Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-22 / 44. szám

Tovább haladunk a megkezdett úton Beszélgetés Bálint Mihály gátéri tanácselnökkel MEZŐGAZDASA&1 TANÁCSADÓ TÖBB, MINT EGY év telt el n kormány mezőgazdaság fejlesz­téséről szóló határozatának nyil­vánosságra hozatala óta. Mi tör­tént ezalatt az esztendő, alatt, mit valósítottunk meg á határo­zatokból, elértük-e a célkitűzé­seket, egyszóval mennyit fejlő­dött mezőgazdaságunk egy év alatt — ezt mérik fel, ezt érté­kelik most szinte mindenütt köz­ségi tanácsaink. Kezdjük tehát mi is a vizsgálódást a legelején — egy községben’ mégpedig Gá­téren, ahol a kiskunfélegyházi járásban elsőnek láttak hozzá nagy felelősséggel, aprólékos gonddal a tavalyi tervek felül­vizsgálásához és az újabb, sür­gető feladatok megállapításához. BÁLINT ELVTÁRSSAL, a községi tanács elnökével beszél­getünk. Előkerülnek a tervek és a napokban elkészített értéke­lés. A községben, mint minder nütt, a terv legfontosabb tétele: a növénytermelés és állatte­nyésztés hozamának növelése volt. Az eredményeket vizsgál­va megállapítható, hogy a leg­fontosabb növénynél: a gaboná­nál nem érték el a várt ered­ményt. Az átlagtermések nem­hogy növekedtek volna — ellen­kezőleg az előző évinél még alacsonyabbak voltak. — Mi ennek az oka? — tesz- szük fel a kérdést. — Mint ahogy értékelésünk­ben is megállapítottuk — kezdi az elnök elvtárs — az időjárás kedvezőtlenebb volt, mint az előző évben■ s az itteni közép- kötött fekete talaj szárazságra, csapadékra nagyon érzékeny. Nagyobb hiba volt, hogy az idő­járás következményeit nem pró­báltuk ellensúlyozni a fejlett agrotechnikai módszerek foko­zottabb alkalmazásával. A köz­ség lakosságának többsége nem rendelkezik a szántóföldhöz ké­pest megfelelő . számosállattal így a talajerő utánpótlásban nagy szerepeit kellett volna ját­szani a műtrágyázásnak. Mégis elmondhatjuk, hogy sem a ter­melőszövetkezetek, de mégin­kább az egyéniek nein alkal­mazták kellőképpen a fontos műtrágya}ajtákat. Előfordult sokszor, hogy a műtrágya fel- használása . nem a növény és a talaj igényeihez mérten történt, így természetesen nem tudtuk elérni a kívánt eredményt. Ezen­túl hiba mutatkozik még a he­lyes trágyakezelésben. — Ha már így történt, van­nak e tervek, elgondolások, me­lyekkel segíteni lehet a bajon? — Természetesen- Az elmúlt tanácsülésünkön úgy határoz­tunk, hggy itt sürgős változást kell teremtenünk. Ezért két ki­váló egyéni gazdát megbíztunk — id. Cseh László mintagazdát és Losonczi Ferencet — hogy létesítsenek mintatrúgyatelepel. A község mezőgazdasági szak­köre pedig egy 3,00 négyszögöles kísérleti parcellán a községi ag- ronómus irányításával trágyá- zási kísérleteket folytat. Itt kí­sérletezik majd ki a mi tala­jainkra legmegfelelőbb műtrá­gyák hatását. A most megala­kult népkör tagjai, de a többi gazdák is rendszeresen látogat­ják majd a mintatrágyatelepet, és a kísérleti parcellát, s remél­hetőleg sokat tanulnak majd Régi magyar szokás az már, hogy az emberek azt hiszik el, amirgl személyesen is meggyő­ződtek, — mondja mosolyogva­— S hogyan készültek a ta­vaszra?-T- A tavalyi felkészülés sok­kal pozitívabban értékelhető- mint eddig bármikor. A tavalyi év jó iskola volt, és sok tanul­ságot hozott. A mostani felké­szülés már a tavalyi tapasztala­tokon alapul és reméljük ez megmutatkozik majd a termés­eredmények növekedésében is. A Vorosilov Termelőszövetke­zetet említve megállapíthatjuk, hogy nagy fejlődés tapasztalha­tó. Míg ez a csoport 1953 őszén a szántóterületének 27.5 száza­lékát trágyázta meg, 1954 őszén már több, mint a felét. A Béke Termelőszövetkezet szintén terü­letének 39 százalékát trágyázta meg. A jó. feltételek tehát most megvannak, a vetőmag is biz­tosítva, s most már a dolgos kezeké és a gépeké a szó, me­lyek a múlt hét óta már kint dolgoznak a határban. — Miután világosan látjuk a növénytermelés fejlődési lehető­ségeit, beszélhetnénk, talán az állatállományról —- folytatja a magyarázat füzében Bálint Mi­hály.— Állattenyésztésünk nem ugrásszerű, de állandó- kiegyen­súlyozott fejlődést mutat. A ter­vek megszületése óta szarvas- marha állományunk 360 darab­ról 424 darabra szaporodott, és év végére az állomány eléri a 456-01. A sertésállomány fejlő­dése is szépen alakul. 1952-ben a község sertésállománya 1426, 1953-ban 1345 darab, 1954-ben pedig már 1917 darabra emel­kedett. Ha tehát általánosság­ban nézzük az állatállomány nö­vekedését, megállapítható, hogy az egyes területeken például szarvasmarhánál, lónál, iáitok­nál komoly eredményeket értünk el, A további fejlődéshez azon­ban feltétlenül szükséges a ta­karmánytermelés fellendítése. Még a baromfitenyésztés fellen­dítésére kell törekednünk. Köz­ségünkben olyan adottságok vannak a liba-, pulyka tenyész­tésére, amelyeket feltétlenül ki kell használni. És ebben benne vannak már a jövő évi terveink. Mert minden elhatározásunk■ — és erről szó is volt a tanácsülésen — tovább haladni a megkezdett úton. Községünk dolgozó pa­rasztjainak jóléte, s az egész község fejlődése függ ettől. K. É. SCgOeSegcK Faluról jelentik levelesé ink oäcgcHSosa Szépen fejlődik , szövetkezetünk A zsákokban lévő ve'.őmagva- ink az idő megváltozását várják és amikor csak lehet, azonnal megkezdjük a vetést. Igen szépen fejlődik szövetke­zetünk kertészete. Január else­jétől ezidáig több, mint száz lá­togató fordult meg a kilenc mé­teres ü véggázunkból) és naP nap után mindtöbben jönnek lá­togatni és csodálják a palántá­ink szépségét, melyek Budai Já­nos és munkatársainak jó mun­káját igazolják, ugyanis a ker­tészet dolgozói 45.000 darab pap- rikapalánt-a, 12.000 darab para* diçsgmpalâuta nevelését vállal­ták. Üvegházunkbati IQ,000 darab vegyespalántái neveltünk, önnek 50 százalékát már kiültettük a melegágyba. Kertészetünk dol­gozóinak munkáját nagyban megkönnyíti a bővizű ártézikút, amely már készen áll és 20 to­kos yizet ad. Kifogásoljuk azonban, hogy a Kecskeméti Kinizsi Konzerv­gyár szerződtető megbízottja - és a MEZŐKER az idén még . tá­junkra sem nézett, pedig már itt az ideje a. borsó és más korai növények vetésének. Körülöt­tünk már elvetették a borsót, csak mi várunk, de most már türelmetlenül, mert még a vető­mag sincs biztosítva. Sz. Varga Károly párttitkár, Tiszakécske, Szabadság TSZ Versenyre hívom a Kalocsai Gépállomás traktorosait Nekünk >s az a célunk, hogy a. talaj jó gépi munkálásával biz­tosítsuk egész népünk jólétének megteremtését, Feladatunk nagy­ságát megértve, versenyre hív. tam a Kalocsai Gépállomás trak­torosait, felszabadulásunk 10. évfordulója tiszteletére és töb­bek között vállaltam, hogy áp­rilis 4-ig -az éves tervem . (800 normálhold) 20 százalékát telje­sítem. Ügy fogok dolgozni, hogy mupfeánr .ellen minőségi kifogás sem a térmelőcsoportnál, sem az egyénieknél-ne.legyen, az üzem­anyag fogyasztását 98 százalék­ra csökkentem és a mellém be­osztott segédvezetőnek úgy adom át a munkamódszeremet, hogy az 55-ös év végére jó traktorossá váljon. Végezetül pedig válla­lom, hogy éves tervemet az Ok­tóberi Szocialista Forradalom tiszteletére, november 7-ig 120 százalékra teljesítem. Heim Miklós traktorvezető, Dusnoki Gépállomás. Őszi henyérgabonavelések tavaszi ápolása A MEZÖGAZDASÄG első­rendű feladata az ország kenye­rének biztosítása. A kenyérga­bona vetésterületének legna­gyobb részét az őszi kalászosok foglalják el. Ezért kell különös gonddal óvnunk őszi vetésein­ket. Az őszi időjárás kedvezett ga­bonaféléink talajelőkészítésének, vetésének, fejlődésének. Az idei tél nem tette úgy próbára a nö­vényeket, mint a tavalyi. A ho alól kikerült vetések sokkal erő­teljesebben, biztatóbban indu1- nak a tavaszi fejlődésnek, mint tavaly. Ez azonban nem jelenti azt, hogy most már nincs ten­nivaló az őszi vetésekkel, A FELFAGYÁS veszélye még fenyeget. A fagy és az olvadás váltakozása, különösen kötör- tebb talajokon az őszi vetések felfagyásához vezet. A felfagyod vetéseket hengerezni kell. Azt, hogy a vetés felfagyott-e és szükséges-e a hengerezés,' meg­állapíthatjuk abból, hogy a ve­tésen végigmenve, a talaj felső rétege 4—5 centiméter mélysé­gig erősen süpped a lábunk alatt és a növényeik könnyen ki- húzhatók a földből. Az ilyen vetésen hengereléssel sokat se­gíthetünk, mert a gyökereket a talajhoz nyomjuk. A hengere- zésnek ilyen esetben még az ;s nagy előnye, hogy a fellazult ta­laj gyors kiszáradását elősegítő nagyobb üregeket megszünteti s, ezzel védi a talaj felső, legérté­kesebb rétegének nedvességtar­talmát. Viszont a növények megerősödése után a lehen,gere­zett és az időközben lehullott csapadéktól túlságosan psszetö- mörödött talajfelszínt fogasolás- sal lazítjuk, ekkor ezzel védeke­zünk a talaj kiszáradása ellen, A felfagyott vetések héngere- zésének legmegfelelőbb időszaka a fugyveszély elmúlta után ak­kor van, amikor a hengerre már nem tapad a föld... VANNAK GYENGE vetések, melyek világoszöld színükkel el­árulják, hoav nitrogénhiányban szenved a talajuk. Az ilyen ve­téseket mielőbb .nitrogén fejtrá­gyázásban kell részesíteni. A fejtrágyázás a gyenge íápei'ő- ben lévő' talajokon és a rossz előyetemények után indokolt elsősorban. Rossz elővetemépy- nek számít a sok gyökérma­radványt visszahagyó kukorica, napraforgó, szudánf fű és egyéb cúokfclék. A sok visszamaradt NADÁRATAS A IFIÉ Csónakok törnek utat a Ferenc-csatorna nádasai közé. Folyik a nádaratón. — Paffá! — Hahó! — hangzik a nádas sű­rűjében; Vadkacsuk röppennek búvóhelyeikre!, a kézikaszák suhintásai elöl.- Az erdő felé vau- disznó törtet. Él a nádas. A nád ma jelentős exportcikk. Az első, dér érleli kasza alá, amikor hullatni kezdi levelest Nádszövetet, hádlemezt és nádpgílpt készítenek belőle. Szakértelmet igényel a nádaratás. Csóna­kokban állnak az aratók, suhintásaik nyomán zizegve dől a nádszál. Kévékbe kötik és a csó­nakba gyűjtik. Egy-egy kaszás naponta 60 ke* vét arat, de van olyan, mint Nuber György, aki egy nap alatt 130 kéve nádat is begyűjt. A múltban csak a Fertő-tóból folyt a njd- kitevmeíés. A Duna és Tisza ártéri területeit el­hanyagolták. Értékét nem ismerték fel, jelentő­ségét lebecsülték. Keresett cikk külföldön a magyar nád. Mint nádkéve indul útjára. Külföldön, akárcsak « Baja) Nádgazdaság telepén, — nádlemez, solomit és nádszövet készül belőle. , A nád osztályozva kerül forgalomba. Leg­nagyobb értéket az -a nád képvisel, mely min­den anyagtól, — sástól, kákától és gyékénytől — mentes. A begyűjtött nád feldolgozását gé­pek végzik. A kézisajtoló présgép egy műszak alatt 100 négyzetméter nádpallót készít el, Az elektromos nádszövő gép egy műszakban 35— 40 tekercs nádat sző le. Az üzem sztahanovista dolgozói azonban ezen is túltesznek. Müller Ilona és Kollár Mária 130—140 négyzetméter nádpallót is elkészítenek, Gyurákpvics Ilona Novak Anna pedig 50—60 méter tekercset is Készít, .-CSATORNÁN Az aratók csónakjai reggeltől délig ott sík­úinak a nádasban. Csak délben fordulnak a port leié. A csónakba gyűjtött kévéket a partra hordják. Utána evezőcsapások fordítják a csóna­kot újból a nádasba. , ■ A Ferenc-csatornán még kézikaszával megy a, munka. De van már nádaratógép. Sőt folyik már a- kísérletezés a nádaratókombájn készíté­sére: A nádaratók&mbájn szárazom és- vízen tud majd aratni és a learatott nádat kévékbe köti. '..Május elsejéig tart a riádpra.tás. Utána meg­kezdődik az új nád sarjadúsá- A nádaratók mun­kájuk befejeztével az egyes avatatlanul hagyott és hasznavehetetlen nádfoltokat felgyújtják, hogy az új nád sarjadósát elősegíthessék. A nád nemcsak az építőipar egyik nélkülöz­hetetlen anyaga, de még mindig jelentős szere­pet játszik a falusi nádasházak tetőzetének pót­lásában, javításában. A Bajai Nádgazdaság a nád termés hasznosítása mellett arra is gondot fordít. Az. idei. aratásból H0.000 kévés nádat bo­csát tetőfedésre. « A nád mint exportcikk jelentősen növeli népgazdaságunk ereiét. .. Gondos kezeléssel, a minőség megóvásával indítják útba a náddal telt vagonokat. A magyar nád jelentős hírnevet szerzett. A Bajai Nádgazdaság nádszövetei segítik az ország nagyszabású építkezéseit, hogy kellő mennyiségben, álljon . rendelkezésre a gyárépüle­tek és. lakóházak mennyezet vakolásához. Az esti szürkület beálltakor a csónakokat parthoz kötik. Újból csend borul a nádasra. A vad-kacsák visszahúznak fészkükbe. Hangos, rio­gatással repdesnek a nádas felett. Ha fészküket nem találják, a nádas mélyébe tartanak, A ná­das éjszakai csendjébe burkolódzik. gyökérzet elkorhaszfása a talaj nitrogénkészletét elvonja a nö-r vényzettől. Ez indokolja a nit-‘ rogénfej trágyázást. Szükséges ez különösen ott* ahol az őszi talajmunkáknál és a vetésnél hibákat követtek el, például: yögös szántás, rossz; magágy, stb. A EEJTRÁGYAzAS helyes alkalmazásához ismerni kell az egyes nitrogénműtrágyák ható- anyagtartalmát. A pétisóról tudnunk kell, hogy kétféle hatóányagot tartalmaz, A benne lévő salétrom-nitrogén gyorsan hat, az ammónium- nitrogén pedig tartós hatású. A- hazánkban gyártott pétisó 20.5 százalék nitrogént tartalmaz. A mészsalétrom és a csilleisalét* rom gyorshatású salétromnítro- géint tartalmaz, 15—16 százalék­ban. Az ammónjum-nilrát 34 százalék • ammónium-nitrogéht tartalmaz. Fejtrágyázásra jól használható a műtrágya. A katasztrális hpldanként ki­szórandó fej trágya mennyiségére általános érvényű szabályokat megállapítani nem lehet. Ezt esetenként, táblánként, sőt táto- larészenként u helyszínen lehet csak meghatározni. Ehhez is­mernünk kell talajunk táp­anyagellátottságát, az előző évek istálló*, vagy zöldtrágyázásának, mértékét, az elővetemenyt és az őszi talajmunkák lefolyását, Bizonyos általánosságban ér­vényes tájékoztató számadatokat mégis mondhatunk. FÉTISÖT 35—50 kilogrammot adagoljunk holdanként. Mészsa- létromból és csilleisalétremból pedig 30—40 kilogrammot, űtn- mónium-nitrátból 20—30 kilo­grammot. Az ilyen kis műtrágyaadagok egyenletes 'kiszórása elég nehéz feladat, pedig az egyenesen ki«- szórás buja tóitokat es egyenet­len érést eredményez. Tehát a kiszórásra kerülő műtrágyaanya­got közvetlenül kiszórás előtt összekeverjük annyi rostált komposzttal, vagy porhanyó földdel, hogy az holdanként, leg­alább 200 kilogramm súlyú le­gyen. Ezzel elérjük az. egyenle­tes kiszórást. A fej trágyázásra a nitrogén-, műtrágyákon kívül felhasznál»; hatók a szervestrágyák is. A teljesen érett, porhanyó istálló*, trágya 6» a komposzt; Ezeknél' is ügyeljünk a talaj és növény­zet á.'.apota szerinti adagolásra*' általában . 20—30 mázsa kiszó-, rása eredményes szokott ionná Az egyenletes szórásra ilt is ví-. gy ázz link. A feftrágyézás legmegfele­lőbb időpontja a hóolvadás után van, amikor a talaj még fagyos és rá lehet menni á vetésekre: MEGYÉNKBEN sok a homok-' talaj, A fejlrágyázást itt egy-két- héttel később is jó eredménnyel végezhetjük, amikor a vetések már kezdenek kizöidülni. Ugyan-- is a. könnyű homoktalajokra ki­szórt nitrogénműtrágya ható­anyagából sok a mélyebb réte­gekbe mosódhat, még mielőtt a növényzet fejlődése megindulná-: Ha 50—60 kilogramm fejtra-' gyánál többet akarunk kiszórni, célszerű azt két részletben adni. A második adag kiszórását' szárbaindulás kezdetén végez-' zük. Akár történt fejtrágyázás, akár nem, az . őszi gabonaveté­seket, amint kellőképpen meg-' erősödtek, célszerű megfogaso',» ni. Ezzel a munkával egyrészt szellőztetjük az összetömörödött talajt, másrészt a fiatal gyomnö­vények közül is sokat kiirtunk,' A TAVASZ folyamán gopdo-. san ápolt és fejtrágyázott nö­vényeinket továbbra is kísérjük figyelemmel és fordítsunk gon­dot a gyomirtásra, mert a fej- trágya a gyomoknak is kedvez. Bauer Ferenc, tudományos kutató, Kecskeméti Kísérleti Gazdaság,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents