Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-23 / 45. szám

Bűnösen visszaélt megbízatáséval — visszahívták a tanácsból »A Magyar Népköztársaság polgárainak alapvető kötelessége: a nép vagyonának megvédése, a társadalmi tulajdon megszilár­dítása, a Magyar Népköztársaság gazdasági erejének fokozása..,« (A Magyar Népköztársaság Alkotmánya 59. paragrafusából.) Iraflau tfirvény, hogy a vezetőket kétszer nevezik ki. Bármennyire furcsa, ellentmon­dásos is ez a megállapítás, mégis ei kell ismerni, hogy így van. Hiszen a gyakorlat azt bi­zonyítja, hogy a tömegek veze­tője csak az lehet, akit kineve­zése után munkájáért a nép is kinevez, elismer vezetőjének. Ahol ez a törvény nem érvé­nyesül, ahol nem így van, ott az egyik baj követi a másikat, té­nyétben lemérhető, erkölcsi po­litikai következményeiben fe.- mérhetetlcn károknak kútforrá- sává válik. íme a példa. Akasztó község egyídő óta mind lejebb és lejebb került a kiskőrösi járás ranglistáján. La­zult az állampolgári fegyelem s a felsőbb szervekhez számos pa­nasz és jel érkezett, amely arra hívta fel a figyelmet, hogy a községben bajok vannak, hogy egyesek kiskitrályoskodnak, hogy a Vezetők és a dolgozó parasz­tok mindinkább eltávolodnaK egymástól, még végre tavaly megtörtént a »kivizsgálás«. An­nak ellenére azonban, hogy a járási Ügyészségnél komoly té­nyeket tartalmazó iratok Vari­nak még ma is, — nem történt intézkedés, felelősségre vonás, példastatuálás. A dolgozó parasztok jogos pa­naszainak ilyen felületes és hanyag kezelése felbátorította a község már eddig is elbizako­dott, korrupt vezetőit. A tanács­nál fokozódott a sógor-koma Vi­szony, a népvagyon fosztogatá­sa, s ez mindinkább rányomta bélyegét a tanácsapparátus mun­kájára, mely napról-napra rosz- szabb lett, alacsonyabb színvo­nalra süllyedt. Ezen tények és körülmények a becsületes és élenjáró dolgozó parasztokat elkeserítették, mert hiába szóltak és mutattak rá a .szabály tálán sápokra, leintették, megfélemlítették, őket. Tovább lazult a vezetők és a tömegek közötti 'kapcsolat s a helyzet egyre rosszabb lett. De az igaz­ságot nem lehetett sokáig véka alá rejteni. Itallos elvtárs. a Megyei Tanács VB-elnöke január 20-án fogadónapot tartott Akasztón. A fogadónapon mintegy 40 dolgo­zó paraszt jelent meg ég szinte kivétel nélkül kifogásolták a népvagyon bűnös kezelését, fosztogatását, a vezetők, első­sorban Barna István VB-elnök- helyettes és párttítkár, Medgyes János mezőgazdasági előadó és Klajkó Mihály megbízott község­gazda korrúptságát, valamint a legeltetési bizottság bűnös visz- szaéléseit. Dallos elvtárs a köz­ségi tanács és a legeltetési bi­zottság működésének azonnali kivizsgálását rendelte el. À bizottság a községi tanács működésének vizsgálatát február 11-én fejezte be. Hozzávetőleges számadás szerint mintegy 100 ezer forint értékű jelenleg ki­mutatható kárt okoztak a köz­ségnek Barna István és társai. Nehéz volna felsorolni már csak hely hiányában mindazt a sza­bálytalanságot, csalást és sik­kasztást, amelyet Farkasincki elvtárs, a járási tanács VB- elnöke ismertetett e hó 18-áo Akasztó község nyilvános ta­nácsülésén. Ezért csak jellem­zőül említünk meg egypárat: A tanács Kczclésélicn lévő feles- és kishaszonbérletbe ki­adott földekről nem vezettek fő­könyvet, nem tudták, hogy kik a bérlők és mennyit bérelnek, fizetnék-e, avagy sem, ami által a község komolyan megkároso- clott. A felésföldekről nem min­denki szállította be a tanács­nak járó fele termést. A felezé­seket koma-sógor módon végez­ték s nem tartották szem előtt a tanács érdekeit. A felesek használatában lévő 90 hold szán­tó és 11 hold rét után a beszol­gáltat ási kötelezettség előírását elmulasztották.. A kishaszonbér­lőket csak részben terhelték meg beadási kötelezettséggel. <— Több dolgozóval fclesbérleti szerződést nem kötöttek, így 18 »felesbérlő« 21 katasztiáljs hold szántón és három hold réten gazdálkodott minden engedély nélkül. A terményekről nem ve­zettek anyagszámadást, ennek következtében a bizottság egye­dül a kukorica-elszámolás meg­nézése után 54 mázsa hiányt ál­lapított meg. A fűbérárverések- ről jegyzőkönyvét nem Vettek fel s jellemző itt is a koma­sógor alapú szétosztásra, hogy 199 hold rét után mindössze 2897 forint befizetés történt a köz­ség pénztárába. A legeltetési bizottság műkö­désének vizsgálata bár még nem tekinthető befejezettnek, de az okmányokkal igazolható kár már eddig több, mint 10 ezer forint,' hogy miképpen, arra csak egy-két példát: Barna István és társai külön nyugtára szedtek be 4080 forintot, de találtak több olyan »cetli nyugtát« is, amelyen a község pecsétje és Barna István aláírása található, de ellenértéke a község pénztá­rába befizetve nincsen. Jellem?,« például a rokoni kapcsolatokra, hogy Barna Ist­ván testvérével, Barna Imrével végeztette el a tanács épületén a kőműves munkálatokat 2283 forint ellenértékben, holott test­vérének nem is volt iparigazol­ványa. 1954 október 13-án pe­dig olyan áru átvételét igazolta 600 forint értékben, amit nem vett át, és még sorolhatnánk to­vább a visszaéléseket és sza­bálytalanságokat. Tetőzte mindezt, hogy maguk a vezetők sem tettek eleget be­adási kötelezettségüknek s er­kölcsi alap hiányában nem is tudták az állampolgári fegyelem betartását megkövetelni. A köz­ség lemaradt a beadással s adó­bevételi tervét is csak 53.7 szá­zalékra teljesítette. Még Farkasincki elvtárs be­szélt, a nyilvános tanácsülés részvevői többször hangot adtak egyöntetű felháborodásuknak. A vizsgálat eredményeinek ismer­tetése után pedig élénk helyes­lés követte Pálíi elvtárs fiatal tanácstag, az első hozzászóló szavait.'. — Sokan vagyunk ml föld- nélküliek Akasztón. Mégis hiá­ba jártunk a tanács nyakára, hogy csak egy holdat adjanak, a válasz mindig az volt, hogy nincs. Most kiderült, hogy volt, A dunapataji Petőfi Termelő­szövetkezetben már megindult a munka. Az asszonyok a trágya- terítést végzik a földeken. Már most példamutatóim kiveszik részüket a munkából Albert Já- nosné és Bényei Józsefné hat- gyermekes édesanyák. sőt 17 holdat nem is hasznosí­tottak. De kik kapták? A Sógo­rok, a komák, akinek pedig jo­gos lett volna, annak nem ju­tott. Az ilyen magatartás pedig összeférhetetlen a tanácsvezetői tisztséggel. Nagyon helyes a ja­vaslat, hogy a tanácsülés hívja vissza Barma Istvánt elnökhe­lyettesi beosztásúból. — Helyeslem a visszahí­vást »— szólalt fel Marfcó János tanácstag —, de szerintem azo­kat is felelősségre kell vonni, akik sógor-koma alapon elhall­gatták, hogy 24 holdon gazdál­kodtak szerződéskötés és min­den engedély nélkül. A tanács­nak csak akkor lesz tekintélye, ha érvényt szerez a törvények­nek és nem engedik a község vagyonát dézsmálni, csákiszal- mája módjára széthordani. — Bűnösnek tartom a múlt Végrehajtó bizottság minden tag­ját is, mert heten voltak, de egyik sem vette, vagy ami kö­zelebb áll az igazsághoz, nem akarta észrevenni a felsorolt visszaéléseket és hibákat. Mi­ért voltak benn akkor a VB- ben? Cinkosok voltak, mind büntetést érdemel. — Mondotta a visszahívást helyeselve Su- hajda Mihály tanácstag. Sokan még a nevüket sem mondták meg, csak úgy közbe­szólva nyilvánították vélemé­nyüket és ez egységes elítélés volt a dolgozó parasztok bizal­mával visszaélő korrupt veze­tőkkel szemben. A tanácsülés azt mutatta, hogy a község be­csületes dolgozó parasztjai le­vonták a tanulságot Barna Ist­ván és társainak esetéből, üzel- meiket összeegyeztethetetlennek minősítették a tanácstagsággal és visszahívták őket funkciójuk­ból. VcKe/.cliil egy-két tanul­ság, A nagy hibák megelőzésé­hez sokkal több ellenőrzés és segítség kell, mint amennyit Akasztó község kapott a járási tanácstól s mivel Barna István pá rttitkár is volt, — a járási pártbizottságtól. De meg keil mondani azt is, hogy ehhez csak a járási vezetők ellenőrzése és segítése nem elég. Minden be­csületes állampolgárnak köte­lessége a tanácsot segíteni és ellenőrizni. A másik tanulság, ami nem kevésbé fontos; meg­értése és megértetése annak, hogy a szocialista állam alapja a munka, a termelés és a be­csületesség. A példa pedig bizo­nyítja, hogy rosszul spekulálnak azok, akik a becsületes munka helyett Barna Istvánok módján igyekeznek jobban élni. Sándor Géza, A hartaí Lenin Termelőszö­vetkezetben az asszonyok női munkacsapatot szerveznek a he­lyi MNDSZ-titkár javaslatéra. Elhatározásuk, hogy az egész év folyamán minden munkából be­csülettel kiveszik részüket. Gál Gáborné levelező. A vállalásból valóság lesz A Császártöltési Vegyes és Építő Kisipari Termelőszövetkezet cipész-, szíjjártó- és asztalosrészlege felajánlást tett felszabadu­lásunk ünnepére. Terven felül Vállalták 50 pár különféle kivi­telezésű női és férfi szandál, 2 pár lószerszám, két sezlon, egy háló- és konyhabútor, valamint 15 szék elkészítését. A felajánlásuk legnagyobb részét már teljesítették is úgy, hogy március 6-án a községben első országos állat- és kirakodó­vásáron már a helyi lakosság szükségletének kielégítésére árusít­ják. — 42 pár szandál, 1 pár lószerszám, egy sezlon és a háló­szobabútor már elkészült. A konyhabútort most festik, a szé­kekhez az anyagot felsZabták. A szövetkezet valakién,nyí tagja lelkesen dolgozik nemcsak a tervek, felajánlások teljesítéséért, hanem az önköltség csök­kentéséért, az anyagtakarékosságért, azért, hogy termékeik ol­csóbbak legyenek. Az elmúlt évben 121.2 százalékos tervteljesítés mellett 109.200 forint anyag-, munkabér- és költségmegtakarítást értek cl. Ha tételesen nézzük, látjuk, hogy a 108 százalékos anyag­felhasználás 48.300 forint megtakarítást, a 87 százalékos költség- felhaszná'ás 22.500 forint önköltségcsökkentést, a 110 százalékos munkabér kifizetése pedig 38.400 Ft munkabérmegtákárítást jelentett. A szövetkezet 52.000 forint tiszta nyereséggel zárt, melynek 24 százalékát a tagok között fogják kiosztani. TermelőszÖvetkezeti asszonyok példamutatása Jltotieid)ink írják: A szorgalmas munka eredménye A BOROTAI GÉPÁLLOMÁS dolgozói vállalták, hogy íetM ruár 20-ra befejezik a téli gépjavítást. Dolgoztak is szorgalma­san. Munkájúk nyomán jól haladt â gépjavítás és növekedett: a teljesítési százalék. Hiba lenné azonban Csák a százalékot; nézni. A brigádok a gépeket minőségileg sokkal jobbári javítot­ták ki, mint a múlt évben. Ez annak is köszönhető, hogy jobb a műszaki vezetés, mint tavaly. A GÉPÁLLOMÁS dolgozói február 10-ra teljesítették, sőt túlteljesítették az adott szót. A Hiz-bl'ígád terven félül felaján­lotta egy kombájn kijavítását, amit be is fejezett. Racstnány. Ferenc brigádja egy pótkocsit javít ki terven felül, és azon kívül több munkagépet. A cséplőgépjavító-brigád a darabszám sze­rinti javítást nem teljesítette túl, de több és sok munkát igénylő cséplőgép-alkatrészt készített, mint az a tervben volt. KIJAVÍTOTTUNK még egy kombájnt is, terven felül. Huszák János párttítkár. A tapasztalt harcos tanácsai Szegvári András bá, esi, ha szülőfalujában, Sóltvadkeíten jár, ne» mulasztja el a taiiács- háza látogatását. Nem fiatal már, 80-ik évét tapossa. A minap is vendé­günk volt a kedves bácsi. Szó szót kOvé. tett és észre sem vet- tűk, már a pártról be­szélgettünk. •— 2S éves voltam, amikor az S2DP tag­ja lettem — meséli. — Nem találtam ott a hçlÿerri, nem volt egy­ség, irányzott a párt­fegyelem. Nem is té­továztam sókáig a Kommunista Párt meg. alakulása után. Még 18 ban én is tagja lettem. A forradalom bukása után menekülnie kel­lett, így menekülés közben lőtték ki mel­lőle egyik kommunista társát. Kétszer a csend- őrkopók kezébe került. Szabadulás után aztán minden lépését figyel­ték. Még a házkutatás­tól sem riadtak vissza. Mikor aztán eredmény­telenül végződött, jói elverték. Kíváncsian kérdeztük, hogy 80 éve ellenére Végez-e pártmunkát? — Most ne végeznék, mikor a hatalom a mi kezünkben, a dolgozó nép kezében van, — mondja határozottan. — Legutóbb a tanács­választások aíátti mun­kámért kaptam könyv- jutalmat. Fővárosunk Vl-ik kerületének 4-és körzetében voltam nép­nevelő. Elmondottuk, hogy nálunk sók esetben ne­hezen megy a felvilá­gosító munka, és a ta­pasztalt harcos taná­csot ad: — A népnevelők mel­lé osszatok be párton- ldvüliéket ia. Ez neveld hatású lesz a pártoh- kivüli tömegekre. Szé. lesitsétek, erősítsétek a párt és tömegék szo­ros kapcsolatát, hirZ a tömegekben rejlik az erő! — hangzanak fi­gyelmeztető szavai. Sokat erősödtünk ml fiatal harcosok ettől » beszélgetéstől. A hasz­nos tanácsok mellet® harcos koinmUnista ki­állásra nevelt bennün­ket, SOltvadkerticket 4 párt fárádhátatlaö har­cosa. Visen Gergely, Soltvadkert, VB, elnök. Nálunk nincs i Néhány szót szerelnék írni a Mélyhűtőn működő ezüstkalá­szos tanfolyam eddigi eredmé­nyeiről. Először is köszönciemet tolmácsolom a hallgatók nevé­ben a Népújságnak, hogy segí­tették megoldani, hogy ezentúl rendszeresen kapunk az előadá­sainkhoz filmeket, amely elmé­leti tudásunkat hasznosan ki­bővíti. Van tudomásunk arról, hogy sok helyen lemorzsolódás van a tanfolyamoknál. Mi bátran mondhatjuk’ hogy nálunk ez nincs és minden egyes alkalom­mal jönnek olyan dolgozók is, akik nem rendszeres hallgatók. Persze a tanfolyam létszáma Huszonnyolc mi a felújításhoz és a Világhírű BZőlőkültúránk fel­újításának első feltételé az ele­gendő számú szőlővessző és olt­vány, A Szőlőoltvány- és Fa­csemeteforgalmi Vállalat kettő­száz megbízottja járja az orszá­got és gyűjti a telepítéshez Szükséges anyagot. Az elmúlt év őszén és az idei tavaszon annyi, úgynevezett európai si­ma szőlővesszőt gyűjtöttek, il­letve gyűjtenek be, amire eddig nem volt példa. 1954 őszén 45 millió szőlővesszőt szedtek ösz- Szé a legjobb szőlőtermő vidé­keken és most tavasszal továb­bi 24 milliót gyűjtenék be. A hatalmas mennyiség jórészét — 56 milliót — szerződéses alapon gyökéreztetésre adják ki. Tíz­milliót kapnak az állami gaz­daságok, míg hárommilliót az oltványkészítésnél használnak. A szerződéses termeltetésnek ez a formája különösen kifize­tődő, hiszen egy holdon százezer vesszőt iskoláztatnak és ebből a tapasztalatok szerint negyven­ötvenezer megered. A vessző darabonként nyolcvan fillér tisz­ta hasznot hóz, tehát a szer­ződő holdanként negyvenezer forint bevételhez juthat. Ezenkí­vül művelési előleget is kap a termelő és a vállalat előlegezi a mustmár állandó (41 fő), mivel az első év anyagának vége felé közeledünk. Miért nincs nálunk lemorzso­lódás? Elsősorban az-rt, múlt pontosan mindig mégtartjuk az előadásokat. Másodszor, az elő­adók lelkiismeretesen felkészül­nek, majd ped’g a leadott anya­got szorosan összekapcsolják a gyakorlattal, Nagy segítőtársunk a film és azok a félórás szak­mai viták, melyeket minden al­kalommal megtartunk a kívül­állók bevonásával. Tokodi János tanfolyamvezető, • Mélykút, Nagy utca 35. ♦—------­l lió szőíővessző i új telepítésedhez műtrágyát és a szükséges nö­vényvédő szereket is. Az érdek­lődés igén nagy, különösen Bács, Csongrád, Pest, Heves és Sopron megyében. Előzetes számítások szerint őszre 28 millió telepítésre alkal­mas, gyökeres szőlővesszőnk lesz. (MTI) MEGJELENT a ’’Pártépítés- februári száma, tartalmából az alábbi cikkek emelkednék ki : . Dunajszkí A.—Venéczi j.: Színvonalasabb pártmunka — több, olcsóbb ipari termék. Vita pártmunkánk módszerei­ről Kéri János: Népfront-mozgal­munk további fejlődéséért. Havasi Ferenc: A nemzetközi kérdések agitáeiónkban. Nagy József: A falusi párt­munka erősítése. Gyenis t.—Lôrinez M.: Pái'i- munka a gépállomáson. Nagy László: Emeljük maga* sabbra az egyetemi pánmunku színvonalát! A kiemelt cikkek mellett még több fontos cikket közöl az MDP Központi Vezetőség, folyóirata;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents