Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. március (10. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-24 / 70. szám
A% SZUP iananstnlalaibni A gtarlbízottéig»’ teljes ülése a kollektiv vezetés szerve A XIX. pártkongresszus határozatait követve ma a párt- bizottságok sűrűbben tartanak teljes üléseket, mint azelőtt. Ezáltal az ülések napirendje változatosabb lett és jobban illeszkedik a konkrét feladatokhoz Egyre sűrűbben szerepeinek a teljes ülések napirendjén szervezési és ideológiai kérdések. A napirend kibővítése fokozta a pártbizottság tagjainak aktivitását a kollektív munkában. A telles ülések ilymódon politikailag fejlesztik a kádereket, növelik a pártbizottságok tagjaiban és a funkcionáriusokban a felelősségérzetet, serkentik a bírálatot és önbírálatot. A beszámoló A beszámoló színvonala meghatározza a vita irányát és jellegét. A felületesen előkészített beszámoló csökkenti a teljés ülésnek, mint a kollektív vezetés szervének szerepét. Ha az előadó nem ismerteti a pozitív tapasztalatokat, ném tarja fel a hiányosságok gyökereit, megnehezül azt, hogy a pártbizottság tagjai alaposan megvizsgá ltassák a felvetett kérdést es megfelelő határozatot, hozzanak. A viia irányítása A vita helyes irányítása is fontos. Figyelmet kell fordítani minden bíráló megjegyzésre, hogy a pártbizottság minden tagja megbizonyosodjék arról, hogy a teljes ülésen elmondott vélemény kihatással van a további gyakorlati munkára. Ez állandóan emeli a bírálat színvonalát a teljes üléseken. I-Iogy a vita eredményes legyen, á pártbizottság első titkárának tevékeny részt kell vennie minden kérdés megvitatásában. Amikor a vita mellék- ,vagányra kanyarodik, amikor a beszámoló fontos kérdései elkerülik a hozzászólók figyelmét, az első titkár hozzászólásának igen nagy szerepe van a teljes ülés színvonalának emelésében. Egyes városi és kerületi pártbizottságok első titkárai hozzászólásaikat feltétlenül a teljes ülés végén mondják el. Az ülés végén elmondott hozzászólások eredményesek, mert a vita ütáli a titkár értékes következtetéseket vonhat le, az elhangzott javaslatok és felszólalások figyelembevételével feladatokat tűzhet ki. De az már nem helyes, ha rendszerré válik( hogy az els'i titkár a teljes ülés végén szólal fel. Az első titkár felszólalása után ugyanis a pártbizottság tagjai már nem kérnek szót, a kérdés előadói sem tartják szükségesnek a zárszót, — noha ezt formailag senki sem akadályozza —, mert megszokták, hogy az első titkár hozzászólása az ülés befejezését jelzi. A hozzászólások A pártbizottságok feladata, hogy hozzáértéssel és alaposan vizsgálják meg a teljes ülés napirendjére tűzött kérdéseket és helyes határozatot hozzanak. Ez megköveteli, hogy mindéi) hozzászóló lelkiismeretesen es alaposan készüljön felszólalásara. À kommunista készüljön fel komolyan a hozzászólásra, fe - szólaiásával segítsen felfedni a hibák igazi okait, tegyen konkrét javaslatokat a hibák kiküszöbölésére, kerülje a formális felszólalásokat. A határozat A teljes ülés határozata jelentős pontikai okmány. Egy-egÿ kérdésben a pártbizottság és az egész pártszervezet további munkájának alapjául szolgál. A határozat értéke csökken, ha nem tükrözi a Vita folyamán elhangzott javaslatokat es hozzászólásokat, mert az ilyen határozat csökkenti a pártbizottság tagjainak aktivitását és kezdeményező kedvét. A határozatok összeállításénál gyakran követnek el hibát a határozatot szerkesztő bizottságok. A határozatot szerkesztő bizottságnak ugyanis nemcsak az a feladata, hogy a határozatot megszövegezze, hanem az is, hogy minden pontját alaposan mérlegelje. áttanulmányozza a fe - szóialások jegyzőkönyvét, hogy a felszólalások anyagával gazdagítsa a határozatot. A ros^z határozat akadályozhatja a végrehajtás megszervezését és ellenőrzését. Már pedig a végrehajtás ellenőrzése nélkül a párt- bizottság csak látszatmunkiU végez, munkája nem lehet eredményes. A Végrehajtás ellenőrzése — különösen most, amikor a teljes ülések gyakoribbak — bonyolult, sok erőt és időt, ta^ pasztalatot és hozzáértést igénylő munka. De a végrehajtás ellenőrzése nélkül a teljes ülés nem váihat a kollektív vezetés igazi, állandó működő szervévé, a jó ellenőrzés nélkül még a helyes határozatok is a levt- vegőben lógnak. * A kollektivitás pártunk vezetésének legfőbb elve. Fokoznunk keil a teljes ülések szerepet, mert hiszen a konferenciák közötti időszakban a teljes ülések a pártszervezetek irányításának legmagasabb szervei. Irta; A. Dremov Harcban és munkában Irta ; A'. Zsigunor, a Moszkvai Sztálin Gppkocsigyár farm a készítője Jt magyar—szovjet barátsági hónap napjaiban én, az egy- C7L szerű moszkvai munkás, szívem egész melegével szeretném■ üdvözölni a. felszabadulásuk 10, évfordulóját ünneplő magyar dolgozókat. Sok emlékem fűződik ahhoz a hős harchoz, amelyet tíz éve vívtak a Magyarországot felszabadító szovjet harcosok. Már a háború első napjaiban, amikör hazám és az egész világ fölé szörnyű veszély tornyosult, munkaruhámat katonaköpenyre cseréltem és önként kimentem a frontra. Harckocsink sok ütközetben megfordult. Erről tanúskodnak azok a hadikitüntetések, amelyeket á szovjet kormánytól kaptam. A Honvédő Háború második fokozatú érdemrendje, a második és harmadik fokozatú dicsüségrend, a •>Németország feletti győzelemén-, »A Japán feletti győzelemért<-, a Prága—Budapest— Bécs-kürnyéki ütközetekért kapott érinek elevenen emlékeztetnek a harcokkal téli napokra. Többször megtörtént, hogy harckocsikon elsőnek nyomultunk be a fasiszták áltál megszállt városokba és könyörtelenül szétzúztuk az ellenséget. Hány meghatóit találkozóban volt résZem a magyar falvak és városok dolgozóival! Az egész lakosság kitódúlt az Utcára, högy üdvözölje a felszabadító hadsereget. A magyarok olyan szeretettel hívtak bennünket otthonukba, mint amilyennel a legdrágább vendéget, a hűséges barátot hívják. Mindenütt, ahol csak lehetett, segítettek nekünk megsemmisíteni és a magyar földről kiűzni az ellenséget. /Emlékszem, hogyan harcoltunk Budapesten minden lakásért, minden házért. A szovjet harcosokkal vállvetve küzdöttek a magyar partizánok. Itt, a harcok tüzében született meg a vérrel megpecsételt barátságunk. És soha senki nem képes megbontani népeinknek ezt a barátságát. Véget ért a háború, s mindnyájan visszatértünk a békés munkához. Újból elfoglaltam helyemet a Moszkvai Sztálin Cépkocsígyárban. Az utóbbi években nagy munkatermelékenységet sikerült elérnem. Így például a vízszivattyúház gyártásánál a normában megállapított 176 formaszekrény helyett 780 formaszekrényt készítettem el. A hadseregben megkaptam a kiváló harckocsizó jelvényt; á gépkocsi-, traktor- és mezőgazdasági gépgyártási miniszter a munkában élért eredményeimért a szoiialista verseny élenjárója jelvénnyel tüntetett ki. Nálunk, szovjet embereknél igy párosul a harci dicsőség a munkadicsőséggel. /O^'eni állok meg az elért eredményeknél, tökéletesítem a (Pv. termelést, a formázás technológiáját. Több újításomat már bevezették. Csupán az egyik újításom évi 30 tonna fémmeg- takaHtást eredményez. Munkámmal én is résztveszek szeretett, hazám hatalmának növelésében, a béke erősítésében. Az újságokat forgatva olvasom, hogy önök, kedves barátaim, eredményes munkát végeznek hazájuk javára, a boldog élet, a béke érdekében. Szívből kívánok új sikereket a szocializmus építésében. Növekedjék és erősödjék a magyar és a szovjet nép barátsága! A zenei szakfelelősök és kómsvezetők országos értekezletének második napja TOMPÁI JEGY T I K népét a kultúra megbecsülésére, — azért, hogy a megbecsülés lévén meg is szerettesse. S ma szeretik a tompáiak. Életük alkotó elemévé Vált. Szórakozás után jólesik a nuirika, és munka után jólesik a szórakozás. Hétfőn a Népművészeti Intézetben folytatták a megyei és kerületi tärtäcSök zenei szakfelelőseinek, valamint a kórueve- zetőknek országos konferenciáját. A konferencia részvevői hétfőn kérdéseket intéztek az Állami Orosz Énekkar vezetüjéhez: A. V. Szvesn.yikovhoz, a OSZSZSZK Sztálm-dijas néf művészéhez. A V. Szvesnyiko válaszában sok hasznos tapaszt« latot adott át a magyar kórus vezetőknek, valamint a tanácso zenei szakfelelőseinek. (MTI> A helyi tanács és pártszervezet segítségével teszik még lej lettebbé gazdaságukat a Vörös Csillag tagjai Nem esik messze a magyar— jugoszláv határtól Tompa község. Dolgos népe éli a maga egyszerű, de szép életét. Van pénze, jóra, disznaja és van életkedve. A házak kívül-beiül csinosak, szépek, tiszták. Lakóinak igényei magasak. A földben heverő mag, a zöldülő vetés öröme mellett más kedvesség is sok felemelő érzést hint a tompa íak szívébe. A szorgos munka után jólesik a szórakozás. Mindig kedvesen fogadott vendégek a Szegedi Nemzeti Színház művészei, s mindig tapsorkánba fül- lad a helyi színjátszó csoport sikere. • Tíz tavasz kohójában olvadt el a hó, amíg eddig jutott Tompa község. Igaz, hogy a felszabadulás előtt is voltak kultürá- lis próbálkozások, de azok nagy része elporlott az öncélúság útvesztőjében, kudarcba fulladt, mert hiányzottak a legszükségesebb alapfeltételek. • Nem volt egyszerű az indulás. 1951-ig a vajúdás szőnyegét tépte a község, ötvenegyben aztán ugyancsak megmozdult a falu. Társadalmi munka, állami támogatás és még ugyanabban az évben felavatták a gyönyörű kultúrotthon t. • Galántha Tibor kultúrotuion- igazgató nem ismerte és ma sem ismeri a fáradságot. Szervez, irányít, úgy szokták mondani az ilyen emberre, hogy életrevaló. Nagy érdeme van abban, hogy a község népe megszerette és odaszokott a kultúrotthonba. A falu és ő, szeretik egymást. Nem csoda. Azért küzd, hogy jó! érezze magát a másik ember. Az előadások bevételéből reflektorokkal szereltette fel a kultúr- otthont, zongorát vettek, világ- vevő rádiókészüléket lemezjátszóval. lemezekkel együtt. 1931-től napjainkig a községi színjátszó csoport négy komoly nagysikerű előadást rendezett. Az egyik volt a -Csinom Palkó«, a másik a »János vitéz«, a harmadik -Dohányon vett kapitány« és a negyedik a -Három a kislány.« Emellett az év kiemelkedő ünnepeit nagyszerű műsor köszöntötte, sőt a megyei és országos kultűrversengéseken is ott volt a tompái kultüregyüttes. • Szép a kultúrházuk. Olyan népes, mint a méhkas. A művészeti szakkörnek három ágazata működik: színjátszó, a zehe és a tánc. A sportszakkörnek két hajtása van: asztalitenisz, meg a sakk. A mezőgazdasági szakkör keretén belül működik a természettudomány, az állattenyésztés és a növénytermelés. Rövidesen megalakul a fotó- és az énekszakkör. A .kültúrház szárnya alá tartozik a népkör, meg a népkönyvtár. A szakköri foglalkozások hetenként 47 órát vésznek igénybe. Szép sikerrel zárult az -Ezüstkalászos« és a szabás-varrás tanfolyam. * Van-e probléma? Van. A népkönyvtár könyvállománya régi. Régen cserélte a járási könyvtár. Az olvasók új könyveket szeretnének, de hiába. Szabó bácsi, a könyvtáros, hébe-hóba, amikor Halason jár, a hóna alatt hoz néhány könyvet, hogy legyen valami új olvasnivaló. De ez kevés. Mit akar a járási könyvtár? Miért nem cseréli már ki a könyvállományt, amikor tudja, hogy a tompaiak epedve várják? Régi álma a kultúrotthon-igaz- gatónak, hogy a megyei tanács küld majd egy irodaasztalt, meg egy irodai szekrényt. Még nem érkezett meg. A remény minden nap felcsillan és minden este elalszik. * Ma már nem titok, imt-u la- niiütta Galáthy eivtárs a község KULTÚRTEREM avatására készülnek a bácsbokodi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben. Mindenki talál valami tennivalót. DISZ-liatalok Csinosítják a terem falát. Valaki megszólal mellettem: — Az a fiatal lány, aki olyan lelkesedéssel szorgoskodik, alig egy hete lépett ám be a csoportba! Balta Margitnak hívják. Közben Pestality Márton elnököt keresi valaki. Hamarosan előkerül a nagy forgatagban. Serfőző Tamás — amint később megtudtam a nevét — mindjárt szóba is elegyedik vele. Be szerelne lépni ó is a csoportba, hát most eljött megérdeklődni, hogy bevennék-e? NAPOK ÚTA mozgalmas a Vörös Csillag házatája. Léh Lajos, aki évekkel ezelőtt fordított hátat a szövetkezetnek, most azzal állított be, hogy megbánta elhamarkodott lépését és vissza szeretne jönni. — Tudtuk, hogy vissza fogsz lérni közénk — volt a tréfás- kedvű válasz s már nagyjából rendeződött is a dolog, mert a csoport tagjai szívesen látják viszont maguk között a mindig szorgalmas Léh Lajost. Pleszár, Istvánná, Berta Jánósné is az elmúlt napokban jelentették be, hogy tagjai ■ akarnák lenni a szövetkezetnek, — A kívülállók talán még jobban várták a zárszámadás eredményét, mint mi magunk — mondja mosolyogva a szövetkezet elnöke. — Különösen nagy volt az érdeklődés, amikor megtudták, hogy terményben, készpénzben tagjaink átlagos havi jövedelme elérte az 1600 forintot. Voltak azonban olyanok is, — és nem is kis számban, — akiknek átlagos havi jövedelme 2000 forint volt. A BÁCSBOKODI Vörös Csillag TSZ tagjai megalapozták szövetkezetük jó hírnevét. Szívósan harcoltak a kezdeti nehézségek leküzdésében. Amit azonban joggal elvártak volna, a járási és helyi tanács nagyobb segítsége, támogatása. — Az elmúlt évben például mind a járási tanács, mind a helyi tanácstól édeskeveset néztek felénk. Pedig több szem többet lát. Akármilyenek is eredményeink, hiba is akadt Nem volt, aki rámutatott volna azokra, Vagy aki tanácsot adott volna az elért eredmények mellett a lehetőségek további felismerésére, kiaknázására. Bizony igen keveset törődtek velünk és kérelmeinket nem egy esetben háttérbe szorítottak. Például az egyik tagunk lakásügye. Időben bejelentettük, ha a lakás kCüHll, egyik tagunknak igényeljük. A tanács mégis másnak juilalla, ' Gj MES ELVTÁRS, a községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke mindenben igazat ad a szövetkezet panaszának. — Megfeledkeztünk arról, hogy az egyénileg dolgozók megsegítése mellett továbbra is legfontosabb feladatunk a termelőszövetkezeti mozgalom erősítése, szövetkezeteink fejlesztése, megszilárdítása, jövedelmezőségének további emelése. A Központi Vezetőség határozata rámutatott hibánkra. Már cselekedtünk is. Termelőszövetkezeteink elnökeit meghívjuk minden mezőgazdasággal kapcsolatos megbeszélésünkre, rendszeresen részt fogunk venni taggyűléseiken. A pártütkár elvtárs, a tanácselnök és a mezőgazdasági előadó együttesem éppen az elmúlt napokban végeztek a termelőszövetkezet földjén határjárást, melyet havonta rendszeresíteni fogunk és meghívjuk ezekre a határjárásokra az élenjáró egyénileg dolgozó parasztokat, és középparasztokat. A VÖRÖS CSILLAG szélesre tárta kapuit az újonnan belépni szándékozók előtt. Visszavárja az eltávozott szakembereket, különösen Bedszula Mihályt, aki ezidőszerint a SZÜVQSZ járási központjának dolgozója.
