Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-25 / 20. szám

SACSKISKUNMEGYEI AZ MPPBACSKISKUNMEGYEIPARTBIZOTTSAQKHAK LAPJA ■"N A MAI SZAMBAA Jelszó: Közelebb az emberekhez. — Bódí Matyi és az iskola. — Csupán sertéshízlalásból több, mint félmillió forint jövedelme lesz az idén termelőszövetkezetünk­nek. — Igazat mond-e a nóta? — Aki dolog nélkül akart jól élni. X. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM Ara SO fillér 1955 JANUÁR 25. KEDD A mezőgazdaság: fejlesztésének útján Megialósitják a szakaszos legeltetést Alpáron Alpár a Tisza partján hatalmas, dús lege­lőkkel rendelkezik. A kiváló minőségű legelők területe legalább 240 holdra tehető, emellett még 260 holdnyi gyengébb minőségű, néha vízállásos legelőterületük is van. Az adottságok tehát igen kedvezőek a szarvasmarhatenyésztés további fejlesztésére. Ami a legeltetési bizottságot illeti, meg is tesz mindent ennek érdekében. Most az a tervük, hegy a bikaistálló trágyatelepéről le­folyó trágyalevet felhígítják és a gyengébb mi­nőségű legelőket műtrágyázás mellett ezzel ön­tözik. Már most felkészülnek a legelők meg­tisztítására is, melyet társadalmi munkával fog­nak elvégezni. Minden előkészületet megtesznek, ami a szakaszos legeltetés megvalósítását lehe­tővé teszi. Ezzel kívánják biztosítani, hogy szá­raz nyár esetén is állandóan dúsfüvű legelők táplálják a gulyát. Jól működik Foktőn a gazdakör Egy hónapja, hogy a bahasai járási nép- íront-hizottság a járási tanács népművelési osz­tályával közösen életre hívta Foktőn a gazdakört. Azóta szinte a gazdakör lett a község kultúrélc- tének központja. Máris száz tagja van, s a tag­sági díjakból önálló helyiséget rendeztek be ma­guknak a tagok, sőt nemrég a könyvtárat is át­költöztették a gazdakörbe, hogy állandóan kéznél legyenek a szak- és szépirodalmi olvasmányok. Egyetlen este sem áll üresen a helyiség. A Kalo­csai Gépállomás agronómusai eddig három szak­előadást tartottak a gazdakörben. Legutóbb a szarvasmarhák helyes takarmányozása címen rendeztek előadást, melyet élénk vita követett. Az előadást követő napokban a gazdák látoga­tásokat szerveztek a legjobb szarvasmarhate- nyésztőknél, hogy személyesen győződjenek meg arról, melyikük módszere a helyesebb. Agasegyhási tervekről írja a községgazda Az 1955-ös gazdasági évben is komoly fel­adataink vannak a me­zőgazdaság továbbfej­lesztése érdekében. Most van alkalmunk, högy a téli napokat is jól kihasználjuk, hogy gépeink gondos kijaví­tásával, valamint a vetőmagvak biztosítá­sával készüljünk fel a tavaszi munkák idő­beni elvégzésére. Nem­régen a köncsögi isko­lában tartottam meg­beszélést, ahol társa­immal a paradicsom- termelés módját vitat­tuk meg. Igaz még a termés szállításának ideje messze van, de. mi*már arról is beszél­gettünk, hogy hol le­gyen a felvásárlóhely, mert az odavezető út kijavításával is biztosí­tani akarjuk a szállítás zavartalanságát. Ezidáig már több­száz méteres útjavítást végeztünk és az Orbán birtokon 500 méteres összekötőútat létesítet­tünk közös erővel. A tanácsházához vezető gyalogjárdát is fel töl­töttük agyaggal és le- salakoztuk. Gyűjtjük a zsombékos vízben ki­használatlanul heverő cementgyűrűket, me­lyeket az utak hídalá- sához fogunk felhasz­nálni. Ezenkívül sokat fog­lalkozom az állampol­gári fegyelem megszi­lárdításával és a dolgo­zó parasztok problé­máival is. Tudom, hogy ezen a téren is csak akkor érek el ered­ményt, ha elsősorban és magam is példát mutatok. Január 4-én az esedékes adómat kifizettem, január 6-án pedig egészévi barom­fibeadási kötelezettsé­gemet teljesítettem. Kalmár Nagy Károly községgazda, Ágasegyháza. Cwsizflag* tervek a lmjai já rá «Imii NEMRÉG tárgyalták tanács­üléseken a községpolitikai ter­veket. Ezekben a tervekben szerepelnek a dolgozók javas­latai, kezdeményezései. Az 1955. év végrehajtandó feladatai kö­zött már kirajzolódik a szé­pülő, gyarapodó, gazdagodó községek képe. CSÁVOLYON a községi ta­nács ebben az évben saját kezelésébe veszi a Bara vizét, így akarja elősegíteni, hogy a községben több víziszárnyast tartsanak. Ezzel a községben lévő víziszámyasállományt 5000 darabbal lehet majd növelni. A trágya szakszerű kezelésének ismertetését is tervbe vette a tanács. Az apaállatok tartásá­ból jelentkező trágyából szak­szerűen kezelt trágyatelepet lé­tesítenek. Nagy gond volt ed­dig a gyümölcsfacsemete be­szerzése. 800 négyszögölön cse- fnetekertet létesítenek. A köz­ség szépítésére a már meglévő községi parkot kibővítik, az ál­talános iskola előtt pedig séta­teret létesítenek. SÜKÖSDÖN azon lesznek, bogy az idén az eddiginél is erőtelesebben alakulhassanak Sei a paraszti társulások. To­vább fog bővülni a paprikater- mnelök csoportja. Hozzá hason­lóan alakítják meg a sertéste­nyésztők és a víziszárnyas-te* nyésztők csoportját. A tanács az állattenyésztés fokozására az élenjárókat kiváló sertéste­nyésztő, kiváló juhtenyésztő, ki­váló baromfitenyésztő kitünte­tésben fogja részesíteni. Egy holdon kísérleti telepet létesíte­nek, ahol népszerűsíteni kíván­ják a legjobban bevált agro­technikai módszereket. Tíz hol­don fásítanak az idén. Fásítják m főbb dűiőutak szegélyeit is, Pótlásukról pedig az 1000 négy­szögölön létesülő faiskola fog gondoskodni. Tervek készülnek a közeilátás, az árudái bolthálózat megjaví­tására, a szociális és kulturális feladatok megvalósítására. A bajai járás községei gazdag ter­veikkel, azok végrehajtásával igyekeznek az új szakasz politi­kájának mind nagyobb sikerét biztosítani. További jó uiitukava! .«cgítjült a borimulyprojjram mcg-valósulásáí Sok szó esik mostanában a mezőgazdaság fejlesztéséről, a kormányprogram megvalósításáról. Ezért dolgozik, küzd, harcol egész dolgozó népünk s ez ad igazi, mély értelmet a mi válla­latunk munkájának is. A Bajai Vízügyi Igazgatóság megyénk területén az 1954-es évben azzal, hogy megvalósította 637 hold szántó, 248 hold kert, 400 hold rét, legelő, 109 hold halastó és 210 hold rizstelep öntözését, szintén egy lépéssel segítette előbbre a mezőgazdaság fejlesztését. Ebben az évben még töb­bet akarunk tenni. Erről beszélnek terveink is, mely szerin; újabb 550 holddal növeljük az öntözéses területeket. Ez azt je­lenti, hogy ezen a területen sokszorosan emelkednek majd a terméshozamok. Dolgozóink vállalták, hogy műszaki támogatá­sukkal és minden igyekezetükkel segítenek e terv mielőbbi meg­valósulásában, hogy erről a területről már az' idén több termék kerüljön a szabadpiacra s az ipari dolgozók asztalára. Baksa Jenő Bajai Vízügyi Igazgatóság. Megtörjük az élüzem címet ebben az évben is vénytermelési dolgozó és a gaz­daság még több kiváló munkása telt felajánlást és vállalták. hogy további jó munkájukkal küzdenek azért, hogy gazdasá­gunk az 1955-ös évben is meg­tartsa az élüzem címet. Kezde­ményezésükre versenyre hívjuk ki a megye állami gazdaságait. Célunk: minél több és olcsóbb mezőgazdasági termék előállí­tása. Vuity Sándor, a Tompái Állami Gaz­daság igazgatója. Gazdaságunk az elmúlt évben elnyerte az élüzem címet. Dol­gozóink között 100.000 forintot osztottunk ki prémiumként és újabb 12.000 forint jutalmat kap­tak élenjáró dolgozóink. Ter­ményben 225 mázsa tengerit, 920 mázsa burgonyát, 382 miii- i-Sa takarmányrépát, 100 mázsa vöröshagymát, 17 mázsa árpát, búzát kaptak a gazdaság dolgo­zói tervük túlteljesítéséért. Si­mon Sándor sztahanovista ' ze- toros, Besenyei László traktoros, Gáspár Antal, Franciskovics Ist­ván fogalosok, Szűcs György nő­Többeser állatot gyógyít évente a Kecskeméti Állatorvosi Ambulancia A napokban múlt két éve. hogy megkezdte munká­ját Kecskeméten az Állatorvosi 40 éves szuíásj&I jubileum Szombaton, este ben­sőséges ünnepség zaj­lott le a Katona József Színházban. Simái Ede állott az ünneplés kö­zéppontjában. 40 éves színészi jubileumának ideje érkezett el és ilyenkor, ilyen jelentős évforduló alkalmával illenö megemlékezni az ünnep éltről, elmondani a jókívánságokat, me­leg kézszorítással indí­tani útjára további si­kerek felé azt, aki 40 esztendőn keresztül já- ban-rosszban hűséges szolgája, nevelője és szórakoztatója volt a közönségnek. Érdemes visszatekin­teni erre az érdekes, változatos színészi pá­lyafutásra. Az egykori Király Színház, a Váro­si Színház, a Fővárosi Operettszínház jelzi pá­lyafutásainak kezdete­it. A harmincas évek­ben Németországban, majd Bécsben és Prá­gában játszott német színpadokon. A felsza­badulás után Pécsre került, onnan ide Kecs­kemétre, a Katona Jó­zsef Színházba. Ebben a pár sorban lehet ősz­it imái Ede Az aranyember című színműin-n Brazovics Aíhanáz szerepében sikeres alakítás szesűríteni eddigi élet­útját. Ez a 40 esztendő volt az iskolája annak, hogy Simái Ede ma Kecskeméten sok-sok után mindenkor eredménye­sen, az igazi emberáb­rázolás eszközeivel al­kot, nevel a színház együttesében. Az ünnepség »Az aranyember« szombati előadásának első és má­sodik felvonása közötti szünetben zajlott le. Duka Antalné, a szín­ház igazgatója üdvözöl­te először. A szakszer­vezeti bizottság nevé­ben Gyulai Antal, majd a pártszervezet titkára, Csapó János méltatta Simái Ede pályafutá­sát. A Kecskeméti Vá­rosi Tanácsot Hujber József né képviselte, aki díszoklevelet nyújtott ár az ünnepeltnek. Bé­kés András, a színház főrendezője, a Színház- 3s Filmművészeti Szö­vetség nevében gratu­lált. A Megyei Tanács VB Népművelési Osz­tálya üdvözletét pedig Vrbán Pál és Csapiár Vilmos hozta el. Az ün­nepségen felszólalt a. Hazafias Népfront me­gyei bizottságának el­nöke is és meleg sza­vakkal méltatta a köz­kedvelt művész mun­kásságát. Majd az ün­nepség végén a színész­kollegák nevében Ba­logh Rózsa mondott üdvözletei. Ambulancia. Dr. Rusvai Káh mánnak, az ambulancia vezető­jének évről-évre több a »pá­ciense«. 1953-ban meg csak 845 beteg állatot kezelt, tavaly pe­dig már 2317 állatnak adta vissza egészségét. Az állatok kö­zül 131 huzamosabb időn át ka­pott kórházi kezelést. Az am­bulanciára bevitt lovak és szarvasmarhák nagy többség'- olyan betegségből gyógyult ki. amelyben házi kezelés során el­pusztult volna. Eddigi működé­sük alatt az állattartó vállala­tok és termelőszövetkezetek mel­lett több mint ezer egyéni gaz­da állatát mentették meg a;- ambulancián. Ez év első háton hetében mintegy száz állató! kezeltek különféle betegséggel. TJr. Rusvai Kálmán szakta­nácsokkal is ellátta a be­teg állatok gazdáit. Sok betegség adódik a helytelen gondozásból is. Az egyoldalú takarmányozás például bendőrenyhőséget, vér- csökkenést idéz elő az állatok­nál. bben az évben tovább bő vül az ambulancia. Több mint 50.000 forint beruházással új mellékhelyiségek létesülnek. Többi között egy megfigyelő he­lyiséget is építenek, ahol a fer­tőzéstünetes állatokat tartják kivizsgálás alatt. Helyes voina. ha emellett gondoskodnának műszerek pótlásáról is. Gyo­mor-, orr-, bárzsingszandázókat miskároló műszereket, és ami az, operációk alkalmával a legszük­ségesebb, még döntő-díványt sem kapott eddig a kórház. El

Next

/
Thumbnails
Contents