Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-26 / 21. szám

r()alêm acílik eijij kéttíz vágya Budai János a Tiszakécs- kei Szabadság Termelőszövetke- *et kertésze kedvtelve dolgozgat a napfényes, meleg üvegházban. Künn még fagy szorítja rögökbe a földet, de a kicsiny melegház* ban már ezreket érő palánták bontják üdezöld leveleiket. — Nincs énnekem más szen­vedélyem, csak a kertészkedés, — mondja a csupaszív, mosoly­gó kis ember. Annak örülök, ha már ilyenkor számolgathatom, mennyi pénzt jelentenek ezek a gyönge kis gyámoltalan palán­ták. Paradicsomból 3500, jóféle cccei paprikából 1S00 palántát akarunk felnevetni. Már csupán a palánták érteke meghaladja a 2000 forintot, de látják, ez még mind kevés. Én úgy tervezem, hogy a kertészet évi jövedelme meghozza majd nekünk a leg­kevesebb 150.000 forintot. Ho­gyan? — IXát nem másként, mint úgy, hogy a 14 hold kertészeti tőidet jól beosztjuk, jól kihasz­náljuk. Két holdon termelünk majd uborkát, három holdon turkesztán sárgadinnyét, 800 négyszögölön korai kalarábot, rgy hold karfiolt, egy hold kel­káposztát, két hold fejeskáposz­tát, két hold spenótot, egy-egy holdon salátát és télálló hagy­mát. Ezenkívül számos zöldség­féle, sőt még ananász földieper is kerül koratavaszon a kicsi kertészetből a szabadpiacra. A Tiszakécskei Szabadság tag­jai az idén először próbálkoz­nak öntözéses kertészettel. En­nek azonban máris olyan nagy híre ment a faluba, hogy több egyéni gazda látogatta rneg a termelőszövetkezet őszön épült üvegházát. Bizonyságul még a nevü­ket is beírták a melegház ki­csiny vendégkönyvébe s akik ideírták nevüket, már számot- tartanak arra, hogy többször is meglátogatják a Szabadság ker­tészetét. — Mert nem kis dolog ez — mondja Budai János — hisz ed­dig a csoportnak kevés elisme­rés jutott az egyéni gazdák ré­széről. Az idén megváltozott a rntmka, okosabbak, jobbak a tervek Is. Ezt mindjárt észreve­szik az egyéniek is, s ha látják, hogy érdemes, hozzánk igazít­ják a lépést. Ezt szerettem vol­na ón elérni a Petőfi Termelő­szövetkezetben is, amelynek az elmúlt években voltam tagja. Csak hiába magyaráztam, bizlat- gattam őket, nem akart ott a kertészetben senki sem dolgozni. Magamra hagytak és hát nem azért csoporttag az ember, hogy egyedül kutassa a boldogulását. Meggondoltam, azután október­ben kiléptem. A magamfajta kertészkedő ember azonban nem nagyon szeret egyedül dolgoz­gatni, meg azután nem is bírja. Eljöttem ide, meséltem a ter­vekről, meg arról, hogyha segí­tenének, mi mindent lehelne csi­nálni. Nem szólt ellenem senki — így azután örömmel léptem be. Még parányiak, kicsik a palánták, még jóformán hátra van a munka neheze, de a ta­gok már örömmel, bizakodva készülnek a tavaszra. Sokat ta­nulhatnak ebből a Petőfi Ter­melőszövetkezet tagjai is. — Mert azért én gondoltam ám arra is, hogy ne legyen ok irígykedésre, ha itt a kertészet jól beválik. Betanítottam én ott egy olyan kertészt, akivel ők is bátran kezdhetnek, s ha igye­keznek, nem maradnak el mö­göttünk, — mondja egy kicsit cinkos mosollyal Budai János. Helyeselnek a többiek is, Balogh Béla, Nagy Júlia, Szóráth Ba­lázs és Mészáros András, akik már most, kora reggeltől egész napnyugtáig együtt dolgoznak, őrködnek okos kertészükkel a gyenge palánták fölött. Nemsokára megkezdődik a munka kint a földeken is. Azaz, hogy a 14 holdas kertészeiben máris folyik. Most fúrják a ku­tat, amely percenként 500 liter vizet szolgáltat az öntözéshez. Ez nemcsak a kertészet vízszük­ségletét elégíti ki, hanem ellátja vízzel a termelőszövetkezet öt holdra bővülő halastavát. Ez a halastó is megadja évenként — a tagok jól bevált számítása alapján — a maga 25—30.000 forintját. |gy készülnek a Tisza­kécskei Szabadság Termelőszö­vetkezet tagjai egy dolgos tél után egy még dolgosabb tavasz­ra s arra, hegy ebben az évben éppen úgy, mint jövedelmüket, hírnevüket is jól megalapozzák. Közömbösség helyett segítséget a Kiskuuhalasi Gazdakor megalakulásához Igaz az a mondás, hogy a gazdakör a dolgozó parasztság második otthona. Munka után esténként mint valami nagy család tagjai jönnek össze a gazdakörben a dolgozó parasz­tok, hogy kicseréljék termelési tapasztalataikat, tanuljanak, fá­radtságukat szórakozással pi­hentessék. A fent elmondotta­kat szeretnék valóraváltani Kis­kunhalas dolgozó parasztjai is, ha a száz évvel ezelőtt megala­kított gazdakör épületét mint jogos örökösök újból a cél érde­kében hasznosíthatnák, A régi gazdakörben, vagy ahogyan a kiskunhalasiak nevezik, 48-as körben jelenleg permetezőszer, műtrágyaraktár van, A nagyob­bik akadályt azonban az jelenti, hogy egyes kereskedelmi szer­vek vezetői közömbösen visel­kednek az Ügy iránt, illetve vál­lalataik érdekét fölébe helyezik 4000 dolgozó paraszt jogos kí­vánságának. Beszéljenek a tények. A 48-as körben elhelyezett aermetezőszer, műtrágya a íóld- művesszövetkezet tulajdona. A szövetkezet igazgatósága a gaz­dakör létesítése céljából elfogad­ta a városi tanács javaslatát, hogy átköltöztetik a raktárt az évek óta kihasználatlanul lévő Termény forgalmi Vállalat Ádám- téle raktárába. A Terményfórgalmi Vállalat helyi telepvezetője, Rozinka Ist­ván is egyetért a gazdakör lét­rehozásával és ennek érdekében írásbeli nyilatkozatot is tett. Eszerint az Ádám-féle raKtái évek óta kihasználatlan és a jö­vőben sincs szükség rá, mert a jelenlegi raktár befogadóképes­sége elegendő, átlagon felüli termés esetén is. A gazdakör helyiségét tehát azonnal át le­hetne adni. A városi tanács vég­rehajtó bizottsága a fenti nyi­latkozatot és a hivatalos átvé­teli kérelmet illetékesség szem­pontjából felküldte a Termény- forgalmi Vállalat megyei veze­tőjéhez. Itt azonban már más­képpen vélekedtek. Tóth elvtárs miután elolvasta az írásokat, azt mondotta, hogy tovább kül­dik a minisztériumhoz. Rozinka elvtársnák pedig azt üzente, hogy szóbeli fegyelmit kap, amiért nyilatkozatot adott ki. Két hét után a városi tanács érdeklődésére Szabó elvtárs, a Terményfórgalmi Vállalat he­lyettes vezetője azt a választ adta, hogy nem valószínű a rak­tár átadása. ; így tehát ma is nyitott kér­dés, hogy a régi helyén meg­alakulhat-e Kiskunhalason a gazdakör. Szükséges-e, hogy minden apró üggyel az országos Szerveket terheljék? A kiskun- halasi dolgozó parasztok esete nem egyedülálló és nem is el­szigetelt jelenség. Helyes lenne, ha a megyei vezetők, illetékesek A hajai járás az állatállomány továbblejlesztéséérl A bajai járásban a/, állatállo­mány növelése egyik sarkalatos pontja a helyi politika kialakí­tásának. A sertéstenyésztés te­rén már megmutatkozik az ered­mény. Az elmúlt év során több­ezer darab sertéssel többet szám­lálták a járásban, mint az azt megelőző évben. Nagybaracska és Uávod példája nyomán nem egy községben kezdenek kiala­kulni a sertéstenyésztörzsek. A mangalicák tenyésztését teljesen kiszorította a berksir és corn- wall sertések tartása, tenyész­tése. A szarvasmarhák tartásában azonban még mindig lemaradás mutatkozik. A meglévő állo­mány minőségi feljavítására is szükség van. A mennyiségi és minőségi állomány kialakítására a járási tanács Baranya és Tol­na vármegyékhez fordult. Fel­ajánlotta berksir és Cornwall kocák és apaállatok átengedését jóminőségű bikák ellenében. Tolna vármegyével már meg is kötötték a szerződést 15» berksir és Cornwall hízó és apa­állat ellenében 25 jÓinlnősegü törzskönyvezett bika átengedé­sére. Tolna megye a sertések egy részét már cl is szállította. A bikák átvételére a jövő hó­napban bizottság indul Tolnába, hogy a járás szarvasmarhaállo- mányát elősegítő apaállatokat kiválogassa cs elszállítsa. pontot tennének az ilyen és eh­hez hasonló problémák elinté­zésére. S nem utolsó sorban biz­tosítani kellene, hogy a helyi tanácsok megbízatásukhoz mél­tóan felelősségük tudatában in­tézkedhessenek a lakosság ér­dekében. Koós Zoltán IHNEH—ONNAN A NAPOKBAN a Kalocsai Gépállomás a dolgozók ürömé­re egy keske.nyfiLmvetítő gépet kapott teljes felszereléssel. I..AKITELEKEN 1954-ben har­mincnyolcán telepítettek új sző­lőt. Ebben az évben már 19-cn kértek 13 holdra szőlőtclepítési engedélyt. Most folyik megyénkben a cukorrcpa-szerződésköti^ Konnányunk igen komoly •átvételi és termelési feltételeket biztosít cukorrépa termelőinknek. Ebből következik, hogy me­gyénkben egyre több dolgozó paraszt és termelőszövetkezet szer­ződik cukorrépa termelésre. Tavaly például a Selypi Cukorgyár megyénk cukorrépa termelőinek 484.946 kiló cukrot, közel 3 mil­lió forint répaárat és több mint másfél millió forint prémiumé; fizetett ki. Igen jól jövedelmezett a szerződéses cukorrépa terme­lés a Solti Dózsa Termelőszövetkezetnek is. öt holdon termeli 1424 mázsa répájuk után 2849 kiló cukrot s prémiummal együtt több mint 54.U00 forint répaárat kaptak. Apostagon Deals Dánici egyéni gazda 1680 négyszögölön termelt cukorrépát. Leszállítóit termése után 630 kiló kristálycukrot, 1891 forint répaárat és 5257 forint prémiumot kapott. Ezenkívül kedvezményesen vásá­rolhatott 946 kiló szárazszelelet és másfél mázsa melaszt. A cukorgyárak megbízottai megyénk községeiben most kö­tik a' termelési szerződéseket az idei évre. A termelők nagy­része már le is Szerződött .és többen ; megsokszorozták tavalyi területüket. A kajszi Vörös Csillag Termelőszövetkezet, amely eddig 4 holdon termelt cukorrépát, most 15 holdra szerződött. — Szabadi Ferenc szakmáid gazda 600 négyszögölről 1000 négyszög­ölre növelte szerződéses területét. A szerződéskötések tovább folynak, s aze-k a termelők, akik cukorrépát akarnak termelni, még a beadási tervtárgyalások előtt kössék meg szerződésüket, hogy a szerződés felmutatásává! •a beadási könyv kiállításakor a begyűjtési dolgozók bevezethes­sék a beadási kedvezményeket. Mi líjság iskoláinkban f Mcgyeszerte most készülnek községeink idei gazdasági és kul­turális fejlődésének tervei: a községpolitikai tervek. A tervek­ben természetesen nagy részt kapott oktatásunk. Igen sok iskolánk fejlődik, halad előre a közságpolitikai tervekben sze­replő célkitűzések felé. László- falván, Búcsán, Berénybenén, Harkakötönyben az idén elké­szülnek az iskolai építkezések. Jánoshalmán óvoda készül, Kunszentmiklóson pedig befeje­ződnek a leánydiákotthon épít­kezései. Hasonlóképpen befejezéshez közelednek a nagyobb méretű oktatási építmények építkezései, melyek még az elmúlt eszten­dőben indultak meg. Kiskunfél­egyházán 12 tantermes iskola már az idén elkészül, Felsőszent- ivánon 8 tantermes létesül. Jö­vőre — 1956-ra befejeződik ál­lami támogatással az önerővel megkezdett orgoványi iskolaépít­kezés. Bócsán iker nevelői lakást létesítenek többek között. Az 1955-ös terveken túl távo­labbi tervek körvonalai is kibon­takoznak. Előreláthatólag Izsá­kon és Kecelen is sor kerül már 1956-ra egy-egy 8 tantermes is­kola felépítésére. Újonnan választott tanácsaink nemcsak az iskolák anyagi kér­déseinek támogatása terén ha­ladlak előre, hanem abból a szempontból is, hogy nagyobb hozzáértéssel, nagyobb lelkese­déssel szólnak bele a nevelés elvi és gyakorlati problémáinak megoldásába. Komoly e lőreha­ladás mutatkozik ezen a téren a dunavecsei és a bácsalmási já­rásban, a többi járások mellett. Javult a tanács és az iskolák közötti viszony is. A kedvezőbb légleörben nagyobb lehetőségei bontakoznak ki az elmélyült ne­velői munkának. Nevelőink nagy örömmel fogadták az Oktatási Minisztérium állal kiadott új kísérleti általános iskolai köny­veket. Egyes helyeken ezeknek a könyveknek az alapján folyik már az oktatás, mint például Kecskeméten, a Kisfái körzeti iskola helységeiben és a Kecske­mét határában levő gátéri islco- lában. Az eddigi tapasztalatok szerint az új tankönyv igen jó1 megállja a helyét. Nagyon nép­szerű nemcsak a. pedagógusok, hanem az iskolás gyermekek, sőt a szülők között is. fáőjárásielentés Várható 'időjárás szerdán es­tig: párás, helyenként ködös; felhős idő, néhány helyen, in­kább csak északon kisebb ha­vazás, mérsékelt déli-délnyugati szél, a nappali hőmérséklet 0 fok körül. A fűtés alapjául szolgáló vár­ható középhőmérséklct mínusz 1—mínusz 4 fok között. (MTI) Az öntödei vasasoktól elsősorban tetteket várunk,,. A Kecskeméti Gépgyár decemberben 133 százalékra teljesítette tervét. Az új esztendő első napjaiban új kötelezettség vállalások ered- ményeképen 57.368 forinttal több árut kívánnak termelni, mint amennyit a tervük előír. Ezen­kívül 22.472 forinttal kívánják a selejtet csök­kenteni. Ez volt az öntödei dolgozók felajánlása. A szerződés pontjait, — melyet a műszakiak és a dolgozók kötöttek, — még január 20-án egyi­kük sem teljesítette. Az első tíz napban 85.3, a második tíz napban 86.58 százalék volt a ter­melés. Letagadhatatlan, hogy vannak nehézségek. Kétségtelen a terv szoros. A borjú Hatókhoz szük­séges armatúra legyártását a földművelésügyi minisztérium illetékes osztálya nem engedi öntött­vasból gyártani. Rézből követeli. Ehhez pedig leg­alább 16 tonna réz kellene. A 3 óra 22 perces áramszünet 45 ezer forintos termelési kiesést je­lent. És még sok tény hozzájárul a lemaradáshoz. Mindezek valóban megnehezítik az adott szó be­csületes teljesítését, de semmiesetre sem teszik lehetetlenné. Azért sem, mert a következő havi programból előre lehet hozni egyes gyártmányo­kat, ahogy ezt már sokszor megtették. Nemcsak objektív okok, hanem emberi hibák, apró mulasztások Is gátolják az olcsóbb, jobb ter­melést. Előfordult, hogy a kádszekrények ferdén álltuk és ezzel gátolták a biztonságos, nyugodt termelést. A hidegebb idő beálltával csak akkor fűtötték az öntödét, amikor a szakszervezet fel­hívta a figyelmet erre. És ami talán a leglényegesebb, a műszakiak még nem találták meg a megfelelő kontaktust a dolgozókkal. Keveset szólnak a felszabadulási versenyről, még kevesebbet az ígéret becsületes teljesítéséről, a felszabadulási serleg elnyeréséről. Bár a szakszervezet vezetője, Farkas elvtárs mondhatni csak aludni jár haza a gyárból, s min­den idejét a dolgozókkal való foglalkozásnak szen­teli, ez azonban kevés. Egymaga nem tudja az öntödében élővé, lelkessé, eredményessé tenni a munkaversenyt. Ez a munka igen sok aktívát, segítést követel. Sajnos a szakszervezeti bizal­miak részéről ez a segítés késik. Általánosságban beszélnek, miért kell többet és jobbat termein:, de személy szerint kevés szó esik erről. Hiányzik az a lelkes hangulat, ami decem­berben jellemezte a dolgozókat. Elnézik, hogy egyik-másik otthonmaradjon, hogy kipihenje a nagymennyiségű szeszesital utóhatását. Nem vonják őket felelősségre, nem mondják meg ne­kik, hogy mivel akadályozták a jó munkát, az üzem becsületét. És a hangos híradó is keveset szól erről, inkább csak a százalékos eredménye­ket közli. Ez is szükséges, de még fontosabb az, hogy minden nap közöljék az öntödei dolgozók­kal, mennyire maradt le az üzemrész a termelés­ben, kinek a hibája, ki a legnagyobb sclejtgyártó, ki teljesíti becsületes vasashoz méltóan ígéretét. Ezek nem új dolgok. Uj és amiről szólni kell még az, hogy a fel- szabadulási serleg elnyerésére a gépgyár dol­gozói is ugyanúgy hívatottak, mint országos nagyüzemeink. Arról is kell szólni, hogy a fel- szabadulási versenyben az az üzem, amely el­nyeri a serleget és az élüzem címet, kétszeres prémiumban részesül. Sajnos erről igen kevesen tudnak. Kcpcsek-e az clüzemi cím elnyerésére a gép­gyár dolgozói? Képesek! Már sokkal nehezebb feladatokat is megoldottak, csakhogy akkor az akarat és a lelkesedés, vetélkedve serkentette őket. Mivel most ez hiányzik, döcög a munka, pedig az öntödei vasasoktól elsősorban tetteket vár az ország, a megye.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents