Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. március (10. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-23 / 69. szám
A kecskeméti járásban már több, mint kétszáz holdon vetették el a tavaszi búzát az egyéniek A KECSKEMÉTI járásnak 500 hold tavaszi búzát kell elvetnie, hogy teljesíthesse kenyérgabonavetési előirányzatát. Szombat estig 223 kataszteri holdon került földbe a tavaszi- búza-vetőmag a járás területén. Ebből 206 holdat vetettek az egyénileg gazdálkodók. A járás községei közül Városföld és Fü- löpháza teljesítette elsőnek a tavaszi búza vetési tervét, sőt a városföldi dolgozó parasztok két holddal többet is vetettek előirányzott mennyiségnél, halad a vetés Orgovány az Jól határában is. Itt az előirányzott területnek több, mint 60 százalékát elvetették. A KISKŐRÖSI járásban már nem halad így a Vetés. Bár itt is több, mint 200 holdon került földbe a tavaszibúza-vetőmag, azonban ez nagyon kevés a járás 800 holdas előirányzatához képest. A járásban még csak Soltvadkert község teljesítette búzavetési tervét, de Császártöltés határában — ahol pedig 105 holdat kell bevetni —, mindösz- sze 25 holdon került földbe szombatig a vetőmag. Nőgyülés a mélykúti Humán Kató Termelőszövetkezetben A napokban nögyűlést tartottunk a mélykúti Hámán Kató Termelőszövetkezetben. A jelenlévő terjiielöszövetkezeti asszonyok és lányok valamennyien csatlakoztak a 200-as munkaegység mozgalomhoz. Fehér Erzsébet pedig elhatározta, hogy ő 200 munkaegységet teljesít majd. Malzai hászlóná és Bálint Lászlóné vállalták, hogy 300 munkaegységet érnek el. Az asszonyok azt is elhatározták, hogy a házuktáján több baromfit nevelnek. Április 4-ig minden asszony a háztáji után. teljesíti a beadási kötelezettségét. Az egész központi irodát kimeszelik, rendbehozzák. Ezen a nőgyűlésen kilenc taggal szaporodott az MNDSZ-szcr- vezet tagsága. ■ Szalonnás Istvánná, Mélykút. Köszönettel tartozunk nekik Nagy fába vágta a fejszét a Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági Technikum, amikor elhatározta, hogy a hagyományos gazdászbál ünnepélyesebbé tétele céljából a III. éves tanulók előadják Jókai: »A kőszívű ember fiai« c. regényének színpadi változatát. Négy előadás kevésnek bizonyult, még kétszer meg kellett ismételniük. A hat bemutatón csaknem 2500-an vettek részt. Ügy érezzük, hogy mindazok- nek nevében, akik végignézték a_ színművet, köszönettel tartozunk a Mezőgazdasági Technikumnak, Farkas Antal tanárnak, a darab megtanítójának és főrendezőjének, a felejthetetlen élményért. Reméljük, hogy a Mezőgazdasági Technikum tanulói az év végén is derekasan megállják helyüket. Dora Jánosné. Dunaíeíéilenen is megmozdult a föld Mint a nyári zápor, olyan hirtelen jött az egész! A sándor- majoriak mozgolódni kezdtek és egy napon elhatározták, hogy termelőcsoportot alakítanak. A többi gyorsan ment és rövidesen meg is alakult Dunatetétle- nen egy II. típusú termelócso- port, Felszabadulás néven. Supka Pál és Nagy István kezdték először pengetni a csoportalakítás ügyét. Mikor pedig már érni kezdett a dolog, László Menyhért, Balogh István, Franczkó Ferenc és ifj. Báli József nyakukba vették a Sándor- majort és környékét, meglátogatták az ottlakókat. Ez március 6-án, vasárnap történt. Estére már több, mint tíz családnál mondták ki a döntést, hogy a jövedelmezőbb gazdálkodás útjára lépnek. László Menyhértnek pirosodott, tüzeit az arca a boldogságtól, amikor este a társaság, amelyhez Supka Pál, Nagy István és Délczeg István is csatlakozott, elhatározta, hogy szóinak a tanácsnál a csoportalakítás végett. László Menyhért, aki egyik leglelkesebb szorgalmazója volt az ügynek, már előre örült, hogy milyen meglepetést okoz a tanácselnöknek, ha bejelenti az újságot. Azonban a dolog másképpen sült el. A meglepetés inkább László Menyhértet érte, mert a tanácselnökkel már az úton találkozott, és alig, Hogy elkezdte a beszámolóját, A. Tóth Lajos, a VB-elnök így szakította félbe: — Tudom, tudom, miről van szó. Gyerünk vissza, keddre összehívjuk a gyűlést. Kedden aztán össze is jóitok. Alikor még csak tizenketten határozták el, hogy a felemelkedés útját választják. A következő Negyedéves tervüket 117 százalékra teljesítették A Kiskőrösi Ruházati KTSZ minden dolgozója tudásának legjavával szolgálja az olcsóbb termelés ügyét. Ennek jegyében tették meg elsőnegyedéves vállalásukat, mely szerint 200 ezer forintért több különféle ruhát készítenek és első •negyedéves tervüket március 20-ra befejezik. Március 16-án első negyedéves tervüket 117 százalékra teljesítették már a részleg dolgozói. A férfi konfekcióból tömegesen kerülnek ki hosszúnadrágos ííúruhák. Nagy a kereslet ebből. A szép és ízléses ruhák készítésében Bihari István, Márkó András kiváló dolgozók mulatnak példát. Dicsérő szóval kell még megemlékezni Kuli Lászlónéról, Lauko Antalról, Léder Ferencről, Sztanyák Elekről, akik mint sztahanovisták, jóval túlteljesítik tervüket. A részlegvezetőknél Bende József, Domonkos Mihályné és Spiegel Artur végez igen sokoldalú, alapos munkát. Az eredmények Lálik József elnök munkáját is dicsérik. Kuli László, Kiskőrös. » Emlékerdői « telepítenek Kint feltörtön A Kiskunhalasi Állami Erdőgazdaság a bácsalmási, kiskőrösi cs kiskunhalasi járásban a termelőszövetkezetek, legeltetési bizottságok, községek és városok külterületén, valamint az egyénileg dolgozó parasztok területein 409 hektáron irányítja a fásítási munkálatokat. Ebből a területből 1955 tavaszára 266 hektár fásítás esik. A fásítás népszerűsítése érdekében március Utolsó hetében az, erdőgazdaság előadói, az erdészetek vezetői s füerdészci a községekben előadásokat tartanak, méltatva az crdőnkívUli fásítás jelentőségét. Az erdészetek a Iák hetén bevonják a fásításba a tömegszervezeteket is (főleg a DISZ- fiatalokat, úttörőket) s mivel a fák hete egybeesik felszabadulásunk 10 éves évfordulójával, a fásításoknak cmlékfásítás jelleget adnak. A Kiskunhalasi Városi DISZ-bizottság az Erdőgazdasággal együttműködve tagjait egy vasárnapi fásításba szervezi, amikor Kunfehértón a felszabadulás évfordulója tiszteletére »emlékerdőt« telepít. Konrád Béla igazgató. gyűlésen, már 2'2-en döntőitek így. Akkor meg is alakult a csoport. A március 20-i összejövetelen, amit már az új elnök. Balogh István hívott össze, lelkes vita folyt a tervekről. Egyre többen A föld tehát megmozdult Dutt atetétlenen is. A sándormajo- riak példáját mások is követték. lVIadácsi József, alapszervi párttitkár és Kiss János egy másik csoport alakításán fáradoztak. Mielőtt azonban megalakult volna az új csoport, elhatározták, hogy teljes létszámmal belépnek az Uj Élet nevű 1. típusú csoportba. így történt, hogy március 19-én az Uj Élet taglétszáma 16-ról 35-re szaporodott és egyben átalakult II. típusúvá a te.vmelőcsoport. Jelenleg három csoportja van most ennek a kis községnek. A Micsurin Termelőszövetkezettel együtt a három csoport taglétszáma túlhaladja a százat, de ez a szám napról-napra emelkedik. Az előző hónaphoz viszonyítva több mint 100 százalékot emelkedett a termelőszövetkezeti tagok száma a községben. Sándor major ban Látogassuk meg Sándorma- jort. Supka Pállal kezdjük a diskurzust. Tíz holddal lépett a termelőcsoportba és most tele van tervekkel, lelkesedéssel. — Szánt már a traktor a 15 holdon — újságolja —, ezen a területen tavaszi búzát vetünk majd. Nagy István és Délczeg István is csatlakozik hozzánk. Arró1 beszélgetünk, hogyan született meg a csoportalakítás gondolata. — Sokat töprengtünk mi ezen — mondja Supka Pál —, körülbelül egy hónap óta egyre többet szóbakerült a dolog. — Tudják, itt van a szomszédunkban a hartai Béke Termelőcsoport, az is II. típusú — vág közbe Nagy István —, csak a vasútvonal választja el a mi földünket az övékétől. Azok nem győznek dicsekedni, hogy miiyen jól élnek, mennyi mindenük van. Beszedics Péternes, az egyik tagunknak is elmondta valaki, hogy még most is több, mint 100 mázsa kukoricája van a padláson. Kosa Mihály, aki szinten tagja a hartai Békének, mindig azt mondja nekünk, hogy soha ilyen jó dolga nem volt. Hallottuk, hogy 70.000 forintot kaptak csak cukorrépából. Délczeg István nagyokat bólogat a megjegyzésekre és most ő is megszólal. — Hát bizony, ez volt az első ok. A hartai piacon a termelőszövetkezeti tagoknak mindig van mit árulni és mindig van pénzük is bőven. Aztán mi is olvastuk a márciusi határozatot és bízunk abban, hogy a jövőben az eddiginél még több segítséget és támogatást kapnak a termelőcsoportok. Emlékezés — tervezés Az arcokon öröm ragyog, a szemekben a bizakodás fénye csillog. Szinte felszabadulunk érzik magukat. — Valamikor az egész major lakói gróf Teleki József uradalmában Húzták az igát, Akkoriban öt urá- ság birtokolta a mai községet: gróf Teleki József, Bauer Rudolf, Törley Antal pezsgógyáros, valamint a Boronkay és a Heté- nyi-család. A jelenlegi község lakói a múltban valamennyien cselédek voltak, kivéve azt a 34 családot, akik megvették az eladósodott Hetényitől a birtokot, A felszabadulás után földet kaptak a volt cselédek. A Sán- dermajort is felosztották. De sok újgazdának nem volt igája, kévés volt a jószág, nem tudták megművelni jól a földet, kevés trágyát kaptak a barázdák. Nagy István ezt így jellemzi: — Bizony, a kis parcellákon nem lehet sokat elérni. Mi tagadás, az uradalom is többet terme!', mint mi. Kicsit elgondolkodik, majd hozzáteszi: — Pedig ahhoz, hogy jobban éljünk, többet is kell termelnünk. A föld megkíván ia a rendes művelést. Ezt csak nagyüzemiig lehet megoldani, mint itt a szomszédos Békében. Supka Pál is elismeri, hogy egy holdon csak három mázsa búzája termett tavaly, igaz, hogy a jég is kárt tett benne, de a csoportéban is kárt tett, mégis több termett ott. Szóval sehogy sem volt jó eddig. Ez is érlelte az elhatározást. — Meg aztán itt van a Seine — veti köze Délczeg István. (A -Seme«, a Dunaföldvári SER- NEVAL Sándormajorban elterjedt rövidítése.) — Az egész telepet mintegy méter széles és hatvan centiméter mély árok határolja, amely körülvesz bennünket is. A SER- NEVAL ide öntötte a szennyvizet, ami nemcsak, hogy kellemetlen volt, de egészségtelen is. Most, hogy a csoport megalakult, . elköltözik a SERNEVÄL is és az istállók átkerülnek a csoporthoz, — magyarázza Nagy István. Most már a tervekre kanya- rítja a,szót. — Elhatározták, hogy 14 holdon tavaszi búzát vetnek (szokatlan még úgy mondani, hogy elhatároztuk). Két tehén és egy birkatörzsállományt létesítenek. 18 hold homokos területen gyümölcsöst telepítenek. Kezdetnek ez is szép. így indulnak el, tele bizakodással, a jövőbe vetett hittel, az új élet útján. A kiskőrösi irodalmi életről Hat napig dolgozhatunk a megtakarított szénnel Az irodalmi társaságok közül megu^i/kben elsőnek alakult meg Kitkőrösön a Petőfi Társaság. Remélte mindenki, hogy Petőfi szelleméhez méltóan virágzó irodalmi élet indul meg a társaság munkája nyomán. Akik ezután Kiskőrösön jártak és a Petőfi Társaság eredményei ■felől érdeklődték, csodálkozva tapasztalhatták, hogy a társaság csak papíron működik. Pedig milyen szép célkitűzéssel, milyen gazdag programmal akart a tagság munkához fogni .. ; Nézzük meg a társaság kulturális tervét. A 12. pontban ezt olvashatjuk: >'Az irodalmi bizottság a helybeli irodalmárok bevonásával végezzen irodalmi munkásságot.« Ezt örömmel üdvözölték az irodalompártolók és mindazok, akik a járás területén írással foglalkoznak. Örömük korai volt. A Petőfi Társaságon belül valóban megalakult az irodalmi szakosztály, de céljául nem a tizenkettedik pont megvalósítását, tűzte ki, hanem azt tartotta legfontosabb feladatának, hogy március 20-án szavalóversenyt rendezzen. Ez azt eredményezte, hogy az irodalmi szakosztály legközelebbi összejövetelén mindössze hárman jelentek meg, később pedig csak a szakosztályvezető egyedül. Ekkor már mindenki tisztában volt azzal, hogy ilyen körülmények között a társaság nem életképes. Ezekután még sem szűnt meg Kiskőrösön az irodalmi élet és ez a Petőfi Ifjúsági Irodalmi Kör érdeme, megmutatta, hogy meg lehet szerettetni az irodalmat. A tagok kemény munkát végezlek, azon fáradoztak, hogy felengedjen a közönség irodalom iránti fagyos közönye. Törekvésüket siker koronázta. A jólsike- riilt Ady-est után mindenki felfigyelt rájuk és a már megígért József Attila -emlékestet nagy érdeklődéssel várja Kiskörös. A Petőfi Társaság pillanatnyi tcspedése nem jelenti, hogy nincs irodalmi élet. Az Ifjúsági Irodalmi Körtől nem kívánhatunk sokat. Nem kell elfeledi nünk, hogy általános iskolás fiatalokról van szó, akik bár irodalmi tudásuk magasan osztálytársaik felelt van. maguk is nagymérvű továbbképzésre szorulnak. Ezt a célt szolgálják a hetenkénti összejöveteleken elhangzott előadások, amelyeket a tagok tartanak meg, amelyek nemcsak egy író, vagy költő életét, munkásságát ölelik fel, hanem irodalomelméleti kérdésekkel is foglalkoznak. Az előadások után kialakuló parázs viták bizonyítják, hogy a kültagjai minden alkalmat megragadnak ismereteik bővítésére. A Petőfi Társaság tagjai a társaság újjászervezését határozták el. Az újjászervezést úgy kívánják megoldani, hogy felveszik a kapcsolatot a Kecskeméti Katona József Társasággal. A Katona József Társaság alapszabályának mintájára a Petőfi Társaság alapszabálya is elkészült és ezzel feladatának megfelelően, a Petőfi Társaság is az irodalmi és a kulturális élet fellendítését szolgálja majd még szélesebb körben. A kiskőrösiek éljenek Petőfi szellemében és ebben a szellemben dolgozzanak. Ha ezért harcol a Petőfi Társaság, hisszük, hogy ezt a harcot győztesen vívja majd meg. Túrán István. Üzemünk dolgozói tovább munkálkodnak a felszabadulási versenyvállalások sikeres teljesítéséért. Az őrlőüzemben 12 vagon gabona őrlését vállalták terven felül. Ezt újabb három vagonnal tetézték még. Ziskó Jenő sztahanovista művezető irányításával napról-napra, de- kádról-dekádrá teljesítik a tervet nemcsak mennyiségben, hanem minőségben és értékben is. A vállalás végrehajtását segítik az erőtelepi dolgozók Borsodi Imre művezető segítségével. Az itt dolgozók a vállalt fajlagos szén fogyasztást további 5 százalékkal csökkentik a múlt év hasonló időszakához viszoFelpczsdült az élet a tázlári határban Is. A termelési bizottság elnöke, Lázár Imre elsőnek vetette el 800 négyszögölön a tavaszi búzát és árpát, s példáját a többiek is sorra követték. Berta János tanácstag egy hold tavaszi búzát a napokban vetett el, Lázár Vince (Z) és Nagy Jóhegy a megtakarított szénből 6 napon keresztül folyjon a termelés. ö. Kovács János fősilókezelő és Huszka Lajos raktárvezető a tárolt nedvesgabonák állandó kezelésével és szárításával megelőzik azok romlását, biztosítják gazdaságos felhasználásukat. A készáruraktárban Kovács II. Imre a lisztkiadást mindig a gyártás sorrendjében végzi el és ezzel kiküszöböli azt, hogy régebben gyártott lisztek hosz- szabb liléig a malomban legyenek. Hatvani István levelező. Kecskeméti Gazdasági Gőzmalom. zset szintén. Ságy lendülettel folyik a trágyahordás és szántás a tavaszi vetőmagok, a burgonya, kukorica alá. Ugyanígy a gyümölcsfák ápolása és permetezése lendületesen megindult. Kiss Károly, VB-elnökhelyettes. nyitva. Ezzel lehetővé teszik, lavüszi munka a tázlári határban
