Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-11 / 35. szám

Al M0PBATCSKI5KUNMCGYEI PARTBIZOrrSAGANAK LAPJA x. Évfolyam, 35. szám Ára SO fillér 1955 február 11. péntek Erősödik békemozgalmunk O t esztendővel ezelőtt a mi népünk már egy ízben — mint most ezekben a napokban — egyre gyülekező aláírásaival állott mellé a békeharcosok százmillióinak, akkor, amikor a béke megvédésének szándéka, soha nem látott erővel vonta egy tá­borba a világ minden táján az emberiség jobbik részét. Akkor sokan kérdezték tájékozatlanul, kétkedve; — mit tehetek én, aki csak egyetlen ember vagyok a sokszázmillió között — a béke érdekében? Van-e valami jelentősége az én aláírásomnak és gyenge tiltakozó szavamnak? A történelem azóta választ adott erre a kérdésre. Ez a válasz, amely az egyre erősödő békemozga- lom világméretű hatásának növekedésében jelentkezett, és a nem­zetközi élet porondján már nem egyszer jobb belátásra bírta, vagy meghátrálásra kényszerítette az új háború előkészítőinek hadát. Öt évvel ezelőtt aláírtuk az ívet és az a félmilliárd aláírás, amely rövid idő alatt megszületett, 1950-ben és 1951-ben megállította Truman kezét, amikor egy hadparancs aláírásáról lett volna szó, amely elrendeli Korea szabadságáért harcoló népére atombombák ledobását. Az első békealáírási kampány sikere tehát halhatatlan bizonyítéka a tömegek történelemformáló erejének, a békét akaró százmilliók szilárdságának. Most, újabb békealáírásgyüjtési kampány indult. Kilencszáz­millió ember újból kezébe veszi a tollat, hogy erélyes kézvonássa'l bizonyítsa elszántságát, erejét és tiltakozását. Tiltakozását min­den ellen, ami egy új háború előkészítését jelenti, amely halált- hozó tömegpusztító fegyverek, csatarepülőgépekről hulló atom- és hidrogénbombák robbanását készíti elő. És a békemozgalom egyre erősödő áramlata a mi népünk életét is jelentős tényezőjévé avatta, azokat az eleinte lassan formálódó társadalmi szervezete­ket, melyeket a békeharcosok elhatározása, a történelmi szükség hozott életre. Békebizottságaink, melyek ma már városokban, fal­vakban, háztömbökben, tanyákon, megyénk kisebb és nagyobb településein mindenhol megtalálhatók, most újabb nagy erőfeszí­tések közben, a tömegek békevágyának, békemozgalmának szer­vezése közben erősödnek, növekednek és fejlődnek. A béke- aiáírásgyüjtés nagyszerű feladata, tehát jó kezekbe van letéve. M egyénkben is egyre egészségesebb kezdeményezések jelzik ezeknek a bizottságoknak a munkáját, életrevalóságát. Sokhelyütt olyan dolgozók kerültek éltető közelségbe a társada­lom lüktető, mindennapi életével a békebizottságokban végzett munka közben, akik eddig tartózkodóan visszavonultak. Falusi tanítók, pexasztemberek, családanyák, lelkes fiatalok százai, ezrei vesznek részt megyeszerte a békebizottságok munkájában. A ka­locsai járásban például nincs olyan tanyai település, — úgyne­vezett szállás —, ahol ne működnének a békebizottságok. Egyre növekvő érdeklődéssel kísérik figyelemmel a tanyai dolgozók a nemzetközi élet eseményeit, kérdéseket, problémákat vetnek fel és a békeharcosoktól, a békebizottságoktól várnak választ. Kalo­csán a megnövekedett érdeklődés, a megerősödött békemozgaloro ezervezeti szükségszerűsége azt a megoldást kívánta, hogy utcán­ként létesítsenek békebizottságokat és minél több békebeszélge­tést rendezzenek.' A békebizottságoknak azonban ahhoz, hogy a legutóbbi felhívás történelmi feladatának eleget tehessenek, még nagyobb léptekkel kell előrehaladniok. Sokhelyütt az aláírásgyűj­tés közben a türelmes, jószándékú magyarázat helyett, szinte szótlanul rakják a meglátogatott családok asztalára az aláírásra .váró bákeíveket. Belefojtják a kérdéseket az aláírókba, nem válaszolták a kétségekre. Vannak békealáírást gyűjtők, akik túl­buzgóságukban naponként 40—50 aláírást is összegyűjtenek, ahe­lyett, hogy bőséges és minden érdelődést kielégítő magyarázatot adnának, ahelyett, hogy megvilágítanák minden meglátogatott családban aa 'mperialista politika igazi arcát és ismertetnék a béketábor százmillióinak eredményeit. A külpolitikai helyzet megmagyarázása, az aláírások jelentőségének tudatosítása terén, tehát még vannak kívánni valók. Nem kevéssé jelentkeznek békemozgalmunk gyengeségei a | hazafias nevelés szempontjából is. Ezen a téren különösen sok feladat vár falusi pedagógusainkra, akik gyermekeink hazafias nevelése mellett, erős segítő társaivá kell válniok a békebizott­ságoknak, a pártszervezeteknek, a falusi tanácsoknak. Ifjúságunk hősies, hazafias szellemben való nevelésének ügye és a békemoz­galom nevelési célkitűzései, testvérek. Egyik a másik nélkül nem képzelhető el. I íja Ehrenburg, a Béke-Világtanács irodájának legutóbbi ülésén azt mondotta: »A nemzetközi békemozgalom döntő hónapok előtt áll." Ezek a döntő hónapok erősítsék meg valóban megyénk békemozgalmát is. Legyenek jó szervezői békebizottsá­gaink megyénk minden hű fia tiltakozásának, a kardcsörtető po­litikusok mesterkedései, az atomháború megszállottjainak aljas tervei ellen, a világbéke megőrzése érdekében, Dolgozó parasztjaink felkészülnek a tavaszi munkára. Szerárut és kisgépeket vásárolnak a Kecskeméti Vas- és Edényboltban. A Szovjet Szocialista Köztár sasiig ok Szövetsége Legfelső Tanácsának felhívása a világ népeihez és parlamentjeihez MOSZKVA, febr. 9. (TASZSZ) A Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetségének Legfelső Tanácsa az alábbi felhívást in­tézte a világ népeihez és parla­mentjeihez; A Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetségének Legfelső Tanácsa kötelességének tartja felhívni valamennyi állam né­peinek és parlamentjeinek fi­gyelmet az Európában, Ázsiá­ban, valamint a világ más kör­zeteiben kialakuló helyzetre, amely sok tekintetben fokozza a nemzetközi feszültséget és a né­pek biztonságát fenyegető ve­szélyt. Európában egyes államok ka­tonai csoportosulásai alakulnak. Ezek más európai államok ellen irányulnak. A német militariz- mus helyreállításának veszélyes politikáját folytatják, pedig a német milHarizmus nemrégiben a népeknek mérhetetlen nyomo­rúságot hozó világháborút rob­bantott ki. Keletkezőben van az a veszély, hogy Európa új háború színteré­vé lehet. Az ilyen háború elke­rülhetetlenül új világháborúvá válnék. Az ázsiai és távol-keleti hely­zet szintén feltétlenül l'clkelii a béke sorsáért érzett aggodalmat. Minden nép kötelessége, hogy ott is megakadályozza a hábo­rút, megoltalmazza Ázsia népei­nek nemzeti jogait, függetlensé­güket és szuverénitásukat. Tovább folyik a fegyverkezési hajsza és a katonai támaszpon­tok létesítése idegen területeken, ami a háborús tömbök alakítá­sának politikáját kíséri. Ez fo­kozza az államok közti feszült­séget. Eltitkolva a népek elöl, atom­háborút készítenek elő. Ennek során nem számolnak azzal, hogy a pusztító atomháború szörnyű rombolást és mérhetet­len emberi szenvedést hozna, különösen azokban az államok­ban, ahol csekély területen a legsűrűbb a lakosság és az ipar. Bár az Egyesült Nemzetek Szervezete megengedhetetlennek minősítette és elítélte a háborús propagandát, egyes országokban nyiltan és zabolátlanul uszítanak háborúra, az atomfegyver alkal­mazására és nem ütköznek visz- szautasításba. Mindez megköveteli, hogy a béke fenntartására és megszilár­dítására törekvő államok meg­sokszorozzák erőfeszítéseiket, amelyek olyan magasztos célok­ra irányulnak, mint az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése és a más népek belügyeibe való külföldi beavat­kozás megszüntetése, aminek mostanában különös jelentősége van a távol-keleti béke fenntar­tása szempontjából. A Szovjetuniónak az a véle­ménye, hogy véget kell vetni a fegyverkezési hajszának. Hala­déktalanul meg kell oldani a fegyverzet egyetemes csökken­tésének kérdését és mindenek­előtt a nagy államok fegyver­zete jelentékeny csökkentésének kérdését. Az atomfegyvert és minden más tömegpusztító fegy­vert be kell tiltani. A megfelelő intézkedések végrehajtását ha­tékony nemzetközi ellenőrzés­nek kell biztosítania. A Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetségének I.cgfelső Tanácsa rendkívüli jelentőséget tulajdonít annak, hogy az álla­mok — nagyok és kicsinyek — közti kapcsolatokat olyan nem­zetközi elvekre alapozzák, ame­lyek megfelelnek a népek közti baráti együttműködés békés, nyugodt életkörülmények közötti fejlesztése érdekeinek. Arra van szükség, hogy az államok közti kapcsolatokat az egyenlőség, a belügyekbe való be nem avatko­zás, a meg nem támadás, és a más államok területi épsége el­leni merényletekről való lemon­dás elveire, a szuverenitás és a nemzeti függetlenség tisztelet- bentartására alapozzák. A Szovjetunió, a Kínai Nép- köztársaság, India és egész sor más állam már külkapcsolaiai- nak alapjává tette ezeket az el­veket, amelyeknek szem előtt tartása biztosítja az államok bé­kés egymás mellett élését, füg­getlenül társadalmi és állam- rendjüktől. A népeknek létérdekük az egyetemes béke megszilárdítása. A népeknek teljes lehetőségük van arra, hogy megakadályozzák az új háborút, mert a béke erői rendületlenül növekszenek és már most is hatalmasabbak az agresszió és a háború erőinél. A Szovjetunió népeinek ren­díthetetlen egységére, kimerít­hetetlen erőforrásaira támasz­kodva eltökélte, hogy biztosítja állampolgárainak békés munká­ját cs megóvja őket minden kí­vülről jövő merénylettől. Más népek a békéért és haladásért folyó harcban, mint azelőtt is, szilárd, rendíthetetlen támaszt találnak a szovjet államban. A Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetségének Legfelső Tanácsa megállapítja, hogy a parlamentek nagy felelősséggel tartoznak a béke megóvásáért és megszilárdításáért. Hiszen a par­lamentek teszik meg a törvény­hozási lépéseket a háború es béke kérdéseiben. A Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetségének Legfelső Tanácsa úgy véli, hogy a parla­mentek kiizti közvetlen kapcso­latok megteremtése, a parla­menti küldöttségek cseréje, az egyik ország parlamenti küldött­ségének más állam parlament­jében elhangzó megnyilatkozásai megfelelnek a népek azon tö­rekvéseinek, hogy fejlesszék a baráti kapcsolatokat és együtt­működjenek. A Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetségének Legfelső Tanácsa őszintén üdvözölni fog a más államok parlamentjei ré­széről megnyilvánuló minden olyan lépést, amely a népek közti béke megszilárdítására irá­nyul. Moszkva, Kreml, 1955 febr. 9. Tiltakoznak megyénk dolgozói Myugaí-H^eíors?^ H. Kovács János békealáirasgyüjtö aláíratja a békeívet Németh Lajos és Krizsán Sándor zo- máncozókkal, a Kecskeméti Gépgyár dolgozóival A Kecskeméti Kinizsi Konzervgyár 1, sz. raktam-> ban dolgozó »sport-brigád,« aláírja Nyugat-Né­metország felfegyverzése ellen tiltakozó békeivet.

Next

/
Thumbnails
Contents