Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-25 / 71. szám

Minden erőt békénk, szabadságunk, függetlenségünk megvédésére! Vesszenek az imperialista háborús gyújtogatok ! W e g í t s c‘ J» ii n k a litifősi (sz-ek ine^szilárdlísísitlioz Amióta a járási pártbizott­ság állandó párlmunkara kül­dött ki Hajós községbe, a párt­vezetés számos teendője mellett szívügyemnek és főfelada'.om- nak tekintem a községhez tar­tozó termeiűcsoportok gazdasági és szervezeti megerősödésének segítését, és erre nevelem az alapszervezetek vezetőit is. Mi tagadás, Hajós község több cermelócsoportja nem zárta olyan eredménnyel az elmúlt gazdasági evet, hogy az a belé­pés gondolatavai való ícgialso- zásra késztetné a község ma még egyénileg dolgozó paraszt­jait. Megvizsgálva ennek az okát, a községi pártszervezet több olyan hibát és fogyatékos­ságot állapított meg, me.yek- ne« kiküszöbölése bár nem kóny- nyü, de a tsz-pártszervezetek megerősítésével, a párttagok pél­damutató példájával rövid idő alatt megoldható, és feltételét képezi annak, hogy termelőszö­vetkezeteink eredményesen /ár­ják ezt a gazdasági évet. Hajós község termelőeso­poríjainak egyik jellegzetessége, hogy általában nemzetiségek szerint alakultak az egyes lsz-ek. A Haladás csoport tag­jai például felvidéki betelepül­lek. A Táncsics TSZ tagsága né­metajkú. A Vörös Csillag és az Uj Élet csoportoknak 70—30 százaléka felvidékről áttelepült. És így folytathatnám tovább. A csoportoknak ez a jellegzetessé­ge egyik oka annak, hogy nem ismerik eléggé, és így eddig nem tudták még gazdaságosan ki­használni a kezelésükben lévő földterületeket. Mindez pedig hatással van az egyes csoportok termelési profiljára. Amikor pél­dául a csoportok elnökeit meg­kérdeztem, ismerik-e földjeiket és tudják-e azt, hogy hói, mit termelhetnének a leggazdaságo­sabban, meglepetésemre egy el­nök sem tudta megmondani, hogy milyen a csoport földje, sőt csodálkoztak azon, hogy miért fontos a földvizsgálat megejtése, és a termelési tanácskérés. Termelőcsoportjaink gazdasági és szervezeti megerősödésének legnagyobb gátja azonban a munkaegységek helyteien fel­mérésében és a felhígított mun­kaegységek igen széles elterje­désében keresendő. Hiszen a na­gyobb jövedelmet biztosító, a közös vagyon gyarapodását, a tagok jólétének növelését célzó célkitűzések elérése nagyrészt attól függ, hogy mennyire gaz­daságosan történik a munkaegy­ségek megállapítása és szétosz­tása. Ellnek ellenére, mint meg­állapítottuk, községünk terme, o- csoportjai könnyelműen bánnak a munkaegységek íelhasznaiasá- val. Érre több példa is van. A Haladás TSZ, amely a legjobb eredménnyel zárta a tavalyi évet, az akkor is több ese.oen laza normát most indokolatlanul még csökkenteni igyekszik. A Vörös Csillag csoport a szaoály- talanul felhígított munkaegysé­gek megengedésével azt érte ei, hogy a tavalyi évben hiába teljesítettek 29 ezer munkaegy­séget, egy munkaegység értéke mégis alatta maradt a tíz forint­nak. És így sorolhatnánk tovább minden csoportot. A munkaegységek e pazarlása ellen elsősorban a csoportokban dolgozó kommunistáknak kell küzdeni, nékik kell megmagya- rázni a tagságnak, hogy nem a munkaegységek száma az elsőd­legesen fontos, hanem az, nogy egy munkaegységnek ne tíz fo­rint, hanem 30 vagy 40 forint le­gyen az értéke. Énnek megér­tése ösztönzi majd nagyobb tel­jesítmények elérésére a l»z- tagokat. Hogy eunek tudatosítása mennyire fontos, azt muia'ja, hogy nem egy helyen találko­zunk a továbbfajulás legkülön­bözőbb fajtáival. A Vörös Csil­lag TSZ-ben például olyan ká­ros nézet kezdett elterjedni, hogy »egyszemélyes« csoportot akarnak. Képzelik ezt úgy, nogy egy családból csak egy tag dol­gozzon a csoportban, és ezt az asszonyok helyeselték leginkább. De hibáztathatjuk-e elsősorban a tsz tagjait, mikor ezt az eleve helytelen és elítélendő módszert éppen Fülöp elvtárs, a járási ta­nács mezőgazdasági osztály inak vezetője helyeselte és támogatta. Ilyen nézetek után érthető az is, hogy ebben a csoportban több állatgondozó a megengedettnél magasabb munkaegységet kap, és ami nem kevésbé elítélendő, még az alvásért is jár nekik egy-egy munkaegység. Hajóson a könnyű munka­egységszerzés káros elterjedésé­vel magyarázható, hogy terme­lőcsoportjaink idegenkednek, és a paprikán kívül jóformán sem­milyen munkaigényes növényt nem termelnek. Több csoport egymásután adja le munkaigé­nyes területeit a tanácsnak. így a Haladás TSZ 80 hold és a Jó­zsef Attila TSZ 40 hold szőlőt adott le legutóbb. Mindez oka és részben magyarázatá annak hogy még régebben 2000 dőld szőlő és gyümölcsös volt Hajó­son, addig ma csak 800 hold van. A járási pártbizottság segítsé­gével feltártuk ezeket a hibákat, és úgy látjuk, hogy a hajósi tsz-ek megszilárdításának és jö­vedelmezővé tételének legfonto­sabb feltétele most u munkafe­gyelem megszilárdítása, az, hogy harcoljunk a munkaegységek la­zítása és pazarlása ellen. Ez azonban csak úgy lesz eredmé­nyes, ha a munkaegységekkel való pazarlás elleni harc jelen­tőségét megérti és tisztáid látja minden tsz-ben dolgozó kommu­nista, és meggyőző szavuk nyo­mán a csoportok minden tagja. Mi azon leszünk, hogy a tsz-ek vezetőivel és kommunis­táival megértessük, hogy a munkaegységék rossz számítása, lazítása és oktalan felhasználá­sa értékbeni csökkenésüket idé­zi elő. A sok elherdált munka­egység kevesebb jövedelmet je­lent a csoportoknak. Ez ped.g nyilvánvalóan nem lehet érdeke egy tsz-tagnak sem. Éppen ezért fontolják meg, hogy milyen munkára mennyi munkaegysé­get fordítsanak. Egyszóval a vezetők és a kommunisták le­gyenek elsősorban azok, akik gonddal vigyáznak a munkaegy­ségek helyes felhasználására. — Hiszen ez a csoportok megerő­södésének egyik feltétele. Erre hívja fel figyelmüket a Köz­ponti Vezetőség márciusi hatá­rozata, s nem utolsósorban ezt követelik meg közös és egyéni érdekeik. Korsós Sándor, a Kalocsai Járási Párt­bizottság munkatársa. Ez történt a nagyvilágban PÁRIZS. 0‘Dániel tábornok, íz USA indokínai katonai misz- sziójának vezetője, akit meg­bíztak a délvietnami hadsereg átszervezésével, a napokban ki­jelentette: A délvietnami had­sereget 1956 júniusára véglege­sen megalakítják és 60.000 hiva­tásos katonát, továbbá 40.000 újoncot foglal majd magában. Eddig három hadosztályt már megalakítottak. Két, vagy három hadosztályt ez év végére állí­tanak fel. Az új hadsereg ki­képzését francia és amerikai kiképzők látják el. BERLIN.. A Berliner Zeitung cikket közöl arról, hogy az USA hogyan akadályozza az osztrák kérdés rendezését. A cikkben egyebek közt az áll, hogy az USA utasította bécsi főbiztosát, Thompsont, hogy eszközölje ki: az osztrák kormány térjen ki az államszerződéssel kapcsolatos közvetlen szovjet-osztrák tár­gyalások elől és halassza el a végleges választ a szovjet javas­latokra, arra az időpontra, ami­kor a francia köztársasági ta­nács ratifikálja a párizsi egyez­ményeket* PRÁGA. Március 23-án Prá­gában befejeződött a csehszlo­vák nemzetgyűlés ülésszaka. A parlamenti bizottságok jelen­téseivel kapcsolatos vitában a képviselők kiemelték, hogy a kormány által előterjesztett népgazdaságfejlesztési terv és az 1955. évi állami költségvetés teljes mértékben megfelel a termelőerők továbbfejlesztésé­vel, az ország védelmi képessé­gének megszilárdításával, a dol­gozók anyagi és kulturális jólé­tének állandó emelésével ösz- szefüggö feladatoknak. A nem­zetgyűlés egyöntetűen jóváhagy­ta az 1955. cvre szóló népgazda­ságfejlesztési állami tervet, az 1955. évi állami költségvetést és az 1953. évi állatni költségvetés teljesítéséről szóló jelentést. LENINGRAD. Az itteni emelő- és szállítóberendezések gyára óriásdarukat gyárt az ország legnagyobb építkezéseinek. A gyár határidő előtt elkészített három 50 tonnás darut a küjbi- sevi vízierömü részére. PÁRIZS. Itteni lapok ismer­tetik az Egyesült Államok és Nyusat-Németország között a Saar-vidékkel kapcsolatban kö­tött bizalmas megállapodást. A titkos megállapodás szerint az Egyesült Államok — ellentét­ben Franciaországgal, amely véglegesnek tekinti a Saar-vidék statumát — csak ideiglenesnek tartja azt. Az Egyesült Államok ígéretet tett arra, hogy a bé­keszerződés megkötésekor Fran­ciaországgal szemben támo­gatja Nyugat-Németországnak a Saar-vidékre vonatkozó igé­nyét. MOSZKVA. Az Összszövetségi Vándorcirkusz Egyesület öt év­vel ezelőtt alakult meg a Szov­jetunióban. Az elmúlt öt év alatt összesen 65 millió nézője volt az Összszövetségi Ván­dorcirkusz Egyesületébe tar­tozó cirkuszok előadásainak. À Magyar Rádió a Magyar Dolgozok Pártja já­rási bizottságai titkárainak or­szágos tanácskozásáról március íő-énl pénteken 19 óra 15 perc­kor és 26-án, szombaton 18 óla­kor helyszíni közvetítést ati r r* Ax Állami Orosz Énekkar Kecskemétre is ellátogat A magyar—szovjet barátsági hónap alkalmával hazánkban vendégszerepel a világhírű Ál­lami Orosz Énekkar. A kiváló együttes, élén Szvesnyikovval, az OSZSZSZK Sztálin-díjas nép­művészével, egymás után aratja sikereit a fővárosban rendezett előadásokon. Az énekkar 1955 március hó 31-én, csütörtökön este fél 8- kor Kecskeméten hangversenyez a Katona József Színházban. A hangverseny a magyar—szovjet barátsági hónap legkiemelke­dőbb kulturális esemény*' váro­sunkban. A kórus, Szvesnyíkov vezényletével, a zeneirodalom klasszikusainak kórusműveiből ( és. az orosz nemzeti kórusiroda- í lom legkiválóbb alkotásaiból ál­lította össze műsorát. A jegyigénylések már meg is kezdődtek. A vállalatok, üzemek kultúrfelclősei a városi tanács népművelési osztályának küldik be szombaton délelőtt 10 óráig Igénylésüket. A Szovjetunió késs meg vizsgálni, hogy technikai segélyt nyújtson az ázsiai és túvoikeleti országoknak TOKIÖ. (TASZSZ) Az ENSZ ázsiai és távolkeleti gazdasági bizottságának ipari és keres­kedelmi albizottságában már­cius 22-én a munkacsoport be­számolóját vitatták meg. Ez a beszámoló azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy az ázsiai és távolkeleti országok gazdasági előrehaladása érdekében ho­gyan lehetne előmozdítani a nemzeti szakemberek kiképzé­sét. A beszámolóhoz hozzászólt Volkov, a Szovjetunió képviselő­je, aki hangsúlyozta, hogy az ázsiai és távolkeleti országok gazdasági fejlődése szempontjá­ból igen fontos kérdés a nemzeti szakemberek képzése. Volkov kijelentette: a szovjet küldöttséget felhatalmazták ar­ra, hogy kijelentse: a megfelelő szovjet szervezetek készek meg­vizsgálni az ENSZ ázsiai és tá­volkeleti gazdasági bizottságá­hoz tartozó országoknak azokat az igényeit, hogy technikai se­gélyt kapjanak és segítsék őket nemzeti szakembereik kiképzé­sében. (MTI) Aiio! a ratifikációs vita folyik Párizsban Párizs délkeleti részén, a Szajna baloldalán, mondhatnánk a Belvárosban van a Luxem­burgi Palota, ahol a köztársasá­gi tanács ratifikációs vitája fo­lyik. Ezt a palotát csaknem 350 évvel ezelőtt Medici Mária, IV. Henrik özvegye Piney-Luxem- bourg hercegtől vásárolta. Ké­sőbb a firenzei Pitti palotához hasonlóan átépíttette. Első Na­poleon ebbe a palotába helyezte a szenátust. Ma itt vannaK a köztársasági tanács helyiségei. Eisőemeleti nagy tanácstermé­ben tartja üléseit. A köztársa­sági tanácsnak jelenleg az el­nökkel együtt 319 tagja van. A tanács megosztása a következő: kommunista és haladó 14+2, jobboldali szocialista (SFlOi 57, gaullista 48, MRP 22-, radikális 70, köztársasági szocialista 65, köztársasági centrum 4, paraszt­párt 19, tengerentúli tüggetlenek 13, pártonkívüli 4. A köztársasági tanács tagjait hat évre választja meg egy szű- kebb körű kollégium, amelynek tagjai képviselők, megyei és vá­rosi tanácsosok. A tanács tagjai­nak felét háromévenként újítják meg s éppen ez év júniusában kerül sor a tanácstagok felének újjáválasztására. A köztársasági tanács jelenle­gi szerepét és hatáskörét a fran­cia alkotmány 20. pontja szabja meg. Ezt a pontot módosításként a múlt év decemberében szavaz* ták meg. A tanács elé terjesztik a nemzetgyűlés által elfogadott törvényjavaslatokat, amelyek ak­kor emelkednek törvényerőre, illetőleg a köztársasági elnök akkor írja alá azokat, ha a par­lament mindkét háza megegye­zett a szövegben. Ha a köztár­sasági tanács bármely változta­tást szavaz meg, a törvényja­vaslat visszakerül a nemzetgyű­léshez, amely azután szavaz a megváltoztatott szöveg tárgyá­ban. Amennyiben a nemzetgyű­lés más szöveget fogad el, mint a köztársasági tanács, a szöveg visszakerül a takácshoz. Ezt «ingajáratnak« nevezik. Ez azon­ban a parlament két háza kö­zött legfeljebb 100 napig működ­het, mert a végleges megegye­zésnek az első szavazástól Szá­mítva száz munkanapon belül meg kell történnie.. A köztársaság tanács bizottsá­gai az ipari-termelési bizottság kivételével a szerződések ratifi­kálása mellett szavaztak. Fran­cia parlamenti szakértők véle­ménye szerint mpst körülbelül 170 szenátor szavazna a szerző­dések ratifikálására, 80 pedig ellene — írja az egyik párizsi lap. A párizsi Luxemburg ralula. a .. ratifikációs vita színhelye.

Next

/
Thumbnails
Contents