Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-25 / 20. szám

Csupán serté?liízlalásból több, mint fél millió forint jövedelme lesz az idén termelőszövetkezetünknek

A gazdálkodás jószág nélkül olyan, mint a féllábú ember. Egy helyben topog, nem jut előbbre, nyűglődik. Az állattenyésztés viszont olyan, mint a kettős forrás: duplán kínálja a hasznot. Teje, bőre, húsa, zsírja közvetlen ad pénzt, trágyáját pedig a föld fizeti vissza gazdagon.

Termelőszövetkezetünkben két éve még kevés volt a jószág, mert nem volt férőhelyünk. •— 1952-ben saját erőből nagyarányú építkezésbe kezdtünk. Abban az évben tető alá hoztunk egy 40 férőhelyes sertésfiaztatót, 150 férőhelyes hizlaldát és 300 birkának megfelelő hodályt. Jó- s/.ágállományunk ettől kezdve lendült fel s fizette vissza máris sokszorosan az akkori munka árát.

Szarvasmarha állományunkban van 20 fejőstehén és 24 előhasi üsző. A beadáson felül havonta 1300—1400 liter tejet adunk át szabadon. Ezért bőven kapunk korpát, — legutóbb is 37 mázsát utaltak ki.

Legtöbb hasznunk a sertésekből van. Állományunk jelenleg 352 darab — egy berksir anya- törzs és mangaliea-berk-cőrn- wall-keverékű szaporulat. Ezekből 260-at hizlalunk meg az idén. 60 darab már félig kész. Egyrészével márciusban teljesítjük idei beadási kötelezettségünket, másik felét áprilisban szállítjuk szabad eladásra. Ezután nyomban hízóba állítunk 80 darabot, majd június derekán isidét ugyanennyit. Állandó szerződésünk van az állat- és zsírbegyűjtő vállalattal.

Kiszámítottuk, hogy csak a sertéshízlalásból mintegy 570.000 forint jövedelmünk lesz az idén. Tavaly 41 forintot ért nálunk egy munkaegység. Osztottunk 2.5 kiló búzát, közel 2 kiló burgonyát, 3 deci bort, 7 kiló csöveskukoricát, egyebet és 8.38 forintot munkaegységenként. Idén azonban számításunk szerint a jószágból eredő haszonból kerek 10 forinttal tudjuk emelni a készpénz részesedést, 18.38 forintra,

Beszéljünk a jószágtartás

másik hasznáról, a trágyáról is. Hogy az elmúlt évben a növény- termelés is igen szép hasznot hozott, azt ennek köszönhetjük. Cukorrépánk 208 mázsát adott holdanként s egyedül prémium címén 54.000 forintot kaptunk érte. 13 hold kenderünk 43 mázsával fizetett átlagban — s ezért is 28.000 forint többtermelési jutalmat kaptunk az alapáron felül. Pedig tavaly csak egy szántásban volt a kenderünk. Idén a vetésterületét 25 holdra emeltük s két szántásba vetjük. Az őszi mélyszántással jócskán forgattunk alá trágyát. Tavaly kevés helyen dicsekedhettek jó szőlőterméssel. A mi szőleink a lelkiismeretes ápoiás mellett azt is meghálálták, hogy amióta birtokunkban vannak, másodszor kaptak alapos trágyázást. A faluban alig akadt párja a mi termésünknek: 6.5 hektoliteres átlagot szüreteltünk a 15 holdról. Az idei tervbe 30 mázsa holdankénti termést állítottunk be s ha csak a szorgalmunkon múlik, el is érjük.

Néhány siót még arról,

hogy biztos takarmányalap nélkül nem lehetne ennyi jószágot tartani. Mi azonban erre sokat adunk. Azt az 500 köbméteres zöidsilót, amit a legfinomabb gyenge csalamádéból készítettünk, még meg sem kezdtük, mert a 300 mázsa takarmány- répa korpával még jóidéig elég lesz a teheneknek. A süldőket összefűzött apró burgonya és tök keverékével etetjük. Tavaly 2 hold ta'karmánytök vetésünkről 600 mázsa termést takarítottunk be. Idén ebből is többet vetünk egy holddal.

Az elmondottakból kitűnik, hegy nálunk a jövedelem nagyrésze a jószágáUományból ered, de szép hasznunk van a szerződéses termelésből cukorrépából, kenderből), s nem utolsósorban a szőlőből is. Pedig a legtöbb szövetkezet, amikor a jövedelmező állattenyésztést és szerződéses termelést ajánlják neki, arra hivatkozik, hogy kevés a munkaerő, nem jut ember a jószághoz, a gyakori kapáláshoz. Erre is van egy nagyon egyszerű orvosság: gyarapítani kell a tagságot. Azzal, hogy jól, okosan gazdálkodunk, vonzóvá tesz- szük.a szövetkezetét.

Nálunk, csak egyeben év eredménye bebizonyította ezt az igazságot, mert ősz óta 12 új tag lépett közénk.. (

Elmondotta:

Gulyás János, a Madarasi Dózsa Tsz elnöke.

Dyazat mond-e. a nóta ?

VAN EGY NOTA, amelyik úgy kezdődik, hogy »Kiskunmaj- sára nincs semmi panaszom...« — Ez jutott eszembe, amikor ott jártam néhány nappal ezelőtt. — Gondoltam, utánajárok, igaza lesz-e a nótának?

Ahogy ballagok az utcán, hát egyszercsak látom ám, hogy. valami új épület, vagy mi a csoda áll előttem. Ejha! Hát ez meg mi? — Látom a kapuja tárva-nyitva. Benézek.

— Mit építenek itt? — szólítok meg egy nagysapkás, idősebb embert.

— Mit? — néz rám egy darabig kérdőleg, — hát ezt mán még a macskák is tudják, a régi kultúrház helibe újat. — Gyűj- jön csak be, nézzen széjjel.

SZOTFOGADOK. Olyan a belseje, mint egy közönséges, most épített háznak. Még hiányzik a festés, ami majd most következik hamarosan. Megszámolom a helyiségeket. Tizennégy.

Agyafúrt módszerrel igyekezett Urbán Péter, volt monács- szigeti, jelenleg bajai lakos a közellátás érdekeit veszélyeztető bűntettekkel jogtalan jövedelemre szert tenni. A többszörösen büntetett Ikulák 1954-ben állítólag 60 birkát értékesített. A kapott 18.000 forinttal- Kiskunfélegyházára utazott s az ottani piacon négy választási malacot vásárolt 800 forintért, melyeket aztán a bajai piacon 1300 form- tért értékesített. A sikerült üzleten felbuzdulva újra visszautazott Kiskunfélegyházára. — Moslmár az előzőnél több választási malacot vásárolt, párját 450 forintért, melyeket a bajai piacon páronként 700 forintért adott el.

A kupeckedó kulák most azután nézett, hogyan tudna fel- lűnés nélkül nagyobbszámú sertésre szert tenni. Ismeretséget kötött Sellyén és megkörnyékez- ve az ottani Béke Termelőszövetkezetet, most már 53 malacot vásárolt. A páronként 300 forintért vett választási mala- -okai; 550—650 forintért- -é usíKözben találkozom a leendő kultúrház igazgatójával, Borbényi Jánosáéval.

BORBÉNYINÊ sokmindenről tudósít. — A falak krémszínűek lesznek. Ajtók, ablakok sótét csontszínűek. Majdnem elfelejtettem mondani, hogy a falra még jön egy sötétebb minta, — mutat körül Borbényiné. — Fönt a falak szegélyét a szankiakéhoz hasonlóan kunsági motívumokkal díszítjük. — Mi a szösz, — mondom magamban, — ilyen szép lesz.

— Azt akarjuk — folytatja Borbényiné —, hogy ha már kultúrház, akkor, legyen a község kultúrközpontja. Itt mindennek lesz helye. Szépek lesznek ám ezek a helyiségek!

— Azok? — kérdezem, mintha elképzelésem sem volna róla.

— Hát gondolja el — kezd: újra Borbényiné —, minden helyiségben lesz szőnyeg, az ablakokon függönyök, amelyek

tóttá. A sikerült üzleten felbátorodva, újból Sellyére utazott és elhatározta, hogy most már nemcsak sertésekkel, hanem borjúkkal és tehenekkel is üzérkedni fog. Több borjút és tehenet vásárolt a malacokon kívül a termelőszövetkezettől. Útközben azonban leleplezték és őri- zctbevételével egyidejűleg a rendőrség 24 malacot és három tehenet is lefoglalt.

Urbán Péter szeretett jól élni, de ezt is a más kárán és húsigényeit feketevágással igyekezett kielégíteni. Megtudta, hogy Csatai Lajos bajai juhász a unkáit Csuzi András tanyáján tartja. Felbiztatta Kollár Jánost, mondja Csuzié-knak, hogy Çsataj Lajossal egy birka vételére megalkudott, vágja azt le és hozza be számára.

A bajai járásbíróság most tárgyalta a kupeckodó kulák ügyét és a közellátás érdekeit veszélyeztető bűntettben, feketevágásban mondva ki bűnösneiC, 3 és félévi börtönbüntetésre, valamint 600 forint pénzbüntetésre ítélte.

már a lanácsházán vannak. Lesz zongora, rádió, többféle folyóirat. Aki ide beteszi a lábát, a2 érezze is jól magát, azt akarjuk.

ADDIG BESZÉLGETÜNK,

hogy a könyvtár is szóbeszéd tárgya lesz. — Az is idejön, ez lesz az olvasóterem, ahol most állunk — néz le a padlóra Borbényiné.

Átmegyünk a nagyterembe. —- Itt lasz a népitánc oktatás, no meg hát ez a nézőtér. Nemrégiben kaptunk 212 széket cs 12 asztalt a megyei tanácstól, itt vannak a raktárban. — Már megyünk is oda, hogy megtekintsük.

A SZÍNJÁTSZÓ csoporttal nagyon megelégedett az igazgatónő. Eddig még nem is voit hol próbálni jóformán, mégis mindig percnyi pontossággal kezdték a próbákat. Többször előadták Molière: »Fösvény« című darabját. — Most terveznek egy énekkart is, amit a színjátszók hoznak egybe. Zenekart szintén.

— A majsaiak rajonganak a zenéért, most is azt kérik tőlünk, hogy valami zenés darabot tanuljunk, — mondja Borbényiné igazgató. — Eleget akarunk tenni a közönség kérésének — teszi hozzá befejezésként;

EZEK SZERINT meg kell állapítanom, hogy igaza van a nótának. Nekem sincs panas som Kiskunmajsára. Akkor meg különösen nem lesz, ha megalakítják a zenekart, az énekkart, biztosan ők is örülnek, ha a zenekar egyszeri azt játsza, hogy »Kiskunmajsára nincs semmi panaszom«. E. S.

INNEN-ONNAN

JANUÁRBAN új tanfolyamod indultak a kiskunfélegyházi járási kul- iúrházban: szabás-varrás, kézimunka, francia nyelvtanfolyam, fotó- szakkör és balettiskola. Egyes szakkörök iránt olyan nagy a dolgozók érdeklődése, hogy két-két csoportot kellett alakítani.

*

BOROTAN, kelebián és ZSANAERESZTÖN részint társadalmi munkával kultúrotthont létesítenek az idén.

Aki dolog nélkül akart jól élni

1 Nagyobb gondot fordítunk az exportárura, mint eddig

Levelek az Alföldi Kecskeméti Konzervgyárból

Mi, a konzervkonyha dolgozói, felszabadulásunk 10. évfordulójának tiszteletére főként a minőség javítására tettünk vállalást. Ez nagyon fontos, mert a konzervkonyhán készített kon- zervek többsége exportra kerül. Nekünk örömet jelent, hogy mostanában a minőséggel kapcsolatban nincs kifogás, sőt legutóbb a Német Demokratikus Köztársaságból dicsérték készítményeinket. Jövőben is azon leszünk, hogy állandóan javítsuk a minőséget és csökkentsük az önköltséget, hogy áruink olcsóbbak legyenek a hazai piacon és versenyképesek külföldön. — (Schimó Ferenc.)

*

Az elmúlt évben üzemünk nagymennyiségű árut szállított külföldre. Valamennyien tisztában vagyunk azzal, hogy mi a jelentősége, ha a külföldre kerülő gyártmányaink megfelelnek a vevők igényeinek. Ez nagyon fontos gazdasági szempontból is, hiszen élelmiszereinkért hazánkban nem lévő nyersanyagokat, illetve nem készített gyártmányokat kapunk. Az exportterv teljesítése érdekében vállaltuk, hogy az exportra .kerülő gyártmányoknál nagy gondot fordítunk az üvegek tisztaságára és arra, hogy a címkék a gyátmányoknek megfelelő felírással és rendesen ragasztva kerüljenek az üvegekre. Fontos, hegy az áruk csomagolása is tetszetős legyen, melyet ugyancsak fokozott gondossággal végzünk. — (Göbölyös Pálné, brigádvezető.)

*

Mi, magyar dolgozok, már 10 éve tudjuk, mit jeleni bedében dolgozni és jóleső érzéssel élvezni becsületes munkánk gyümölcsét. Nekünk, konzervgyári dolgozóknak, az exportszállítással is célunk, hogy iparunk hatalmasarányú fejlődését hazunk halárain túl is megismerjék. Hadd lássák és tapasztalják a tőkés államok dolgozói is, hogy mire képesek a felszabadult országok munkásai. Mi pedig továbbra is jó munkával küzdünk a külföld által már eddig is megismert jó hírnév megtartásáért. — (Kad- vány Jánosné.)

Az 1955-ös esztendőt azzal a szándékkal kezdtük meg, hogy ez évben is küzdünk a minőség állandó javításáért, a selejt csökkentéséért és ezen keresztül természetesen az áruk olcsóbbátéte- léért. Én jelenleg a sárgarépa-feldolgozó üzemben dolgozom, ahol igyekszem idősebb munkatársaimtól átvenni munkamódszereiket és a tervteljesítésben is utólérni tanítóimat. Nemcsak egyedül dogozom így, hanem üzemünk minden fiatalja velem együtt szívvel, lélekkel dolgozik azért, hogy az exportra gyártandó sárgarépakonzerv megfeleljen a minőségi követelményeknek. Azt akarjuk, hogy a külföldi megrendelőink is örömmel vegyék át gyármányainkat és azokról, mint a népi demokratikus ipar termékéről, elismerően nyilatkozzanak. — (Szabó Júlia.)

A beruházások végrehajtása hogyan segíti a dolgozó nők védelmét ez élelmiszeriparban

ALKOTMÁNYUNK kimondja,

hogy a Magyar Népköztársaságban a nők a férfiakkal egyenlő jogokat élveznek. Az egyenjogúság biztosítása arra kötelezi a nőket, hogy jogaikkal éljenek és képességeiknek megfelelően vegyenek részt a szocialista társadalom felépítésében. Népköz- társaságunk kormánya minden területen elősegíti a nők egyenjogúságának megvalósulását.

A DOLGOZÓK munkafeltételeinek megfelelő megállapításával, a gyermekgondozó intézmények széles hálózatának létesítésével, amellyel a dolgozó nő anyaságát védik és biztosítják kiemelkedését az évszázados elnyomásból.

AZ EGYENJOGÚSÁG megvalósulását segíti elő a termelési és szociális beruházás is. Az élelmiszeriparban különösen nagy jelentősége van a beruházások fokozatos megvalósításának, mert a dolgozók mintegy 50—00 százaléka nő, köztük igen sok édesanya. Pártunk javaslatára kormányunk egyre több beruházást biztosít az élelmiszeripari üzemek részére is. — Csak megyénkben is láthatjuk, hogy alig van egy-két üzem, amely kisebb vagy nagyobb beruházásokat ne kapott volna felszabadulásunk óta.

MA MÁR nem kell a konzerviparban a nőknek 59—80 kg-os ládákat emelgetni, ezt elvégzi helyettük a villanytargonca vagy a. futószalag. Tudjuk, milyen megerőltető volt a dolgozó nők számára a kézi kopasz - tás. Ma .már ezt is géppel végzik.

rűbb bölcsődéi közé tartozik.

PARTUNK határozata nyo* mán épült fel például a Sükösdf Paprikaipari Célgazdaság 6ü személyes női munkásszállása, mely biztosítja a dolgozó nők részei^ hogy az elvégzett munka után kényelmes, tiszta helyen tölthessék pihenőidejüket.

AZ UTÓBBI években egyre több vállalat igazgatója és ÜB- elnöke értette meg a beruházások teljesítésének fontosságát; azt, hogy a beruházások teljesítése összefügg az ipar megszerettetésével. Tudjuk, hogy az élelmiszeripart az egyre fokozódó nye rs anyagié Ihoza tál jellemzi, amelynek feldolgozására egyre több munkáskézre van szükség.

SAJNOS azonban még ma is akadnak olyan vezetők, akik nem értik meg vagy nem akarják megérteni ennek fontosságát. Ezek közé tartozik a Kecskeméti Sertéstenyésztő Vállalat vezetősége, ahol előbb felépítik a téli fiazlatókat és ezután fognak hozzá az öltözők, fürdők, melegedők építéséhez. Ezek közé tartozik az a vezető, aki el-, tűri, hogy a dolgozó nők egy vékony munkaköpenyben a nideg udvarokon dolgozzák ki a nyolc órát. Ök azok, akik legjobban csodálkoznak azon, hogy nagy náluk a fluktuáció és nem akarnak megmaradni a dolgozók.

FELADATA tehát minden gazdasági és szakszervezeti vezetőnek, hogy most, az 1955. év kezdetén az új kollektív szerződések megkötése alkalmából a

A SZOCIÁLIS beruházások hasonlóan a nőkről való gondoskodást jelentik. Igv épii't fei több mint egymillió forint költséggel a Kecskeméti Barnevál és Kinizsi Konzervgyár bölcsődéje. amely az ipar legkorszöberuházási kereteket úgy használják fel, hogy ez elősegítse a dolgozók, köztük a nők egészségügyi, munkavédelmi körülményeinek javítását.

Király Margit. TB. Fin.