Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-23 / 19. szám

A Szovjetunió népgazdasága rohamos léptekkel halad előre Közlemény az 1954. évi népgazdasági terv teljesítéséről Felhívás a béke minden magyar hívéhez! A nyugatnémet újrafelfegy- vcrzés ellen kibuntakozó nagy népi tömegmozgalom irányítói, részvevői, harcosai! A IV. magyar békekongresz- szusra felvilágosító szóval, helyt­állással, jó munkával készülő békeharcosok! Magyar férfiak és nők, mun­kások, parasztok, értelmiségiek! Uj, nagy feladattal bíz meg mindnyájunkat a Bcke-Világta- uácsnok a világ népeihez inté­zett felhívása. Arra szólítja fel a világ min­den becsületes emberét, hogy szegüljön szembe azokkal, akik atomháborút készítenek elő. Elindulnak a békehareosok s házról-házra járnak a világ min­den országában az aláírási ívek­kel. Induljon meg hazánkban Is hatalmas népszavazás. Egész or­szágunk szálljon síkra az élei mellett. Mutassuk meg, meny­nyire egységes népünk az atom­háborúra törő sütet erők elleni küzdelemben. Váltsuk valóra a Hazafias Népfront Országos Tanácsának és az Országos Béketanácsnak december 9-i felhívását: »jus­satok cl minden magyar család­hoz, minden otthonba«. Kopogtassanak be nálunk is minden ajtón az aláírásgyűjtők. Nem elsietve, hanem türelmes, meggyőző szóval gyűjtsék össze az aláírások millióit. Az aláírá­sért cserébe magyarázzák meg az aláírásgyűjtés jelentőségét. mondják el, miért van szükség a jelenlegi nemzetközi helyzet­be minden ember nyílt kiállá saru, száz- és százmilliók egysé­ges fellépésére. A béke hívei pecsételjék meg tettekkel, jobb munkával aláírá­sukat. Sorakozzék fel hát a mi ué- pünk is a békéért, az életért küzdő többi néphez! Előre a békéért, az atomhábo­rú megszállottainak megfékezé­séért! Előre a béke-népszavazás sike­réért! Az Országos Béketanács Elnöksége nevében: Andies Erzsébet elnök, Mihályi'! Ernő és Nánási László alelnükök. EZ TÖRTÉNT A NAGYVILÁGBAN LENINGRÁDBAN a Szovjet Tudományos Akadémia konfe­renciatermében megkezdődött Moszkva és Leningrad, továbbá Tallin, Riga és több más szov­jet város történész-tudósainak tudományos ülésszaka, amelyen az 11)05—1907. évi első orosz for­radalom 50-ik évfordulójával foglalkoznak. A szovjet sajtó Közölte az első orosz forradalom 50-ik évfordulója alkalmával ki­adott téziseket. BÉRŰN. Joseph Wirlh volt német birodalmi kancellár, a Németek Szövetségének elnöke, a szovjet kormány január 15-j nyilatkozatához fűzött kommen­tárjában megállapította: aki át tudja tekinteni a bonni pölitika várható következmenyeit, tisz­tában van vele, hogy mi forog kockán. Helyrehozhatatlan bűn lenne kiaknázatlanul hagyni a német újraegyesítés megvalósí­tásának mostani nagyszerű le­hetőségét. Ha a bonni kormány ezúttal sem tud mást mondani, mint azt, hogy a szovjet javas­lat a párizsi szerződések ellen kilőtt torpedó, akkor ezzel nyíl­tan beismeri, hogy ki akar térni a német újraegyesítés minden reáiis esélye elől. Heinemann volt bonni belügy­miniszter is nyilatkozott és han­goztatta; kétségtelen, hogy a né­met egység helyreállítására csak a négy nagyhatalom képviselői­nek tárgyalásai és megegyezése alapján kerülhet sor. E tárgya­lások halogatása nem szolgálja a német nép érdekeit. A bonni kormánynak éppen ezért fontos kötelessége leime hű szolgála­taival szerzett befolyását latba vetni a nyugati hatalmaknál, hogy még a párizsi szerződések ratifikálása előtt tárgyaljanak a Szovjetunióval a német kérdés megoldásáról. ROMA. Az olasz kormány ké­résére a szenátus külön bizott­ságot alakított a párizsi egyez­mények tanulmányozására. Mar- tinó külügyminiszter kifejezte azt a reményét, hogy a szená­tus' megszavazza a Nyugateuró­pai Unió felállításáról szóló egyezmények ratifikálását még március hetedike előtt, amikor Scelba Washingtonba utazik, hogy ott Eisenhower elnökkel találkozzék. PÁRIZS. Mint az AFP jelenti, tegnap óta Franciaországban fo­kozódott az országos katasztrófa, melyet az áradások Párizs vidé­kén, a Garonne-medencébca és az ország más vidékem okoz­tak. Észrevehetően súlyosbodott a helyzet a Szajna vidékén, ma­gában a fővárosban és a főváros környékén. Víz szivárgott az Igazságügyi Palota alagsorába* tűzoltók vonultak ki, hogy kiszi­vattyúzzák a vizet a Notre- Dame székesegyház kriptáiból. A SZOVJETUNIÓ Miniszter- tanácsa mellett működő Köz­ponti Statisztikai Hivatal közle­ményt adott ,ki a Szovjetunió 1951. évi népgazdasági tervének teljesítéséről. Az egész iparban 103 százalékra teljesítették az évi össztermelést tervet. A Szov­jetunió egész iparának összter­melése 1954-ben 1953-lioz viszo­nyítva 13 százalékkal, 1950-hez viszonyítva pedig 65 százalékkal növekedett. Ez a. növekedés, valamint a terv által 1955-re előirányzott további ipari ter­melésnövelés biztosítja az ötö­dik ötéves terv feladatainak ha­táridő előtti teljesítését. Az ötö­dik ötéves terv előirányozza, hogy az ipari termelés 1955-ben körülbelül 70 százalékkal legyen nagyobb az 1950. évinél, A KÖZLEMÉNY ezután felso­rolja a legfontosabb ipari ter­mékfajták termelésének 1954- ben 1953-hoz viszonyitolt adatait. 1954-ben folytatódott a népgaz­daság fejlesztése alapjának, a nehéziparnak növekedése. A fém, szén, kőolaj, villamosener­gia, vegyicikkek, gépek és be­rendezések termelésének növe­kedése biztosította az összes ipar­ágak termelésének növekedését. Növekedett a közszükségleti cik­kek termelése. 1954-BEN FOLYTATÓDOTT a munka az új technika fejlesz­tése és alkalmazása érdekében: a gépipar újtipusú és márkájú berendezéseket gyártott az ipar­nak, mezőgazdaságnak és a köz­lekedésnek. A MEZŐGAZDASÁGBAN a kolhozok, a gép- és traktorálló- mások és a szovhozok az elmúlt évben jelentős sikereket értek el a gabonanemüek és más mező­gazdasági termékek termelésé­nek növelésében. 1954-ben még jobban megerősödött a mezőgaz­daság anyagi és technikai bazisa. 1954-BEN NÖVEKEDTEK a beruházások. A beruházások vo­lumene az azt megelőző évhez képest 104 százalékot lett ki. :954-ben jelentős termelési ka­pacitásokat helyeztek üzembe a népgazdaság minden ágazatában. Felépítettek és átadtak rendel­tetésének több, mint 600 nagy ipari vállalatot. A villamoséra- művek minisztériuma teljesíteti'! az erőművek üzembehelyezésém előírt terveket. 1954-BEN TOVÁBB fokozódott a Szovjetunió népeinek anyagi jóléte és emelkedett kulturális színvonala. A Szovjetunió nem­zeti jövedelme 1954-ben az 1953 évihez képest 11 százalékkal nö­vekedett. A munkások és alkal­mazottak reálbére a pénzbeli munkabérek emelése és az ár le­szállítás révén egy év alatt 5 százalékkal emelkedett. A közlemény a továbbiakban beszámol, milyen eredményeket értek el az oktatás területén, majd megemlíti, hogy 1954-ben több, mint 5.5 millió gyermek és serdülő fiatal üdült úttörőtábo­rokban, gye rmekszanatóriumok - ban, kiránduló- és túrista-köz- pontokban, illetve a bölcsödével, az óvodával, a gyermekotthonnal szervezetten töltötte a vidéken a nyarat. A SZOVJETUNIÓ állami nép- gazdasági fejlesztési tervének teljesítésében 1954-ben elért eredmények a szocialista gaz­daság szakadatlan fejlődéséről tanúskodnak. RRRBRBHBBBRRBBRBBRBRBBBBRBRRBBRRBBBBRBllSBBBBRRRBBBBBBBBRRRRBRRRRRBRBRRflRBBBRBBBB SBlllllliKIRlIBIIIIltBIIIIIISIIIIIIIIIIBBIIBIIIlllCBVIIRNIIBCRMIHIRRIIIIHlllllllllCII NEMZETKÖZI SZEMLE Atombéhe, vagy atomháború A bonni és párizsi szerződé­sek ratifikálása a végletekig fo­kozná egy új, az eddigieknél összehasonlíthe tallanul borzal­masabb világháború veszélyét. Nemcsalt azzal, hogy újra fegy­vert adna az emberiség legelve­temültebb ellenségeinek, a nyu­gatnémet militaristáknak a ke­zébe, hanem azzal is, hogy olyan tömegpusztító hadieszközök gyár­tását tenné lehetővé számukra, mint amilyenek az atom, a ve­gyi és a biológiai fegyverek. Az Északatlanti Szövetség Ta­nácsának nemrégiben megtartott értekezlete egyenesen e szerve­zet stratégiájának alapelvévé tette az atomfegyverek alkalma­zását. Egyes amerikai katonai veze­tők egyre szemérmetlenebből, egyre kihívóbban uszítanak az atomháborúra a Szovjetunió és a demokratikus tábor többi or­szága ellen. Kadford amerikai tengernagy, akit a szovjet sajtó találóan nevezett új háborús bű nős jelöltnek, a napokban pél­dául azt a kijelentést kockáz­tatta meg, hogy »az Egyesült Államok nem riadna Vissza az atombomba alkalmazásától Ko­reában, ha ott kiújulnának a hadműveletek.« Egy másik ame­rikai atomlovag, Stevenson pe­dig ugyancsak a napokban az­zal kérkedett, hogy »bármely pillanatban« kész az Angliában létesített amerikai támaszpon­tokról atombombával megrakott repülőgépeket küldeni a béke- szerető országok ellen. Ezek és az ezekhez hasonló megnyilatkozások a maguk mez­telenségében mutatják meg a háborús gyujlogatók igazi ar­cát. Az ilyen kijelentések vilá­gánál még a legc’.fogultabb em­berek is megérthették, mily ke­veset érnek azok a kenetteijes szólamok, amelyek az Egyesült Nemzetek Szervezetében »az atomerő békés felhasználásáról«. az »atomenergia nemzetközi el­lenőrzéséről« nyugati részről el­hangzottak. A Szovjetunió, amely az el­múlt esztendőkben nemcsak hogy megszüntette az Egyesült Álla­mok atommonopóliumát, hanem az atomenergia felhasználása te­rén sok tekintetben túl is szár­nyalta az Egyesült Államokat, lankadatlan erővel küzdött cs küzd az atomenergia háborús cé­lokra való felhasználása ellen. A javaslatok egész sorát terjesz­tette a nemzetközi fórumok elé az atom, hidrogén — és más tö­megpusztító fegyverek feltétel nélküli eltiltására és c tilalom feletti hatékony nemzetközi el­lenőrzés megvalósítására vonat­kozóan. A Szovjetunió javasla­tait osztatlan lelkesedéssel fo­gadták a békeszerctő emberek százmilliói szerte a földkereksé­gen. A tömegpusztító fegyverek betiltásáért vívott harc jelszavát zászlajára tűzte az ötödik nagy­hatalom; a béke híveinek világ- mozgalma is. De a Szovjetunió tettekkel is alátámasztja az atomfegyverek és más tömegpusztító fegyverek betiltásáért folytatott politikai és diplomáciai harcát. Példát mutat abban is, hogyan lehet az emberi elme e kétségkívül eddig legnagyobb felfedezését, az atomenergiát magának az em­bernek a szolgálatába állítani. A Szovjetunió egy héten Délül két nagyjelentőségű kormány­nyilatkozatot telt közzé az atomenergia békés felhasználá­sára vonatkozóan. Az egyiket arról, hogy kész az ENSZ-nek az atomenergia békés felhaszná­lásának kérdésével kapcsolatban 1955-re összehívott nemzetközi értekezlete elé jelentést terjesz­teni a Szovjetunió első atomvil- tanytclepéről és annak munká­járól. A másikat pedig arravo- natkozóan, hogy tudományos­technikai és termelési segítséget nyújt más államoknak az a Ioni­er ö békés célokra való felhasz­nálását szolgáló kutatás fejlesz­tésében. A kormány nyilatkozatuk újabb fényes megnyilatkozását jelen­tették a Szovjetunió következe­tes békcpolitikájának. Éppen ezért nemcsak tudományos­technikai segítségben elsőként részesülő országok — a Kínai Népköztársaság, a Lengyel Nép­köztársaság, a Csehszlovák Köz­társaság, a Román Népköztár­saság és a Német Demokratikus Köztársaság sajtója cs közvéle­ménye üdvözölte örömmel a Szovjetunió kormánynyilatkoza­tait, hanem ugyanolyan lelkese­déssel és örömmel fogadták azokat a béketábor többi orszá­gában — sőt a kapitalista álla­mokban is a haladó lapok cs az egyszerű emberek. De a nagyjelentőségű’ nyilat­kozatok és azok hatalmas nép­szerűsége meggondolkoztatla azo­kat is, akiknek sehogyan sincs ínyükre a Szovjetunió békepoli­tikája, akik minden szovjet kez­deményezést »propagandafogás- nak« szeretnek feltüntetni saját közvéleményük, saját népük előtt. A már jólismert, agyon- csépelt szovjetellcnes szólamon mellett, a nyugati burzsoá sajtó­ban a szovjet nyilatkozatokkal kapcsolatos kommentárokban igen sok a merev elutasítástól tartózkodó. óvatosságra intő hang. Az angol atomerő hatóság szóvivője például »rendkívül ér­dekes fejleménynek« nevezte a szovjet javaslatot, Jules Modi, az ENSZ leszerelési bizottságá­ban helyet foglaló francia kül­dőit üdvözölte a Szovjetuniónak azt a bejelentését, hogy kész is­mertetni az atomerő békés fel- használására vonatkozó tapasz­talatait. Ez a bejelentés — mint mondotta — »példa nélkül álló tényt jelent«. Figyelemre méltó megállapí­tásokat tett a szovjet kormány­nyilatkozathoz fűzött kommen­tárjában a New York Herald Tribune, a nagy befolyású ame­rikai burzsoá lap Is. Ebből kide­rül, hogy az amerikai vezető kö­rök elsősorban attól tartanak, hogy a szovjet kormánynyilatko­zat »erős hatást kelt sok ország­ban és ezek a Szovjetunióhoz fordulnak majd az atomerő bé­kés felhasználásához szükséges anyagi és technikai segítségért«. A nyugati sajtóban emellett igen gyakran fordul elö az a követelés Is, »hogy most már a nyugaton a sor«; »A nyugatnak szintén hajlandóságot kell mu­tatnia arra, bogy az egész em­beriség rendelkezésére bocsássa tapasztalatait«. Ezekben a napokban tartotta ülését Bécsben a Béke-Világbe­li ács irodája és az egész földgo - lyót átfogó hatalmas békemoz- galom vezérkara. A Béke-Világ - tanács irodájának záró ülésen újabb nagyjelentőségű felhívások születtek Európa népeihez, a vi­lág népeihez. Nem vitás, hogy a nyugatnémet újrafelf egy vérzés és az atomháború megakadályo­zására felszólító két drámai fel­hívás újabb erőket mozgósít majd az atomháborús tervek szétzúzásáért, az emberiség bé­kés, boldog jövőjének biztosítá­sáért induló döntő küzdelemre. „Banánköztársaságoknak“ nevezik általában a kis közép- amerikai államokat. Az United Fruit Co. nevű hatalmas észak- amerikai gyümölcskonszern vé­geláthatatlan ültetvényei húzód­nak Ut, amely konszern kezében tartja ezeknek az országoknak egész gazdasági és politikai el­lenőrzését. E »banánköztársaságok« egyi­ke Costarica, Területe alig va­lamivel nagyobb, mint fél Ma­gyarország. Lakossága hazánk lakosságának mintegy egytizede. Ez a kis ország azonban napok óta mégis a világközvélemény fi­gyelmének homlokterébe került. Mi történt Costaricában? Costaricába fegyveres bandák törtek be, hogy megdőli lsek a Figueres kormány uralmát. Az intervenciósok mögött, amint azt a különböző vizsgálatok, sajtó- jelentések igazolják, »külföldi erűk« állanak, az agressziót »külföldön kiképzett és felsze­relt csoportok« követték el. A Costarica elleni támadás kísértetiesen hasonlít a tavalyi Guatemala elleni intervencióhoz. Mint a dclameríkai lapok rámu­tatnak. egyik szervezője a gua- temalai beavatkozáshoz hason­lóan — Washington és az Uni­ted Friut Co. dróton rángatott bábfigurája: Somoza nicaraguai elnök. volt. Abban is feltűnően nagy a hasonlóság, hogy mind­két támadás azután következett bt, bogy a mindenható gyü- mölcsíröszt ellen korlátozó in­tézkedéseket hoztak, illetve je­lentettek be. De Guatemala c,s Costarica között mégis volt egy alapvető" különbség. Míg Arbenz —- gua- tcmalai kormánya haladó kor­mány volt, addig Costarieára nem áll ez — hisz, mint isme­retes, itt még a kommunista pártot is törvénytelennek nyil­vánították. Azok a néptömegek nyomására hozott bátortalan In­tézkedések és az amerikaiak gazdaságpolitikája, valamint az United Fruit túlkapásai ellen el­hangzott nyilatkozatok, amelye­ket Figueres tartományban ele­gendőnek bizonyultak ahhoz, hogy Figueres Washington sze­mében »kegyvesztetté« váljék. A Costarica elleni támadás, amely újra megmutatta a »Sza­badság bajnokainak« álarcában tetszelgő amerikai politikusok, tábornokok és trösztvczcrck iga­zi énjét, csak gyűlöletet és un - dort kelt szerte a világon. Mind több ember döbbent rá annak tudatára, hogy az Egyesült Ál­lamok jelenlegi vezetői a »világ csendőrévé« szeretnék változtat­ni Amerikát s azt » gyarmati rémuralmat, amelyet Közép - Amerika »banánköztársaságai­ban« igyekeznek megteremteni, vagy tűzzcl-vassal fenntartani, szeretnék kiterjeszteni a főid valamennyi országára, kicsi­nyekre s nagyokra egyaránt.

Next

/
Thumbnails
Contents