Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-04 / 53. szám

Levelek falura küldött pártmunkásoktól Izsák már az én falum is Jó télévvel ezelőtt még Budapesten dolgoz­tam. Üzemi munkás voltam. Bizony annyira tiozzámnött a főváros, hogy el sem tudtam volna hinni: 1955 tavaszán Bács megyében, Izsákon fo­guk dolgozni. Többször kérdezgették azóta tőlem az elvtársak, vajon megszoktam-e már a falusi pártmunkát. Erre azt felelem: eleinte aggódtam azért, hogy talán nem tudok helytállni az új körülmények között, de őszintén megmondom, kicsit túlsötéten láttam a dolgokat. A néhány hónap alatt feleségem és kisfiam is megszokta már Izsákot, persze Budapest, az mégis csak Budapest, de Izsák is nagyon rendes község és becsületes, szorgalmas, dolgozó emberek lakják, és ami talán mindennél fontosabb, szép számmal vannak jó kommunista elvtársak is. Lassan, las­san már ott tartok, hogy Izsákról úgy beszélek, mintha én is tősgyökeres idevalósi lennék. A község már az én falum. A Kecskeméti Járási Pártbizottság funkcio­náriusai sok segítséget, útmutatást adtak kez­detben a módszerek kialakításához. Persze, hozzá kell tennem, ne gondoljon senki sem arra, hogy valami csodálatosan új módszert kell kigon­dolni a falusi pártmunkához. Egyszerűen bíz­nunk kell a párttagság erejében és bátran kell támaszkodni a pártonkívüli, dolgozó paraszt ak­tívákra. Meghallgatni és orvosolni kell a legki­sebb panaszt is, ha az indokolt, felvilágosítani, magyarázni. Egyszóval a falusi pártmunkához szívósságra, türelemre, kommunista szívre van szükség. Horváth Rezső, Izsáki Pártbizottság titkára. A falusi pártmunka a legszebb feladatok egyike A falusi pártimunka megjavítása érdekében tett intézkedés annak idején engem is arra kész­tetett, hogy a járási pártbizottságon négy év alatt szerzett tapasztalataimat falun hasznosít­hassam. A vezetőségek újraválasztása során a bajai állami gazdaság párttitkára lettem. Meg kell mondanom nyílt őszinteséggel, azt gondol­tam, könnyű feladatra vállalkoztam. Munka köz­ben jöttem rá, hogy a falusi pártmunkában semmi sem megy gombnyomásra, minden ered­ményért harcolni és megfeszített erővel dolgozni keil. Először is meg kellett nyernem a dolgozók bizalmát, kölcsönös bizalom nélkül ugyanis nincs eredményes munka. Még egy nagyon fontos ta­nulságot szeretnék megemlíteni. A falusi párt- munka során nap, mint nap felvetődnek apró pa­naszok, kérdések, ezeket nem hagyhatjuk szó nélkül. Ugyanakkor vigyázni is kell, hogy ne akarjunk mindent magunk elintézni. Ezért van szükség a munkatársakra, segítségükre és bizal­mukra. A falusi pártmunka egyike a legszebb fel­adatoknak, büszkék lehetnek a falusi pártmun­kások, hogy részt vehetnek a mezőgazdaság fej­lesztésében. Én csak azt tudom mondani, üzenni, g ver tok elvtársak falura. Nagy feladatokat Uell végrehajtani, de kommunisták előtt nem lehet akadály. Rózsás Ignác, a Bajai Állami Gazdaság üzemi párttitkára. Nem bántam meg, hogy a várost felcseréltem a faluval Még nincs egy éve, hogy saját kérésemre felcseréltem a Földművelésügyi Minisztériumot a Garai Vörös Traktor Állami Gazdasággal. Most már nem íróasztal mellett dolgozom, hanem itt lent a gyakorlati munkában. Mikor idejöttem, Petőfi verssorai jártak az eszemben, egész úton azon tanakodtam, miként fogadnak majd engem a városi embert, a mérnö­köt, a gazdaságban. Első nap már gondoskodtak lakásról, mondhatnám nagyon kellemes megle­petésben volt részem, jő munkatársakra talál­tam. Első dolgom volt a gépeket felülvizsgálni, a javítóműhelyt gépekkel, szerszámokkal láttam ej, s boldogan láttam, hogy itt nagyon megbe­csülik a szakembert. Javaslataim, kezdeménye­zéseim a dolgozók tetszésével találkoztak. A ki­javított gépek pedig, a tervek túlteljesítésén mun­kálkodtak. Tehát nem bántam meg, hagy a vá­rost felcseréltem a faluval, csak egyet bánok, hogy nem hamarabb tettem. Vígh Pál gépészmérnök, Garai Vörös Traktor Állami Gazdaság. Budapestre érkezett a magyar •szovjet barátság hónapján részvevő szovjet kulturális küldöttség és művészcsoport A magyar—szovjet barátság hónapjón részvevő szovjet kul­turális küldöttség és művész- csoport csütörtökön reggel Bu­dapestre érkezett. A kulturális küldöttséget F. V. Konsztantyinov, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága mçllett műkö­dő társadalomtudományi aka­démia rektora, a filozófiai tudo­mányok doktora, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának le­velező tagja vezeti. A küldöttség tagjai: P. ü. Brovka író, a Szovjet írók Szö­vetsége Elnökségének tagja, a Bjelorusz írók Szövetségének elnöke, Sztálin-díjas, a BSZSZK Legfelső Tanácsának küldötte, A. P. Uszova, az OSZSZSZK Pedagógia: Tudományok Akadé­miája Pedagógiai Elméleti és Történeti Tudományos Kutató Intézete óvodai nevelési tagoza­tának vezetője, az OSZSZSZK Pedagógiai Akadémiája levelező tagja, L. Ty. Koszmegyeixuansz- kaja pedagógus, R. Ny. ICarta- so-v, a Szovjetunió Mezőgazda- sági Minisztériuma mezőgazda- sági propaganda főigazgatóságá­nak helyettes vezetője és A. I. Kotljarov, a Krupszkaja nép­művészeti ház igazgatója. A művészcsoport vezetője A T. Anyiszimov, a Szovjetunió Állami Akadémiai Nagyszínhá­zának igazgatója; tagjai; P. G. Liszician, a Szovjetunió Állami Akadémiai Nagyszínházának szólóénekese, L. Mafezlennyiko- va, a Szovjetunió Állami Aka­démiai Nagyszínházának szóló- énekesnője, I. Bezrodnij hegedű­Bemuíatták Belgrádban a „Boldogság madara“ című szovjet titmeí A belgrádi Kozara filmszín­ház megkezdte a »Boldogság madara« (Szadko) című színes szovjet játékfilm bemutatását. A jegyek-mind a előadásra eiő- Siitfebvfl elteltek, (MTI) művész, T. Nyikolajeva zongo­raművésznő, A. Makarov zon­goraművész, kísérő, A. Gyegyu- hin, zongoraművész, kísérő. A szovjet vendégek fogadásá­ra a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent a politikai, társada.nu, tu­dományos, irodalmi és művésze.: elet számos kiváló képviselője. Jelen volt a fogadáson J. V. Andropov, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete, a nagy­követség több tagja, valamint V. Z. Kuzmenko, a VOKSZ ma­gyarországi megbízottja. A szovjet vendégeket Erdei Ferenc földművelésügyi minisz­ter, az MSZT elnöke üdvözölte. Az üdvözlésre F. V- Konsz­tantyinov, a szovjet ku.turáiis küldöttség vezetője válaszolt. (MTI) A Minisztertanács határozata A Minisztertanács határoza- tagjai részére a cukorrépa és a cikória termelését köteiezper* elő lehet írni. A kötelező előírásnál az aláb­biakat kell figyelembe venni: Azt a termelőt, akinek földje erre alkalmas, szántóterületé­nek legfeljebb 8 százalékáig Je- hét kötelezni cukorrépa, illetve cikória termelésre. Az erre ven natkozó határozatot a termelő-' vei március 10. után haladék­talanul közölni kell és fel ke® szólítani, hogy területére három napon belül kösse meg a szer­ződést. A kötelezően előírt te­rületek után a termelőt ugyan­azok a kedvezmények illetik meg, amelyeket a szerződéses termeltetés feltételei előírnak, (MTI) tot hozott a cukorrépa és a ci­kória vetésterület tervteljesíté­sének biztosítására. Ennek ér­telmében a megyei, járási és a községi (városi) tanácsok végre­hajtó bizottságai kötelesek a ré­szükre előírt cukorrépa és ci­kória szerződéses terület szer­ződtetését és bevetését biztosí­tani. A cukorrépa és a cikória ter­melése érdekében elsősorban to- ’#bbra is az önkéntes szerződ­tetést kell szorgalmazni. Ha az előírt tervterületet önkéntes szerződés útján március 10-ig biztosítani nem lehet, egyes, egyénileg gazdálkodó termelők, valamint az I. és Il-es típusú termelőszövetkezeti csoportok A Szövetséges Köztársaságok Legfelső Tanácsainak választási eredményei MOSZKVA; (TASZSZ) Köz­zétették a Szövetséges Köztársa­ságok 1955. február 27-én tar­tott Legfelső Tanácsainak vá­lasztási eredményeit. Mint a központi választási bi­zottságok közük, a választások mindenütt a dolgozók hatalmas politikai lelkesedése, egysége és a kommunista párt, valamint a szovjet kormány körüli tömörü­lés közepette — a választók nagy aktivitásával és szervezett­ségével folytak le. Az OSZSZSZK-ban a választó­jogosultak száma 70,568.608 fő volt. A köztársaság legfelső ta­nácsa tagjainak megválasztásá­ban 70,547.107 fő, az összes vá­lasztójogosultaknak 99.97 szá­zaléka vett részt. A kommunisták és párton- kívüliek tömbjére 70,364.840-en szavaztak, ez a szavazásban részvevőknek 99.76 százaléka. Az Ukrán SZSZK Legfelső Ta­nácsának választásaiban a sza­vazásban részvevők 99.89 szá­zaléka, a Bjelorusz SZSZK-ban 99.92 százaléka, Üzbekisztár.ban 99.91 százaléka, Grúziában 99.97 százaléka, a Litván SZSZK-ban 99.92 százaléka szavazott le a kommunisták és pártonkívüliek tömbjének jelöltjeire. A Moldva- SZSZK-ban leszavaztak egymil­lió 520.768-an, a jelöltekre sza­vazott 1,519.224 fő, a Lett SZSZK-ban a választáson részt- vett 1,438.167 fő, a jelöltekre szavazott 1,437.221 választó. A Tadzsik SZSZK-ban 964.75.9-en jelentek meg a szavazóhelyjsc- gekben. A kommunisták és pártonkívüliek tömbjének jelölt­jeire 964.241-en szavaztak, A Turkmen SZSZK Legfelső Tanácsának választásain 780 ezer 306-an vettek részt. A jelöltek­re szavazott 779.141 választó. Az Észt SZSZK Legfelső Ta­nácsának választásain 876.620 fő szavazott. A kommunisták és pártonkívüliek népi tömbjének jelöltjeire szavazott 875.069 vá­lasztó. A köztársaságok központi vá­lasztási bizottságai, »a válasz­tásokról szóló rendelkezés« alap­ján megvizsgálták mindenegyes választókerület anyagát és a Szövetséges Köztársaságok Leg­felső Tanácsába megválasztott tagokat mipejen választókerü­letben belajstromozták. Minden megválasztott küldött a kom­munisták és pártonkívüliek tömbjének jelöltje volt. (MTI) Befejeződött a balkáni szerződést aláírt országok külügyminisztereinek értekezlete Hírügynökségi jelentések sze­rint szerdán este befejeződött a balkáni szerződést aláírt három ország — Jugoszlávia, Görögor­szág és Törökország — külügy- minisztereinak ankarai értekez­lete. A külügyminiszterek egyez­ményt írtak alá arról, hogy lét­rehozzák a három ország parla­mentjeinek képviselőiből álló ta­nácskozó testületet. Ez a testület felváltva ülésezik majd a három ország fővárosában. (MTI) I tudomány világából À növények «pulzusau Egyetem földművelésügyi és nö­vénytermelési intézetében Ar* land professzor és munkatársai igyekeznek a gyakorlati életbe átültetni a párolgási vizsgáin- tűk eddigi eredményeit. Lipcse körzetében több falusi labora­tóriumot rendeztek be, ame­lyekben a szokásos termelési feltételeknek megfelelő környe­zetben tartanak megfigyelés alatt növényeket, hogy megáU lapíthassák, melyek azok at módszerek, amelyek alkalmazá­sa esetén viszonylagosan a leg* alacsonyabb a párakiválasztás, tehát legszabályosabban ver n növény »pulzusa«. Ilyenkor ugyanis a legmagasabb a ter* méshozam is. Tanulmányozzák például a különböző ipari nő* vények trágyaszükségletét, » trágyanemek hatását a transz« pirációra, Megállapították, hogn homokos agyagtalajon a tavaszi repce akkor párologtat el leg* kevesebb nedvességet, illetve akkor adja a legkevesebb vi* zet, ha hektáronként 80 kilo* gramm nitrogéntartalmú mű* trágyát, 72 kilogramm foszfor* pentoxidot és 120 kilogramm káliumoxidot adunk a földjébe, Ebben az esetben a fejlődése egyenletes és igen magas ter* méshozamot ad. A kísérletek eddigi eredmé­nyei azt mutatják, hogy ezek* kel a kutatásokkal megállapít* ható, melyek a legkedvezőb h feltételek a szántóföldi és kerti növények termesztéséhez, hogy azok a legmagasabb termést adják. Rövidesen elmondhatjuk a növényeknek: »Mutasd a pul­zusod, megmondom a termés* hozamod!* hát a növények vízvesztesége rendszeres időközönként válto­zó hullámzást mutat. Az egész­séges növények párakibocsátá­sáról készült grafikon meglehe­tősen nyugodt és alacsony ér­tékeket mutat. A beteg, vagy »éhező» növények görbéje igen magas és szabálytalanul válto­zó. Megállapították, hogy a nagymértékű vízelpárolgás a növény kimerüléséhez vezet. Az ilyen egyedek energiában szegények és különösen hajla­mosak bizonyos növényi be­tegségekre, mint például a ga­bonarozsda és a lisztharmat. Slalfelt növényfizikus, Svéd­országban megállapította, hogy a növényi sejtekben állandó tér­fogatváltozások mennek végbe. A sejtek ugyanis szakadatlanul vizet vesznek fel és vizet ad­nak le. Szinte lüktetnek. Azt is megállapította, hogy ez a lüktetés ritmikus, hol gyengébb, hol erősebb. Idősebb levelek általában lassabban végzik ezt a ritmikus változást. A fia­talabbak »hevesebb« vérmér- sékletűek. Ennek nyilván az az oka, hogy az idősebb növényi részekben már nem olyan ru­galmas a sejtfal. A növények párakiválasztásá­ra vonatkozó ismereteket az utóbbi időben a gyakorlati nö­vénytermelésben is kezdik hasz- tíojjtanii, A lipcsei Marx Károly menyessé tételéről, a szél, vagy az eső hatásáról legyen is szó, a növény megnövekedett, ug­rásszerűen megszaporodott transzpirációval, vizparologta lás­sál felel, ha megbetegszik, vagy környezetének egyik-másik té­nyezője kedvezőtlenné válik fejlődése szempontjából. Képle­tesen beszélve, azt mondhatjuk, hogy ilyen esetekben gyorsab­ban ver a növény »pulzusa«. .4 kipárolgás ugyanis kedvező fejlődési feltételek között ál­landó, alacsony mértékű, Mi­nél alacsonyabb a transzpiráció nagysága, vagyis minél keve­sebb vízpárát ad le a növény, annál jobbak a fejlődés felté­telei. Ha a párolgás szertelenül megnő, az azt mutatja, hogy a környezet kellemetlen behatá­saival szemben csökken a nö­vény ellenálláképessége, vagy valamilyen betegség támadja meg. Majdnem azt mondhatjuk, hogy a növény transzpiráció já­rtak vizsgálata közben ugyanazt végezzük, mint amikor a doktor bácsi az óra mutatóját figyelve, számlálja a beteg érverését. A tudományos kutatók mun­kamódszereibe érdemes bete­kinteni. Amikor a párolgás mérését percenként végezték és az így nyert értékek alapján grafi­kont készítettek, azt tapasztal­ták,. hggg a párakibocsátás, te* Mintha a torkomban dobogna a szívem — gondolja magában az az ember, akit hirtelen va­lamilyen meglepetés ér. Meg­gyorsul a szívverése állítólag a szerelmeseknek is, ha egy­mást láthatják. Általában a szívműködésünk a külvilág hir- ! leien jelenségeinek hatására, gyakran kóros tünetként is — meggyorsul. Lüktetése, szinte hallhatóvá válik. Aki ilyenkor megtapintja a pulzusát, az érve­rését, azt tapasztalja, hogy erei­ben a vér gyorsabban, lüktető áramlással kering. De ki gondolná azt, hogy a szelíd ibolya, az illatozó rózsa, általában minden növény ha­sonlóan a meggyorsult pulzus­hoz, bizonyos életműködésben rendellenességgel, izgalommal válaszol a külvilág szokatlan, kellemetlen behatásai ellen. A tudósok az utóbbi időben érdekes megállapításokat tet­tek a növények leveleinek pá­rolgására, pára formájában tör­ténő vízvesztésére. Ezt a folya­matot a növények transzpirá- dóját az utóbbi időben a bioló­gusok tudományos módszerek­kel vették vizsgálat alá. A ku­tatások igen érdekes eredmé­nyeket hoztak. Ha, ugyanis megfelelő módszerrel vizsgáljuk a növény vízcseréjét, a transz­piráció ingadozásaiból követ­keztethetünk a növény állapo­tára. A transzpiráció vizsgálata a legkülönfélébb kérdésekre ad választ. Akár a talaj összeté­teléről, akár a trágyáról, vagy a vetés idejéről, mélységéről, a növéiiuápolási munkák ered-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents