Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-10 / 34. szám

Hisszük és reméljük, hogy százmilliók békeakarafo győzni fog!... NEGYVENEZER EMBER Étvágyát tolmá­csolják majd az országos békekongresszuson azok a küldöttek, akiket Kiskunhalas és járásá­nak békeharcosai a napokban választottak meg. A járási kultúrházban nemzetek zászlósora kö­zött hirdette a felirat: »Békét akarunk!« Élni és alkotpi akarunk! — erről beszélt az előadó, ezt mondta el hozzászólásában a háziasszony és a katona, a pap és a pártfunkcionárius. A JÁRÁSI BÉKENAGYGYÜRÉSEN elsőnek szólalt fel Lantos János esperes-plébános János­halmáról. — A háborút minden lelkiismeretes ember gyűlöli — mondotta többi között. — Mi az élet hirdetői vagyunk és nem a halálé. Nem engedjük, hogy ismét megcsapolják az embert sziveket. Ismét a békétlenség véres kardja lebeg felettünk, a béke ’ ellenségei ismét szervezked­nek. De hisszük és reméljük, hogy százmilliók békeakarata győzni fog. — 58 éves vagyok, két világháborút értem meg... családomból három fiatal pusztult el.;: — erről beszélt Galláné, a járási könyvtár dolgo­zója. Utána ősz zsanai dolgozó paraszt állt fel. — Végigszenvedtem a második világháborút, — elég volt! — Katanics elvtárs, a Hazafias Nép­front járási bizottságának elnöke arról beszélt, hogy negyvenezer dolgozó szava, békeakarata nem kis erő. A JÁRÁS DOLGOZÓIT négyen képviselik az országos békekongresszuson: Rémről Schauer Rókusné tsz-tag, Kelebiáról Takács Károlyné dolgozó parasztasszony, Jánoshalmáról Repce Lukács dolgozó paraszt és Kiskunhalasról Kö­rösi Mihály elvtárs. Kiskunhalas város küldötte Bábud Imre, a Kiskereskedelmi Vállalat dol­gozója. A BÉKENAGYGYÜLÉS részvevői megbíz­ták a küldötteket, mondják el majd Budapesten: a járásban minden becsületes ember ígéri, hogy erejét nem kímélve tettekkel küzd azért, hogy a béke fennmaradjon és tartós legyen. Tavasz előtt egy bácskai termelőszövetkezetben Az crspkcsanádi Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet tagjai nem akarják, hogy a tavasz ké­születlenül érje őket. A trágyád val megrakott igafogatok na­ponta legalább négyszer fordul­nak — most trágyáznak ta­vasziak alá 40 hold földet. De nemcsak most, már egész télen készültek a tavaszra. Szorgal­masan tisztították a vetpmagva- kat, közben 85 mázsa műtrágyát a raktárukba gyűjtöttek és ide­jében gondoskodtak arpól is, hogy a tavaszi vetéshez minősé­gi vetőmag álljon rendelkezé­sükre. A bognárműhelyekben és szíj jártóknál sem volt megállás: rendbehozták a tagok szerszá­mait, a szövetkezet asszonytag­jai pedig kijavították az elhasz­nálódott zsákokat. Télen határozták cl azt is, hogy I’leischmann-félc kukori­cájuk mellett 10 holdon más­fajta kukoricát is termelnek s kísérletet tesznek, melyikkel érnek el nagyobb termésered­ményt. A telet arra is felhasználták, hogy jövedelmük növelése érde­kében üzemágakat létesítettek. Pár nap múlva megindul a munka a fűrésztelepükön, ahová egy négy és fél lóerős motort építettek be. A fűrésztelep nem­csak a további építkezések fa­anyagát szolgáltatja, hanem bérmunkát is végez majd az egyéniek részére. Ez havonta legalább 3000 forint jövedelmet biztosít a csoportnak. Idejében elkészültek a 13 lóerős daráló megépítésével is. Ez szintén szép jövedelmet jelent a csoportnak. Jól működik as apostagi Kossuth Népkor ALIG NÉHÁNY hónapja meg­alakult Apostagon a Kossuth Népkör. Ma már 150 tagja van. Minden csütörtökön este rend­szeresen összejönnek. Ilyenkor a járási állatorvos, vagy agronó- mus szakelőadást tart, a rende­leteket tanulmányozzák. Leg­Uzemeink munkájáról Igen jelentős esemény üzeme­inkben a 10 naponként végzett munka összegezéséről szóló is­mertetés. Az ebben közölt szá­muk igen sók érdekes eseményt zárnak magukba. Arra feltétle­nül figyelmeztetnek, hogy me­lyik üzem tett legtöbbet a közös célért, a termelékenység emel­kedéséért. A Megyei Statisztikai Hivatal január 20-től 31-jg az alábbiak­ban ad számot a termelésről: 1. Kiskunhalasi Baromfifeldol­gozó Vállalat 32ko százalék. 2. Kiskunfélegyházi Gépgyár 182.4 százalék. 3. Kecskeméti Épületlakatos- ipari Vállalat 152.2 százalék; 4. Kecskeméti Gépgyár 129.2 százalék. 5. Paprikaipari Vállalat 127.9 százalék. 6. Bajai Ruhaüzem 123.7 szá­zalék. 7. Kecskeméti Cipőgyár 107.9 százalék. 8. Kecskeméti Baromfifeldol­gozó Vállalat 94.7 százalék. 9. Alföldi Kecskeméti Kon­zervgyár 85.3 százalék. 10. Kinizsi Konzervgyár 75.5 százalék. E néhány példából az olőző tapasztalatok ismeretében egyes üzemekben hóvégi hajráról, má­sutt hóvégi visszaesésről beszél­hetünk. Egyik sem hasznos nép­gazdaságunknak, mert drágítja a termelést. A hajrámunka fá- rasztja a dolgozóikat, a lazsálás pedig fegyelmezetlenségre vezet. utóbb is a borbeadási utasítást elemezték. A gazdák több eset­ben javaslatot is adnak a ta­nácsnak. Nemrégen javasolták, hogy a tanácsülés foglalkozzék a tavaszi mezőgazdasági mun­kák megindításával, gondoskod­janak előre vetőmagról, műtrá­gyáról és védőszerröl. Á GAZDÁK elhatározták, (rogy az idén 20 holdon cseme­tekertet létesítenek. Az itt ne­velt fácskákkal ellátják a du- navecsei járást. Társadalmi aktívák munkája Páhin A KÖZSÉGPOLITIKAI ter­veik végrehajtásában egyre több társadalmi aktíva vesz részi Páhin. A legeltetési bizottság kezdeményezésére a legelő sze­gélyét már be is fásították. A Kispáhi felé vivő útnak körül­belül X km-es szakaszát feltöl­tik. Folyik a piactér salakozása és megkezdik körülbelül 500 méteres útszakasz agyagot Ásót Kispáhin. A Kossuth Lajos ut­cában már a múlt esztendőben elkészült egy 50 méter hosszú járdaszegély, most még 50 mé­tert hoznak rendbe és az utca szemben lévő oldalán még szá­zat. Bárki a fiatalok munkájáról kérdezősködik, a Kecskeméti Cipőgyárban egy közös véleménnyel találkozik: — Nincs baj ve­lük, szorgalmasak, s ügyesek. Nem ok nélkül mondják ezeket a dicsérő szavakat az idősebb dolgozók. A felszabadulási ver­senyben a fiatalok igen tevékenyen részt vesznek. Igaz, még nem füti a versenyzés láza mindegyiküket, de a döntő többség munkája, elért eredménye arra utal, hogy a ver­senykedv rövidesen hatalmába kerít minden fiatalt. Harminc személyt számlál a DISZ-szervezet. Csak négyen nem teljesítik a normát, azok, akik most ismerkednek meg a gyermekcipő- készítés új, ötletes, sokirányú feladatával. Járjuk körül az egye? reszortokat, ismerkedjünk meg a fiatalok munkájával. A szabászatban dolgozik Somogyi Rózsi. Tizenöt hónapja, hogy idekerült és már 111 százalékot teljesít. Úgy fprgatja a fel­sőrészt vágó kést, mintha azzal született volna. A gyors munka mellett még takarékoskodik is az anyaggal. Decemberben 200 forintot kapott anyagmegtakarítás címén. Menjünk tovább a következő műhelyrészbe, — a csgkozóba; Itt Dudás Mária, DISZ-fjatal nevét említik elsőnek és hozzá­teszik, nagyon ügyes kislány, annak ellenére, hogy április óta dol­gozik csak itt. Januárban 139 százalékot teljesített. A csákozóból egy léRcső segítségével jutunk el a tűződébe. A hosszú munkaasztal két oldalán asszonyok, lányok szorgos- kodnak. A legjobbak között említik Krenács Icát. Többféle mun­ka fortélyát ismeri. Édesapja is itt dolgozik. Bár nincsenek hi­vatalosan egymással párosversenyben, de azért figyelik egymás munkáját. Ica januárban 135 százalékot, édesapja 126 százalékot teljesített. Még Somodi Katit szeretik itt, szorgalmas munkájáért. Bár még nem teljesíti a normát, de Hegedűs József főmérnök szerint, már elhagyja a nagy gyakorlattal bíró hátsószíj-tüzőnö- ket. — Nàja a 95 százalék legalább annyi, mint az idősebbeknél a 120 százalék. S ha továbbra is így igyekszik, még februárban eléri a 100 százalékot, vélekedik Hegedűs József főmérnök. Nem önmagától születtek ezek az eredmények. A műszakiak, az idősebbek, meg a DISZ-vezetőség lelkes támogatása nyomán. Kovács Ferenc DISZ-titkár elsősorban cselekszik és azután be­szél a versenyzésről. Januárban naponta 300 párral több gyer­mekcipő munkáját végezte el, mint amennyit a terv számára előírt. Fiatal társai mosolyogva mondják: Ferinek farkasétvágya van a munkában. — Ha már itt vagyunk, legyen látszatja is munkánknak. A több és jobb munka, több pénzt, vidámabb, gondtalanabb hol­napot jelent. De az sem érdektelen, hogy megtudja az ember, ki az ügyesebb, — szól Kovács Ferenc DISZ-titkár. Kétségtelen, az üzemi DISZ-szervezet fiataljai általában tel­jesítik a felszabadulási versenyben tett vállalásaikat. Még nem mindenki igyekszik azonban hozzájárulni a fiatalok közös ered­ményeinek, munkájuk előmozdításának öregbítéséhez. Hogy ez mielőbb megtörténhessen, a párt- és gazdaságvezetők az eddigi­nél még többet, még alaposabban foglalkozzanak a fiatalok munkájával, segítésével. A dávodi Szabadság TSZ a bácskai sertéstipus kialakításáért A DÁVODI SZABADSÁG TSZ a felszabadulási versenyhez való csatlakozásra hívta ki a bajai járás valamennyi termelőszövet­kezetét. A kezdeményezésben maga kíván az élen haladni, amikor a helyi politikának és a lájjcllcgnck megfelelően ki akarja tenyészteni a bácskai sertést ípust. A SZÖVETKEZET máris jó- hírű berksir törzs tenyészettel rendelkezik. Tenyészetének to­vább fejlesztésével el akarja érni, hogy kiváló tenyészanyag- gal láthassa el a járás és a me­gye termelőszövetkezeteit. Qlaíjtj át előtt emléket emelt. Az ünnepélyes felavatás estjén, 1930 ápr. 26-án a Nemzeti Színház művészei játszották a Bánk bánt. A hu­szas évektől mint Társaság mű­ködött és számos baloldali írót szólaltatott meg felolvasó aszta­lánál, közöttük Illyés Gyulát. Móricz Zsigmcndot, Sárközy Györgyöt és Szabó Pált. A fel- szabadulás után hamar újjászer­veződött a Társaság. 1948-ban megrendezte Kodály Zoltán szü­letésének 65. évfordulóját, mely országos visszhangot keltő ün­neplés volt. A következő évben irodalmi törvényszéket tartott Makarenko; Uj ember kovácsa című műve felett. Ezután meg­szűnt a Társaság önálló tevé­kenysége, 1949-ben a Magyar- Szovjet Társaság szervezetéhez csatlakozott. AZ IRODALOM művelése, szolgálata és népszerűsítése so­hasem volt elválasztható a tár­sadalom életétől. A Katona Jó­zsef Társaság is benne élt a szo­ciális elnyomás légkörében, a népellenes kizsákmányoló ura­lomban. Jószándékú munkája is csak szűk körre korlátozódott. Az akkori politikai erők beha­tását elhárítani nem tudta. Sze­retett népünk felszabadításának erőfeszítéséiben, a munkásosz­tály küzdelmeiben nem vállalt részt s tei-mészetesen egész más volt tevékenységének tartalma és iránya, mint lennie kell, most, amikor biztató jelek közt életre kel, hogy táplálja népünk műve­lődési vágyát, kiegészítse meg­nőtt igényeit és szolgálja a je­len irodalmának virágzását. A jelen irodalmának az a feladata', hogy mutassa meg magas művé­szi színvonalon a szocializmus eszméjének szépségét és ábrá­zolja napjaink hősében az élet teljes gazdagságát. ILLYÉS GYULA és Veres Péter neve fémjelzi a csütörtöki lelkes indulást. Nemcsak mint Kossuth-díjas író világítanak szereplésükkel a Társaság köve­tendő ösvényére, hanem, mint bizonyságtevők arról is, hogy Kecskemét az ellenforradalom fojtó árnyékában is megbecsülte a közönnyel és ellenséges érzü­letté} viaskodó bátor magyar szellemet. Mikor a Horthy-rend- szer zordon éveiben mindketten szálka voltak a hivatalos iroda­lom szemében, a megfélemlített kiadók is elzárkóztak előlük. Ekkor jelent míg Kecskeméten Veres Péter műve: Az Alföld parasztsága, és Illyés Gyula ver­seskötete: Szálló egek alatt, Mostani jövetelük a régi kap­csolat felelevenítése is. Amikor a Katona József Tár­saság új Útra indul, a magyai irodalom félé termékenyítőén hangzik a biztatás; nincs sza­badsága a néptől elforduló iro­dalomnak, nincs korlátja a né­pet szolgáló irodalom szabadsá­gának. A Társaság egészét Is át kell hatni annak a felismerés­nek, hogy a történelem a régi világ elleni harcra szólítja és új társadalom építésére hívja. Ezért kell ápolni a belső kapcsolatot a történelemformáló erőkkel, a tömegek leikével s a kor ára­mában, a társadalmi szolidaritás vállalásában, az irodalom és művészet régi szemléletéből »álomvilágából« le kell szállnia a tettek világába, a mának fel­adataihoz, hogy a felemelkedé­sükért küzdő tömegek hű szö­vetségest érezzenek a Társaság munkájában. S EZ A MUNKA legyen az írói alkotás szeretete és segítése, a népet szolgáló irodalom erejé­nek gyarapítása. Tóth László. Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke, MÉG EZ ÉVBEN törzstenyé­szetét 40 anyakocára fogja emelni. Törzsállományának fej­lesztésével kettős célt akar el­érni: A tenyészanyag utánpót­lást biztosítani és az idei év sor lésbeadási kötelezettségét te­nyészállatokkal teljesíteni: A BÁCSKAI sertéstipus ki­alakításának egyik alapja s faj­tiszta állatok nevelése, a típus kialakításához szükséges kül­földi apaállatok beszerzése. A szövetkezet már a tavasszal fel­készül a tenyésztést elősegítő ta- karmányféleségpk termesztésére.- öt hold arpára sárgarépát fog­nak vetni. Aratás után ez a te­rület a sertések legelője lesz; Két holdon csicsókát, a törzs- állomány tartására pedig öt hold búzára baltacint vetnek. A növényféleségek változatossága nagyban elősegíti a fejlődést á~ az állomány erősödését. A TENYÉSZANYAG bőséges biztosítására bevezetik az egy évbeni kétszeri fialtatást; Anyánként 12 malacot akarnak felnevelni. A tenyészanyagpt az­tán a keresletnek megfelelően adják át a termelőszövetkezetek­nek. A SZARVASMARHA állo­mány fejlesztése sem szorult háttérbe. Május 1-re készül el 48 férőhelyes tchénistállójuk. A szövetkezet tehenészei ígéretet tettek, hogy az új istállóban el­helyezésre kerülő tehénállo­mánynál bevezetik qz egyedi ta­karmányozást, a napi három­szori fejést, tehenenként pedig az évi 3000 literes tejhozamot. A szövetkezet ebben az évben állományának szaporítására 2? borjút kíván felnevelni. Arra törekszik, hogy a továbbtenvész- tésre alkalmasakat törzsköny­veztesse. UGYANAKKOR tovább akar­ja fejleszteni cigája juhtenyé- szetét. Ebben az évben minden anyajuh után i darab bárányt fognak felnevelni. A fejési át­lagot 50 literre, a gyapjúhoza- mot pedig darabppként 5 kilo­grammra fogják növelni. K.0ZEL SZÁZ esztendeje szü letett meg Kecskemét értelmisé­gi rétegének színe-javában a di­cséretes elhatározás Katona Jó­zsef emlékének megörökítésére Kettős elhatározás érlelődött £ kezdeményezőkben. Egyrészt kő­bevésni Kecskemét legnagyobt fiának arcát és maradandó em­lékezetét, másrészt a Bánk bár eszméjének és tanításának szel­lemében építeni Katona Józsei szülővárosának műveltségét, táp­lálni hazaszeretetét és állást foglalni a nép igényeinek, jogai- nek, szabadságának ügye mel­lett. Előbb Felolvasó Társaság nevet öltött a serény munkakö­zösség, majd 1891-től mint Ka­tona József-kör működött. Legfontosabb feladatának, Ka­tona emlékének ápolását tekin­tette. Valóban ennek a lelkes művelődési összefogásnak kö­szönhető, hogy Katona József Születésnapjának és halálának évfordulóin nem a »süliét hiva­tal vitte koszorúit*!, — hanem a nép eleven megbecsülése, élő ke­gyelete és emberibb élet eljöve­telébe vetett reménysége hintett virágokat sírjára. A Katona Jozsef-kör jó mun­kája mellett szólnak az alábbi adatok is: 1909-től rendszeres munkásgimpáziurni előadásokat tartott Katona halálának 100 éves évfordulója ünneplésére új sír­A Kecskeméti Cipőgyár DlSZ-fiataljairál Lendületet visznek a felszabadulási versenybe

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents