Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-25 / 20. szám

Csupán serté?liízlalásból több, mint fél millió forint jövedelme lesz az idén termelőszövetkezetünknek A gazdálkodás jószág nél­kül olyan, mint a féllábú em­ber. Egy helyben topog, nem jut előbbre, nyűglődik. Az állatte­nyésztés viszont olyan, mint a kettős forrás: duplán kínálja a hasznot. Teje, bőre, húsa, zsír­ja közvetlen ad pénzt, trágyáját pedig a föld fizeti vissza gazda­gon. Termelőszövetkezetünkben két éve még kevés volt a jószág, mert nem volt férőhelyünk. •— 1952-ben saját erőből nagyará­nyú építkezésbe kezdtünk. Ab­ban az évben tető alá hoztunk egy 40 férőhelyes sertésfiaztatót, 150 férőhelyes hizlaldát és 300 birkának megfelelő hodályt. Jó- s/.ágállományunk ettől kezdve lendült fel s fizette vissza máris sokszorosan az akkori munka árát. Szarvasmarha állomá­nyunkban van 20 fejőstehén és 24 előhasi üsző. A beadáson fe­lül havonta 1300—1400 liter te­jet adunk át szabadon. Ezért bőven kapunk korpát, — leg­utóbb is 37 mázsát utaltak ki. Legtöbb hasznunk a sertések­ből van. Állományunk jelenleg 352 darab — egy berksir anya- törzs és mangaliea-berk-cőrn- wall-keverékű szaporulat. Ezek­ből 260-at hizlalunk meg az idén. 60 darab már félig kész. Egyrészével márciusban teljesít­jük idei beadási kötelezettségün­ket, másik felét áprilisban szál­lítjuk szabad eladásra. Ezután nyomban hízóba állítunk 80 da­rabot, majd június derekán is­idét ugyanennyit. Állandó szer­ződésünk van az állat- és zsír­begyűjtő vállalattal. Kiszámítottuk, hogy csak a sertéshízlalásból mintegy 570.000 forint jövedelmünk lesz az idén. Tavaly 41 forintot ért nálunk egy munkaegység. Osztottunk 2.5 kiló búzát, közel 2 kiló bur­gonyát, 3 deci bort, 7 kiló csö­veskukoricát, egyebet és 8.38 fo­rintot munkaegységenként. Idén azonban számításunk szerint a jószágból eredő haszonból ke­rek 10 forinttal tudjuk emelni a készpénz részesedést, 18.38 fo­rintra, Beszéljünk a jószágtartás másik hasznáról, a trágyáról is. Hogy az elmúlt évben a növény- termelés is igen szép hasznot hozott, azt ennek köszönhetjük. Cukorrépánk 208 mázsát adott holdanként s egyedül prémium címén 54.000 forintot kaptunk érte. 13 hold kenderünk 43 má­zsával fizetett átlagban — s ezért is 28.000 forint többterme­lési jutalmat kaptunk az alap­áron felül. Pedig tavaly csak egy szántásban volt a kende­rünk. Idén a vetésterületét 25 holdra emeltük s két szántásba vetjük. Az őszi mélyszántással jócskán forgattunk alá trágyát. Tavaly kevés helyen dicseked­hettek jó szőlőterméssel. A mi szőleink a lelkiismeretes ápoiás mellett azt is meghálálták, hogy amióta birtokunkban vannak, másodszor kaptak alapos trágyá­zást. A faluban alig akadt párja a mi termésünknek: 6.5 hektoli­teres átlagot szüreteltünk a 15 holdról. Az idei tervbe 30 mázsa holdankénti termést állítottunk be s ha csak a szorgalmunkon múlik, el is érjük. Néhány siót még arról, hogy biztos takarmányalap nél­kül nem lehetne ennyi jószágot tartani. Mi azonban erre sokat adunk. Azt az 500 köbméteres zöidsilót, amit a legfinomabb gyenge csalamádéból készítet­tünk, még meg sem kezdtük, mert a 300 mázsa takarmány- répa korpával még jóidéig elég lesz a teheneknek. A süldőket összefűzött apró burgonya és tök keverékével etetjük. Tavaly 2 hold ta'karmánytök vetésünkről 600 mázsa termést takarítottunk be. Idén ebből is többet vetünk egy holddal. Az elmondottakból kitűnik, hegy nálunk a jövedelem nagy­része a jószágáUományból ered, de szép hasznunk van a szerző­déses termelésből cukorrépából, kenderből), s nem utolsósorban a szőlőből is. Pedig a legtöbb szövetkezet, amikor a jövedel­mező állattenyésztést és szerző­déses termelést ajánlják neki, arra hivatkozik, hogy kevés a munkaerő, nem jut ember a jó­szághoz, a gyakori kapáláshoz. Erre is van egy nagyon egysze­rű orvosság: gyarapítani kell a tagságot. Azzal, hogy jól, oko­san gazdálkodunk, vonzóvá tesz- szük.a szövetkezetét. Nálunk, csak egyeben év eredménye bebizonyította ezt az igazságot, mert ősz óta 12 új tag lépett közénk.. ( Elmondotta: Gulyás János, a Madarasi Dózsa Tsz elnöke. Dyazat mond-e. a nóta ? VAN EGY NOTA, amelyik úgy kezdődik, hogy »Kiskunmaj- sára nincs semmi panaszom...« — Ez jutott eszembe, amikor ott jártam néhány nappal ezelőtt. — Gondoltam, utánajárok, igaza lesz-e a nótának? Ahogy ballagok az utcán, hát egyszercsak látom ám, hogy. va­lami új épület, vagy mi a cso­da áll előttem. Ejha! Hát ez meg mi? — Látom a kapuja tár­va-nyitva. Benézek. — Mit építenek itt? — szólí­tok meg egy nagysapkás, idő­sebb embert. — Mit? — néz rám egy da­rabig kérdőleg, — hát ezt mán még a macskák is tudják, a régi kultúrház helibe újat. — Gyűj- jön csak be, nézzen széjjel. SZOTFOGADOK. Olyan a belseje, mint egy közönséges, most épített háznak. Még hiány­zik a festés, ami majd most kö­vetkezik hamarosan. Megszámo­lom a helyiségeket. Tizennégy. Agyafúrt módszerrel igyeke­zett Urbán Péter, volt monács- szigeti, jelenleg bajai lakos a közellátás érdekeit veszélyeztető bűntettekkel jogtalan jövede­lemre szert tenni. A többszörö­sen büntetett Ikulák 1954-ben ál­lítólag 60 birkát értékesített. A kapott 18.000 forinttal- Kiskun­félegyházára utazott s az ottani piacon négy választási malacot vásárolt 800 forintért, melyeket aztán a bajai piacon 1300 form- tért értékesített. A sikerült üz­leten felbuzdulva újra vissza­utazott Kiskunfélegyházára. — Moslmár az előzőnél több vá­lasztási malacot vásárolt, párját 450 forintért, melyeket a bajai piacon páronként 700 forintért adott el. A kupeckedó kulák most az­után nézett, hogyan tudna fel- lűnés nélkül nagyobbszámú ser­tésre szert tenni. Ismeretséget kötött Sellyén és megkörnyékez- ve az ottani Béke Termelőszö­vetkezetet, most már 53 mala­cot vásárolt. A páronként 300 forintért vett választási mala- -okai; 550—650 forintért- -é usí­Közben találkozom a leendő kul­túrház igazgatójával, Borbényi Jánosáéval. BORBÉNYINÊ sokmindenről tudósít. — A falak krémszínűek lesznek. Ajtók, ablakok sótét csontszínűek. Majdnem elfelej­tettem mondani, hogy a falra még jön egy sötétebb minta, — mutat körül Borbényiné. — Fönt a falak szegélyét a szankiakéhoz hasonlóan kunsági motívumok­kal díszítjük. — Mi a szösz, — mondom magamban, — ilyen szép lesz. — Azt akarjuk — folytatja Borbényiné —, hogy ha már kultúrház, akkor, legyen a köz­ség kultúrközpontja. Itt min­dennek lesz helye. Szépek lesz­nek ám ezek a helyiségek! — Azok? — kérdezem, mint­ha elképzelésem sem volna róla. — Hát gondolja el — kezd: újra Borbényiné —, minden he­lyiségben lesz szőnyeg, az ab­lakokon függönyök, amelyek tóttá. A sikerült üzleten felbá­torodva, újból Sellyére utazott és elhatározta, hogy most már nemcsak sertésekkel, hanem borjúkkal és tehenekkel is üzér­kedni fog. Több borjút és tehe­net vásárolt a malacokon kívül a termelőszövetkezettől. Útköz­ben azonban leleplezték és őri- zctbevételével egyidejűleg a rendőrség 24 malacot és három tehenet is lefoglalt. Urbán Péter szeretett jól élni, de ezt is a más kárán és hús­igényeit feketevágással igyeke­zett kielégíteni. Megtudta, hogy Csatai Lajos bajai juhász a un­káit Csuzi András tanyáján tartja. Felbiztatta Kollár Jánost, mondja Csuzié-knak, hogy Çsataj Lajossal egy birka vételére meg­alkudott, vágja azt le és hozza be számára. A bajai járásbíróság most tár­gyalta a kupeckodó kulák ügyét és a közellátás érdekeit veszé­lyeztető bűntettben, feketevá­gásban mondva ki bűnösneiC, 3 és félévi börtönbüntetésre, vala­mint 600 forint pénzbüntetésre ítélte. már a lanácsházán vannak. Lesz zongora, rádió, többféle folyó­irat. Aki ide beteszi a lábát, a2 érezze is jól magát, azt akar­juk. ADDIG BESZÉLGETÜNK, hogy a könyvtár is szóbeszéd tárgya lesz. — Az is idejön, ez lesz az olvasóterem, ahol most állunk — néz le a padlóra Bor­bényiné. Átmegyünk a nagyterembe. —- Itt lasz a népitánc oktatás, no meg hát ez a nézőtér. Nemrégi­ben kaptunk 212 széket cs 12 asztalt a megyei tanácstól, itt vannak a raktárban. — Már megyünk is oda, hogy megte­kintsük. A SZÍNJÁTSZÓ csoporttal na­gyon megelégedett az igazgató­nő. Eddig még nem is voit hol próbálni jóformán, mégis min­dig percnyi pontossággal kezd­ték a próbákat. Többször előad­ták Molière: »Fösvény« című darabját. — Most terveznek egy énekkart is, amit a színjátszók hoznak egybe. Zenekart szintén. — A majsaiak rajonganak a zenéért, most is azt kérik tő­lünk, hogy valami zenés dara­bot tanuljunk, — mondja Bor­bényiné igazgató. — Eleget aka­runk tenni a közönség kérésé­nek — teszi hozzá befejezés­ként; EZEK SZERINT meg kell ál­lapítanom, hogy igaza van a nó­tának. Nekem sincs panas som Kiskunmajsára. Akkor meg kü­lönösen nem lesz, ha megala­kítják a zenekart, az énekkart, biztosan ők is örülnek, ha a zenekar egyszeri azt játsza, hogy »Kiskunmajsára nincs semmi panaszom«. E. S. INNEN-ONNAN JANUÁRBAN új tanfolyamod in­dultak a kiskunfélegyházi járási kul- iúrházban: szabás-varrás, kézimun­ka, francia nyelvtanfolyam, fotó- szakkör és balettiskola. Egyes szak­körök iránt olyan nagy a dolgozók érdeklődése, hogy két-két csoportot kellett alakítani. * BOROTAN, kelebián és ZSANAERESZTÖN részint tár­sadalmi munkával kultúrotthont létesítenek az idén. Aki dolog nélkül akart jól élni 1 Nagyobb gondot fordítunk az exportárura, mint eddig Levelek az Alföldi Kecskeméti Konzervgyárból Mi, a konzervkonyha dolgozói, felszabadulásunk 10. évfor­dulójának tiszteletére főként a minőség javítására tettünk válla­lást. Ez nagyon fontos, mert a konzervkonyhán készített kon- zervek többsége exportra kerül. Nekünk örömet jelent, hogy mostanában a minőséggel kapcsolatban nincs kifogás, sőt leg­utóbb a Német Demokratikus Köztársaságból dicsérték készít­ményeinket. Jövőben is azon leszünk, hogy állandóan javítsuk a minőséget és csökkentsük az önköltséget, hogy áruink olcsób­bak legyenek a hazai piacon és versenyképesek külföldön. — (Schimó Ferenc.) * Az elmúlt évben üzemünk nagymennyiségű árut szállított külföldre. Valamennyien tisztában vagyunk azzal, hogy mi a je­lentősége, ha a külföldre kerülő gyártmányaink megfelelnek a vevők igényeinek. Ez nagyon fontos gazdasági szempontból is, hiszen élelmiszereinkért hazánkban nem lévő nyersanyagokat, illetve nem készített gyártmányokat kapunk. Az exportterv tel­jesítése érdekében vállaltuk, hogy az exportra .kerülő gyártmá­nyoknál nagy gondot fordítunk az üvegek tisztaságára és arra, hogy a címkék a gyátmányoknek megfelelő felírással és rende­sen ragasztva kerüljenek az üvegekre. Fontos, hegy az áruk csomagolása is tetszetős legyen, melyet ugyancsak fokozott gon­dossággal végzünk. — (Göbölyös Pálné, brigádvezető.) * Mi, magyar dolgozok, már 10 éve tudjuk, mit jeleni bedé­ben dolgozni és jóleső érzéssel élvezni becsületes munkánk gyü­mölcsét. Nekünk, konzervgyári dolgozóknak, az exportszállítással is célunk, hogy iparunk hatalmasarányú fejlődését hazunk halá­rain túl is megismerjék. Hadd lássák és tapasztalják a tőkés államok dolgozói is, hogy mire képesek a felszabadult országok munkásai. Mi pedig továbbra is jó munkával küzdünk a külföld által már eddig is megismert jó hírnév megtartásáért. — (Kad- vány Jánosné.) Az 1955-ös esztendőt azzal a szándékkal kezdtük meg, hogy ez évben is küzdünk a minőség állandó javításáért, a selejt csök­kentéséért és ezen keresztül természetesen az áruk olcsóbbátéte- léért. Én jelenleg a sárgarépa-feldolgozó üzemben dolgozom, ahol igyekszem idősebb munkatársaimtól átvenni munkamódsze­reiket és a tervteljesítésben is utólérni tanítóimat. Nemcsak egyedül dogozom így, hanem üzemünk minden fiatalja velem együtt szívvel, lélekkel dolgozik azért, hogy az exportra gyártandó sárgarépakonzerv megfeleljen a minőségi követelményeknek. Azt akarjuk, hogy a külföldi megrendelőink is örömmel vegyék át gyármányainkat és azokról, mint a népi demokratikus ipar termékéről, elismerően nyilatkozzanak. — (Szabó Júlia.) A beruházások végrehajtása hogyan segíti a dolgozó nők védelmét ez élelmiszeriparban ALKOTMÁNYUNK kimondja, hogy a Magyar Népköztársaság­ban a nők a férfiakkal egyenlő jogokat élveznek. Az egyenjo­gúság biztosítása arra kötelezi a nőket, hogy jogaikkal éljenek és képességeiknek megfelelően vegyenek részt a szocialista tár­sadalom felépítésében. Népköz- társaságunk kormánya minden területen elősegíti a nők egyen­jogúságának megvalósulását. A DOLGOZÓK munkafelté­teleinek megfelelő megállapítá­sával, a gyermekgondozó intéz­mények széles hálózatának léte­sítésével, amellyel a dolgozó nő anyaságát védik és biztosítják kiemelkedését az évszázados el­nyomásból. AZ EGYENJOGÚSÁG meg­valósulását segíti elő a terme­lési és szociális beruházás is. Az élelmiszeriparban különösen nagy jelentősége van a beruhá­zások fokozatos megvalósításá­nak, mert a dolgozók mintegy 50—00 százaléka nő, köztük igen sok édesanya. Pártunk javasla­tára kormányunk egyre több beruházást biztosít az élelmi­szeripari üzemek részére is. — Csak megyénkben is láthatjuk, hogy alig van egy-két üzem, amely kisebb vagy nagyobb be­ruházásokat ne kapott volna felszabadulásunk óta. MA MÁR nem kell a kon­zerviparban a nőknek 59—80 kg-os ládákat emelgetni, ezt el­végzi helyettük a villanytargon­ca vagy a. futószalag. Tudjuk, milyen megerőltető volt a dol­gozó nők számára a kézi kopasz - tás. Ma .már ezt is géppel vég­zik. rűbb bölcsődéi közé tartozik. PARTUNK határozata nyo* mán épült fel például a Sükösdf Paprikaipari Célgazdaság 6ü sze­mélyes női munkásszállása, mely biztosítja a dolgozó nők részei^ hogy az elvégzett munka után kényelmes, tiszta helyen tölthes­sék pihenőidejüket. AZ UTÓBBI években egyre több vállalat igazgatója és ÜB- elnöke értette meg a beruházá­sok teljesítésének fontosságát; azt, hogy a beruházások teljesí­tése összefügg az ipar megsze­rettetésével. Tudjuk, hogy az élelmiszeripart az egyre foko­zódó nye rs anyagié Ihoza tál jel­lemzi, amelynek feldolgozására egyre több munkáskézre van szükség. SAJNOS azonban még ma is akadnak olyan vezetők, akik nem értik meg vagy nem akar­ják megérteni ennek fontossá­gát. Ezek közé tartozik a Kecs­keméti Sertéstenyésztő Vállalat vezetősége, ahol előbb felépítik a téli fiazlatókat és ezután fog­nak hozzá az öltözők, fürdők, melegedők építéséhez. Ezek kö­zé tartozik az a vezető, aki el-, tűri, hogy a dolgozó nők egy vé­kony munkaköpenyben a nideg udvarokon dolgozzák ki a nyolc órát. Ök azok, akik legjobban csodálkoznak azon, hogy nagy náluk a fluktuáció és nem akar­nak megmaradni a dolgozók. FELADATA tehát minden gazdasági és szakszervezeti ve­zetőnek, hogy most, az 1955. év kezdetén az új kollektív szerző­dések megkötése alkalmából a A SZOCIÁLIS beruházások hasonlóan a nőkről való gon­doskodást jelentik. Igv épii't fei több mint egymillió forint költ­séggel a Kecskeméti Barnevál és Kinizsi Konzervgyár bölcső­déje. amely az ipar legkorszö­beruházási kereteket úgy hasz­nálják fel, hogy ez elősegítse a dolgozók, köztük a nők egész­ségügyi, munkavédelmi körülmé­nyeinek javítását. Király Margit. TB. Fin.

Next

/
Thumbnails
Contents