Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-31 / 76. szám

X. ÉVFOLYAM, 76. SZÁM Ara SO fillér 1655 MARC. 3J. CSÜTÖRTÖK A MAI SZAMBÁN Termelőszövetkezeteik tapasztalatcsere-értekezleteinek tanulságai a kecskeméti járásban. — Ünnepre készül megyénk népe. — Első napok a közösben. — Beszélő számok megyénk mezőgazdaságának 10 éves fejlődé­séről. — Ha a műszakiak elmaradnak, az üzem setn halad előre. Termelő sző vetkező í i mozgalmunkról Termelőszövetkezeti mozgal­munk fejlődése nemcsak a termelőszövetkezetek gazdasági megerősödésében tapasztalható, hanem számokban is kifejez­hető. A dunavecsei járásban a Központi Vezetőség határozatá­nak megjelenésétől az elmúlt hét végéig 69 család 462 hold földdel lépett be a termelőszö­vetkezetekbe. Hasonlóan egyre többen lépnek a nagyüzemi gaz­dálkodás útjára a megye többi járásában is. A termelőszövetkezeti mozga­lom egészséges további fejlődé­sének egyik alapfeltétele, hogy az egyénileg dolgozó parasztok és a termelőszövetkezetek tagjai között baráti együttműködés alakuljon ki. Pártunk III. kon­gresszusa felhívta erre a figyel­met, de a járási bizottságok tit­kárainak napokban lezajlott ér­tekezletén is többen szóltak er­ről. A cél az, hogy az egyénileg dolgozó parasztok a termelőszö­vetkezetek tagjaiban valóban az új, a szebb paraszti élet úttörőit lássák. Ehhez szükséges elsősor­ban, hogy termelőszövetkezete­ink jól gazdálkodjanak, tagjaik érjék el, sőt haladják túl az át­lagos középparaszti életszínvona­lat. Megyénkben a termelőszö­vetkezetek jó része elérte már ezt. Hiba azonban, hogy sok he­lyen az elért eredményeket véka alá rejtik, nem mondják el a mindennapi kapcsolat során az egyénileg dolgozó parasztoknak. Pedig ezek zömmel élénk figye­lemmel kísérik a termelőszövet­kezetek gazdálkodását, fejlődé­sét. Ha jó példát látnak, saját elhatározásukból beléplek a szö­vetkezetbe. A dunatctétleni Fel- szabadulás nevű II. típusú Ter­melőszövetkezet megalakulásá­ban is jelentős szerepet játszott, hogy a szomszédos hartai Béke Termelőcsoport tagjai sokat jár­tak arra a vidékre, rendszerint eladni felesleges terményeiket. A beszélgetések során elmon­dották, hogy milyen jó módban élnek. Mikor az egyénileg dol­gozó kis- és középparasztok ösz- szehasonlították a jövedelmüket a termelőszövetkezet tagjaiéval, bizony rájöttek, hogy azoknak sokkal jobban van mit a tejbe aprítaniuk. Pedig a Béke is csak II. típusú termelőcsoport. Nem helyes tehát eltitkolni az eredményeket, bátran ismertes­sék, hirdessék a szövetkezeti ta­gok termelési módszereiket, élet­módjukat, terveiket. Ezzel is se­gítik a kis- és középparasztok­kal a jóviszony kialakítását. Néhány termelőszövetkezetünk­nél még tapasztalható elfordu­lás az egyénileg dolgozó parasz­toktól. Pedig sok olyan dolgozó paraszt van, akinek már szim­patikus a szövetkezeti gazdálko­dás és csak néhány baráti szó kellene ahhoz, hogy a nagyüze­mi gazdálkodás útjára lépjen. — Olyan is előfordult néhány ter­melőszövetkezetünknél, hogy a belépésre jelentkező becsületes, szorgalmas egyénileg dolgozó parasztokat nem vették fel kü­lönböző okokra hivatkozva. Itt még a vezetők valahogy úgy gon­dolkodnak, ha több a tag, na­gyobb a terület, több a gond is, hát inkább maradjanak kívül. A dávodi Uj Alkotmány Termelő­szövetkezetbe nemrégen nat új tag jelentkezett felvételre. A ve­zetőség és a tagság azonban ar­ra hivatkozva, hogy szétszórtan van a földjük, nem vette fel őket. Hasonló jelenséggel talál­kozhatunk a jánoshalmi Uj Al­kotmány Termelőszövetkezetben is. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy ha a termelőszö­vetkezet tényleg fejlődni, erő­södni akar, akkor számolni kell a tagságnak ilyen ideiglenes ne­hézségekkel. A termelőszövetke­zetek kommunistáinak kell első­sorban meggyőzni a többi tago­kat is arról, hogy az ilyen ese­tek elzárják az egyénileg dol­gozó parasztokat a termelőszö­vetkezettől. Pedig az elkülönü­lés helyett a közeledést és a ba­ráti együttműködést kell ápolni a termelőszövetkezetek tagjai­nak, Rákosi Mátyás elvtárs a járási pártbizottságok titkárainak or­szágos tanácskozásán mondotta: -A párt mindig azt hirdette, hogy a dolgozó parasztság fel­emelkedésének útja a szövetke­zés. Amíg azonban az egyénileg dolgozó paraszt önként, a szö­vetkezet vonzó példájának hatá­sára el nem határozza magát a belépésre, addig mindenben a kezére járunk, hogy a lehető legtöbbet termelhesse.-« Ez azt is jelenti, hogy helyes, lia a ter­melőszövetkezetek az egyénileg dolgozó parasztokat a termelés­ben is segítik. Ezért jó kezdemé­nyezés, ha az egyénileg dolgozó parasztok meglátogatják a jól működő termelőszövetkezeteket s tanulnak tőlük termelési mód­szereket is. A termelési módsze­rek átadására alkalom nyílik a népkörökben is. Fontos, hogy a termelőszövetkezeti dolgozók a falu társadalmi és kulturális életében is törekedjenek baráti összefogásra a dolgozó paraszt­sággal. Legyenek a termelőszö­vetkezeti tagok ott a határszem­léken, segítsenek a termelési bi­zottságok munkájában, népsze­rűsítsék a nagyüzemi gazdálko­dás fejlett módszereit. Nem he­lyes az, hogy például Lajosmi- zsén a termelőszövetkezeti tagok még mindig ritkán járnak a népkörbe. íme, mennyi lehetőség van a termelőszövetkezeti tagok és az egyénileg dolgozó parasztok kö­zötti jóviszony és jóbarátság ki­alakítására. Ha a termelőszövet­kezeteink tagsága kihasználja ezeket a lehetőségeket, segíti pártunk márciusi határozatának megvalósítását, Élesedő küzdelem a dicsőségért, a nagy évforduló méltó ünnepléséért Most még szorgalmasabban folyik nálunk a munka Most, hogy tavaszra fordult az idő, és közeledünk felsza­badulásunk ünnepéhez, még szor­galmasabban folyik nálunk a termelőmunka, Mi sem bizo­nyítja ezt jobban, mint hogy március 10-től 20-ig 135.2 szá­zalékra teljesítettük tervünket, így terven felül 65.100 darab téglát adtunk. A műszak idején, naponta három üres vagonnal több gördül gyárunk elé, mely téglával telít­ve hagyja el iparvágányunkat. Itt szorgoskodik Bogár János, Szalma Péter és Nagy István. — Megbirkózunk mi a napi tíz va­gon téglaberakással is — mond­ják. Érdekes, hogy e nehéz munkából Török Mariska is részt kér. Piciny termetű, igen ügyes, felveszi a versenyt a férfiakkal, bármelyik tősgyö­keres téglás szívesen vállal­ja el a munkában párjának. Nem kell félnie társának, hogy lemarad a versenyben. Balogh Márton téglás, a va- gonrakó-brigád legújabb tagja. Teljesítménye már eléri a 150— 152 százalékot. Balogh elvtárs a sztahanovista címért küzd. Öt követi Jónás László és Repp - ka András. Szűcs Magdolna sem tétlen­kedik. Ö a rázórostát kezeli. Gondos munkájától függ, hogy mindig bőségesen álljon anyag a présesek rendelkezésére. Sal- lai János mészmalmos olyan, mint a lisztesmolnár. Általában csendes természetű, s ha a töb­biek vitatkoznak, ő mosolyog. Keveset szól, de velősen. — Nem hagyjuk az elsőséget. Meg­előzzük a kiskunhalasi, csepeli a váci szaktársakat — véle­kedik. BAJAI JELENTÉS A BAJAI GYAPJŰSZÖVET- GYÁRBÓL telefonon érdeklőd­tünk a felszabadulási műszak eddigi eredményeiről. A drót má­sik végéről hírt adtak arról, hogy eddig a fonoda 6164 kiló fonalat termelt terven felül, amely 8200 méter szövetnek fe­lel meg. A szövődé sem hagyja magát. 6000 rrfeter nyers szöve­tet szőtt tervei felül. A kikészí­tő üzem 8800 : méterrel haladta meg tervelőirányzatát, A párttagclc:— Horváth Jó- zsefné, Kilián. Józsefire, Boros Imrémé, Kovács 'Kálmánná, Preszkity Istvánná — példát mutatnak a nagy vetélkedésben és őket követik a DISZ-ek leg­jobbjai. Az elmúlt év utolsó ne­gyedében még alig érték el a 100 százalékot, most pedig töb­ben már sztahanovista szinten dolgoznak. Bujmov János szövő 124, Bécsics Katalin ,120, Csor­nák Erzsébet pedig 129 százalé­kot ért el a felszabadulási mű­szak alatt, A MÁRCIUSI HATÁROZAT végrehajtását újításokkal is se­gítik a Bajai Gyapjúszövetgyár dolgozói. Alig 10 nap alatt 19 újítási javaslatot adtak be. — Máris megmutatkozott az ered­mény: a gyajúmosódában 27.000 forint megtakarítást eredménye­zett, a szövődében pedig 73.000 forinttal csökkentették eddig újítások tévén az önköltséget. Így folyik nálunk a munka, a felszabadulási műszak ideje alatt. Tóth Endréné, Jánoshalmái Mészhomoktégla­gyár. Kié lesz az elsőség ? Három szépen hímzett vándorzászló várja április 4-ének ün* népét a kiskunfélegyházi járási tanács elnöki szobájában. Az egyik a munkaversenyben legjobb eredményt elért község, a másik a mezőgazdaság szocialista fejlesztésében kiváló ered­ményt mutató község, a harmadik pedig a legjobb adóügyi meg­bízott asztalán foglalja majd el egy teljes negyedévre helyét a felszabadulás ünnepén, Nagy a vetélkedés a járás községei között. Csolyóspálos és Petőfiszállás két vándorzászlót őriz közel három hónapja — nem szeretnék átadni, megszokták, környezetükhöz tartozik máris. De a többiekben is ég a vágy, kíváncsiság: milyen érzés vándorzászló-tulajdonosnak lenni? A lelkes verseny, eredménye, hogy a járás már eleget tett negyedévi adókötelezettségének, a hétfői napon már 104.5 százalékra teljesítette adótervét és 118.2 százalékra a biztosítási díjat. Most már csak az a kérdés, ki mennyivel tudja a községek közül megtetézni a 100 százalékot. Mert ez dönti el az elsőbbséget.,, A felszabadulási műszak leg jobbjai közül Fehér Béla, a Tiszakécskei Pcrmetezőgépgyár kiváló dolgozója, selejtmentesen dolgozik, na­ponta kétszeres normát teljesített a felszabadu­lási műszakban, Adám László esztergályos, a Permetezőgépgyát egyik legügyesebb szakembere. Március első tíz napjában 303 százalékot teljesített. Naponta » norma lict töltőcsap esztergályozását jelölte meg. Ő 21-et készített. A második tíz napban hidrau­likus töltőhöz alkatrészt gyártott. A norma sze­rint öt darabot kellett készítenie óránként. Tíz­tizenegynél nem adta alább sohasem. Az utélsó tíz napban fenéktárcsát esztergált, A norma szerint kilencet kellett volna megcsinálni, Adám 20—-27 darabot készített naponta.

Next

/
Thumbnails
Contents