Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-02 / 27. szám

TERVEK és TÉNYEK

A kunszentmiklósi járási pártbizottság

munkájáról

Az a terv ér aranyat, amely a dolgozók cselekvőkész- ségére, széleskörű tettakaratára és a meglévő, de még kiaknázatlan helyi lehetőségekre épül. Sajnos, ez nem mondható el a kunszehtmiklósi járási párt- bizottság mezőgazdasági fejlesztési tervéről.

Amit határozatba foglaltak és meg kívánnak oldani, az elég tetemes részben nem a saját erejükre, a meglévő gazdag helyi lehetőségek kiaknázására épült, hanem sok benne a központi igény, állami támogatás és segítségvárás. Ez az oka annak is, hogy tervük megvalósítását már eleve korlátok közé szorították.

De vegyük a tényeket sorjába. A járás előrehaladása éppen azt igazolja, hogy ahol a járási pártbizottság helyesen épített saját helyi lehetőségeire, figye- iombevette a dolgozó parasztok megnövekedett termelési kedvét, olt értek el kimagasló, szép termelési eredményeket.

Manapság nem lehet anélkül beszémi a kunszentmiklósi járásról, hogy említést ne tennénk rizstermelést eredményeikről. Az elmúlt évek úttörő munkája, de különösen a tavalyi év termelési sikerei azt eredményezték, hogy jelenleg olyan nagy a rizstermelés iránti érdeklődés, ami magasan felette van a vezetők várakozásának: megközelítőleg 800 holdon fognak ebben az évben rizst termelni. Egyedül Kunpeszér község 40 holddal növeli rizsterületét. A Földművelésügyi Minisztériumba több rizstermelő csoportalakulási kérelmet küldtek a járásból. Emellett az egyéni gazdák egész sora lép fel rizstermelési igénnyel.

A kunszentmiklósi járás a statisztikai adatok szerint már 1954 novemberében elérte a juhállomány növelésének 1956- í'a előirányzott 28 ezer darabos tervét, arai szintén a dolgozó parasztok megnövekedett termelési kedvét bizonyítja. Ez a kimagasló számszerű növekedés azonban minőséget tekintve figyelmeztetés és kritika a járás pártós tanácsvezetői felé. Nem sokat tettek az állatállomány minőségének javílásáéirt. A járási juhállományból alig 2 százalék van törzskönyvezve. Emellett szembetűnő a gyapjúhozam alacsony volta is. Az 1954-re tervezett 4 kilogrammos nyírási átlag alig haladja meg a 3 és fél kilót.

Csak dicséretet érdemel az az igyekezet, amellyel a járási pártbizottság elősegíteni igyekszik a haltenyésztést. Egyedül Fülöpszállás 500 katasztrális holddal emeli még ebben az évben halastó-területét. Ugyancsak helyes és követendő gyakorlat, hogy az említett 500 holdas halastó mellett a járási pártbizottság javaslatára sertéshizlaldát helyeznek üzembe.

Számos termelési sikert lehet még az egyre javuló járási pártirányítás eredményének betudni. Folyamatban van például több jelentős nagyságú vizenyős máj- mételyes legelőterület lecsapo- lása, megtisztítása. Eredményes talajjavítási kísérletek folynak Kunszentmiklós, Szabadszállás környékén és több helyen. Em- lítésreméltó, hogy a járásban közel 570 katasztrális holdat fásítottak 2 millió facsemete elültetésével.

Mindezek az eredmények előremutatók és arra engednek következtetni, hogy a járási pártbizottság vezető és irányító tevékenységének nyomán már ebben az évben jelentős javulás várható. Mezőgazdaságfejlesztési tervük több fontos részének teljesítése viszont, nem látszik biztosítottnak, éppen ezért szót, s megkülönböztetett figyelmet igényel.

A kunszentmiklósi járás nem is olyan régen csaknem kizárólag állattenyésztő járás volt. Ez képezte fő jövedelmét, ebből élt a dolgozó parasztság többsége. A járás szikes talaja megművelésre kevésbé alkalmas, de hasznosítható terület az állattenyésztés takarmányellátásának szempontjából. Az állatállomány fejlődése azonban, kivéve a juhtenyésztést, igen alacsony. Hogy csak egy tényadatot említsünk: a szarvasmarhaáilomány közel 3 év alatt mindössze 784 darabbal emelkedett. Ennél is szembetűnőbb az, hogy 1954-ben mindössze 123 szarvasmarhát törzskönyveztek.

A járás adottsága különösen alkalmas pulykatenyésztésre szárnyas és víziszárnyas nevelésére. Ezt a lehetőséget a kun- szentmiklósi járás nem használta ki, s a járási pártbizottság is csak most kezdi szorgalmazni a nagyobb mennyiségű baromfitenyésztést.

A gabonahozam átlaga

1954-ben csökkent a járásoan, annak ellenére, hogy a pártbizottság mezőgazdaságfejlesztési

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a magyar sajtó napja alkalmából kitüntette sajtónk kiváló munkatársait

Koncsek László, a Győr-Sop- ron megyei Hírlap szerkesztője, Hartai László, a Magyar Rádióhivatal elnökhelyettese és Gádor Béla, a Ludas Matyi főszerkesztője a Munka Érdemrend;

György István, a Szabad Nép rovatvezetője, Árkus István, a Szabad Nép rovatvezetőhelyettese, Bányász Rezső, a Szabad Ifjúság rovatvezetője, Lőrinc? Jánosné, a? Esti Budapest munkatársa, Eck Gyula, a Szabad Föld olvasószerkesztője, Gyenes István, a Nők Lapja segédszerkesztője, Demeter Imre, a Művelt Nép felelős szerkesztője, Szántó Jenő, a Vasmegyc felelős szerkesztője, Baranyai György, a Pestmegyei Népújság felelős szerkesztője, Szécsén István, a Szabolcsmegyei Néplap felelős szerkesztője, Boda István, az Északmagyarország rovatvezetője, Markója Imre és Bodnár György, a Társadalmi Szemle rovatvezetője, özv. Földes Gézá- né, Gömörl1 Endre, a Magyar Iládióhivatal rovatvezetője, Victor János és Kalmárné Szél Júlia, a Magyar Rádióhivatal munkatársai, Korolovszki Lajos, a Magyar Távirati Iroda turnus- vezetője, Fazekas Márton, a

Kohó és Gépipari Minisztérium sajtótájékoztatási csoportvezetője, Kertész Róbert, a Béke és Szabadság segédszerkesztője, I’app Jenő, a Magyar Fotó munkatársa, Pelhő Tibor, a Magyar Nemzet rovatvezetője és Ülés Sándor, a Magyar Nemzet munkatársa a Szocialista Munkáért Érdemérem ;

Fónyi Gézáné, a Szabad Nép olvasószerkesztője, Bérezés

György, a Népszava munkatársa, Feikai Éva, a Szabad Ifjúság munkatársa, Bozsán Endre, az Esti Budapest munkatársa, Kelemen János, a Művelt Nép segédszerkesztője, Pintér Sándor és Rév Zoltánná, a Magyar Rádióhivatal munkatársai, Lovászi Ferenc, a Magyar Távirati Iroda rovatvezetője, Kerényi Irén, a Magyar Távirati Iroda munkatársa, Macsári Károly, a Hajóépítő szerkesztője és Hirsenler Gusztávné, a Cséve szerkesztője a Munka Érdemérem kitüntetést kapta.

A sajtó dolgozóinak adományozott kitüntetéseket kedden délben Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese adta ál az Országházban. (MTI)

tervében három éven belül két mázsás termésátlag növelést irányzott elő, ami egyébként nem lehetetlen követelmény. Az igaz, hogy a kedvezőtlen időjárásnak nagy szerepe volt a termésátlag csökkenésében, de hiba, hogy a járási pártbizottság súllyal ebben az objektív tényezőben látja a csökkenés 'lkát. Az istállótrágyakezelésröl, a földek termőerejének növeléséről, a helyes agrotechnikai eljárások alkalmazásáról viszont kevesebbet beszélnek. - •

A pártbizottság mezőgazdaságfejlesztési tervébe nem vette bele érdemlegesen a termelőszövetkezetek megszilárdítását. Többek között ennek tudható be, hogy bár a járás termelőcsoportjainak állóvagyona több, mint 4 és félmillió forinttal növekedett, mégsem példázták eléggé az évvégi zárszámadáskor a nagyüzemi termelés fölényét, — kivéve a rizstermelő-csoportokat és egykét jó tsz-t. Pedig a termelőcsoportok megerősítését, növelését a járás vezetői, de minden kommunista közügyévé kell tenni.

Eredményeik mellett a felsorolt és sáiyos hibák azt bizonyítják, hogy a járási pártbizottság nem fejtett ki különösebb propagandát terve végrehajtása érdekében, pedig ez szükséges lett volna, mert attól még, nogy a terv megszületett, nem lesz végrehajtva. Az új mezőgazda- sági évben a járási pártbizottságnak kétségtelenül u termés, honám emelése és az állattenyésztés fejlesztése kell, hogy fó feladata legyen. Ezek elérésének alapvető feltétele pedig részint a falusi pártszervezetek megerősítése, a pártpolitikai nevelőmunka megjavítása, részint pedig annak megértése, hogy a tervek végrehajtásának rendszeres segítése és ellenőrzése nem kampányszerű, hanem mindennapos pártfeladat. Sándor

Az MKP négy illegális nyomdáiénak helyét emléktáblával jelölték meg

A magyar sajtó napja alkalmából emléktáblával jelölték meg Budapesten a Kommunisták Magyarországi Pártja négy egykori illegális nyomdájának helyét. Az emléktáblákat kedden leplezték le bensőséges ünnepségeken, amelyeken nagy számmal voltak jelen a munkásmozgalom régi harcosai, a magyar sajtó munkásai. Emléktáblát helyeztek el az Ilosvai-Se.ymes utca 50, a Ráday út 53, a Beze- rédi út 4. és az Orczy út 42. sz. háznál.

NEMZETKÖZI

is*.

A Távol-Keleten

Valóban megdöbbentő volt az az üzenet, amelyet Eisenhower amerikai elnök intézett az amerikai kongresszushoz az elmúlt napokban, 1'cltéve a koronát a Kínai Népköztársaság ellen indított amerikai uszítóhadjáratra.

A hadjárat célja: fegyveres intervenció kiprovokálása a Kínai Népköztársaság ellen.

A módszer: »engedékenység«, »békevágy«, »béketörekvés« hangoztatása. Az amerikai politika most, csodálatos logikai bukfencekkel ismét a békeangyal szerepében tetszeleg s háborús céljainak elérésére ismét az Egyesült Nemzetek Szervezetét akarja felhasználni.

Január közepén dullesi, majd ciscnhowcri bejelentések hangzottak cl, hogy felkérik az ENSZ-t »hozza létre és ellenőrizze a fegyverszünetet a for- mózai szorosban«. Eisenhower pedig emlékezetes kongresszusi üzenetében felhatalmazást kért arra; hogy »szükség esetén« amerikai csapatokat vethessen be »Eormóza megvédése« céljából.

A történelemben és a földrajzban csak némileg is járatos olvasóban nyilvánvalóan felmerül néhány kérdés: kik között van szükség fegyverszünetre a tajvani szorosban? Kik ellen akarják felhasználni az amerikai csapatokat, állítólag »védelmi« céllal?

A válasz furcsán hangzik; egyrészt az ENSZ-nek kényszerítenie kellene a Kínai Népköz- társaságot, hogy kössön »fegyverszünetet« a kínai szárazföldről már kiseprűzött Csang Kaj- sek bandával és ezzel önként mondjon le Tajvanról és a Penghu (Pescadores) szigetekről, — másrészt az amerikai haderőnek kellene »megvédenie« Tajvant és a Penghu ősi kínai szigeteket a — kínai felszabadító néphadsereggel szemben.

Világos, hogy itt mindkét esetben tisztán és kizárólag kínai ügyről, a Kínai Népköztársaság belső ügyéről van szó, amihez sem az amerikai imperializmusnak, sem az ENSZ-nek semmi köze sincs. Az ENSZ alapokmánya kifejezetten kimondja, hogy az alapokmány .. .»semmiféle rendelkezése nem jogosítja fel az Egyesült Nemzeteket arra, hogy olyan ügyekbe avatkozzanak, amelyek lényegileg valamely állam belső jogalkotásának körébe tartoznak és nem kívánja meg a tagoktól azt sem, hogy az ilyen ügyeket ennek az alapokmánynak megfelelő rendezés alá bocsássák.«

Az amerikai imperialisták persze igen hajlamosak arra, hogy az »igazság« és a »jog« szavakat

úgy értelmezzék, ahogy az nekik hasznos, vagy kívánatos. A New York-i lapok már a fegyverszüneti felhívás alkalmával leplezetlenül arról írtak, hogy »a szabad nemzeteknek« — értsd: a nyugati imperialistáknak — támogatniok kell »a Forinóza védelmére irányuló amerikai politikát«. — S ezzel meghúzták egy ENSZ zászlaja mögé bújó újabb amerikai intervenció körvonalait. Ezt csak kiegészítette és még határozottabban aláhúzta Eisenhower kongresszusi üzenete. Spt, hogy a csalfa kép teljes legyen, az ENSZ előtt is le szeretnének játszani egy amerikai ízű színjátékot, amelyre még a Kínai Népköztársaságot is »hajlandók meghívni«. E »roppant demokratikus« kezdeményezés mögött azonban valami más húzódik meg. Az amerikai urak nem kevesebbet kívánnak, mint azt, hogy a Kínai Népköztársaság képviselője tépett ruhában, fejére hamut szórva és bocsánatért csengve jelenjék meg előttük...

Az amerikai sajtó és a nju- gati diplomácia most majdnem a nyakáttöri abbeli igyekezetében, hogy ezt a minden józanságot nélkülöző tervet »béketórck- vésként« állítsa be.

Csodálatos l'eledékenység! Pedig az 1943-as kairói nyilatkozatot éppen az Egyesült Államok, az angolok és Csang Kaj- sek személyesen írta alá, úgy rendelkezve, hogy »Formózát és Pescadores szigeteket de facto visszaadja Kínának.« Visszaadni

— legjobb tudomásunk szerint

— csak azt lehet, ami már előzetesen az illető tulajdonában volt. A kínai népnek pedig történelmi jussa, hogy ősi területeit magáénak mondhassa.

Az amerikai »béketörekvés« tarthatatlanságát még szövetségesének, Angliának a sajtója is világosan látja, és nem éppen hízelgőn kommentálja. A »The Times« például »ostobaság«-na k nevezte, a Manchester Guardian pedig világosan »baklövésnek« minősítette.

A legméltóbb választ e provokatív próbálkozásokra az Egyesült Államok a lcghivatottabb- tól, a Kínai Népköztársaságtól, abban a nyilatkozatban kapta meg, amelyet Csou En-laj külügyminiszter tett. »A kínai népnek — mondotta —1 Kína szuve- rénitása és területi sérthetetlensége, Kína biztonsága és a távolkeleti béke védelme érdekében fel kell szabadítania Tajvant. Az Egyesült Államoknak pedig meg kell szüntetnie a Kína bclügyci- be való beavatkozást és ki kell vonnia fegyveres erőit Tajvanról és a tajvani tengerszorosból.«

EZ

TÖRTÉNT A NAGYVILÁGBAN

Január 31-én New Yorkban az ENSZ székhazában megkezdte a Biztonsági Tanács a tajvani-kérdés tárgyalását. A. A. szo- baijev, a Szovjetunió képviselője a napirendi vitában a többi között mondotta; kormánya nevében javaslatot terjesztett elő és indítványozta, hogy tűzzek a Biztonsági Tanács napirendjére »az Egyesült Államoknak a Kínai Népköztársaság ellen Tajvan sziget és más kínai szigetek térségében elkövetett agresszív cselekményei« kérdést. Ugyanakkor javasolta, hogy ezt a sürgős és fontos kérdést tárgyalja meg a Biztonsági Tanács. Azért terjesztette ciö ezt a javaslatot, mert Tajvan és Penghu és a Kínai Népköztársaságból tartozó más szigetek térségében az Amerikai Egyesült Államok agresszív cselekményeinek következtében közvetlen veszély be került a nemzetközi béke, és felmerült egy újabb háború kirobbanásának veszélye. A. A. Szoboljev a továbbiakban megindokolta előterjesztésének okait. Rámutatott arra, hogy az USA különböző cimen próbálja álcázni a Kínai Népköztársaság ellen

irányuló agresszív cselekményeit. Hangoztatta, hogy az ENSZ alapokmányainak megsértésével az USA durván beavatkozott egy szuverén állam belső ügyeibe. Az Egyesült Államok fegyveres erőinek cselekményei megakadályozták a kínai népet Tajvan felszabadulásában és abban, hogy érvényesítse c szigettel kapcsolatos szuverén, elidegeníthetetlen jogait.

*

Londonban hivatalos Közleményt adtak ki a brit nemzetközösség miniszterelnökei értekezletének első napjáról. A Közlemény szegint a brit nemzet- közösség miniszterelnökei megkezdték a nemzetközi helyzet általános megvitatását. A vita, amelyet az Egyesült Királyság külügyminisztere nyitott meg. elsősorban a távol-keleti helyzetre összpontosult. A brit nemzetközösség miniszterelnökeinek a nemzetközi helyzettel kapcsolatos vitáját a keddi ülésen folytattak.

•

A karlsruhei úgynevezett alkotmánybíróság előtt hétfőn este

heves tüntetésre került sor. A Nyugat-Németország különböző iparvárosaiból érkezett munkás- küídötíségck a rendőrkordont áttörve a bíróság épülete elé vonultak és erélyesen követelték a Német Kommunista. Párt ellen indított terrorper végleges megszüntetését.

*

A francia nemzetgyűlés leszavazta Mendes-Francc kormányai. Negyvennyolc órával a Francia-Észak- Afrikával foglalkozó nagy vita előtt a francia nemzetgyűlés 325 szavazattal 286 ellenében leszavazta a Mendes- Frunce kormányt. A szavazás során a kormány nem vetette fel u bizalmi kérdést és így nem kényszerült lemondásra, jóllehet helyzete — parlamenti megfigyelők szerint — erősen megingott. A nemzetgyűlésen több polgári ellenzéki képviselő élesen támadta a francia kotrmány- nak a rádióval összefüggő politikáját. A kormány, minthogy a költségvetés egészét nem szavazták meg- az elért időpontig, kénytelen volt a hóvégi kifizetések eszközléséire egyhavi ideiglenes pgUiiUdt kérni.