Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-26 / 72. szám

(Folytatás az 1. oldalról) átszervczfiséírt vivőit harc­ban. A falun is nagyon elter­jedtek a szocialista ipart és a nehézipart lebecsülő nézetek. Ezért járási pártbizottságaink, falusi pártszervezeteink, falusi kommunistáink egyik legfőbb feladata, hogy megmagyarázzák a falusi dolgozóknak ezeknek a nézeteknek helytelenségét. Ács elvtárs a továbbiakban hangoztatta, hogy a járási nárt- 'oizoltságokra az ipar tekinteté­ben nemcsak efajta munka há­rul. Az ipar jelentékeny része a járások területén van. Ezek­ben az iparágakban alacsony a munka termelékenysége és Igen magas az önköltség. Meg kell indítani a küzdelmet azért, hogy a járásokban lévő iparágban és üzemekben fordulatot érjünk el, megállítsuk az önköltség növe­kedését. jelentősen csökkentsük az önköltséget, meginduljunk a termelékenység növelése útján. Döntő célkitűzés továbbá, hogy helyreállítsuk a szigorú munka* és technológiái fegyelmet. Az önköltség csökkentése érdeké­ben Jobban meg kell szervezni a szocialista munkaversenyt. és az üzemek igazgatói törvényes eszközeikkel segítsék elő, bizto­sítsák a munkások szociális igé­nyeinek jobb kielégítését, s a megfelelő munkafeltételeket. Majd így folytatta Ács elv- társ. A termelőszövetkezet a legalkalmasabb forma, amely a mezőgazdaságban elvezet a szocializmushoz Mint említettem, a mezőgazda­sági termelés fellendítése válto­zatlanul a párt és a kormány figyelmének középpontjában áll. A mezőgazdasági termelés je­lentős és tartós fellendítése el­választhatatlanul összefügg a mezőgazdaság szocialista átszer­vezésével, a mezőgazdasági ter­melés jelentékeny növelése csak a mezőgazdaság szocialista át­szervezése révén érhető el. Járási pártbizottságainknak egyik legdöntőbb feladata, hogy szakadatlanul harcoljanak a mezőgazdaság szocialista át­szervezésével kapcsolatban elterjedt jobboldali nézetek ellen, amelyeknek érvényesülése az egész népnek, magának a dol­gozó parasztságnak is sűiyos ká­rokat okozna. Egyszersmind ha­talmas felvilágosító munkát kell végezniük falusi kommunistá­inknak pártunk helyes politiká­jának megmagyarázása, végre­hajtása érdekében. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének fő útja hazunk­ban is a termelőszövetkezeti mozgalom, a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek, az úgyneve­zett III. típusú termelőszövetke­zetek létrehozása, e termelőszö­vetkezetek növekedése, fejlődé­se. Hazánkban a III. típusú ter­melőszövetkezet a legalkalma­sabb forma, amely a mezőgazda­ságban elvezet a szocializmus­hoz. Miért kell ezt hangsúlyoz­ni? Azért, hogy világosan meg­értessük a járási pártbizottsá­gokkal, a falusi pártszervezetek­kel, a falusi kommunistákkal, hogy a mezőgazdaságban a szo­cializmusért vívott harcunkban elsősorban és mindenekelőtt a III. típusú termelőszövetkezetek fejlesztéséért harcoljanak. A termelőszövetkezeti mozga om egészséges fejlődése megköve­teli, hogy a III. típusú termelő­szövetkezetek hasonlíthatatlanul gyorsabban nőjenek, fejlődjenek, mint az alacsonyabb típusú ter­melőszövetkezeti formák. Ter­mészetesen az alacsonyabb ter­melőszövetkezeti formáknak is megvan a maguk jelentősége, szerepe. Elősegítik a dolgozó parasztság bizonyos rétegei szá­mára, hogy megbarátkozzanak a szövetkezéssel, saját tapasztala­tukból lássák a szövetkezés anyagi előnyeit s rövidebb, hosszabb idő után elfogadják, megértsék a III. típusú terme­lőszövetkezet jelentőségét. Termelőszövetkezeti mozgal­munk perspektívájának tisztá­zása mellett le kell azonban szö­gezni, hogy ma temelőszövetkezeti moz­galmunk változatlanul leg­főbb feladata a meglévő ter­melőszövetkezetek gazdasági megszilárdítása, megerősí­tése. A termelőszövetkezetek több­sége már nem gazdálkodik rosz- szul, biztosítja a termelőszövet­kezeti tagságnak magasabb e.et- színvonalát, sőt a termelőszövet­kezetek tagságának többsége el­érte, nem egy helyen túl is ha­ladta a középparaszt életszínvo­nalát. A terméshozamok emelé­se, s a nagyüzemi állattenyész­tés jobb megszervezése révén az árutermelés jelentős kiszélesíté­sével most el kell érni, hogy az egész termelőszövetkezeti moz­galom termelési színvonala vi­tathatatlanul túlszárnyalja az átlagos paraszti gazdaság, sőt a középparaszti gazdaság termelési színvonalát. Hogyan érhető ez cl? A növénytermelésben a ter­mésátlagok növelése — gaboná­ban, kukoricában, takarmány- növényekben, hüvelyesekben s minden más növényfajtában — elsősorban úgy érhető el, hogy a termelőszövetkezetek biztosít­ják a megfelelő munkaszerve­zetet, a tagok szorgalmas, rend­szeres, fegyelmezett munkáját. A gépállomás gépi technikájá­nak jobb kihasználása mellett, ez az egyszerű eszköz a legdön­tőbb a terméshozamok emelése tekintetében. Éppen ezért erélyesen fel kell lépni annak érdekében, hogy a háztáji gazdaságok körül tapasztalható visszaéléseket megszüntessük. Biztosítani kell, hogy a terme­lőszövetkezet közös munkájában lehetőleg az egész család részt- vegyen. Fel kell lépni a munka­egység körül mutatkozó libera­lizmussal, a visszaélések ellen. Termelőszövetkezeteinknek . ób­ban igénybe kell venniök a gépállomás agronómusát s ta­nácsaik alapján biztosítaniok kell a bevált, fejlett növényter­melési módszerek bevezetését. Jelentékeny változásra van szükség a termelőszövetke­zetek állattartó, állattenyész­tő munkájában. Mindenekelőtt a szarvasmarha- állományt, s a tehénállományt kell növelni. Biztosítani kell a magas tejhozamot, el kell érni, hogy a termelőszövetkezetek megfelelő mennyiségű műtrá­gyához jussanak, amely a talaj­erő fokozásának egyik legna­gyobb lehetőségét jelenti. Nö­velni kell a termelőszövetkeze­tek sertésállományát is, meg kell javítani a fialási átlagot. Mindennek érdekében nagy gondot kell fordítani arra, hogy az állattenyésztésben megfelelő munkaerők dolgozzanak. Mindezek megvalósítására a termelőszövetkezetekben a vezetés színvonalát is meg kell javítani. A tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy a jó, a mezőgazdaság­hoz értő, a fegyelmet megköve­telő, igazságos, népszerű terme­lőszövetkezeti elnök vezetésével a termelőszövetkezet gyorsan vi­rágzásnak indul, a tagok jöve­delme magas, a munka fegyel­mezetten folyik, a tagok elége­dettek. Ez arra mutat, hogy a járási pártbizottságoknak is a legnagyobb figyelmet s gondot kell fordítaniok a ter­melőszövetkezetek elnökeire. A termelőszövetkezetek to­vábbfejlődésének egyik legfon­tosabb előfeltétele a termelőszövetkezeti demo­krácia biztosítása. « A termelőszövetkezet tagságá­nak éreznie kell, hogy ő a gazda a termelőszövetkezetben. A ter­melőszövetkezet közgyűlésének a termelőszövetkezet minden fontos ügyét meg keli tárgyal­nia s döntenie kell bennük. Ezért a falusi kommunistáknak, a járási pártbizottságoknak kö­telességük, hogy ügyeljenek a termelőszövetkezeti demokrá­ciára és annak fejlesztésére. A termelőszövetkezeti mozga­lom számszerű fejlődése — be­lépések és új termelőszövetke­zetek alakítása útján — lehet­séges már ebben az évben. Az új termelőszövetkezetek alakításakor nagy gondot kell fordítani arra, hogy gyorsan felzárkózzanak a régi, jól dolgozó termelőszö­vetkezetek mellé, hogy a régi termelőszövetkeze­tek tapasztalatain okulva, gyor­san kiküszöböljék a megszerve­zés utáni időszakban fellépő ne­hézségeket. Ma már ennek is megvan minden lehetősége. A termelőszövetkezeti mozga­lom fejlesztése érdekében az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok között népszerűsíteni kell a termelőszövetkezetek ered­ményeit, biztosítani kell, hogy az egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztok minél szoro­sabb kapcsolatba kerüljenek a termelőszövetkezetekkel, meglátogassák azokat és a saját szemükkel győződjenek meg a nagyüzemi gazdálkodás előnyei­ről. Rá kell mutatni a Szovjet­unió kolhozainak eredményeire a felvilágosító munkában. A termelőszövetkezeti mozga- lobb legjobb agitátorainak ter­mészetesen maguknak a terme­lőszövetkezeti tagoknak kell ien- niök. Sajnos, ez nem mindig ta­pasztalható. Sőt, a termelőszö­vetkezeti mozgalmunkban ma bizonyos szűkkeblüség, elzárkó­zás tünetei mutatkoznak. Ez nagy kárára van a termelőszö­vetkezeti mozgalomnak, magá­nak a termelőszövetkezeti pa­rasztságnak is, hiszen a terme­lőszövetkezetek növekedése, erő­södése, közös érdeke a termelő­szövetkezeti parasztoknak, s az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztoknak, hiszen nemcsak a termelőszövetkezeti mozga.om úttörőinek kell biztosítani a jobb, kulturáltabb életet, hanem az egész dolgozó parasztságnak. Különösen káros a baloldali elzárkózó magatartás egyes ter­melőszövetkezeteink részéről a termelőszövetkezetekből nemrég kilépett parasztok iránt. Ezeknek a parasztoknak egyrésze már visszavágyik a szövetkezetbe s nem kétséges, hogy szívesen visszalépne. De gyakran a szö­vetkezetbeliek ridegek irányuk­ban, nem fogadják őket szívesen, elutasítják őket. Ezen változtat­ni kell. A szövetkezeti parasztok­nak vissza kell fogadniok azo­kat, akik ezt kérik, s barátság­gal kell viseltetniük azok iránt Is, akik még egyénileg igyekez­nek boldogulni. A KV határozatának közzété­tele 'óta egy-egy járásnál, sőt megyebizottságon könnyelmű nézetekkel lehet találkozni. Pél­dául ilyenekkel: »Most már játszva megkétszerezzük hóna­pok alatt a termelőszövetkezetek számát.- Az ilyen s ehhez ha­sonló nézetek helytelenek, pár­tunk álláspontja az, hogy a ter­melőszövetkezeti mozgalom fej­lesztésének megvannak a reális előfeltételei hazánkban: meg­valósítható pártunknak az a ha­tározata. hogy 1960-ig a mező- gazdaságban is lerakjuk a szo­cializmus alapjait, előrelátható, hogy ez évben a termelőszövet­kezeti mozgalom — elsősorban az ősz folyamán — ismét szám­szerűen is fejlődni fog. De ennek biztosítására szívós, sokoldalú, nagy munkára van szükség, anél­kül e rendkívül bonyolult fel­adat megoldása lehetetlen. A termelőszövetkezetekben a pártszervezetek az utóbbi évek­ben jelentékenyen megerősödtek, megedződtek, jónéhany közülük megtanulta a helyes pártmunkát. Erősödlek a termelőszövetkeze­tek pártszervezetei azáltal is, hogy a termelőszövetkezetek megvédéséért folytatott harcban kitűnt ' pártonkivüliek egy ré­szét felvették a póriba. Ma ter­melőszövetkezeteink zömében már van pártszervezet, s a ter­melőszövetkezeti tagok 25 száza­léka kommunista párttag. Ha­talmas erő ez! Ács elvtárs kitért arra is, hogy a termelőszövetkezetek pártszervezetei sokhelyütt jól megszervezik a tagok nevelései, mozgósítják a tagokat a jó mun­kára, harcolnak a munkafegye­lemért. De ez még nem álta­lános. Hangoztatta a továbbiak­ban, hogy a termelőszövetkeze­tek kommunistáinak fokozot­tabban kell résztvenniök a fa­lu életében. Mivel a gépállomás a mező- gazdaság szocialista átszervezé­se ügyének élenjáró harcosa — mondotta — azért igen döntő a gépállomás munkája. A nagy gépi technika ma még sok te­kintetben kihasználatlan. Döntő fogyatékosság a gépállomások­nál a magas önköltség. Döntő feladat, hogy a gépállomások javítsák kapcsolataikat a ter­melőszövetkezetekkel és politi­kai tekintetben is több segítsé­get nyújtsanak nekik. Majd így folytatta: Járási pártbizottságainknak változatlanul komoly figyelmet kell fordítaniok az egyénileg dolgozó parasztokra, gazdasá­gaikra, termelésük növelésére. Figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a mezőgazdasági termékek többségét a begyűj­tés számára, s a piacra még az egyéni parasztgazdaságok ad­ják. A paraszti gazdaságokra általában jellemző, hogy trak­tort, kombájnt, modern mező- gazdasági gépiét nem igen hasz­nálhatnak. A paraszt gazda sagok kevéssé tudják hasznosítani a mezőgazdasági tudomány ered­ményeit, igen nehéz kialakíta­nak kicsiny területük miatt a helyes vetésforgót. A paraszt- gazdaságokban a gazdaság saját munkaerejének és munkaeszkö­zeinek helyes felhasználása is gyakran nagy nehézségekbe üt­közik az egyes mezőgazdasági munkák összetorlódása, a mun­kákban beálló nagy szünetek, a távollevő és szétszórt parcellák miatt. Mindez arra mutat, hegy a dolgozó parasztság számá­ra az igazi felemelkedést csak a termelőszövetkezet jelentheti. Aki mást állít, félrevezeti, be­csapja a dolgozó parasztságot. Mindezek állandó hangsúlyozása mellett Is segíteni kell a dolgo­zó parasztokat, hogy amíg egyé­nileg termelnek, gazdaságuk korlátozott lehetőségeit jobban kihasználhassák. Ezt jelenleg na­gyon fontos hangsúlyozni. — Falusi pártszervezeteink az egyénileg gazdálkodó parasztok között, sajnos, még nem végez­nek megfelelő munkát. Ennek főoka az, hogy a falusi, a köz­ségi úgynevezett területi alap­szervezetekben általában igen kevés a dolgozó paraszt. A falu­si pártszervezetekbe nagyobb számban kell felvenni a népi de­mokráciához hű, kötelezettségeit pontosan teljesítő parasztokat, fiatalokat, mert ez is fontos fel­tétele annak, hogy a dolgozó parasztok körében növekedjék a párt tekintélye, befolyása. Részletesen foglalkozott Acs elvtárs a járási pártbizottságok falusi munkájával. Hangsúlyoz­ta, hogy járási pártbizottságaink már rendelkeznek Jelentékeny politikai tudással, de a szak­tudást még növelni kell. Az eddiginél jobban meg kell ismerniök a mezőgazdaság alap­vető szakkérdéseit. Tanulmá­nyozzák a Járásban élenjáró dol­gozók munkamódszereit, ta­pasztalatait. Vigyék előbbre a versenymozgalmat, de nem sza­bad mcgfeledkezniök a beadás­ról sem. A beadás kérdését tö- viről-hegyire ismerjék. Egyik alapvető feladatuk a beadási fe­gyelem helyreállítása. Ismertette ezután a falusi osztályellenség, a kulákság tevékenységének főbb formáit. A kulákság mai legelterjed­tebb tevékenysége a spekuláció. A falusi osztályellenség ösz- szejátszik a városi osztályide- gen elemekkel, hogy a sza­badpiacon felvásárolt áruval üzérkedjék. De a kulák nemcsak üzérkedik, hanem újra feléledt >aa uzsora is. Emellett lcgszem­telenebbül szabotálja a isi és adófizetési kötelezettsi A termelőszövetkezetek elite­dig úgy is folytat hadot, hogy igyekszik a tsz eredroít lebecsülni, a tsz-t leni. Kiemelte ezután Ács írs, hogy a középparasztol ne keverjük össze a kulákoi Ezután így folytatta: — Kedves elvtársa A felszabadulás óta a magjíol- gozó parasztság egyre íbb kiveszi részét a falu állapo- litikai, társadalmi, gaági szerveinek munkájából, ;er- vek irányításából. 1948, dn- lat éve óta, s különöser.ta- nácsok létrehozásával a go­zó parasztság a falun, am- kásosztály vezetésével, árt irányításával, maga intéor- sát. Az utóbbi másfél-két én a falun lévő állami, p- kai, társadalmi, kukás szervek élete megélén. A dolgozó parasztok, a alu többi dolgozója, a tanács, a Dolgozó Ifjúság Szövetseen, a Népfront-bizottságokba a termelési bizottságban a SZÖVOSZ szerveiben, aost megalakult gazdakörökbegy- re tevékenyebb politikaiár- sadalmi munkát fejt ki. A»m- mpnisták tevékenyen részsz- nek a falu társadalmi, kirá- lis és más szerveinek veisé- ben, a pártszervezetek jdot fordítanak minden szerv (po­litikai Irányítására. SokI*ütt azonban, különösen az bbí hónapokban, elsősorban aép- front-bizottságok tevékeége és a gazdakörök műlése kikerült a pártszervezetelrá- nyítő, vezető tevékenyséiek hatóköréből, sőt egyes ye- ken, elsősorban a népfrebi- zottságok és a gazdakörök/én megkísérelték a pártszervtet háttérbe szorítani, vezető ize- repét elhomályosítani. éta- pasztalat azt bizonyítja, he egyes helyeken a dolfó parasztság demokratis szerveiben ellenséges mek, elsősorban a kulák, arra törekszenek, hogya dolgozó parasztság érdéi ellen, éppen e demokratis szervekben, aknamunt folytassanak. Pl. Kisláng községben, a gda- kör elnöke kulák. A megacu- lás alkalmából termelőszövke- zet-ellenes beszédet tartott — A KV határozata leszezi: »A legfontosabb a népi cno- krácia rendszerében a mu:ás- csztály forradalmi pártjánaürá- nyító, vezető szerepét feltle- nül biztosítani. Ennek biztdtá- sa nélkül nincs népi demorá- cia." Ennek megfelelően tun is a legfontosabb feladat: ntel- ni, fokozni a párt irányító,ve­zető szerepét, növelni polis ai súlyát, tekintélyét, befolysát valamennyi állami, gazdatgi, kulturális szervezetben, s az egész dolgozó parasztság kjé­ben. E feladat megoldásáuk egyik legfontosabb eszköze az MDP csoportok megszervezést a tömegszervezetekben, s tanácsi­ban, a Hazafias Népfront-ii- zottságaiban, a termelési b:zo<t- ságokban és másutt. Az MIP csoport a tömegszervezetekbin lévő kommunistákból alakul mg és vezetőt választ. Az MDP cso­port feladata biztosítani a kon- munisták egységes, egyönteű fellépését a megfelelő szerveze­tekben a párt politikájának ér­vényesítéséért. — Az MDP csoportok létre­hozása mellett a járási és falusi pártszervezeteknek segíteniük kell más tekintetben is a taná­csok munkáját. Meg kell szer­vezniük a tanácsok vezetőinek politikai oktatását, be kell szá- moltatniok rendszeresen a taná­csok vezetőit a pártbizottsági, s a pártvezetőségi üléseken. Befejezésül a járási pártbi­zottságok előtt álló Legfontosabb feladatokról beszélt. Hangsúlyoz­ta; a járási pártbizottságok fő feladata mozgósítani a falusi kommunisták és DISZ-tagok több, mint 300.000-es seregét, a járási és falusi aktíva sokszázez­res tömegét pártunk politikájá­nak végrehajtásáért, a szocializ­mus győzelméért. A referátumot vita követte. A vita szombaton folytatódik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents