Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-12 / 36. szám

Á tavaszi munka előtt Felsőszentivánon A TAVASZI készülődésről beszélgetünk Zay Sándorral, a felsőszentiváni Vörös Csillag Termelőszövetkezet brigádvezs- tőjével. — Felkészültünk a tavaszi munkákra brigádommal, — mondja — 570 hold a terüle­tünk, amelyet három munka­csapat között osztottam fel. A területeket egyénekre is felbon­tottuk, az idősebbeknek keve­sebb jutott, a fiatalabbak és azok, akik hozzátartozóikat is bevonják a munkába, többet kaptak. Ezt a tavalyi tapaszta­latok alapján rendeztük így. Vetésre készen, kitisztítva, zsá­kokban van a vetőmag. A VÖRÖS OKTÓBERBEN Pankov its József brigádvezető füzetébe azt írja éppen, hogy 64 hold trágyázásával végeztek a tavaszi szántás alá. 34 holddal többet trágyáztak le, mint az elmúlt évben. A júniusi pártha­Béke-est Kecskeméten a IV. kerületben Az elmúlt napokban tartotta béhcküldött választó gyűlését Kecs­kemét IV. kerületének lakQsSága.. A béke-esten Ilánber Ernő ctinon- clolta, hogy a békéid- bor népei erejűknek teljes tudatában van­nak és mégis felelős­segei éreznek a világ minden becsületes dol­gozójának sorsáért. Ez­ért követelik, a nem­zetközi életben fenn­álló vitás kérdéseket tárgyaláson oldják meg. Hcgcdfls László hoz­zászólásában arról be­szélt, hogy a kapita­lista termelési rend törvényszerűsége a há­ború. Nekünk tisztán kell látni az igazságos és a hódító háború kérdésében. Nekünk az a feladatunk, hogy Tiëlÿldtljünk a munka- pádnál és szabad éle­tünket minden esetle­ges támadás ellen megvédelmezzük, A kapitalista országok­ban is vannak szabad­ság ravág y ö bntbcrck, akik nem fognak fegy­vert szabadságban, bé­kében élő népek ellen. Csordás Lajosné ar­ra kéri à jelenlévőkét, hogy egységesen, bát­rán, elszántan vegye­nek részt a békemoz- tf álomban, hogy a Há­borúra Szomjas agrcSz- szórókat megállásra kény szárítsuk. Egysé­gesen követeljük a tö­megpusztító fegyverek betiltását. l ölfimíí vessaövetkezeti dolgozók a népért A földműveSszövetkezeti kereskedelmünk dolgozói egyre na­gyobb lelkiismeretességgel és odaadással gondoskodnak a falu jobb áruellátásáról. A kiskunfélegyházi járásban meg kell említeni Hegedűs An­talt, a kiskunmájsái földművesszövetkezet 4-es számú boltjának vezetőjét. A bolt a falutól 9 ’kilóméterre van, a kígyőspusztai homokbuckák között. Amikor Hegedűs Antal 1952-ben átvette a bolt vezetését, a raktárkészlet mindössze 6000 forint Volt, A boltban csak a leg­szükségesebb vegyesipari cikk volt kapható. Ma már edény, kapa, veder, teJctil- és rövidáru is van. Nem kell mindenegyes nagyobb darabért, cipőért, ruhaneműért 9 kilómétert megtenni. A dolgo­zók szeretnek Is eljárni a »kis« boltba, melynek raktárkészlete már 80.000 forint. Hegedűs boltvezető az elmúlt év utolsó negyedéves tervét 125 százalékra teljesítette. A felszabadulási versenyből eem akar ki­maradni, ezért vállalta, hogy ez év első negyedévi felemelt ter­vét 120 százalékra teljesiti. Hunyadi Imre levelező, Kiskunfélegyháza. Még több baromfit, sertést nevel az idén szabadpiaci értékesítésre bácsbokodi Vörös Csillag Termelőszövetkezet A TÉL FOL, Y AM AN a bäcs­bokcfdi Vörös Csillag Termelő- szövetkezet tagjai sokat bőszei­tek arról, hogyan teszik az idén még jövedelmezőbbe gazdasagu­kat. Égy alkalommal példám szóba került, hogy a kender mi­lyen jó jövedelmet jelentett mindig a csoportnak. El is ha­tározták, hogy az eddigi 20 hold­dal szemben 40 holdat vetnek az idén, Szintén a télen született meg a baromfi, köztük a vizi- száfnyas tenyésztés ötlete is. — Már hozzá is készültek egy ba­romi ineveiő saját erőből ( való felépítéséhez. Öt holdon kizáró­lag baromfiaknak való takar­mányt termeinek majd, és nem kevesebb, mint 2000 aprójószá­got nevelnek fel. Sör kerül ar­ra is, hogy a földjeiken átha­ladó Kígyós-csatorna vizét cél­szerűen felhasználják. Megkez­dik a víziszárnyasok tenyészté­sét és nem kevesebb, mint 300 Ubái és 360 pulykát akarnak felnevelni. Úgy számítják, Hogy expoftszáililás céljára is adnak át a pulykákból. A CSOPORT. TAGJAI eddig is nagy gondot fordítottak a sertésállomány gondozására, fej­lesztésére. Berksir és Cornwall sertéstörzsük szaporulatának ér­tékesítéséből már tavaly is szép összeghez jutottak. Az idén Két­szeri fialtatással olyan szaporu­latot érnek el, hogy a beadás teljesítése után még el tudnak adni 15 hízottsertést, 744 darab süldőt és választási malacot. Az év elejt 253 darabból álló sül- dőállományt pedig év végére 302 darabra szaporítják. trágyázzák. A munka most is folyamatban van, hogy mire a vetések ideje elérkezik, elvégez­hessék. tárózat óta 327 hold félén vé­geztek trágyázást. A termelőszövetkezetben ép­pen a Vetőburgonyát válogatják, mikor kidtjárunk. A brigádve­zető füzetében szerepeinek azoknak a tagoknak nevei, akik családtagjaikat is bevonják majd a munkába. — Úgy terveztük, hogy a csa­ládtagok a munka megindulásá­nak pillanatától kézdvó vélünk dolgoznak. MIKÖZBEN a brigádvezetőve! beszélgetünk, az egyik sarokba csoport verődik Mamusics Adóm körül. Tegnap érkezett haza Ba- latonfüredről, ahol üdült. Él­ményeiről beszél, mindenki nagy érdeklődéssel hallgatja. FELKERESTÜK a községi népfront-bizottság elnökét is és megkérdeztük tőle, hogyan ké­szül a község a tavaszi mun­kákra. —- Az idén nagyobb területen termesztünk a községben takar­mánygabonát, főként azért, mert növeljük az állatállományt. Is­meretterjesztő előadásokat szer­veztünk ennek érdekében. Csib- ri Péter agronómus és Vuity Ist­ván, a törzsállattenyésztő állo­más körzeti ellenőre több elő­adást tartott már. Egy-egy elő­adásnak több, mint 100 hallga­tója is volt. Mozgalmat indítot­tunk u legelő rehdtifchozására is. Az a tervünk, hogy 1100 fát ül­tetünk majd el, társadalmi mun­kával. MÉG TÉLIES az idő, de már az egész községben készülnek a tavaszra. ________ F elszabadulási verseny Madarason A felszabadulási versenyt Ma­darason a Dózsa Termelőszövet­kezet indította meg. A termelő­szövetkezet tagsága a többi kö­zött vállalta, hogy március hó 15-ig az összes kalászosvetést fejtrágyázzák, a hónap végéig kinyitják cs megmetszik a sző­lőt. Április 4-ig 30 hízóval tel­jesítik ezévi sertésbeadásukat. A tehenészetben a fejési átlagot D-röl 11 literre emelik. A ser­tések és a szabadon beadott tej árából hamarosan 5 forint elő­leget osztanak munkaegységen­ként. Az egyénileg dolgozó parasz­tok közül is többen tették Vál­lalást. KOVáCs József április 4-ig rendezi félévi adótartozását, Ju­hász József pedig már be Is adta erre az évre a liizottsertést. Á NAGY UTÓ Megalakult a Kecskeméti Katona József Társaság Ünnepi érzéstől áthatott tömeg zsúfolásig megtöltötte csütör- lökön este a Városi Tanács dísztermét. írók, irodalmárok, iroda­lompártolók gyűltek össze, hogy résztvegyének a Katona József Társaság alakuló ünnepi ülésén. Veres Péter Kossuth-dijas író mélyenszántó gondolatai bele- itták magukat a részvevők színébe-léikébe. Megvilágították az utat, megmutatták azokat az eszmei célkitűzéseket, amelyek te társaság elindulását és továbbhaladását, célratörését blztositják. Verés Péter első és legfontosabb feladatként jelölté meg <v társaság részére, hogy ismerje meg a népet, a nép lelkét, a nép ügyét. Ez az első lépés. Ez adja az erőt, a lendületet à továbbiak­hoz. — Szavai reflektorfényként világították belé Kéeskémét vá­ros és környéke múltjába, kiemelve abból a holadó gondolatok, a haladó hagyományok javarészét. S ézek felkutatását, ápolását, terjesztését is feladatként állította a társaság elé. Áz ünnepi est szónoka Katona Józsefnek is halhatatlan em­léket emelt. Bánk bún szerzőjét a világirodalom legnagyobb tra­gédia írójával, Sliakespeárévál tette egyenlővé. Hiszen a Katona- korabeli magyar parasztság tragikus sorsát Katona tudta igazán megmutatni, Tiborc alakjában. Ezért nevezhetjük méltán mi ma­gyarok Katoná Józsefet a magyar irodalom Shákéspearének. Veres Péter szavai mély gyökereket eresztették a társaság és az ünneplő közönség lelkében. Van hát hivatása és létjogosult­sága a társaságnak, van kiért és miért áldozatokat hbziil. Veres Péter szopat uián Tóth hászló, à Katona Jósséf Tár­saság elnöke tartotta meg székfoglaló beszédét, amelybéh össze­foglalta a társaság célkitűzéseit és jövőbéli munkáját. Hangsú­lyozta.: a társaság jövőbeli feladatának tekinti, hogy művészi színvonalon mutassa meg a szocializmus eszméjének igazságossá­gát, szépségét és ábrázolja napjaink hőseiben az éléi teljés gaz­dagságát. Elindult hát a nagy úton a Katona József Társaság, Ez az út a tettek világába vezet, amelyen a. Piai idők felada­taival talákozik, s ezeket a feladatokat népünk alkotómunkája, hazaszeretete állította. küldte elé. őtjij kdltmei ult a kiskunhalasi gimnáziumban NEHÉZ Kiválasztani a szerep-» lök közül a legjobbakat, mert a siker az égés» szülj átszó-egy üt* tes közös érdeme volt. A szél* ielbélelt világfi: báró Kényesye szerepében Nyitfay György" nyújtott ügyes alakítást, ugyan-» ezt lehet elmondani Baksa De-* zső Lomhái inspektoráról. Ken-* geteg tapsot kapott a Mokánv" földesúr szerepében különösem kitűnő Dudás Elemér. Nagyon tetszett Varga Erzsi, Göb Mar-* git, Weibl Mária és GlóSZ Klárj és igen rokonszenves Vőlt Muráé nyi László gróf Eélcmirje. A GIMNÁZIUM színjátszóit hamarosan viszontlátjuk a járóé si kult úrház színpadán, Sőt nr-» hány községbe is el akarja I«» vinni a darabot, — reméljük éaű kívánjuk, hogy hasonló sikeré réi. A KISKUNHALASI Állami Szllády Áron Általános Gimná­zium IV. évfolyama az _ iskola hagyományainak felújítása so­rán a napokban diákbálat ren­dezett. A színjátszó csoport Kis­faludy Károly kacagtató vígjá­tékát: a Csalódások-at adta elő. Több-hónapos, komoly készülés minden elismerést megérdemlő eredménye volt ez az előadás, amely a zsúfolt díszterem kö­zönsége előtt forró, jogos sikert aratott. ÜGYES ÉS IlAl.AS választás volt maga a darab: ez a szelle­mes, ferdulatos, kacagtató bo­nyodalmakkal teli vígjáték. S ezt a darabot azok a fiatal fiúk és lányok vitték színre, akik a komoly tanulás, az érettségire való készülés mellett szakítottak időt lelkesen a próbákra. aaaaaaaaesiiiaKBiaaaaaiaaiacu^gaaaaaaaaaaaaMaaaRgaaaaa^WiiaBacavaaaiaaiiaaaa'iiaiaaáMaaMaiiaaaiiraaiiSaMaaaaSaiiliiMfaaeilsiinHMisii**» AZ Állatállomány számszerű fejlesztésével párhu­zamosán nagy gondot fordítanak a takarmány te emésztésre is. A takarmány te «nő- terület nagyré­tét — 133 holdat «- az idén i«s­ED VÉS, mosolygósarcú —ember Molnár Péter, a kerekegyházi népfront-bizottság elnöke. Ahogy beszél, hol az egyik, hol a másik szemével ka- csiht hamiskásan. Fürke, élénk­mozgású, mintha nem is ötvenöt esztendő nyomná a vállát. A község Peti bácsija, mert így szólítja őt az egész falu, az­zal kezdi beszélgetésünket, fé­lig skeréhyén, félig tréfásan: — egy szót se írjanak rólam, nem érdekes aZ, amit- én csinálok. Ha megengedi, kétíves Molnár Péter, nem teszek eleget elmek a tréfás szabadkoZásnak, és írok önről. Leliet, hogy nem tüdőm eléggé szavakba önteni azt a szeretetek amellyel Ont körülveszik a község dolgozó parasztjai, hiszen egy ilyen rö­vid írás nem is elegendő erre. Úgy gondolom azonban, Hogy ha csak kurtán is, de írnom keli arról a hasznos és harcos mun­káról, amit végez. Kerekegyházának dicső múlt­ja van a gyümölcstermelésben. A százéves község első telepesei már ültettek gyümölcsfákat es szőlőt a sívó homokon. A gyü­mölcsfa és általában a fa sZere- tete, benne él minden kerek- egyházi emberben kicsitől a na­gyig. A község határát félkör alakban erdővel telepítették be, hegy megvédjék a szelektől, amely messzire elvinné a homo­kot. Jelentős szőlő- és gyümölcs­kultúra alakult ki az évszázad folyamán a községben és a fel- szabadulás előtt Vágonszámra szállítottak gyümölcsöt, szőlőt, főként almát és barackot ex­portra. — Aranyalma termett itt, vagy FÁRADHATATLAN EMBER lia nem is, aranyat ért a rozma­ring és a jonathán, — mondja Molnár Péter. Bizony, 40—50.000 forint jö­vedelme van jelenleg is egy hold jólkezelt gyümölcsösről a gazdá­nak. Böndör József, Pencz Im­re, Gyuris János és a község többi neves gyümölcstermelői, már évek óta bizonyítják, hogy érdemes szőlőt és gyümölcsöst termelni Kerekegyháza homok­ján. /I SOK EGYÉB feladat r * mellett a szőlő- és gyü­mölcstermelés régi hírnevének visszaszerzéséért küzd, harcol a' kerekegyház! népfront-bizottság, élén Molnár Péterrel. Fáradha­tatlanul, hétköznap és vasárnap, ahogy az ideje engedi, járja a tunyákat és gyakorlatban mu­latja be a szőlő- és gyümölcs- termelési tanfolyam hallgatói­nak, de másoknak is, a termelő­szövetkezeti tagoknak és egyéni parasztoknak egyaránt, hogyan kell ápolni a gyümölcsfákat. Nem szabad megfeledkezni ar­ról, hogy Molnár Péter már 37 éve tanítja a kerekegyház! fia­tal nemzedéket a betűvetésre, jelenleg számtanra. A keze alól kikerült növendékek a középis­kolákban is jól megállják he­lyüket. Meséli, hogy a község lakosságának több, mint fele nála járt iskolába. A tanítói foglalkozás, a gyere­kek melleit, a gyümölcsfákat szereti legjobban, A foglalkozá­sa mellett szenvedélyévé vált ez is. — Nem volt könnyű doiog ez a tanfolyam — mondja és ka­csint egyet a jobbszemével — de az. öreg deres megcsinálta. (Önmagát hívja így, kicsit ke­serű humorral, mintegy jelezve, hogy az icíö elhaladt felette és bizony, már ezüstödik a halán­téka.) <— Először alig 10—15 hallga­tó jelent meg. Most pedig nezze meg — mulatja a jelentését — hogy a legutóbbi előadáson 7ö-art jelentek meg és 18-an szóltak hozzá. A tárgy: ö meggy és cseresznyefa koronaalakításá­nak módjai, rajzzal szemlél­tetve. 1Ù LT EZ VALÓBAN fingj’ haladás. Ezért azonban keményen harcolni kellett. .Jár­ta u tanyákat, sokat beszélt a gazdákkal, míg sikerült fel Kel­ten i az érdeklődést. — Arra törekedünk — foly­tatja —, hogy a tájjellegneK megfelelő, főként jonathán és rozmaring almát termesszünk. Ennek múltja van. A gazdák hajlandóságot is mutatnak erre. Hiszen így a gondozás is egyön­tetű, a szállítás is könnyebb. Mi a gyerekekkel gyűjtöttünk al­mamagot. öt és fél kiló magunk van már. Egy holdon létesítünk gyümölcsöst és szülógy ökereztelő iskolát. Itt tanulják majd a ke­rekegyház! gyerekek, hogyan kell szakszérüen kezelni a sző­lőt és á gyümölcsös!. A községben ezenkívül még '.élesítenek öt holdon gyümölcs­faiskolát ss háiűih holdon szőlő­gyökereztető iskolát. Az élőké* szító munkaiatok már fólya* inaiban vannak. Arról érdeklődök, hogy vatt-o- oiyan eset, »mikor egyesek lébe-, csülik a szaktudást és nem fo-* gadják meg a tanácsát? Csak legyint. — Bizony, ilyen ember még. akad. De nem érdemes érről beszélni. Előbb-uióbb mindegyik, rájön, hogy nines igaza. Szak«! szerű, lelkiismeretes kezelésnél* kül nem lehet gyümölcsöt és szőlőt termelni. Sok gazda pa­naszkodik a mi községünkben is, hogy ő hiába ápolja a gyü­mölcsfáit, ha a szomszédja elha­nyagolja, A községi tanács és a népfront-bizottság ezért mce- szervezi, hogy minden gyümöl­csösben végrehajtsák a gyü­mölcsfák téli ápolását. /f/oLNÁR PÉTER és a nép- ” front munkája nyomán egyre több gazda kap kedvet a szőlő- és gyümölcstelepítéshez. Természetesen ehhez hozzájárul a sok kedvezmény is. Tavaly még nem volt senki, aki gyümölcsöst akart telepíteni, az idén már két és fél holdra van jelentke­ző, ugyanakkor 15 hold szőlő te­lepítésére is. Tavaly december 31-ig 35 hold szőlő telepítését jelentették be a kerekegybázi gazdák. Érdemes tehát írni erről a fá­radhatatlan munkából, amit Molnár Péter végez. Most, sem sokáig tudok vele beszélgetni, mert ótára siet, délután pedig megy Ki az Előre Termelőszö­vetkezetbe, ahol a szakszerű téli faápolásról beszélget a tagok­kal. K. S;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents