Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. március (10. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-03 / 52. szám
r 49 vízíeromű épül a Szovjetunióban A GOELRO-ferv évfordulójára <p% Molotov város közelében épült a kámai vízierőmű, amely már megkezdte az áramszolgáltatást. Az uralj üzemek és gyárak így több energiát kapnak. Lenin elvtárs 35 évvel ezelőtt a Vili. Pártkongresszus elé terjesztette a Szovjetunió villamosításának a tervét.' Ezt a tervet a világon úgy ismerik, mint a GOELRO-t. Lenin ezt a tervet második pártprogramnak tekintette. Nem győzte hangsúlyozni, hogyha sikerül az országot villamosítani, akkor végleg győzött a szocialista rendszer. A szovjet '.ormány nehéz viszonyok között fogott hozzá az ország villamosításához. Az első két évben mindössze 12 ezer kilovattóra teljesítményű villanytelepeket tudtak létrehozni. Lenin akkor úgy nyilatkozott, bizonyára mosolyogna az a külföldet ismerő szakember, aki manapság nézi a szovjet kormány erőfeszítéseit. De aki utoljára nevet, az nevet legjobban. Leninnek igaza lett. Az áramellátásban a Szovjetunió Európában a tizenötödik helyről az első helyre küzdötte fel magát. 1954-ben a Szovjetunió erőműveiben 145 milliárd kilovattóra áramot fejlesztettek, vagyis 70-szar annyit, mint 1913-ban a cári Oroszországban. A Szovjetunióban jelenleg több, mint negyven vízierőmüvet építenek. Ez óv végére ad majd áramot a volgai óriás, a kujbisavi erőmű, a világ legnagyobb erőműve. Befejezéshez közeledik a Kujbisev-Moszkva négyszázezer voltos távvezeték építése is. De gyorsan épül a Volga másik óriása, a sztálingrádi erőmű is. E két erőmű létesítésével elkészülnek a volgai erőművek láncolatának utolsó szemei. Elkészül a volgai crőmű-lépcsőzet. A szovjet energiagazdaság arra is törekszik, hogy a Dnyepert is a nemzetgazdaság szolgálatába állítsa» Ezen a folyón az első erőmű Zapyrozse közelében épült. A másik nagy erőmű, — a ka- hovkai — építése gyors iramban történik. Ez évente 1.2 milliárd kilovattóra áramot szolgáltat. A Volgán és a Dnyeperen felépített erőművek ellátják az európai országrészt árammal. így lehetővé válik, hogy egyre több áram kerülhessen a kolhozfalvakba is. Az elmúlt évben 1800 nagy kolhozban vezették be az áramot. 1955-ben újabb 2600 kolhozt villamosítanak. Lenin tervei így váltak valóra. A Szovjetunióban óriási léptekkel halad előre a villamosítás. Ezzel is elősegítik a kommunizmus építését. Hatalmas méretekben folynak a gorkiji vízierőmű építkezései. TJófehér, csillo- gó hótakaró alatt szunnyad a táj. Csalóka volt a feb- ruáreleji tavaszias idő. íme, most ismét tél van, süvít a szél, csípi, vágja az arcot. Mit is irt Petőfi 110 évvel ezelőtt ugyanebben az időben egy ugyanilyen téli napról: »Hol a boldogság mostanában? Barátságos meleg szobában.« Ezek a verssorok jutnak eszembe, amint a gépkocsi kerekei jajgatva csikorognak a hókristályok felett a tiszakécskei határ bőgi részén. Nyitrai elv- társ, a községi tanács mezőgazdasági előadója még a gépkocsiban is behúzza a nyakát, pedig itt nincs hideg. Budavári Attila, a községi tanács ogronómu- sa pedig csak beszél egyfolytában. A jó megfigyelőképességű emberre jellemzően, mindenhez van megjegyzése. — Nézzék — mulat a. vasútállomás mellett egymásra rakott karókra — ezeket a dolgozó parasztok társadalmi munkával termelték ki a villamosításhoz. Még ebben az évben az egész Bőgőt villamosítani akarják. A TÜZÉP-telep mellett pedig így szól: — Azokból a téglatörme- lókekböl vitt tegnapelőtt Zoboki László, a termelési bizottság tagja, aki elhatározta, hogy trágyatelcpet létesít és ezzel népszerűsíti a szakszerű trágyakezelést a községben. T)ai)aszi (hreúh eJ3tt Mindenfelé megrakott kocsik hordják a trágyát még ebben a barátságtalan időben is. — A termelési bizottság »tiszta udvarmozgalmat« indított. Íme meg is van már az eredmény. A szőlősgazdák még ezenkívül vásároltak Tiszántúlról 300 vagon is- tállótrágyát. A földművesszövetkezetben pedig mintegy 300 mázsa műtrágyát vásároltak ez év első két hónapjában. Már az eddigi beszélgetésből is kiderül, hogy a tiszakécskei termelési bizottság jól dolgozik. Éppen ezért igyekszünk most Csingér Sándorhoz, a bizottság elnökéhez. llamarosan meg- érkezünk. Csín- gér gazda telt arca széles mosolyra nyílik, mikor meglát bennünket. — Csak ez az idő ne volna ilyen barátságtalan. Csontos Gábor az ügyes volt, mert már elvetette a tavaszi árpáját. Mi is felszántottuk már, de a vetés előtt befagyott. A községben száz hold tavaszibúzát kell még elvetni, hogy pótoljuk az ősszel elmaradt vetést. Tavaszi árpából pedig 200 holdat vetünk majd. Természetesen versenyben. Hamiskásan kuncogni kezd. — Erről a versenyről jut eszembe, hogy ez a Sinka József jól megrázta alattunk az abroszt. Kihívott valamennyiünket versenyre április 4-re nemcsak a tavaszi munkákra, de a beadásban is. Most azon nevetek, hogy a feleségem mesélte, hogy Sinlca a napokban a hóna alatt vitte a hizottkacsát a beadásba, szinte bebugyolálva. Úgy osont végig az utcákon, hogy senki se lássa. Ha majd legközelebb találkozók vele, akkor majd veri a mellét, hegy én már teljesítettem a beadásomat. Ilyen ez a Sinka, de azért rendes ember. A napokban János bátyámat is felbosszantottam vele. Mondtam neki, hogy te szégyenbe maradtál, mert a Sinka már mindent teljesített. — Ejnye, a mindenit — kurjantotta el magát János bátyám. Másnap már vitte is be a tojást, L'gyszóval, ez a Sinka József alaposan megmozgatta a környékbelieket. Verseny van tehát a tiszakécskei határban, de ez a verseny nem időszakos és nemcsak a beadásban és az adófizetésben nyilvánul meg, hanem a termelésben is, Erről beszél most Csingér Sándor, mert a meleg szobában feloldódik a szív és egyre jobban ömlik a szavak patakja. — Amióta kiharcoltuk a talajvizsgáló laboratóriumot a megyei mezőgazdasági igazgatóságnál, azóta valósággal rajzanak nálam a szomszédoki Még olyan idős gazdák is meglátogatnák, mint Vonók István, meg Petrik András, hogy igaz-e a laboratórium- história. Ok is meg akarják vizsgáltatni ii* földjüket, mert tudni- akarják, mennyi péti- sót szórjanak az őszi gabonára. Mert manapság «si gazdaember is tudományosabban gondol-ï kodik, mint azelőtt és azon kísérletezik, hogy több termést érjen el a maga és a köz javirui Csingér Sándor is kísérletezik. Tavaly homokos földbe fészektrágyázással ve* tette a kukoricát. 25 mázsát termelt 1200 négyszögölön. Mindjártéi is mondja, hogy csinálta. — Félmaroknyi is* tállótrágyát és egy kanálnyi pétisót fűiddel kevertem össze és arra tettem a magot* Az igaz, hogy fáradságos munka volt, der busás a haszna, Annakidején sokan lesték Csingér Sándort, hogy milyen eredményre jut ezzel a kísérlettel. Az idén már többen akarják utána csinálni. A lig tudunk el-* éz- búcsúzni a termelési bizottság elnökétől, nehéz otthagyni a meleg szobát, a kedves szavakat. Ismét csikorog » gépkocsi a havas úton, Most még hósubával takarózik a határ, de holnap talán már ekék hasítanak barázdákat és friss - mag hull a földbe a teremtő munka nyomán. Kereskedő Sándor, Áz üzem életéhez tartozik ez is Itmerás | dallam tör át csukott ablakán a Félegyházi Bányászati Berendezések Gyára kultúrtennének. »Uj a csizmám, fel van a szögre akasztva Debreceni rézsarkantyú rajta.« A táncosok cipősarka veri a ritmust hozzá. Felsötárkányi népi- táncot táncol a csoport. A táncosok vezetője, Almási Ferenc, tánc közben figyeli és javítgatja a hibákat. Nem lehet elnagyolni, mert a kulturális seregszemlére készülnek. Sokat keil még csiszolni a táncot ahhoz, hogy tökéletes legyen. Minden szünetben Almási Feri a központ. Mutogatja a helyes lépéseket, a táncosok meg körben állják, utánozzák, gyakorolják a lábmozdulatokat. Hiába a fiatalság, fiatalság. Csintalan jókedv, szívderítő kacaj, sűrűn vendégeskedik közöltük. Ezen az estén is velük van. Ám Dobó Klárira nyilván megharagudott a jókedv. Unszolják is a többiek, miért olyan csendes most. — Pedig máskor neki van a leghosszabb nyelve, — kufárkodik közbe Tóth Sanyi, — de amellett dolgozik is ám, igazítja helyre Dobos Jóska a fél- rebiilentett igazságot. Hagyjuk magukra a táncosokat, hadd tanuljanak. Dobó Endre, egy fiatal, szőkearcú munkás kalauzol bennünket a nagyterembe. A szem legelsőbb <s a tisztaságon akad meg. Olyan tiszta, mint a patika. Példát ve- netne róla a félegyházi Járási Kultúrház. A falakon ízléses festmények, helyi festő munkái, Móczár Károlyé. Jó érzést, kellemes benyomást kölcsönöznek, nagyszerűen beleilleszkednek a hosszú, tiszta ablakfüggönyök és a fal színe közé. Köröskörül székek, a színpadot meg lezárja az összehúzott függöny. A terem | innenső felében nagy ping-pong csata folyik, másik felében a kezdő billiárdosok csoportosulnak az asztal körül. Innen, jobbkéz felől nyíló ajtón átlépve, a billiard »nagymestereivel« találkozunk. Tápai Antal művezető és Magyart János diszpécser »simagarambojozik«. Közben egy alacsony fiatal, sí- sapkás, a hitetlentamás szerepét játssza, azaz, hogy sehogy som akarja elhinni azt az 590 méter sinanyag megtakarítást, amely a Bibok-brigádot dicséri. — A megtakarított anyag még most is megvan, majd reggel megmutatom, igyekszik meggyőzni Magyart a hitetlenkedő!-. — Hátha az megvan, akkor én megeszem a sapkám, — mondja intriikus hangon a fiú. — Akkor kezdheted, —Telelj egyszerre mindkét játékos. Álljunk odébb, nézzünk szét » könyv társzobába n. A könyvszekrény polcai helyihelyt üresek. Sok könyv van kint a dolgozóknál. Helyszűke miatt itt vannak a sakkozók „is. —:• De sajnálom, hogy .nemi tegnap jött, — mondja félém; fordulva Dobó elvtárs. Miért" — Tegnap | volt fotószak- < kör, sakkverseny, ping-pongver- seny. Tudja micsoda mozgalmas élet folyik itt esténként, — né» rám kérdőleg, — rengetegeid szoktak lenni. Ünnepnap van valami ráfeg-i mozdulás? — Van. Szombatonként színia előadás, vagy film. Vasárnapi pedig két filmelőadás szokott! lenni. Dobó elvtárs azt is kiszámító;-', ta, hogy januártól eddig 130'J dolgozó nézte végig a filmelő- adásokat. Azt mondja, szeretik: a dolgozók a színdarabot is, filmet is. Most kezd a kultúr-j gárda három egyfelvonásos szín-* darab tanulásához. Olyan darabok lesznek, amelyeket könnyeit, előadhatnak a termelőszövetke-« zetékben is. — Ogy van az, tudja, hogy tti kultúrgárdánk ki-kiruccan egy- egy tsz-be szerepelni ünnepnaponként. A múltkor is a Dózsában voltunk, úgy megszerettek bennünket, hogy hazá se akartak engedni. Axt lehet 1 mondani, hogy önálló kultúréletet él a gyár kollektívája. Saját zenekaruk van, rendszeresen tartanak táncesteket. Lemezjátszógépük van sok lemezzel. Vetítőgépjük, — szóval van ott minden, még sza badtéri színpad is az otthon udvarán. Persze, mindezek hozzátartoznak az üzem életéhez. (S-r) Jajij pMííaíiudafé keiti/mari tanácstag. Nincs még egy olyan asz- szony mint Holló Sándorné — mondogatják Katymáron. A lefolyó árkot a háza előtti szakaszon maga hozta rendbe, mélyítette, hogy a tavaszi esőzéskor a víz lefolyhasson. Javaslatára az iskola felsőtagozatú tanulói vállalták a kiserdőben kipusztult 30 fa pótlását és a kellemes napos időben ezt el is végezték. Tennivaló van bőven. Holló Sándorné megtalálja a módot azok megvalósítására. Határozott, tettrekész asszony. A 16-os körzet az ősszel meg is választotta tanácstagjává. Nem választottak rosszul, halad ott a munka! A rossz, tengelyig süppedő, gidres-gödrös utakat senki sem szereti. A körzetben 17 dolgozó paraszttal brigádot szervezet; az út megjavítására. A föld hordását megkezdték a zöldmező- sori kocsiút feltöltésére. Hollónq már gondoskodott az amerikai szövőlepkék irtásáról is. A környékbeli asszonyokkal megbeszélte, hogy úgy, mint tavaly, az idén is vállalják a kiserdő gondozását. A Vöröskereszt helyi szervezetében megszervezte és meg- ► indította az elsősegélynyújtó tanfolyamot. Az orvosi rendelőbe is ellátogat, tanácsokkal látja el a kisgyermekes anyákat. Eddigi munkájával bebizonyította, hogy méltó választói bizalmára. Szalonnáé Istvánné levelező.
