Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-27 / 49. szám

Hol született Petőfi Sándor?

Az évszázados Petőfi-per nevében

í MEZŐGAZDASÁGI TANÁCSADÓ

A gyümölcsfák téli gondozása, a mészkénléoldat használata

zzal a szándékkal fogok tollat a kezembe, hogy ne sértsem meg senkinek a meggyőződését, ne akadályozzam meg senkinek a további munkáját ebben a szent ügyben, amelyről most szó lesz. Csupán az a célom és semmi más, hogy tájékoztassam olvasóinkat egy igen érdekes és érdemes dologról. Nem latolgatok tovább, megmondom; Petőfiről lesz szó. Annak is a születésével kapcsolatos kérdésekről. Hiszen tudvalévő dolog az, hogy Petőfi Sándor születési helye úgy szerepel az irodalomtörténetben, úgy tanítják az iskolában, azt vallja mindenki, hogy Kiskőrösön született.

Felmerül a kérdés, akad-e olyan ember, aki ebben kételkedik. Akad. Egy évvel ezelőtt azt hallottam Kiskunfélegyházán, hogy dr. Mezősi Károly egyetemi magántanár, jelenleg a Kiskun-múzeum vezetője, egyben a Tanítóképző Intézet igazgatója, kandidátusi dolgozatot készit. Ebben az értekezésben Mezősi Károly nem azt akarta megírni, hogy Petőfi Sándor nem Kiskőrösön született, csupán azt szándékozott feltüntetni és feldolgozni, hogy milyen irodalma van ennek a régi, nagy viharokat kiváltó ügynek.

E lázas és nagy munka közben jött rá arra, hogy Petőfi születését bizonyító adatok és a tények nagy többsége, cáfolható.

így határozta el Mezősi elvtárs, hogy alaposan utánanéz ennek a dolognak.

Ekkor kezdődött el a munkájában egy új szakasz: Hol született Petőfi. Kiskőrösön-e, avagy Kiskunfélegyházán?

etőfi születési helye már régóta vitatott kérdés. Bármennyire is lezártnak látszik, mégis mindig akadtak olyan egyének, akik foglalkoztak továbbra is ezzel a dologgal.

1857-ben a Vasárnapi Újság egyik számában egy érdekes cikk jelent meg. A cikk írója, Sárkány János evangélikus lel- ikész volt. Ez a pap megcáfolha- ítatlan tényekkel, adatokkal bizonyította azt, hogy Petőfi Sándort 1823 január 1-én Kiskőrösöm keresztelték.

A költő születési helyéről már a cikk megjelenése előtt is vitatkoztak. Azonban Sárkány János közlése egész új dolgot mondott. Újat mondott azért, mert a költő kiskőrösi születési helyéről senki nem közölt előtte adatot.

Miután Sárkány János cikke napvilágot látott, utána nagy vita kerekedett. Ee akkora ám, hogy évtizedeken át tartott, míg végre a múlt század utolsó éveiben megjelent Ferenczi Zoltán háromkötetes munkája, amelyben Petőfi életrajzát dolgozta fel. E kötetek írója már határozottan Kiskőröst jelöli meg Petőfi születési helyéül, Petőfi szülővárosául.

Ezzel az állítással az irodalomtörténet ki is mondta a szentenciát, Petőfi születési helyére vonatkozóan. — Ha akadtak olyanok, akik ez ellen szót emeltek, nem számíthattak sok megértésre.

Akármennyire lezártnak látszott is ez az ügy, mégis hagyott kívánnivalót maga után. Petőfi születésének vitaanyagát senki nem vizsgálta felül. Hogy megfelelnek-e az adatok az igazságnak, erre senki nem gondolt. Annyi biztos, a vita újságokban, folyóiratokban zajlott le és az igazságot az erőszak is támogatja.

Mezősi vállalkozott arra, hogy kritikailag alaposan felülvizsgálja ezt a nagy és bonyolult dolgot.

Merész állítása szerint Petőfi nem Kiskőrösön született!

Mezősi ezzel az állításával szembehelyezkedett a múlt században kialakult véleménnyel, si. elyik kiskőrösi születésűnek könyvelte el a lángeszű, ízig- X&'iíL gsagyoi; Hőitől,

e a kiskőrösi születés mellett is állnak tények és adatok. Az irodalom nemcsak azért fogadta el Petőfi szülővárosául Kiskőröst, mert a Vasárnapi Újság is amellett tört lándzsát, és közölte a költő anyakönyvi kivonatát, hanem ezenkívül sok más bizonyító adat is igyekszik elhitetni születéshelynek Kiskőröst. Többek között: levéltári adatok tartják nyilván az akkori időkben Petőfi szülei helyzetét. Amikor a költő született, Petrovicsék a kiskőrösi mészárszéket bérelték. Tanúvallomások is szólnak amellett, hogy Petőfi Kiskőrösön született. Ilyen Kurucz Zsuzsa vallomása is, akit az irodalomtörténet is úgy ismer, mint Petőfi volt szoptatós dajkáját. Hasonló özv. Dinka Jánosné vallomása, őt meg úgy ismerték, mint Petőfi keresztanyját.

Ezekről a vallomásokról Mezősi Károlynak érdekes véleménye van. Kurucz Zsuzsannának díszes sírhelyet állított az utókor a kiskőrösi temetőben. Mezősi állításai és kutatásai alapján a következő dolgokra derült fény; Kurucz Zsuzsanna Petőfi születésének idején még csak kilenc és féléves volt. Nyilván nem lehetett Petőfi szoptatós dajkája. Dinka Jánosnénak, a keresztanyának mondott legfontosabb tanúvallomása is hamis volt. Mezősi okmányai hitelesen bizonyítják, hogy Petőfi Sándor keresztanyja nem Dinlka Jánosné, azaz Fekete Anna volt, hanem Dinga Sámuelné, Petykó Éva.

Mezősi nem fogadja el perdöntő bizonyítéknak a kiskőrösi mészárszéket sem, ugyanis Pet- rovics István, a költő ésesapja, abban az időben több más helyen is bérelt mészárszéket, Szabadszálláson is, meg Félegyházán is. Akkortájt szokásos volt a közös bérlet. S ezek szerint nem döntő bizonyíték a keresztelési anyakönyvi kivonat sem. Gyulai Pál is tiltakozott az ellen, hogy a keresztelési okmányból következtessenek a szülőhelyre. Az is megtörtént a Petrovics család életében, 1825- ben, amikor István, a költő öcs- cse született, hogy a szülők Kiskunfélegyházán laktak, ennek ellenére István mégis Szabad- szálláson látta meg a napvilágot.

z eddig felsorolt bizonyítékok azt mutatj ál:, hogy a tamáskodó Mezősi, mint történész, a bizonyítónak vélt adatokat — amelyeknek alapján hivatalosan kiskőrösi születésűnek mondotta ki az irodalomtörténet Petőfi Sándort —, megcáfolta, illetve kiderítette róluk, hogy nem bizonyítóak.

Persze, ezek az adatok nem derülhettek ki a múlt században, mert a Kiskőrösnek vélt születést világi és egyházi erők is támogatták, tehát a tudomány dolgába az erő is beleavatkozott. Nincs kizárva, hogy nem ezért vált-e dokumentummá a kiskőrösi »Petőfi-ház« is, a költő állítólagos szülőháza. A házat a műit századnak egyik tekintélyes embere, Ivánka Imre, országgyűlési képviselő 1862- ben jelöltette meg emléktáblával. De az nem vált ismeretessé, hogy milyen bizonyítékok alapján történt a megjelölés.

A tanúvallomás ez esetben is másról tudósít. Bár ez is csak most került napvilágra, éppen Mezősi révén. A valló, Hauzer Farkasné azt mondotta a szegedi törvényszéken, hogy Petrovicsék kiskőrösi tartózkodási idejük alatt vele egy épületben laktak, máshol, mint az utólag kijelölt szülőház. Mezősi egyéb dolgokat is számítónak tüntet fel. *

z első és fontos: Petőfi 16 éves korától haláláig kunsági, féiegyházi születésűnek vallotta magát, s úgy is ismerték.

Szeberényi Lajosnak, — aki Petőfivel Sclmccen együtt díá- kçskodott —: az. volt a Vö.eiminye, hogy Petőfit ott is kunsági fiúnak ismerték. Szuper Károly színész, 1842-ben azt írta naplójába, hogy Petőfi félegyházi születésű. »Kun-fiúnak-« nevezi 1845-ben a költőhöz írott versében Petőfit, Lisznyai Kálmán.

Arany János is megszólalt ebben az ügyben. Tekintve, hogy Arany és Petőfi között meghitt baráti viszony állott fent, így Arany ismerte, hallott Petőfitől egyet-mást a születésre vonatkozólag is. Arany egyszer azt közölte Gyulai Pállal, hogy Petőfi »nem ott kereszteknek mondá magát, ahol született«.

A nagykőrösi tanári kar is amellett foglalt állást, hogy Petőfi Félegyházán született.

De hagyjuk most ezeket. Nézzük meg azt, hogy hogyan nyilatkozik maga a költő. »Szülőföldem« című költeményéiben Félegyházát emlegeti szülővárosának. Első megfogalmazásban így hangzik a vers első két sora:

J

»Most először vagyok itten

Húsz év óta, hol születtem.«

Amikor házasságot kötött Szendrey Júliával, az erdődi katolikus plébánia anyakönyvébe Petőfit félegyházi születésűnek írták be, valószínűleg saját közlése alapján.

A proklamációkba, amelyeket 1848-ban a követválasztáskor a kiskun választópolgárok között osztott szét Petőfi, azt írta bennük, hogy kiskunsági születésű. Viszont tudott dolog az, hogy Kiskőrös semmiféleképpen sem tartozott a Kiskunsághoz.

Petőfi tagadta is azt, hogy máshol született volna, mint Félegyházán.

ezősi Károly tanulmányának alapgondolata az, hogy akkor, amikor Petőfi szülőhelyének megállapításáról van szó, a legideálisabb és a legkézenfekvőbb dolog, ha magának a költőnek a kijelentéseit fogadjuk el. Annál is inkább Petőfi szavai lehetnek a döntőek, mert a költő minden sorát igaznak tartjuk, még esküszünk is rá, ahogy ő mondja, hát csak pont ebben az egyben ne higyjünk neki? Annak a költőnek, aki életével példázta tetteit? Akinek szavai sohasem álltak ellentétben cselekedeteivel?

íme, itt a másik nagy kérdés! Petőfi Sándor télen született, Szilveszter éjszakáján. Eifogad- ható-e az az állítás, hogy télen az egynapos csecsemőt Féiegy- házáról Kiskőrösre vitték volna keresztelni? Ha valóban Félegy- házán született, abban az esetben el kellett vinni, mert Félegyházán nem volt evangélikus plébánia, csak katolikus. Elképzelhető, ha Petőfi éjjel Félegyházán megszületett, másnap reggel korán elindultak Kiskőrösre, hogy megkereszteltessék. A nép ajkán is sok elbeszélés él, ama csodálatos éjszakára vonatkozólag. Mezősi Károly gyönyörű szép elbeszéléseket gyűjtött össze tanulmányában Petőfi születéséről, amelyek a Kiskunság fiának emlegetik a költőt.

ehetne még sorolni tovább Mezősi történész téziseit, hiszen kritikai munkája 560 oldalon keresztül tárgyalja ezt a szent kérdést.

De itt hagyjuk abba, kedves olvasó, várjunk az utolsó szóra, a Magyar Tudományos Akadémia véleményére. Reá vár most a feladat, dönteni ebben a bonyolult ügyben. Biztos nem lesz könnyű, mert Kiskőrös is komoly részt kér majd magának. Kiss Béla, nyugalmazott tanító szintén komoly munkát végez, melyben igyekszik tudományos bizonyítást adni a kiskőrösi születés ügyében.

Mindenesetre, az Akadémia kritikai vizsgálata végérvényesen lezárhatja Petőfi születése körüli vitákat, pontot tehet az évszázados Petőfi-per végére.

Vajon mi lesz a döntés? Nem tudhatjuk. Nem kételkedhetünk, a Magyar Tudományos Akadémia az igazság szerint dönt.

Eszik Sándor.

A LEGFONTOSABB feladata minden gazdának, aid gyümölcsössel rendelkezik, hogy már télen, a fagymentes napokon, a fák téli, úgynevezett nyugalmi állapotában a fatisatogatást elvégezze,

Mil: a legfontosabb feladatok?

Száraz, beteg ágak levágása, rovarfészkek, gyümölcsmúmiák leszedése, elégetése, pilletojások leszedése, elégetése, kéregkaparás és kefélés.

A FÄKAT NYUGALMI állapotukban szabadítsuk meg a kéreg repedéseiben meghúzódó rovartojásoktól, báboktól, kártevőktől, Az elhalt kérget, mohát, zuzmót, pajzstebveketi kaparóvassal eltávolítjuk, majd drótkefével alaposan íekeféljüik a törzset és a vastagabb ágakat. A drótkefe behatol a finomabb repedések közé és szétroncsolja az ott meghúzódó petéket, a kéreg külsejéről leszedi a pajzstetve- ket. Síma kérgű és fiatal fáikat drótkefe helyett súrolókefével kell letisztítanunk. A sebes részeket gyógyítsuk fasebkátrány- nyal.

A HAZAFIAS NÉPFRONT

Bács-Kiskun megyei bizottságának, a megye és a városi tanács VB mezőgazdasági osztálya vezetőinek támogatásával a Kecskeméti Földművesszövetkezetnek sikerült megindítani a már Kecskeméten régen ismert és a gyümölcstermesztő üzemeink által nagy mennyiségben használ* mészkénlé főzését.

A MÉSZKÉNLÉ pajzstetű, Lisztharmat, monilda stb. ellen

fejlesztése, valamint a többter- tnslés és fajtiszta tehéntartás ércekében korpajuttatást biztosít termelőszövetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztok részére. Több termelő érdeklődött már szerkesztőségünknél és a Tejipari Egyesülésnél a tejbeadás után járó koipajuttatás feltételeiről. Ezzel kapcsolatban közöljük, hogy a termelőszövetkezetek kötelező tejbeadási tervük teljesítése után minden új óbb leszállított liter tej ellenében 50 deka korpát kapnak. Ehhez azonban az szükséges, hogy a termelőszövetkezet az adott hónapban a kötelező tej- mennyiségnek legalább 80 százalékát leszállítsa. Ha az egyik hónapban beállott lemaradást a következő hónapban pótolja a termelőszövetkezet, 80 százalékos teljesítés esetén jogossá vállfa kertészkedő háziasszonyoknak nyújtunk segítséget. Faluhelyen, városokban — ott ahol kis kert övezi a házat, a háztartási gondokon sokat segít a korai zöldségféle. Ha idejében gondoskodunk a mag földbekerüléséről, nagyon korán, — amikor a piacon még drágán kínálják, — friss, vitamindús ételeket tálalhatunk ebédre, vacsorára. Sőt, akinek elég földje és ideje van, még pénzzel is segíthet magán a korai zöldségféle értékesítésével.

A téli fagyok elmúltával már vetni lehet azokat a magokat, melyek csírázásához kevesebb hő kell és kikelés után sem nagyon érzékenyek a hidegre. Vetésük előtt a talajt jól el kell porhanyítani. A kicsiny magvakat, mint a mák, sekélyebben vessük, a nagyobbakat, például a borsót mélyebben, mert csírázásához több nedvességre van szükség, ezenkívül csírája mélyebbről is elő tud törni.

Legkorábban szabadba vethető a mák. 1 cm mélyre, az étkezési borsó 8—9 cm-es árokba és a petrezselyem 2 cm mélyre.

t>e vannak szépszámmal kényes növények, melyek a hőmérséklet változására igen érzéke*,

alkalmazható, A mészkéniévei lemosó permetezést végzünk. --» Lemosó permetezés az, amikor gyümölcsfáinkat azoktól a kár» tevőktől akarjuk megszabadító-* ni, amelyek már a valóságban rajta élősködnek, a fa kérgeinek: repedéseiben meghúzódnak, vag>a a kéreg felszínére rátapadnak) (pajzstetvek). Lemosó permetezést végzünk általában a fák# nyugalmi állapotában téli hígí* tású mészákénlével. Tökéletes permetezést akkor tudunk Vê» gezmi, — ezt nagyon sok gazdi* már évek óta így csinálja — ha. gyümölcsfáinkat (február 15--* április 10.) rügyfakadásig két» szer permetezzük.

24 BAUMË FOKOS mészkőn « lét gyártanak. Ha mészkénléfő» zetünk ennyi Baumé fokos, ak-* kor tíz liter főzethez 30—45 11» ter vizet kell adnunk. így kap-* juk a téli hígítású permetlevet* Egyéni gazdáknak edényről ma-* guknak kell gondoskodni, hal főzetet vesznek igénybe a földműves szövetkezettől.

A mészkénlé üzem a MEZŐ» KÉR V. kerület, Rákóczi várost telepén működik Kecskeméten akinek a mészkénlé vásárlás»; sál kapcsolatos kérdése, vágyj panasza lenne, az forduljon bl» zalommal az üzemrészlég veze»: tőihez.

FELHÍVJUK a permetező gaz-* dák figyelmét, hogy a mész-* kénlé oldat korlátoltan tartós* tehát csak akkor vásárolják meg, ha már permetezni is akar» nak.

vetkezetek és egyénileg dolgö/ó1 parasztok a szerződésben lekötött és teljesített tej után hatósági áron literenként 30 dekte korpát kaphatnak előlegként. A; korpajuttatás mértéke a következő:

Ha a termelt tejnek legalább 60 százalékát leszállítják: 3000 liter évi tejtermelés esetér* 1800 liter leszállított tej után 5- mázsa, 4000 liter évi tejtermelési esetén 2400 liter leszállított tej! után 8 mázsa, 5000 liter évi tejtermelés esetén 3000 liter leszállított tej után 11 mázsa, 6000) liter évi tejtermelés esetén 3600' liter leszállított tej Után 15 mázsa korpát kap a termelő. A* fenti korpajuttatás 3.4 százalékos zsírátlag teljesítése esetén érvényes.

nyék. Ilyen a paprika, paradicsom, káposzta, zeller, stb. A kényes magokat melegágyba vessük.

A melegágyakat széltől védett, déli fekvésű, sima felületű, gyommentes helyen helyezzük el. Készítéséhez friss, kellő nyír- kosságú szalmás istállótrágyát használjunk. Legjobb a szarvas- marha- és lótrágya egyenlő arányú és egyenletes keveréke. Egyenletes rétegekben, gondos- san letaposva körülbelül 80 cm magasra rakjuk a ló- és szarvas- marhatrágyát és bevárjuk egyenletes bemelegedését és össze- ülepedését. Utána körülbelül 15 cm-es földréteget rakunk rá, karéje deszkakeretet készítünk. 15 cm-es tér után üveggel befed- jük. Az így elkészitett meleg- ágyat rendszeresen öntözzük fis

6—7 nap múlva, mikor a talaj beérett, belevetjük a magokat,

A házilag elkészíthető meleg- ágyban rendszeres öntözés és gyomlálás mellett gyorsan fej» lődik a gyenge kis palánta. Mire az idő melegebbre fordul már erős, időjárás viszontagSú- gait álló palánta kerülhet a ve- teményes kertbe. (Kulcsár Mária MNDSZ elnökségi tag leveléből,)

Amit a tejbeadás utáni korpa juttatásról1 tudni kell

Államunk az állattenyésztés lik a korpakiutalás.

Törzskönyvezett tehenet tarló* szerződésre szállító termelőszöASSZONYOKNAK