Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-16 / 13. szám

TÓ TERVEZÉS — GYARAPODÓ SZÖVETKEZET az alüuiék kítrdhj£lt^ Teherautót vásárul, víztornyot épít és száz sertést hizlal piacra idén a Tompái Szabadság Tsz A Tompái Szabadság Tsz egyike volt tavaly annak a halasi járásban bizony kevésszámú ter­melőszövetkezetnek, amely éven át havonta rendszeresen 5 forint előleget osztott munka­egységenként. Májusig a tejből, majd késő őszig •i kertészetből folyt be gazdag jövedelem. A jó pénzforrásokat idén tovább mélyíti a tsz. Húsz holdes öntözéses kertészetükről idén annyi zöldségre számítanak, hogy a MEZÖKER és a saját budapesti stand mellett a környező nagyobb városokat is el tudják látni. Ezért el­határozták, hogy teherautót vásárolnak s így mindig frissen szállított áruval növelik a tompái kertészet amúgyis komoly hírnevét. Ebben az évben 20 új anyakocával 47 da-, rabra szaporítják a sertésállományt. Száz darab hízót szabadpiacra visznek — ezeket feldolgozott állapotban a pesti standon árusítják. Egy-két éve még csak a beadásra hizlaltak. Ma amellett, hogy a takarmánybeadást is hízóval teljesítik és a szaporulatból a tagoknak is osztanak, — mint egy 5—600.000 forint jövedelemre számítanak a szabadpiaci hizlalásból. A tejhasznot eddig is azzal növelték, hogy a beadáson felüli tej cgy- részéból vajat Röpültek. Erre ezévben még na­gyobb lehetőség lesz. Eddig ugyanis kénytele­nek voltak a tejet szabadáron eladni, hogy kor­pát kapjanak a teheneknek. Az idén már a beadott gabona után bőven térül vissza korpa, a tejet mind feldolgozhatják. Kétszeres hasznuk lesz, mert a vajért többet kapnak, a sovány tej, író pedig visszamarad a malacoknak. Silóból 600 köbmétert készített ősszel a tsz. Ebből 300 bőven fedezi a téli szükségletet, — a többi már jövőévi tartalék, ha netán az idén rossz időjárás lenne a takarmányokra. A jószág­gondozók munkájának megkönnyítésére víztor­nyot is épít idén a tsz. A kiadás gazdagon meg­térül a szebben gondozott állatokban, mert ed­dig az állattenyésztők idejének jórészét lekö­tötte a fáradságos vízhordás. A növénytermelés is komoly helyet kap az idei tervben. Búzából másfél-két mázsával ter­veztek többet, mint az elmúlt ötévi átlag. 225 mázsa pétisó, káli és szuperfoszfát műtrágya áll készen a tavaszi fejtrágyázásra. Háromszoros kapacitással indul az idén a Kecskeméti Baromfikeltető Állomás MÉG NINCS EGY ÉVE, hogy a Kecskeméti Baromfikeltető Állomásra ellátogattunk s mun­kájukról, akkori terveikről egy szerény, látszólag nem nagy je­lentőségű cikkben beszámol­tunk. Most isméi meglátogatjuk az állomást. Még vezetőjével, Vaikai Ferenccel szót sem vál­tottunk, máris láttuk, hogy nem csupán terv maradt a tavalyi elképzelés. Szinte csodálnivaló, milyen szép, büszke épület szü­letett a parányi udvar helyén. — 274 négyzetméter alap te­rűié tét építettünk be — mondja Vaikai elvtárs — s ezzel mint­egy háromszorosára nőtt üze­münk is. "Uj gépeket is kap­tunk: 7 darab ezres keltelőgé­pet. Ezenkívül egy 26 lóerős agregátort arra az esetre, ha a városban az energiaellátás eset­leg szünetelne. Ebben az évben inár nemcsak a hőszabályozás, hanem a fűtés is villannyal tör­ténik. Kilépünk a szép, tágas, vilá­gos munkaterembe. Innen nyí­lik a fürdő, az öltöző, az iroda­helyiségek, a gépház, szóval egy egész kis üzem. Még nincs min­den véglegesen elrendezve s a szerelési munkák sincsenek tel­jesen befejezve. De mire az első keltetés ideje elérkezik, addigra a szerelők is befejeznek minden hátralévő munkát. MEGKÉRDEZZÜK Vaikai elv társat, mikor indul meg az üzem? —' Már nemsokára — mondja mosolyogva —, február 15-én berakjuk az első tojásokat a gé­pekbe. Március lü-én már szál­lítjuk is az első naposcsibéket a megrendelőknek: egyéni gazdák­nak, termelőszövetkezeteknek. ELMONDJA később, hogy az első előjegyzések már befutot­tak. Több mint 6000 naposcsibé­re jelenteitek be eddig igényü­ket a dolgozó parasztok. A kel­tetőállomás jóhíre már messzire eljutott. Erről tanúskodik Var­ga István, madafasi dolgozó pa­raszt levele is, aki öt társával együtt keltetésből 1500 napQscsibév Sj’elt. EMÍOTET^ig; ; )>agy a kelte- tőáliomás háro. b,es 'akkora te­rületű és kapacuSiT lesz, mint a tavalyi évben. Ebből egyene­sen következik, hogy háromszor annyi naposcsibét tudnak szál­lítani, mint tavaly. Az 1054-es évben ugyanis 131.000 naposcsi­bét keltettek, az idei tervük 341.090. Az idén próbálkoznak először kísérletképpen kacsato­jás keltetéssel is. Ez még csak szerény kísérlet s csak néhány Nemrégiben cikket írtunk a bácsalmási állatkórházról. Szóvá tettük, kevés a kórház férőhe­lye a beteg állatok -"ógykezel- tetésére. Az állatkőrháznak ugyanis mindössze hét férőhely állott rendelkezésére. Cikkünk nyomán illetékesek év múlva lehet szó komolyabb arányú fejlesztésről. AZ ÁLLOMÁS azonban már így is jelentős részt vállal me­gyénk baromfitenyésztésének fellendítéséből. Itt nemcsak arra gondolunk, hogy a március vé­gén már teljes kapacitással dol­gozó állomás hetenként több, mint 20.000 napqcsibét keltet és juttat el a tenyésztőknek, hanem arra is, hogy fáradhatatlan gon­dot, szervező munkát fordít az itteni lajfajtának megfelelő ma­gyar-fehér tyúkok továbbte- nyésztésére. Négy baromfite­nyésztő községet: Városföldet, Nyárlőrincet, Kerekegyházát és Lajosrnizsét jelölték ki a te- nyészliirzsek körzetének. Főként e községek tenyésztőitől vásárol­ják fel a fajtiszta, egészséges tyúkok tojásait. E célból rend­szeres vérvizsgákat tartanak és ezekben a községekben, már mintegy 26.000 tenyészbaromfit vérvételeztek. EZENKÍVÜL 1955-ben nagy­számban osztanak ki a terme­lők között tenyészállatokat. felülvizsgálták az állatkórházat. Intézkedtek, hogy a férőhelyek számát húszra emeljék. Rövide­sen kibővül a bácsalmási állat­kórház befogadóképessége, hogy az eddiginél is erőteljesebben végezhesse a beteg állatok gyógykezelését. A Népújság cikke nyomán Repülőgépről történő vegyszeres gyomirtás és fejtrágyázás, erdősáv létesítése — szerepelnek ezévi terveinkben Az elmúlt gazdasági év folyamán sok ta­pasztalatot nyertünk. Ezeket a tapasztalato­kat felhasználjuk az idén a gazdaságosabb termelés érdekében; Az előző évekhez ké­pest gazdagabb ered­ményekkel szeretnénk zárni az idei őszt. Ennek érdekében egy egész sor új mód­szert vezetünk be. Mik ezek? Már az őszi mély­szántás során 100 hold cukorrépa alá altalaj- mélyítést alkalmaz­tunk. Mintegy 30—35 centiméter mélységig a talajt meglazítottuk. Ezzel mintegy 20 má­zsás többleltermés el­érésére számítunk. 100 holdat alapul véve 2000 mázsa többter- mést jelent ez szá­munkra. Mélyfekvésü terü­leteinken a vadrepce és egyéb kétszikű gyo­mok elhatalmasodtak. Több év óla elnyom­ják kultúrnövényein­ket, ezért holdanként komoly terméskiesést szenvedtünk, Ezév ta­vaszán ezek irtásához is nagy erővel hozzá­fogunk. 8Ó0 hold gyo- nios területen, melyen őszi búzát vetettünk, a repülőgéppel történő vegyszeres gyomirtást alkalmazzuk. Ez a módszer 25 százalék­kal olcsóbb, mint a gépi permetezés. Más előnye is Van a repülő­géppel történő gyomir­tásnak. Kivárhatjuk az irtásra alkalmas legkedvezőbb időpon­tot, mivel a sáros, ned­ves föld az irtás más módszereit akadályoz­za. Őszi gabonafélé­ink tavaszi fejtrágyá­zását 4UÜ holdon Ugyan csak repülőgépről vé­gezzük. Gazdaságunk itt is jelentős megtaka­rítást ér el, hiszen nein leéli a kézi munkaerőt alkalmazni. Ezév tavaszán 7 és fél holdon, az ősszel 50 holdon, 1956-ban 34 holdon, 1957—58-ban pedig 600 holdon me­ző védő erdősé vöt léte­sítünk. A mezőgazdasági nö­vények terméseredmé­nyeinek fokozása mel­lett nagy gondot fordí­tunk továbbra is az ál­lattenyésztésünkre. Eddig erősen befolyá­solta ilyenirányú mun­kánkat a legelőhiány. Növendékállataink ter­mészetes tartásának ér­dekében farmjaink mellett füves baltací- mes legelőket létesí­tünk 300 holdon. Ezen­kívül a tavaszi gabo­nára 70 holdon a csi- bótartás és nevelés elősegítésére csikóré­pát termesztünk íelül- vetéssel. A téli ter­mészetes zöld biztosí­tására pedig 50 holdon takarmánykáposztát termesztünk. Az állami gazdaság dolgozóinak bérezésé­nél is javítottunk az eddigi módszereinken. Azt akarjuk, hogy minden dolgozónk tud­ja egy-egy munka el­végzése után, mennyi a keresete. Az eddigi bérezés bonyolult és áttekinthetetlen volt. Sok visszaélésre, nem egyszer bércsalásra is alkalmat adott. Említ­sük csak példának a kenderaratás hét mun­kaműveletét, melyeket külön kellett számfej­teni, hogy minden dol­gozó elvégzett munká­jának bérezését meg­kapja. A bérezést át­dolgoztuk, összevontuk a normákat és egysé­gesen holdakra, má­zsákra vonatkoztattuk. Az önköltség további csökkentésére, az ol­csóbb termelés érde­kében termelési, pénz­ügyi cs önköltségi ter- \ cinket üzemegysógek- í e, ezeken belül nö- vénytermesztési brigá­dokra, farmokra bon­tottuk. Ebben a gazda­sági évben gazdasá­gunknak komoly fel­adatokat kell megol- uani. Bízunk dolgozó­ink szorgalmában, szakembereink odaadó munkájában, helytállá­sában, hogy ezt az évet eredményekben gazda­gon zárhassuk. Német Imre, a Garai Vörös Traktor Állami Gazdaság igazga- tója, MÁK SANDORNÉ. KECSKEMÉT: öregségi nyugdíjra csak az a nő dolgozó jogosult, aki 55-ik életévét betöltötte és 1929 janu­ár 1-től tíz évi biztosításra köte­lezett munkaviszonyt tud iga­zolni. E munkában töltött tíz évben öt évnél hosszabb mun­kamegszakítás nem lehet. A munkakönyv alapján szolgálati idejét csak 1929-től lehet figye­lembe venni, mível a dolgozók öregségi biztosítása akkor kez­dődött. S minthogy kedves le­vélírónk 1944-ben hagyta abba a munkát s akkor még nem volt nyugdíjjogosult, a szolgálati vi­szony megszakítása és az 55-ik életév betöltése között 9 év megszakítás van, nem jogosult nyugdíjra. TÖBB DOLGOZÓ PARASZT KÉRDÉSÉRE A félreértések elkerülése vé­gett az alábbiakban ismertetjük a vágási engedélyek kiadását korlátozó feltételeket. A begyűjtési miniszter ide vonatkozó rendelete értelmében az egyénileg gazdálkodó terme­lők sertésbeadási kötelezettségük teljesítése előtt egy darab hí- zottsertés levágására kaphatnak engedélyt. Természetesen .felté­tel az is, hogy a vágás időpont­jában sertésbeadási hátralék ne legyen. Ha a beji te mezes hónap­jának első napján még nem tel­jesítette beadását, akkor mái hátralékossá válik, Hátralékos termelő részére viszont sertés- vágási engedélyt kiadni nem szabad, például, akinek január hónapban kell teljesíteni a ser­tésbeadási kötelezettséget, nem- teljesítés esetében január 1-ével már hátralékosnak tekinthető, s ■'•ógási engedélyt csak a be­adási kötelezettség teljesítése után kaphat. Vágási engedélyben nem ré­szesíthető az sem, aki a koráb­ban levágott sertés után előírt zsírbeadási kötelezettségének I nem telt eleget. Továbbá a fe ketevágásért jogerősen elítélt személy, illetve vele közös ház­tartásban élők hozzátartozója sem — a feketevágástól számí­tott egy évig. SEREG ESZTER, IILSNOK Levele nyomán intézkedés történt. A földművesszövetkezei járási központja közölte velünk: a járás és így Dusnok község lisztellátásában az utóbbi idő­ben valóban zavarok voltak. —- Ugyanis az előirányzott lisz:- mennyiség nem volt elegendő Most azonban már pótkeretet kaptak és így Dusnok, valamint a többi község lisztellátása za­vartalan. Örömmel vennénk, ha kedves levélírónk a jövőben is felkeresne bennünket soraival és megírná a lakosságot érintő eseményelvet. CS. ZOLTÁN, KISKUN HALAS: A mentőszolgálatot oly mó­don lehet igénybe venni, hogy az illetékes szakorvos rendelke­zik a beszállíttatásról. Az eljá­rás a következő: A beteg hozzá­tartozója 15 napnál nem régeb­bi keletű »-biztosítási igazolvány­nyal« jelentkezik a körzeti ke­zelőorvosnál, aki a mentők igénybevételéhez szükséges ko- csiutalványt kiállítja és egyút­tal. intézkedik a mentők hívásá­ról. A mentők a kocsiutalvány ellenében a szállítást elvégzik- Ez az eljárás a rendelőintézeti, vagy kórházba szállításnál. A kórházból vagy rendelőintézet­ből. történő visszaszállításról a kórház, illetve a rendelőintézet gondoskodik. Amennyiben éle-tmentést célzó azonnali szállításra van szük­ség, a beteg hozzátartozója kt>- csiutalvány nélkül is felkeres-1 heti a mentőket, akik a szállí­tást ez esetben is elvégzik. Ilyenkor a kórház, vagy rende­lőintézet utólag igazolja a szál­lítást. Akkor pedig, ha nem volt indokolt, a költséget a biztosí­tott viseli. ....... A sszonyoknak a téli táplálkozásról Az emberi szervezet igen sok, különféle anyag összetételéből épül fel. Az élet során a szer­vezet nő, fejlődik, kopik. Szük­ségessé válik a fejlődés elősegí­tése, a kopások pótlása. Segít­ségünkre van ebben a táplálko­zás, amely kellő változatosság mellett ellátja a szervezetet mindazokkal az anyagokkal, me­lyek a sejtek fejlődéséhez szük­ségesek. A megfelelő változatos táp­lálkozás biztosítása télen jelenti a legnagyobb gondot, amikor szűkében vagyunk a gyümölcs­nek, friss zöldfőzeléknek. Ma már tudjuk, hogy táplá­lékaink főbb anyagai — vegyi­leg vizsgálva — fehérjék, zsí­rok és szénhidrátok, továbbá a víz, a sók és -kisebb mennyiség­ben mész, vas, jód, valamint a vitaminok. Ha csak ezek közül a tápanya­gok közül táplálkozásunkból bármelyik tartósan hiányzói, feltétlenül kárára van egészsé­günknek, csökkenti ellenálló képességünket, testi gyöngesé- get, sőt betegséget is okoz. A téli táplálkozás váltó: '.os­ságához bizonyos szabályok be­tartása szükséges. Először ts fontos a tej- cs tejtermékek fo­gyasztása. A tejben minden szükséges tápanyag megtalál­ható, kisebb mennyiségben még az oly fontos D-vitamin is, és könnyen emészthető. Ehhez ha­sonlóan a tojás is sok értékes tápanyagot tartalmaz, főí-g kü­lönleges fehérjéket és ásványi anyagokat. A salátának, zöldség- és főze­lékféléknek, valamint a gyűr mölcsöknek vas- és vitamintar­talmuk miatt van nagy szerepük szervezetünk felerősítésében. A vashiány vérszegénységet, a vi­tamint.lány többek, között fára­dékonyságot okoz. Télen a friss gyümölcs pótlására rendelkezé­sünkre állnak a különböző gyü­mölcslevek, a C-vitaminban igen. gazdag csipkebogyó-tea, lekvá r mélyhűtött gyümölcsök teljes- egészükben megőrzik vitamin-- tartalmukat. A konzervgyári készítmények kevés ideig van­nak kitéve hő hatásának, ezért' szintén értékesek, vitaminokban, gazdagok. Magyar tudós nevé­hez fűződik az az igen értékes felfedezés, hogy a paradicsom és a paprika is gazdag C-vita- min forrás, Ehhez e! kell mon­danunk, hogy a C-vitamin so­káig eláll savanyú környeze,- ben. Ezért a savanyított papri­ka, káposzta, uborka fontos vi­tamin forrásunk lehet. Sokfelé szokás a savanyított uborkába rézpénzt tenni, hogy színe szel j legyen. Ez káros, mert az ecet­ben oldódó réz a C-vitam:n tartalmat minimálisra csökken*!: Télen fontos a burgonya fo­gyasztása, mert vitamintartal­ma főzéskor sem csökken lé­nyegesen. Ahhoz, hogy a szervezet szá­mára a feltétlenül szükséges tápanyagot biztosítsuk, fon to:, bogy az elkészítés módját is is­merjük. Hosszt) ózta tás, főző , de a többszöri felmelegítés s csökkenti az étel értékét. Az állolt, vagy többször melegített étel elveszti vitamin tartalmát, ugyanakkor elszaporodnak ben­ne a kórokozó baktériumok. —• Ezért fogyasszuk lehetőleg fris­sen az ételt, vagy ha eitesszü , tároljuk hideg helyen. A változatos táplálkozás terv­szerű étrendbe iktatása a bá választék melleit egy háziasz- szony számára sem jelent külö­nösebb gondot — de előfordul­hat, hogy a családtagok ide­genkedését — főleg a zöldfőze­lékektől — ókos szóval, türe­lemmel kel] legyőznie. A család egészségéért ennyi áldozatot azonban szívesen vállal minden háziasszony.

Next

/
Thumbnails
Contents