Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-17 / 40. szám

Temelöszöveikezeíeink további erssliésénok íeladaiai üiiliöldi ilíffik ' Munkában a bajai járás népkörei

(Folytatás az 1. oldalról.)

és még később is, ez igen káros ■— mondotta. — Ezzel gátolják azt, hogy mind több egyéni paraszt felcserélhesse kis parcella gazdaságát a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodással. »Az a helyes, ha a termelőszövetkezetek — ismerve erejüket és adottságaikat — célszerűen, számszerűleg is fejlesztik gazdaságukat azzal, hogy a belépni kívánkozó, még egyénileg dolgozó parasztokat felveszik soraikba.

Befejezésül a szövetkezetek előtt álló közvetlen tennivalókról, a tavaszi munkákról beszélt. Pontosan számba kell venni az elvégzendő munkát, a rendelkezésre álló munkaerőt, körültekintően kell meghatározni az egyes brigádok létszámát. Fontos, hogy már most tervbe vegyék, milyen segítséget tud majd adni a gépállomás az egyes munkákhoz. Felhívta a figyelmet, hogy ahol még nem végezték el, lássanak hozzá a szerszámok, gépek javításához, gondoskodjanak jó vetőmagról, növényvédő szerekről s idejében fogjanak hozzá az őszi szántások tavaszi ápolásához.

— Ne halasszuk tehát ezek elvégzését és mihelyt az idő és a talaj nedvességi állapota megengedi, azonnal lássunk munkához — fejezte be beszédét Dobi István elvtárs.

A beszámoló után Béres Sándor, a Termelőszövetkezeti Tanács titkára javaslatot terjesztett elő a Minisztertanács vándorzászlaja és »Az ország élenjáró termelőszövetkezeti gazdasága« cím és az ezzel járó pénzjutalom odaítélésére.

A beszámoló után a termelő- szövetkezetek elnökei és a Termelőszövetkezeti Tanács tagjai szólaltak fel. Felszólalt többek között Lőrincz József, a párt Központi Vezetősége mezőgazdasági osztályvezetője, és Szőke Mátyás földművelésügyi miniszterhelyettes.

A felszólalások után a tanácskozás részvevői egyhangúlag kijelölték a Minisztertanács vándorzászlajára és jutalmaira javasolt termelőszövetkezeteket. A Minisztertanács vándorzászlaját és 100.000 forint jutalmat a végegyházi Szabadság Termelő- szövetkezet, a Minisztertanács vándorzászlaját és 50.000 forintot a rábacsanaki Kossuth, míg vándorzászlót és 25.000 forint pénzjutalmat a koppánymonostori Dózsa Termelőszövetkezet kapja.

A Termelőszövetkezeti Tanács ülése Dobi István válaszával ért véget.

Túlteljesít ettük tervünket

Wehéz néhány sorban megírni egy hónap termelésének történetét, azt a sok és nagyszerű emberi cselekedetet, sokszor férfias helytállást, ami feltétlenül szükséges a terv teljesítéséhez. Megígértük, hogy januárban 2 százalékkal túlteljesítjük tervünket. Es mi ezt zz ígéretünket megtartottuk. 103 százalékra teljesítettük szálban, kócban tervünket. Ezzel tizenháromezer forint értékű áruval többet adtunk népgazdaságunknak, nemcsak mennyiségben, hanem minőségben, a tervszerűség betartásával.

Kétségtelen, nehéz választani

a dicsérendők közül, amikor mindenki a legjobb tudásával segíti az üzem munkáját. Mégis elsőnek Kovács Antal tilóst kell megemlíteni, aki 127 százalékot ért el. Faddi Erzsébet 112 százalékkal járult a többtermeléshez. A préselő-brigád tagjai 140 százalékot teljesítettek.

A gépkarbantartók áldozatos, körültekintő munkája biztosította a zavartalan munkamenetet. Egy új meghajtóerő beszerelésével megoldáshoz segítették a géphibából adódó termelési kiesések megszüntetését.

Vári György üzemvezető h.

Délmagyarországi Rostkikészítő, Kisszállás.

BERLIN (MTI) A karlsruhei úgynevezett alkotmánybíróság kétheti szünet után kedden délután folytatta a Német Kommunista Párt elleni terror-per tárgyalását.

MOSZKVA (TASZSZ) A tervek szerint folyó év április elején Delhiben ül össze az az értekezlet, amelyen az ázsiai országok képviselői megtárgyalják a nemzetközi feszültség enyhítésének kérdéseit. Az ázsiai országokban megkezdődtek az előkészületek erre az értekezletre.

Megalakultak az előkészítő bizottságok a Kínai Népköztársaságban, Indiában, Indonéziában, Japánban és más országokban.

A Szovjetunióban ugyancsak megalakult az előkészítő bizottság. A bizottság elnöke: N. Sz. Tyihomöv író.

PEKING (Uj Kína) Tokióból érkezett sajtójelentések szerint Soicsi Kaszuga, a Japán Kommunista Párt központi vezető szervének elnöke február 12-én Oszakában a választási hadjárat során mondott beszédében rámutatott, hogy Japán függetlenségének visszaállítása a nép erejének összpontosításán múlik. Több, mint húszmillió japán írta alá az atomfegyverek elleni tiltakozást, a békét és az ország függetlenségét ki lehet vívni ennek az erőnek kifejlesztésével.

Hsziao Kuroda, a japán munkás-paraszt párt elnöke beszédében visszautasította egyes japán konzervatívoknak azt az állítását, hogy Japán fegyverkezését bizonyos ázsiai országok esetleges támadása miatt kell végrehajtani. Rámutatott: még elképzelni is lehetetlen, hogy ezek az országok agressziót kezdeményeznének Japán ellen. Ezt a következtetést azokból a megfigyelésekből vonta le, amelyeket Kínában, a Szovjetunióban és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban tett utazása során gyűjtött.

A BAJAI JÁRÁS 16 községéből 11-ben megalakultak már a népkörök. Élénk élet alakult ki helyiségeikben. A napi események megtárgyalása mellett folyik a tervezgetés. Ezek nyomán nem egy helyes és követendő kezdeményezés indult a megvalósulás útjára.

BÄCSBOKODON a népkör tagjai elhatározták, hogy legelőt létesítenek s a dűlőutakat rendbehozzák. Felsőszentivánon is égető kérdés a legelő ügye; Az állatállomány növelése érdekében sürgősen hozzálátnak feljavításához. A népkör tagjai elhatározták, hogy fűmaggal vetik be a legelő területét.

BÄCSSZENTGY ÖRGY ÖN és Bátmonostoron a népkörök

tagjai részére mezőgazdasági szakelőadásokat rendeznek. Dá- vödön a népkör tagjai elhatározták, hogy az eddiginél sok-» kai nagyobb mértékben foglalkoznak majd a berkshirei ser-- tésfajta tenyésztésének fejlesztő-; séveL Szere mién elhatározták, hogy rendszeresíteni fogják az; egyes gazdák udvarainak megtekintését és a határszemléket. \ TÖBB NÉPKÖRBEN ai kultúrmunka fejlesztésére is tö-1 rekednek. Hercegszántón kör; fiatalabb tagjaiból színjátszó! csoport és énekegyüttes alakül-í Nagybaracskán ugyancsak szín-1' játszó csoportot és énekegyüt-' test alakítanak a kör tagjai, be-4 vonva asszonyaikat, leányaikat«

A Mezőgazdasági Tudományos Tanács irányelvei a Mosató tavaszi munkákhoz

A Mezőgazdasági Tudományos Tanács irányelveket bocsátott ki a fontosabb tavaszi mezőgazda- sági munkák végrehajtásához.

A közlemény rámutat, hogy a hiányos, gyengén fejlett őszi gabonavetéseket a tavaszi hóolvadás után nitrogén műtrágyával kell erősíteni. Kötött talajokon már február végén, március első napjaiban fagyos földre is ki lehet szórni a műtrágyát. Lazább, homokos talajon viszont később, a növényzet fejlődésének megindulásakor kell fejtrágyázni. Fontos a műtrágya egyenletes kiszórása. Ahol komposztszerű- vé túlérett — porszerű — istál- lótragya van, felhasználhatjuk a gabonafélék felültrágyázására.

A fagyott gabonavetéseket a fagyveszély elmúlta után akkor hengerezzük, amikor a föld már nem ragad a hengerhez. Hengerezzük meg azokat az őszi gabonavetéseket is, amelyeknek talaja megcserepesedett. Ilyen esetben a henger után könnyű magtakaró fogast, vagy tövisboronát járassunk. A búza tavaszi fogasolását csak akkor végezzük, ha a talaj kellően megszikkadt, az éjjeli fagyok megszün- 1 tek, s amikor a növényzet fiatál gyökérzetével már annyira'* megkapaszkodott, hogy a megfő-' lelő fogasborona már nem szág-^' gathatja kt.

Az őszi szántásokat kora ta*' vasszal akkor munkáljuk eJ*; amikor a talaj nedvességi álla-; pota megfelelő. Ahová tavaszi! gabonát vetünk, ott a vetés elő-] készítésére a fogasborona egyek dűl is megfelelő. A munkát le-] hetőleg a szántás irányára fér-* dén keresztbe végezzük. Tavasz-' szál a műtrágyát simítózás vagyí fogasolás után szórjuk ki és fo-i gassal dolgozzuk bele a talajba» Ahol őszi mélyszántást nem vé-' geztünk, ott tavasszal lehetőleg; sekélyen szántsunk, hogy a nedvességet megőrizzük. Nagyon! fontos, hogy a tavaszi szántás» után boronával vagy sírni tóval] azonnal egyengessük a talajt»] Ha olyan szántatlan, de külön-' ben jó állapotú talajt kell ta-; vasszal megművelnünk, aholi szántás nélkül is tudunk meg-[ felelő magágyat készíteni, ott1 eke helyett tárcsát, kultivátort,; illetve lókapát alkalmazzunk,; esetleg kétszer is.

Az istállótrágyát tavasszal* csak akkor hordjuk a földre*' amikor a talaj már kellően* , megszikkadt, vagyis nedvességig I állapota lehetővé teszi, hogy por- jlmnyós szántással azonnal aláta-! [karjuk. Az alászántást mindjárt* [kövesse a simító.

[ Helytelen és káros, ha az is—í [ lállótrágyát fagyos földre hord [ juk ki és terítjük el, vagy kupa-] [coljuk. Az istállótrágyázásnak1 [csak az a helyes módszere, ha' [akkor hordjuk ki és terítjük el,í [amikor nyomban alászánthat-f ! juk. (MTI)

I "

1 Sorozási törvénytervezet a Kínai Népköztársaságban

PEKING (Uj Kína) A Kínai] Népköztársaság sorozási törvénytervezete, amelyet kedden hoztak nyilvánosságra a pekingi la-1 pókban, előírja, hogy a Kínai; Népköztársaságban a 18—40 év, közötti, férfinemhez tartozó polgárai katonai szolgálatra sorozhatok be.

A katonai szolgálat mind ; tényleges, mind tartalékos, füg-; getlen nemzetiségtől, fajtól, foglalkozástól, társadalmi állástól* vallási meggyőződéstől, neveléstől. Azok a férfiak azonban,; akik egyedüli családfenntartók,* vagy egyetlen fiúk a családban,, békeidőben mentesülnek a tényleges szolgálattól. Nem sorozhatok be katonai szolgálatra az el-1 leníorradalmi elemek, valamint; azok, akiket igazságszolgáltatási úton megfosztottak politikai jo-. gaiktól. A nők mentesülnek a sorozás alól.

Azokat az altiszteket és le-, génységi személyeket, akik a törvény közzétételét megelőzőleg1 önkéntesként léptek szolgálatba, leszerelik, a tartalékosok névjegyzékébe veszik fel, vagy a nemzetvédelmi minisztérium á!-' tál kiadott utasításoknak megfelelően, fokozatosan nyugdíjazzák. Az állam ezeknek a szemé-' lyeknek anyagilag lehetővé te-- szí, hogy a polgári életben elhelyezkedjenek. (MTI)

yt tudomány állítása szerint földünk leghidegebb pontja Szibériában van. Az Indigirka folyó mentén Ojmjakom falu környékén mérték a legnagyobb hideget: mínusz 73 fokot. Rettenetes hideg ez. A lehelet megfagy a levegőben. A frissen fejt tej percek alatt, fenékig megfagy az edényben, úgy lehet belőle kiborítani, mint egy sárgásfehér cukortömeget, amelyet az árusítója, ha akar, akár baltával, vagy fűrésszel is kimérhet.

Nem kell olyan messze mennünk, ha el akarunk látogatni a hideg birodalmába, mint a kutatóknak, annakidején. Ráadásul a meglátogatandó helyen olyan hideget találhatunk, amely egész esztendőn keresztül egyforma. A mínusz 20—25 fok között ingadozik.

A Kecskeméti Hűtőház hatalmas kockaalakú épületének úgynevezett hűtőalagútjaiban terem ez a fogvacogtató hideg. Ilyen hőmérsékleten történik ugyanis a korszerű élelmiszertartósítási technika előírásai szerint a mélyfagyasztás, illetve a gyorsfagyasztás. Ennek az eljárásnak az a lényege, hogy öt-liat óra alatt mínusz 20 fokról mínusz 35—40 fokra csökkentik a hűtőtér hőmérsékletét. Ennek hatására kőkeménnyé fagy az élelmiszer, hosszú ideig eltartható frissen, anélkül, hogy a legkisebb izbeli vagy minőségbeli elváltozás történne is belsejében.

— A régi módszerű hűtésnél, amikor lassan, nem egyszer 35 —-25 óra alatt hűtötték le a húsféléket, a lehűtött tápanyag komoly károsodást szenvedett, amikor feldolgozás előtt ismét normális hőmérsékletre melegedett. A lassú hűtés közben ugyanis viszonylag nagyméretű szúrós, tűszerű jégkristályok keletkeztek a hússejtekben, amelyek átszúrták a sejtek falát

A megzabolázoft hideg

és elősegítették az értékes, a táplálkozás szempontjából döntő jelentőségű sejtnedvek eltávozását a húsfélékből. A mélyhűtés, illetve a korszerű gyorsfagyasztás folyamata olyan szinte »rajtaütésszerűen« éri a húsban rejtőző sejtnedveket, hogy nem tudnak nagyméretű jégkristályok képződni. Csak egészen kicsi, mikroszkopikus nagyságú jegesedés áll elő, amely nem roncsolja a sejtfalat, tehát teljesen bántatlanul hagyja az összes táplálék és íz anyagokat, a húsfélék folyékony alkotó elemeit.

/4 Kecskeméti Hűtőházban, amelynek kapuján beléptünk, az élelmiszerek tartósítása céljából nagyméretű, teljesen zárható ablaktalan csarnokok vannak, melyeknek falát és mennyezetét sűrűn behálózza egy bonyolult csővezeték. Az élelmiszerek megfelelően tárolva ezekben a termekben vannak, amelyeket a csővezetékben végbemenő vegyifolyamat megfelelő hőmérsékletben tart. Háromféle hőmérsékleti szint szerint oszlanak meg a termek. A mínusz 20—24 fokos raktárakban történik a mélyfagyasztott áru tárolása. A mínusz 14 fokos teremben a lőtt vadak várják az elszállítást. Nyúl, fácán és nagyvad-hús halmozódik, kőkeményre fagyva, hogy finom őzgerinc, fácánpecsenye, vagy vadasan elkészített jó falat váljék belőle. A Hűlőház legtöbb terme 0 fokos hőmérsékletű. Az itteni csővezetékeket nem burkolja kívülről a villanyfényben hófehéren szikrázó dér. Ebben a hőmérsékletben áll el a gyümölcsféle, a zöldborsó, az illatozó alma, egészen márciusig, áprilisig. Eddig tartja itt ugyanis a MEZŐNEK a friss főzelékfélét és a gyümölcsöt.

Utunk a hatalmas méretű, csillogó patika-tiszta gépházba. vezet. Sivító villanymotor hajtja a hatalmas, kétszeres embermagasságú lenditőkereket, amely a hűtőfolyadékot, az am- moniákot összesűrítő kompresz- szort működteti.

Rövid magyarázat szülcséges hozzá, hogy a korszerű élelmiszerhűtés kémiai alapelvét megismerhessük,

agy isták István gépész1 " mérnök, az üzem műszaki vezetője világosít fel röviden. A hűtés a Kecskeméti Hűtőházban lényegében az ammóniáknak azon a tulajdonságán alapszik, hogy normális hőmérsékleten erősen párolog és a párolgás közben természetesen hőt von el környezetétől. A hűtési körfolyamatban ezt a tulajdonságát hasznosítjuk az ammóniáknak. Az elpárologtató csövekben folyik le a körfo- lyomot első fázúa. Ezek a csövek hálózzák be a különböző hütőtermeket. Itt a csőrendszer nagyságával, a hűtőterület szabályozásával érjük el a különböző hőmérsékleteket, melyeket a párolgó ammóniák állít elő. Az elpárolgó ammoniák-gázok a csövekből a gépteremben előttünk álló kompresszorokba jutnak. A kompresszorba torkoló csővezeték végét valóban még vastagon borítja a jégkéreg. Nem is látszik a fém felülete, hanem csak a hófehéren csillogó zúzmara, A kompresz- szorból kivezető csővezeték már plusz 70 fok hőmérsékletű. Tehát jó forró, pedig ebben is ugyanaz az ammóniák kering. Csakhogy megjárja a gáz a kompresszor belsejét, összenuomódik, közben erősen felmelegszik. Ezt az erősen felmelegedett gázt nyomja fel a kompresszor egy hűtőtorony tetején lévő kondenzátorba, ahol az ammóniák a vízzel permetezett csőrendszerben cseppfolyóssá alakul. Most,már ismét alkalmassá válik arra, hogy a hűtőtermek csöveiben megkezdje az elpárolgást, és sarki hideget varázsoljon elő.

Az üzem homlokára ismét feltűzték az élűzem büszke jelvényét. A Kecskeméti Hűtőház immár harmadszor egymásután az ország élenjáró hűtőipari üzemei között foglal helyet. Búcsúzóul vessünk pár pillantást a termelési statisztikákra, amelyek lám, nem élettelen számok, hanem hősies emberi munka, érdekes technika húzódik meg mögöttük.

Langweil Pál igazgató büszkén magyarázza, hogy ebben a negyedévben a velük kapcsolatban álló vállalatok egyetlen-egy minőségi kifogást sem emeltek az általuk raktározott áruk minősége ellen. Mi a titka ennek? A jól szervezett munkaverseny és a kitűnő szakemberekből állá munkásgárda. Közülük három sztahanovista lett: Bekő István rakodó brigádvezető, Kecskeméti Mihály üzemkarbantartó lakatos és Bagonya Pál brigádvezető.

t^hveller Sándor főgépész^ nek köszönhető, hogy a bonyolult gépek alig álltak műszaki hiba miatt. Ráadásul nagyrészt hulladékanyagok fel- használásával javították ki az elromlott alkatrészeket, mert az anyagtakarékossági mozgalom itt eleven valóság. Szinte hihetetlen szám.: 15.963 kilowattóra villamosenergiát takarítottak meg ésszerű munkaszervezéssel és csodaszámba menő éberséggel.

r*o^n