Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. március (10. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-29 / 74. szám
A Kecskeméti Cipőgyár teljesítette vállalását A kalocsai általános iskola A Kecskeméti Cipőgyárban ma a legtöbb szó arról esik, hogyan teljesíti az üzem az élüzemi cím elnyeréséhez szükséges teltételeket. Nézzük meg, hogy most, a felszabadulási verseny közben hogyan alakulnak ezek a feltételek. Januárban, februárban és márciusban a tervezett árcxn hozták létre a tervben szereplő árumennyiséget. Márciusban eddig minden remény meg van arra, hogy a teljes termelési értéket változatlan áron teljesítsék. Januárban az egy napra, egy főre eső termelési értéket 3.8 százalékkal, februárban 5 százalékkal teljesítették túl. A százalék grafikonja felfelé mu at. A kereskedelem számára termelt eisőosztályú árumennyiség szépen emelkedik. A gyönyörű fehérbetétes, gyermekcipők hatalmas tömege kerül ki a munkások gondos keze alól. Szombaton például ilyen árukból állott a termelt mennyiség 86 százaléka. Tjcwasz a keleb iai h aiq azdaj áfjh an evesen tudják, hogy Ke- lebián van megyénk egyetlen nagyobb tavi halgazdasága, andy a Szegedi Ha'- gazdaság kirendeltségeként 269 holdas területen működik, ösz- idöben sokszáz mázsa hal kerül ki innen, nemcsak a megye, de az ország dolgozóinak élelmezésére is. A halgazdaságba is beköszöntött a tavasz. Kék fodrokat vet a hatalmas, itt-ott fakó nádligetekkel tarkított tó. S az átlátszó vízben fürgén fickándoz- nak a szép halivadékok, a gyönyörű 8—14 kilós pontyanyák, bajszos harcsák. Most folyik a telelőből a kihelyezés. Válogatás, selejtezés előzi meg. 80 mázsa ivadék kerül kihelyezésre ebben a hónapban, — egy holdnyi területre 30.000 darab ponty és 1000 harcsa számítódik. Ebből az állományból őszig megfelelő etetés mellett 6—700 mázsa halat várnak és vagy 120 mázsa újabb ivadékot. // halállomány főleg tükör- ( f ponty és harcsa. Idén először nevelnek Kelebián süllőt, más nevén balatoni fogast. Ez a halfajta a harcsával együtt a vadhalak: a kárász és keszeg irtására alkalmas. A vadhalak a vízi világ ingyenélői: falánkul feleszik a táplálékot a hasznos halak elől, de maguk rosszul fejlődnek, értéktelenek. Orozva jutnak be az értékes halállomány közé: ilyen tavaszi vizáradás esetén Halastól kezdődően ebbe a tóba futnak le a vadvizek s hozzák a hivatlan halvendégeket. Vigyázni kell azonban, hogy a harcsa ne tegyen kárt az értékes állománySzabályozták a cukorrépamag forgalmát Az önköltségcsökkentés, illetve a termelési költségek :sök- kentése szép sikert mutat. .Januárban és februárban 50 ezer forinttal csökkentették a tervezett önköltséget és ami a Jeg- n. gyszerübb, ez a minőség javítása útján jött létre. A lendület a versenyben tehát igen nagy. A múlt hét szombatján a tűződe átlagteljesítmény^ 124 százalék voit. A gépterem dolgozói is büszkén olvasták nevük mellett a jelzőszámot: 152 százalék. A szabászat teljesítménygörbéje a 100 százalék fölé tör. Eredménye ezen a napon 109 százalék volt. — Emellett mindenki tudja, hogy a felajánlásban ígért 920 pár cipő hiánytalanul, kiváló minőségben várja az átvételt. Az adott szót tehát teljesítették a Kecskeméti Cipőgyárban, Ahol a készruha születik úttörőtechnikus szakköre A szakkört Várszegi Gyula fizika-kémia tanár szervezte meg 1953 őszén. A szakkör 15 tagból áll: VII. és VIII. osztályos tanulókból. A szakkörnek hármas célkitűzése van: 1. Kéziszerszámok helyett a gépek hasznosságának megismertetése, azok megszerettetése, készítésük, kezelésük, gondozásuk megtanulása. 2. Az iskola és a lányiskola számára szemléltető eszközök készítése. 3. Kisebb asztalos, lakatos, elektromos munkák, javítások elvégzése az »Építsük, szépítsük iskolánkat« mozgalom kereten belül. Minden gépi berendezést a szakkör tagjai készítettek Rézman György, a Vas- és Fémipari KTSZ kiváló esztergályosa patronálásával. Van olyan saját tervezésű és kivitelezésű univerzális gépük, amely fémcsiszolásra, faesztergályozásra, fa- és fémfúrásra egyaránt alkalmas. Van körfűrészük, vizes csiszolókövük, hegesztő-transzformátoruk, szalagfűrészük. Elkezdték egy 170 cm-es prizmás csúcs- vasesztergapad készítését is, amit a nyáron szeretnének üzembehelyezni. Kétóránként értékelik a Bajai Ruhaüzemben, Német Ferenc teremmester javaslatára a verseny eredményeit. Német elvtárs az üzem párttitkára. Az üzem, amely a szebbnél szebb kész- ruhákat bocsátja ki naponta a kapuján, március 23-án délben befejezte első negyedévi tervét. A tervteljesítés számai nagyszerű eredményeket mutatnak. Csak egyet emelünk ki: 524 ezer forinttal teljesítették túl a tervbevett termelési értéket, változatlan áron. Jelenleg a túlteljesítésért foiyik a napi harc. Elhatározták a dolgozók, hogy március 15-től április 4-ig, — most már a túlteljesítés érdekében — felszabadulási műszakban adnak még több árut az országnak. ban is. Ezért a harcsa és süllő mellé nagyobb pontyokat raknak, amelyekkel már nem bírnak a ragadozók. Májusban kezdődik a halak ívása s az időjárástól függően. 3—8 nap alatt kikel az új ivadék. flí7ehéz. de szép a halász ' /C munkája. A kelebiai gazdaságban hat állandó munkás dolgozik havi 830 forintért. F.mellett 240 forint értékű halkedvezményt kapnak, ami az* jelenti, hogy az elsőosztályú árut például 9 forintért vásárolhatják meg a 20 forintos piaci árral szemben. A halászok most, a kihelyezés nagy munkája után a töltések javításába fognak s nádat vágnak. Kétezer kéve nádat most indítanak útnak a Kunfehértói Állami Gazdaságba. Baranyai János és Lakatos István Rézman Györgytől, a kalocsai ktsz esztergályosától tanulják a szalagfűrész kezelését. A Minisztertanács határozatot hozott a cukorrépamag forgalmának szabályozásáról. A határozat szerint a mező- gazdasági termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó termelők cukorrépamagot csak a cukorgyárakkal kötött termelési szerződés, állami gazdaságok pedig szállítási szerződés alapján termelhetnek. A cukorgyárak a szerződésben megállapított terület nagyságának megfelelően kát. holdanként 14 kilogramm nemesített, szabványoknak megfelelő vetőmagot kötelesek a cukorré- patermelők rendelkezésére bocsátani. A szerződéses cukorrépatermelők a cukorgyárak által rendelkezésükre bocsátóit cukori'épamagot teljes mennyiségben kötelesek elvetni. A eu- korgyárak a rendelkezésükre (Íesuzíiliegg tjei Hosszú idő óta folyik már Gátéren a kultúrház építése. Amióta a gátériek azt mondják, hogy kultúrházat építenek, hazánkban már jónéhány nagyobb arányú építkezés is befejeződött. Vajon, mi az oka, miért születik meg olyan nehezen Gátéren a kultúrotthon? A községi tanács a kőművesekre hárítja a felelősséget. A kőművesek másra és mások ismét másra, s mindennek a levét a kultúrotthon issza meg, mert vontatottan halad az építése. A községi tanács végre napirendre tűzte az építés tárgyalását. Most aztán tapasztalhatja, hogy milyen nagy bűnt követett e) ekkor, amikor nem foglalkozott régebben, behatóbban már ezzel i kérdéssel. A község lakosságában hatalmas társadalmi erő lappang, ami jóidéig kiaknázatlanul hevert, mert nem volt, aki megmozgassa. Termelőszövetkezetek DISZ-fiataljai, egyénileg dolgozó parasztok, kisiparosok ajánlották fel segítségüket, hogy társadalmi mumcával segítenek a kultúrotthon felépítésében. A színpadi rész feltöltéséhez nagy segítséget nyújtott a Vorosilov Termelőszövetkezet DISZ-szervezete, mert 35 köbméter földet hordott töltésnek a színpad alá. A Béke Termelőszövetkezet fogatosai is sokai segítettek. Urbán Ferenc, helybeli kisiparos vállalta, hogy társadalmi munkában elkészíti a színpadot teljes egészében. Mindezek azt mutatják, hogy jóhiszemű segíteniakarás van a község dolgozóiban, csak a községi tanács későn ébredt fel, hogy szervezze és körülnyalábolja ezt a segítőkészséget. Nem kis része van abban a község dolgozóinak, hogy a kultúrotthon belső munkálatai április 4-re befejeződnek és hogy a külső munkák elvégzését is sikerül április 30-ra teljes egészében befejezni. Ha a tanács előbb gondolkozott volna ezen, a januári jo idők nagyon elősegítették volna a kultúrotthon mielőbbi felépülését Ha a község dolgozói nem segítettek volna, a tanács a kultúrotthon építésére fordított 64.000 forintjával talán még ma is tétlenül állna. Gátér dolgozó népe maga segített magán, jóirányú kezdeményezése dicséretet érdemel és példaként allhat más község ek dolgozói előtt is. álló vetőgépek teljesítőképességének megfelelően — az állami gazdaságok területének kivételével — kijelölhetik azokat a területeket, amelyeken a cukor- répaniagot maguk vetik el az érvényes gépállomási díjtételek felszámításával. Ilyen esetben a cukorgyárak a vetőmagot nem adják át a termelőknek, hanem közvetlenül gondoskodnak annak elvetéséről. Ahol a cukorgyárak a répa- mag elvetését nem tudják elvégezni, a répamag felhasználáséi ellenőrzik. Attól a termelőtő1, aki nem veti el a szerződött területre kiadott teljes répamag- mennyiséget, az elszámolás alkalmával az átadott répámig értékének háromszorosát leher bírságként levonni. Még szállásukon is kísérleteznek az úttörőtechnikusok, a képen: az egyik kis úttörő a késő esti órákig hálótermében folytatja a kísérletet. A TTIT életéből Nem is olyan régen volt az, amikor a Népújság sietett hírt adni olvasóinak arról, hogy Kecskeméten megnyílt az értelmiségi klub. Nagy örömmel olvasták az értelmiség dolgozói azt a hírt. A klub látogatottsága bizonyos mértékben lendületet adott a megyei Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat munkájának is. Van hely, ahol találkozhatnak a társulat tagjai, előadás, vita megbeszélés céljából. Ez szükséges is, hiszen tizenkét szakosztály, illetve munkabizottság dolgozik a társulat kebelén belül, azaz tizenkétféle szak szerint dolgoznak a tagok. Ezen osztályok közül a legjobb és a legeredményesebb munkát végez a politikai, az agrártudományi és az irodalmi. A politikai osztály egy hónap alatt megtartott 23 előadásán több, mint 2000 ember vett részt. Hasonlóan szép számmal jelentek meg az utóbb említett kettőn is. Á szakosztályok meghatározott Időnként értekezletet, illetve üléseket tartanak, ahol megvitatják az előadásra szánt anyagot és az egyéb problémákat. A biológiai szakosztály például néhány nappal ezelőtt tartott szakosz- tályiilést Kecskeméten, a Mezőgazdasági Technikumban, amelyet a »Nörénytáplól- kozás« című előadással kötöttek össze, cs igen szép érdeklődés nyilvánult meg az előadáson részvevők részéről. Hasznos tapasztalatokat mentetlek az előadás anyagából, többek között a Kecskeméti Kertészeti Vállalat dolgozói. A társulatnak más városokban is vannak tagjai, Baján, Félegyházán, meg a többi városokban is. Ezeket a tagokat is foglalkoztatja a társulat, előadásokon kívül még bevonja ükét a kiadandó müvek lektorálásába. A társulat tagjai időnként, cikkeket írnak tudományos, vagy : úivészcli kérdésekből. Tehát a cél ■ az, hogy minél szélesebb kői ben ismertessék meg az emberiség által már felfedezett tudományos, vagy művé- sztti kérdéseket. A társulat munkája még eredményeseba lenne akkor, ha az egyéb előadások meU tett, több műszaki és agrárműszaki előadási rar tanának. Ha több mérnök, gépállomás, igazgató és agtonó- mus kapcsolódna be az ismeretterjesztés széleskörű munkájába Komoly létjogosultsága van az agrár- műszaki jellegű előadásoknak, hiszen megyénk fő jellege a mezőgazdaság. Nem esne hiába a fáradozás, mert segítené a nagyüzemi szocialista gazdálkodás még sí- ke, esebb kibontakozó sat,
