dolgozók szállását, s ott min­denkor katonás rendet és tisz­taságot találnak. Nem akarnak elmaradni a nagybaracskai Vörös Szikra Termelőszövetkezet tagjai Mikor a dávodi Szabadság Termelőszövet­kezet versenyfelhívását kézhezvették a nagyba­racskai Vörös Szikra Termelőszövetkezetben, a tagok egyemberként csatlakoztak a versenyhez. Mindjárt nekifogtak egy 12 férőhelyes sertésfiaz- tató építéséhez. Az a tervük, hogy a fialási átla­got 15 darabra emelik, évenkénti kétszeri fiazta- tással. Az év végére cornwall-törzstenycszetüket 60 anyakocára növelik. A termelőszövetkezet adottságai körülbelül egyeznek a dávodi Szabadság adottságaival. Ép­pen ezért határozták el, ha ott van juhtenyé­szet, hát legyen náluk is. Rövidesen 80 cigája juhot és tenyészkost szereznek be. Még az idén bevezetik a szakaszos istállótrágyázást. Ku­koricájukat ötször ekézik és háromszor kapálják. Búzából holdanként legalább 10 mázsát, ku­koricából 30 mázsát, burgonyából pedig 120 má­zsát akarnak termelni. Állandóan figyelik versenytársukat és minden igyekezetükkel azon vannak, hogy április 4-én büszkén jelenthessék, hogy ők kerültek ki győz­tesen ebből a párosversenyböl. Rendszeresen érlékeljük a versenyt A Garai Vörös Traktor Állami Gazdaság dolgozói a felszabadulási verseny során jelentős eredményeket értek el. Több, mint ötszázan tet­tek vállalást. Az eredményekhez hozzájárul az is, hogy az üzemegységek közötti versenyt, va­lamint a dolgozók párosversenyét rendszeresen értékeljük és annak a legszélesebb nyilvánossá­got biztosítjuk. A garai üzemegységben, a Béke traktoros­brigád 11 tagja együttesen tervét 1086 normál- holddal túlteljesítette, 20 százalékos üzemanyag­megtakarítás mellett. A bácsborsődi üzemegység traktoros-brigádja ugyancsak túlteljesítette ter­vét és 5782 kiló üzemanyagot takarított meg. Traktorosaink közül Antal Vilmos egy ro­mán állami gazdaság, Mátyás Pius egy csehszlo­vák állami gazdaság traktorosát hívta versenyre. Példájukat követték Sereg István tehenész, aki egy román tehenészt, Auth György és Palásti László fogatosok pedig egy-egy csehszlovák ál­lami gazdaság fogatosát hívták ki párosver­senyre. Bencze István üzemi párttitkár. Ahol jól dolgozik a pénzügyi állandó bizottság Dunaegyházán | ná«vá-W' iasztások óta megváltozott, ak­tívvá vált a pénzügyi állandó bizottság munkája. A bizottság tagjai naponta bemennek a ta­nácsházára, érdeklődnek a meg­jelent rendeletekről és tanulmá­nyozzák azokat, hogy szükség esetén felvilágosításokkal szo1­Soltvadkert teljesítette negyedévi adóbevételi tervét A soltvadkerti dolgozó parasz­tok az év elején a felszabadu­lási verseny tiszteletére vállal­ták, hogy első negyedévi adó­bevételi tervüket határidő előtt teljesítik. Kiváló munkát végez­tek az adóbeszedök és a pénz­ügyi állandó bizottság tagjai, de rajtuk kívül még a dolgozó pa­rasztok megértésének. lelkes versenyének eredménye, hogy Soltvadkerl tegnap délután két órára jelenthette; a község 104.13 százalékra teljesítette adótervét, s így a felszabadulá­si verseny tiszteletére tett fel­ajánlását is. Egy II. típusú iermeíőszövetkezet életéből A hartai határ úgynevezett érsekhartai részén van az Arany Kalász nevű II. típusú termelőszövetkezet. A szövetke­zet jól felkészült a tavaszi munkákra. A korai borsó 50 százaléka már a földben van. A dohánypalánták részére is idő­ben elkészítették a melegágyat és már elvetették a magot. A gazdasági felszerelések, a mun­kagépek kijavítva várják a ta­vaszi munka megkezdését. Tu- ránszki Jánosné. a termelő­szövetkezet egyik tagja az asz- szonyok nevében versenyre hív­ta a szövetkezet férfitagjait. A verseny egész évre szól és a cél az, hogy minél több munka­egységet és minél jobb termés- eredményeket érjenek el. Lelkesen készülődnek a nem­zetközi nőnapra is a szövetke­zet asszonyai. Ezen a napon ösz- szejönnek, rumostea és zene mellett táncolnak, szórakoznak majd. Gál Gáborné. gálhassanak a dolgozóknak, fi bizalom annyira megnőtt irán­tuk, hogy nem egyszer előfor­dult, egy-egy dolgozó paraszt személyesen felkeresi őket és kéri tanácsukat, segítségüket, így sikerült elérni, hogy az ed­dig felgyülemlett és el nem in­tézett jogos panaszokat végre orvosolták. Nagyobb kedvve., jobb szívvel fizetik az adót a községbeliek is. Már rövidesen teljesítik vállalásukat, amely­ben arról volt szó, hogy negyed­éves adótervüket április 4-ig 110 százalékra teljesítik. A 100 százalékot éppen tegnap érték el és előreláthatólag felajánlá­sukat még legalább 20 százalék­kal meg tudják toldani. A példamutató | zött kell említeni Sin Károly egyéni gazdát, aki 1000 forint befizetéssel rendezte félévi adó­ját. Hasonlóan Kollár Imréi, aki 400 forintot fizetett be, első negyedévi adója fejében. Sok jó gazdát lehetne még felsorolni, aki szintén teljesítette az állam iránti kötelezettségét. A pénzügyi állandó bizottság munkájáról azonban példát ve­hetne a begyűjtési állandó bi­zottság. Tagjai nagyon sokat se­gíthetnének abban, hogy a köz­ség eddigi tartozását mine' előbb lerója. í<&::ioxv: \ ‘•: . .. m * í É||j§:ri Sztálinra emlékezünk Nem külsőségekben, hanem az igaz szeretet, a forró hála és a mély tisztelet érzésével emlékezünk meg ma arról az em­berről, aki úgy beszélt magáról, mint a szovjet emberek egy­séges közösségének egyik tagjáról, mint Lenin tanítványáról,: kinek legfőbb célja az, hogy Lenin méltó tanítványa legyen. Ez volt az általa felállított követelmény, és egész életével igazolta,, hogy valóban lenini típusú politikus. Sztálin elvtárs tisztánlátó és pontos volt már akkor, amikor ; a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat megelőző időben, mint; a Kaukázuson túli forradalmi mozgalom vezetője, a lenini Iszkra,, a bolsevilkok igaz harcát vívta. Félelem nélkül küzdött a Vörös ' Hadsereg élén Cáricinnál és a Donyec-medencében a fehérgár- disták és az intervenció ellen és kíméletlenül harcolt a nép olyan ■ árulói ellen, múlt Trockij és mások. Bölcsen és megfontoltan I irányította Lenin szellemében a Központi Bizottság élén a szov­jet földek kollektivizálását és az ötéves tervek során egyre erő­södő szocialista gazdasági rendszert. Becsületes volt a kommunisták legmagasztosabb, legelvhűbb becsületességével, és olyan igazságos, hogy hazája sok nemzeti­ségű népe az egész szovjet rend igazságosságát kifejező alapok­mányt — az Alkotmányt az ő nevéhez fűzte. És amikor a hitleri 1 fasiszták hadigépezete orvul rázúdult a szovjet honra, a pánik­nak még csak az árnyéka sem bontotta meg a lenini-sztálini párt vezette szovjet nép sziklaszilárd egységét. A szovjet katonák a rájuk erőszakolt harcban Berlinig elvitték, — hazánkba is elhoz­ták a szabadság annyi vérrel áztatott, milliók által magasra tar­tott lobogóját. Sztálin eivtárs lenini típusú politikus volt. Ö, ki folytatta Lenin művét, a tudományos szocializmus továbbfejlesztésében, a pártépítés nagy munkájában »a mindennapi életbe átment szo­cializmus« szakaszában, majd a Nagy Honvédő Háború idején úgy szerette népét, ahogy Lenin szerette. A nép szeretete volt minden gyakorlati és elméleti ténykedésének alapja, vezérelve. S ez volt vezérelve abban is, hogy minden erejét, tudását és tekintélyét latba vetette korunk legszélesebb tömegmozgalma, a békemozgalom erősítése érdekében. Neve, lobogója volt a békéért indított rendíthetetlen küzde­lemnek. Ö figyelmeztette a népek békéjének ellenségeit, hogy »-a nemzetek öt esztendeig a szörnyű háborúban szabadságukért és országuk függetlenségéért hullatták vérüket és nem azért, hogy a Hitlerek uralmát a Churchillek uralmával cseréljék fel«. Az imperialisták nem tanultak és nem is akarnak tanulni e figyel­meztetésből. Azt szeretnék, hogy háborús uszításukkal újabb vé­rengzésekbe kergessék a népeket. A népek azonban tanultak. Tanultak a háborúból és tanul­tak Sztálin elvtárs szavaiból. Nem akarnak háborút! »Sem a nemzetek, sem hadseregeik nem törekednek új háborúra. Békét akarnak és a béke biztosítására törekednek.« A* a hatalmas tény, hogy a békéért folytatott harc száz- és százmilliókat moz­gósított, hogy a békemozgalom olyan erővé vált, amely már nem egyszer le tudta fogni a gyilkolásra emelt kezet, mindennél vilá­gosabban bizonyítja, hogy a dolgozó emberek világszerte meg­szívlelték korunk egyik legfontosabb sztálini tanítását: »A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét,. és végig kitartanak mellette.« Ebben látta Sztálin elvtárs a jelenkori békemozgalom célját, feladatát. Taní­tásaiból ez él legélénkebben az egyszerű emberek millióinak tudatában. Két esztendeje annak, hogy a világ valamennyi népének megrendült fájdalma és kegyelete a Vörös tér mauzóleumába kí­sérte J. V. Sztálin elvtárs drága tetemét. Két éve a fáj­dalom és a bánat szorította ökölbe a dolgozók millióinak kezét és adta ajkukra a legszentebb szót: megvédjük az ő hagyatékát, megvédjük a békét! Emlékének akkor áldozunk igaz kegyelettel, ha ezt az ígéretet megismételjük ma újból, miközben önmagun­kat vizsgálva, néhány pillanatra szemtől szembe megállunk az ő annyira ismert, annyira szeretett képe előtt,.

Next

/
Thumbnails
Contents