Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-27 / 73. szám

A FELSZABADULÁSI VERSENY SIKERÉÉRT Zsigó János szerszámlakatos 470 százalék A Bányászati Berendezések Gyára hatalmas szerelőcsarno­kában a szerelőlakatosok brigádokban végzik munkájukat. A legjobbak között találjuk a Iiucsi csoportot, éppen tartályokat készítenek. Legutóbb 269 százalékot értek cl. A második helyet a Kalmár csoport tagjai vívták ki maguknak. Távvezetékoszlo­pot készítenek. Teljesítményük 247 százalék. A harmadik helyet a Kocsis csoport szerezte meg. Teljesítményük 207 százalék. A szerelőcsarnok jobb oldalán egy kis ajtó vezet a szerszám- műhelybe. Itt is igen lelkes munka folyik. A szerszámlakatosok közül Zsigo János március 22-én és 23-án hihetetlennek tűnő eredményt ért el. A munkafogások leegyszerűsítésével biztosította c két napon magának a 470 százalékos napi teljesítményt. Meg kell említeni még Bujáki Tamást. Hat hónappal ezelőtt ipari tanuló volt. Ma már sztahanovista. Március 23-án 2G0 százalékot ért el. De nem kisebb értékű a gépkovácsok munkája sem. Ok 291.7 százalékkal büszkélkednek. Még három vagon linoalözelék terven leiül A/. ALFÖLDI Kecskeméti Konzervgyár vállalásához híven március 19-én 104 százalékra tel­jesítette első negyedéves tervét. A március havi tervnél némi le­maradás mutatkozik. 23-án még csak 61 százalékos volt a terv­teljesítés. A valóságban azon­ban több áru készült el ennél. E hónapban olyan gyártmányo­kat készítettek, mint például a külföldre szállítandó üveges pa­radicsom, 25 dekagrammos s/.u- gát, szárított gyökér, stb. Ezek­nek a gyártmányoknak végleges árát még nem kapták meg az illetékes szervektől és ezért nem számították be a megtermelt ter­melési értékbe. Izsák elvtársnő, Vállalatunk dolgozói az idén e jelszó jegyében kezdték meg munkájukat: »Harc az első ne­gyedévi terv teljesítéséért, a ha­táridő betartásáért«. Azóta sok ióő, telt el, sok eredménnyel gazdagodtunk. A Kecskeméti Tejüzem tatarozási munkálatait határidőre, március 25-re befe­jeztük. így sorolhatnánk to­vább. Meg kell említenem még azt is, hogy januárban 101.76, februárban pedig 102.7 száza­lékos tervteljesítést értünk el. Ez jórészt annak köszönhető, hogy a Kecskeméten működő 2, sz. Építésvezetőségünk fizikai és műszaki dolgozói az időjárás viszontagságait legyőzve rend­a tervosztály vezetője szerint ezek az áruk 13.5 százalékkai növelnék a havi termelési érté­ket. A HÚ 1CLEJÉN már hozzá kellett volna kezdeni a narancs­szörp gyártásához. Eddig nem kezdhettek hozzá, mert a na­rancsolaj, amit külföldről hoz­nak be, a mai nap érkezett csak meg. A tervben szereplő meny- nyiséget még e hónapban le­gyártják. EMLÍTÉSRE MÉLTÓ dolog az is; hogy a vállalat dolgozói az Élelmiszeripari Minisztérium kérésére a jövő héten még há­rom vagen finomfőzeléket készí­tenek exportra, terven felül. szeresen teljesítették vállalt kö­telezettségeiket. Az ő eredményüket segítette elő Nagy József művezető, aki mindent elkövet, hogy a dol­gozók részére megfelelő munka- területet biztosítson. Nem di­csérhetjük a kiskunfélegyházi 7. sz. építésvezetőséget és dolgo­zóit. Itt lemaradás mutatkozik. Oka: a szervezetlenség és a ve­zetők liberalizmusa. Ez azért súlyos, mert gátolja a terme­lékenység emelését, mely a leg­fontosabb a szocializmus építé­sében. Papp László igazgató, Bács-Kiskunmegyei Építési és Tatarozási Vállalat., Tíz nappal a határidő előtt... ÖRÖMMEL jelentjük, hogy első negyedéves tervünket már­cius 20-án befejeztük. A ba­jai építésvezetőségünk első ne­gyedévi tervét március 18-án már 105 százalékra teljesítette. Megígérték, hogy addig meg sem állnak, amíg 130 százalékot el nem érik. EGYÉNILEG Anisily József, útőr a fajszi bekötő úton, a kátyúzási kampány során 238 százalékot ért el. A dunapataji vasútállomáshoz vezető úton végez helyreállítási munkát id. Szöbölédi János, ifj. Szöbölédi János és Pozsár Sándor. A felszabadulási műszak első hat napján letakarított 2180 négy­zetméter sarat, helyreállított 2154 négyzetméter mlkadúmkő- pályát, s felhasznált 40 köbméter fedőanyagot. A BRIGÁDOK közül Pintér Sándor és társai vállalásukat egy nappal, Kovács János ku­bikos-brigádja a tervet kél nap­pal határidő előtt teljesítette. A Szurovszki-brigád tagjai 3 köbméterrel több földet termel­nek ki, mint amennyi a napi terv. Az 57. számú Izsák—Kis­körös közötti szakaszon dolgozó 16 tagú Szarka-brigád vállalta, hogy naponta 1500 négyzetmé­ter utat hengerelnek le. Vál­lalásukat naponta 350 négyzet- méterrel túlteljesítették. Ugyan­ezen az útszakaszon Raff ai Já­nos 12 fős alaprakó brigádja, naponta 200 négyzetméter alap­lerakása helyett, 240 négyzetmé­tert végez el. Födi János, ÜB-elnölt, Kecskeméti Útfenntartó Váll. A Kiskunfélegyházi Gépgyárból A Kiskunfélegyházi Gépgyár­ban egyes üzemrészek és cso­portok között folyik a verseny az elsőségért. A nagycsarnokban a lakatosok közül Vízhányó Jó­zsef szorgoskodik a legjobban. Legutóbbi teljesítménye 142 szá­zalék. Az alumínium tejtartá­lyok készítésénél Kristóf József, Tóth Géza, Radies Lajos, Radies János 4 százalék híján 200 szá­zalékot ért el. A rézműveseknél Tóth Imre II. 188 százalékos tel­jesítményével az elsők között halad. A Kecskeméti Tejüzem tatarozási munkálatait befejeztük Egy kis ízelítő r Április 4-én több, mint másfélezer csoportos és egyéni műsorszámmal vonul fel megyénk ifjúsága a kulturális seregszemlén M ostanában minden este fiataloktól hangos az ágasegyházi kultúrotthon. Egyik nap hangszerekkel felszerelt iérí;ak gyülekeznek a ragyogóan tiszta teremben, — másnap a színját­szókat igazgatja Molnár Ferenc iskolaigazgató. Vidáman ropják esténként a táncosok is a népi táncot. A pihenők idején össze­verődnek,’ izgatottan kérdezgetik egymástól: — Vajon, hogy sikerül? Lesz-e sikerünk? Hasonló kép tárul az ember elé mostanában, megye szene. Városokban, községekben, Ágasegyházán és Baján, Tiszakées- kén és Öregcsertőn, Kecskeméten és Katymáron, mindenütt fia­talok és idősebbek készülődnek a nagy ifjúsági seregszemle egyik legnagyobb eseményére, az április 4-i kulturális be­mutatóra. M éreteiben és sokoldalúságában alig volt ehhez hasonló kul­turális megmozdulás megyénkben. És ennek a megmoz­dulásnak az élén megyénk ifjúsága áll. Több, mint 60 új ifjúsági kultúrcsoport indult el a fejlődés útján, éppen a mostani bemu­tatók előtt. Komoly háromfelvonásos színmüvek próbái folynak. A Kiskunfélegyházi Tanítóképző fiatalsága Szabó Pál: Darázs­fészek című színmüvére készül.. Ugyanezt, a mái életünket tük­röző nagyszerű színdarabot tűzte nfcsorára a-tassi Lenin Terme­lőszövetkezet és a Kunszentmiklósi Állami Gazdaság ifjúságából alakult közös csoport. A kunszentmiklósi DISZ területi csoportja Földes—Jókai: Kőszívű ember fiai című darabot adja elő. Ugyan­ezzel a színművel nevezett be az ifjúsági seregszemle bemutató­jára a kiskunmajsai pedagógus csoport is. A színjátszás egyéo- ként is színpompás képet mutat. A bábonyi DISZ a, Jánost vitézt játssza. A kunszentmiklósi úttörők Molnár Ferenc felejthetetlen gyermekdarabját, a Pálutcai fiúkat elevenítette fel. Ugyancsak Kunszentmiklóson mutatják be először megyénkben Katajev ha­talmas sikerű vígjátékát, a Bolond vasárnapot. A Kecskeméti MTH Möllere Fösvényével lép a közönség elé, és Déry Tibor szatíráját, a 'Talpsímogatót a 2872 számú honvédalakulat tűzi műsorára. Kitűnő műsorral készül a most alakult tsz-kültúreso- port is a katymári Sztahanovban. E mellett csoportos és egyéni műsorszámok hatalmas tömege lép megyeszerte a közönség elé, szabad tízévünk feledhe­tetlen ünnepén. Szinte szédítőek a számszerű eredmények, ame­lyek mögött azonban magasabb minőségi színvonal is található. Nézzük meg, mit mutatnak a számok, mennyiben tükrözik a kul­turális megmozdulás méreteit! Megyeszerte 474 kultúrcsoport lép színpadra. Ezek között 63 énekkar, 24 zenekar, 58 tánccsoport, több népiegyüttes, (Összesen 15), 164 színjátszó csoport is bemu­tatja tudását, ezek közül 63 úttörő együttes. Az érdekesség ked­véért azt sem lehet elhallgatni, hogy Kalocsán egy nagylétszámú iskolai szavalókórus is bemutatkozik, és egy kiskunhalasi úttörő bábcsoport. Tarka képet mutat az egyéni szereplők hatalmas tö­mege is. 189 szólóénekes, 31 hangszerszóló, 8 szólótáncos és 583 szavaló, közöttük 439 úttörőfiatal lép a nyilvánosság elé. Felszabadulásunk tizedik évfordulóján tehát, megyeszerje ha­talmas erejű kulturális tömegmozgalom mutatja meg, hogy me­gyénk ifjúsága valóban méltóképpen akarja dokumentálni a szo­cialista kultúrforradalom megtermékenyítő erejét, optimizmusát és előremutató hatását. NEMZETKÖZI !** A hidegháború legfőbb irá­nyítói újabb rohamot indítottak a* elmúlt napokban. A francia köztársasági tanácsra, az oszt­rák kormányra cs parlamentre kifejtett újabb nyomás, az atom- hisztéria fokozott szítása, a Taj­van körüli katonai cs diplomá­ciai mozgolódások, a genfi meg­állapodások felrúgására szolt nyiltszíni összeesküvés, a koreai semleges felügyelő bizottság fel­oszlatására irányuló amerikai lépések, és végül a célzatosan »megfésült« jaltai okmányok közzététele — mind betartoznak ebbe a rohamba. A cél: minden erűvel megakadályozni a nem­zetközi feszültség enyhítését, s növelni a »kényes kérdések« és »veszélyes helyzetek« számát a világban. A/, »erőpolitika« felkent hívei­nek ebben a központosított erő­feszítésében előkelő hely illeti meg a jaltai „okmáiiyok“ közzétételét. Ezekről a nagy port felvert dokumentumokról maga az ame­rikai külügyminisztérium sem ál­lítja, hogy pontosak, teljesek és minden tekintetben hivatalosak. A dolgok lényege azonban nem ebben rejlik, hanem abban; mi­ért éppen most tették közzé az amerikaiak ezeket az okmányo­kat? Az 1945 februárjában tartott jaltai (krimi) háromhatalmi kon­ferencia történelmi jelentőségű határozatai — mint a Pravda cikke hangsúlyozza —, jelentős lépéssel vitték előre a hitlerelle- ncs koalíció győzelmét a máso­dik világháborúban. Egyszers­mind alapot jelentettek a három nagyhatalom háború utáni ered­ményes együttműködéséhez, a béke és a népek biztonsága ér­dekében. Aligha kell bizonyítgatni, hogy Dulles és társai nem azért bo­csátották most nyilvánosság elé ezeket az okmányokat, bogy a jaltai határozatok békés együtt­működést sugárzó szellemét megerősítsék. A kétkötetes ok- niánygyüjtemény anyagából, a közzétételt követő nyilatkozatok­ból és sajtókommentárokból fél­reérthetetlenül kiderül, hogy a szándék valóban egészen más volt. Az első, a közvetlen eél az egykori amerikai elnök, Roose­velt, s ezen keresztül Roosevelt pártjának, a demokrata pártnak lejáratása. A jelenleg kormányon lévő köztársasági párt évek óta szeretné már elhitetni az ame­rikai közvéleménnyel, hogy Roosevelt Jaltában »túl sokat engedett az oroszoknak«, s nem törekedett eléggé »a nyugati vi­lág egységének biztosítására--. Dulles és a többiek lelki sze­mei előtt egy gyümölcsözőnek bizonyulható belpolitikai manő­ver lebegett tellát első helyen, amikor elhatározták ezeknek a »gondosan megválogatott« ira­toknak közzétételét. A döntő csapást a nagy-hatalmak együtt­működésének elvére, a tárgyalá­sok szükségességének gondolatá­ra akarták azonban mérni. A világ mai bajaiért, a feszült és sokszor félelemmel terhes nem­zetközi légkörért Jaltára, Pots- damra, s ezen keresztül a nagy­hatalmi tárgyalásokra, végered­ményben pedig a Szovjetunióra akarják hárítani a fő felelőssé­get. A szóbanforgó okmányok közzétételével azt szeretnék bizo­nyítani; »íme, hiába tárgyaltunk Jaltában, ma mégis háborús sze­lek fújnak a világon. Nem tár­gyalni kell tehát, hanem erőfö­lényre szert tenni, hogy azután rákényszeríthessék akaratukat az oroszokra«. Hogy mennyire ez a hidegháborús szándék rejlik ezeknek a jegyzőkönyveknek és magánfeljegyzéscknck a nyilvá­nosságra bocsátása mögött, azt magának a nyugati polgári saj­tónak megjegyzései tanúsítják a legékesszólóbban. »Ez az eljárás — írja a londoni People —, vég­ső bizonyítéka annak: Dullcs nem akar tárgyalni a Szovjet­unióval, hanem minden remé­nyét a hidrogénbombába és ab­ba a feltevésbe veti, hogy az amerikai nép hajlandó harma­dik világháború kockázatát vál­lalni.« A bakiövöbajuok Az amerikai külügyminiszté­rium lépésének nemzetközi visszhangja azt mutatja azonban, hogy az elmélet cs a gyakorlat nem a legsikeresebben fedi egy­mást Dulles diplomáciájában. Mivel lenne magyarázható kü­lönben az az óriási felzúdulás, sziszegés és fogesikorgatás, mely- lyel például az angol burzsoá sajtó fogadta ezeknek az okira­toknak a közzétételét? Az ame­rikai demokrata párt iránti együttérzéssel? Ez nehezen el­képzelhető. A nemzetközi fe­szültség csökkentésére irányuló hajthatatlan törekvéssel? Ez még kevésbé valószínű. Másutt kell keresni a magyarázatot. Az em­lített okmányok »közhírré téte­le«, mint kiderült, semmit sem ártott a Szovjetunió nemzetközi tekintélyének, semmi olyan tényt vagy hivatalos megállapodást nem tudtak clőkotorászni. amely ellentmondana az ismert nem­zetközi egyezményeknek, \ agy amely szembe állna a Szovjet­unió korábban és ma is vallott megegyezésre törekvő politikájá­val. Ezt a bosszantó körülményt a tekintélyes londoni Times is elismeri, szokatlanul kesernyés hangú vezércikkében. Ugyanak­kor az említett okmányok igen kínos fényt vetnek az angol és amerikai imperializmus háború alatti vetélkedésére és újra fel­idézik Churchillnak azokat a ki­jelentéseit, amellyel ma az egész hivatalos angol politika szem- benáll. Ezeknek az amerikai do­kumentumoknak a szövege sze­rint Churchill Jaltában a vétójog fontosságáról, a nagyhatalmak háború utáni együttműködésé­nek elengcdhctetlenségéröl be­szélt, s azt hangsúlyozta, hogy mindenképpen meg kell törni a német militarizmust és meg kell akadályozni, hogy a Kuhr-vídck ismét a német agresszív célok eszköze lehessen. E feljegyzések arról is tudni vélnek, hogy Roosevelt Hong­kongnak az angoloktól való el­vételét és a kínaiakhoz való visz- szajuttatásá.t javasolta. Chtir- chillcl szemben ellenezte Indo­kína visszajuttatását a francia gyarmatosítók kezébe és általá­ban háttérbe akarta szorítani az angolokat Távol-Keleten. Más­részről a közzétett okmányok Churchillnck nem egy olyan megjegyzését örökítették meg, amelyben mély gúnnyal és bántó cinizmussal beszélt a lengyelek­ről, a franciákról és más népek­ről. Mindezek a tények érthetővé teszik Churchill alsóházi inge­rült hangú tiltakozását, s a Ti- mesnek azt a megjegyzését, hogy ezeket az iratokat »helytelen mó­don és helytelen indokból dob­ták a nyilvánosság porondjára«. Az idézett események fényében nincs mit csodálkoznunk tellát, ha a londoni konzervatív Daily Mail így összegezi véleményét: »Dulles elsőrendű súlyossága diplomáciai baklövést követelt el, amivel gyönyörűséget okoz ellenségeinknek, s kétségbeesést barátainknak...« s ugyanígy megérthetjük, hogy a már emlí­tett Poeple, miért írta a követ» közöket: »Dulles a jaltai iratok közzétételével elnyerte a világ elsőszámú baklövó bajnokának a címét,”

Next

/
Thumbnails
Contents