Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-16 / 13. szám

Jövedelmező dolgos évre készülnek a Bajai Vörös Fény Termelőszövetkezet tagjai A Bajai Vörös Fény Ter­melőszövetkezet már a zárszá­madási közgyűlésen megkezdte a következő gazdasági évre való felkészülést. Az elmúlt gazda­sági év jövedelmezősége sem volt megvetendő, mégis azt ke:! mondani erősen befolyásolta a meglazult munkafegyelem. Egyes tagok a szövetkezetét átmeneti állomásnak tekintették saját ér­dekeik elérésére. Hiba terheli a szövetkezet vezetőségét is, ami­ért ezekkel szemben nem alkal­mazta az alapszabályokban biz­tosított szankciókat. Ezért jogos bírálatban is részesült a zárszá­madási közgyűlésen. A tagoknak az volt a határo­zott álláspontja; a munkafegye­lem meglazított el kel] távolíta­ni. így is történt, nyolc tagit kizártak. A csoport 82 tagja most újult erővel tervezgeti az idei munkát, amely meglátszik a zárszámadási közgyűlést kö­vető munkából. A terméshozam növelése érdekében a szövetke­zet tervbe vette 180 hold istal- lótrágyázását. A tagság ellen- tervében viszont 180 helyett 240 hold istállótrágyázását vállalta. Az idei gazdasági évben a szövetkezet áttér a dinnyeter­mesztésre is. Ki akarnak hasz­nálni minden lehetőséget, hogy az idén többször részesíthessek a tagokat készpénzelőlegben, ment 1954-ben. A szövetkezet tagjai máris több határozatot hoztak a jöve­delmezőség emelésére. Növelni fogják a tejhozamot, hogy több tej kerülhessen a szabadpiacra. Ennek érdekében 11 darab se­lejt tehenüket kicserélték jól te­jelő tehenekre. A sertésállomány növelé­sével is a jövedelmezőség eme­lését akarják szolgálni. 38 da­rab törzskönyvezett berksir anyakoca szaporulatából fogruiK 60 darabot tenyészsüldőként. 250 darabot pedig választási ma­lacként értékesítenek. — Húsz darab sertést állítanak be, ta­karmánygabona beadásuk telje­sítésére. Ezzel közel 300 mázsa takarmánygabona megtakarítá­sára tesznek szert, amiből 50 darab sertést tudnak kihízlahii és szabadpiacon értékesíteni. A szövetkezet tagjai a tava­szi munka megindulására is igye­kezettel készülnek. Folyik a gé­pek javítása, a fogatok rendbe- hozása. A munkafegyelem megszi­Çfàii&ihaimùii hallattuk ,.. hogy a szőlő- és gyümölcs- termelő egyesület januárban es februárban nagyszabású szak­előadásokat tart a téli és a kö­zelgő tavaszi munkák érdeké­ben. A jövő hónapban ugyancsak szakelőadás lesz a maglucerna és a rozs pótbeporzásának szor­galmazására, a termelési bizott­ság tagjai részére. ;.. hogy a kenyér minősége ellen sokszor merül fel panasz. Ennek a többi között egyik oka, hogy a sütőipar rossz, nyers fát kap. A tanács végrehajtó bi­zottsága javaslatot tesz az er­dőgazdaságnak: kezdjenek hozzá azoknak az 5—6 éve szabadon burjánzó akácerdőknek tisztoga­tásához, amelyek szép számmal vannak Kéleshalmán, Terézhal- ma környékén. A tisztogatással nemcsak kitűnően fűthető akác- rozsét kapna a pékség, de gyor­sabban fejlődnének az eibozóto- sodott erdők is. őszi begyűjtési versenyében Kuni ehértő és Kelebia után Já­noshalma a harmadik legjobban teljesítő község lett. A járás maga is harmadik ' helyen vég­zett a versenyben s tíz ponttal maradt el a második helyre ju­tott bácsalmási járás mögött. ... hogy az italboltok ellátá­sára igen sok a panasz. Sörből például az öt italbolt mindössze másfél hektolitert kap, ami rö­vid órák alatt elfogy. A téli idő­szakra igényelt 150 hektó he­lyett mindössze 45-öt kapott a szövetkezet. Hasonló a helyzet a borral is. A község dolgozói igen félnek, hogy nyárra sem javul meg az ellátás, s ugyan­úgy lesz, mint tavaly: a kániku­lában erős rumot és pálinkát kínáltak az italboltok sör, vagy bor hiányában. Jó lenne előre gondoskodni, hogy ez ne for­duljon eíő... lárdítása érdekében újjászer­vezték a brigádokat, munkacsa­patokat. Az elmúlt évi két nö­vénytermesztő brigád helyett az idén csak egy brigád lesz és négy munkacsapatban fognak dolgozni. A terület, a területhez szükséges fogatok, szerszámok s egyéb felszerelések a munka­csapatok között arányosan fej lesznek osztva. A munkacsapa­tokon belül pedig a területei egyénekre bontják. A Bajai Vörös Fény tagjai az idén arra törekednek, hogy a szövetkezet jövedelmezőségének további emelésével, a növekvő eredményekkel olyan vonzóerő legyen az egyénileg dolgozók szemében, hogy az eddigi éven­kénti 8—10 új belépővel szem­ben megsokszorozzák azoknak számát, akik további boldogu­lásuk érdekében a szövetkezeti gazdálkodás útjára lépnek. Gilián Mihály, városi pártbizottság, Baja. i • I hogy ez év márciusáig be­fejezik a községben a gyermek- játszótér építését, fásítjék a Szabad Május 1. teret ás 5 hold legelőt fűmagkeverék vetésével felújítanak. ;, ; hogy január 15-től kezdő­dően bevezetik a községi apa­állatok egyedi takarmányozását. Az eddigi helytelen gyakorlat szerint ugyanis súlyától függet­lenül mindenik egyenlő abrak­adagot kapott. így egyik apaál­lat elhízott, a másik leromlott s . természetesen így tenyészértéke is csökkent, au hogy a kiskunhalasi járás Szokott tempóval napi 102 »zúzalékos tervteljesítésért A Kecskeméti Gyufagyár üzemrészeiben a szokott mer derben, a szokott tempóval folyik a termelő munka. A napi 102 százalékos tervteljesítés állandóan biztosított. A vállalás szerint 1 százalékkal teljesítik túl negyedéves tervüket. Az eddigi tények alapján naponta ezt a vállalást már 1 száza­lékkal túl is teljesítik. A brigádok közül Csikós Jánosné beldobozkészítű bri­gádja 131 százalékot, Kocsisné brigádja a töltőgépnél 1U8 szá­zalékot, Újvári Mária címkéző brigádja pedig 111 százalékot teljesít. Még igen szorgalmas brigád munkálkodik a masszakeze­lésnél. Az ő ügyességüknek, leleményességüknek, alapossá­guknak köszönhető, hogy a gyufafej minősége állandóan ja­vul. Naponta 130 százalékot teljesítenek, Lakatos elvtárs új otthonra talált... Alig egy féléve még a Kismotor- és Gépgyár egyik eszterga­gépén dolgozott nagy igyekezettel Lakatos elvtárs. Szerette fog­lalkozását ez a fiatal, alig 29 éves, szerény, szorgalmas barna amber. Bozontos szemöldökét összehúzva, szigorú szemmel fi­gyelte a forgó tengelyeket. Tavaly, mikor hozzá is eljutott a párt, a kormány felhívása, hogy a szakembereket várja a falu, nem tétovázott. Parasztgye­rek volt, tomajmonostori, a föld szerelmese. Bármennyire is sze­rette a Kismotort, jelentkezett falura, gépállomásra. Júliusban a Kiskunfélegyházi Gépállomásra került. Lelkese­déssel, segtteniakarással telve kezdte el munkáját a gépállomás egyetlen esztergagépén. Nem volt a legjobb állapotban, de csak­hamar kezéhez idomult. Dolgozott, nem nézte az óra múlását, csak az álló, kiesett traktorokat leste. És kutatott, keresett az ócska­vasak között, késeket formált, köszörűit, még kovácsolt is. — Nem olyan egyszerű ám egy gépállomáson az esztergá­lyos élete — mondja Lakatos elvtárs. — Pesten csak mentünk a raktárba, aztán kértük a megfelelő szerszámot, de itt a külön­böző késeket nekünk kell előállítani. — Megállítja a gépet. Egy munkafolyamat véget ért. Szinte csend lesz körülöttünk ebben a kis műhelyben. — Sokszor nagyon idegesít a szerszám- és anyaghiány. Sok időt rabol el előteremtésük. De olyan szívesen dolgozom itt. Nincs annál nagyobb öröm, mikor pöfékelve újra a földekre indul a kijavított gép. — Falura jelentkeztem, városba kerültem — mondja moso­lyogva. — De azért itt a gépállomás mégis csak falu már. 60.000 hold tartozik hozzánk. A szerény, halkszavú ember megelégedéssel beszél munká­júról. Tekintetét csak akkor borítja el a gond, mikor családja felől érdeklődünk. Hogyne, hiszen felesége naponta várja a hí­vást, hogy férjéhez költözhessen, de csak vár, vár, már hónapok óta. Pedig már jönne szegény tán gyalog is, hiszen néhány hét múlva hárman lesznek Lakatosék. — Mikor ide jöttem, úgy gondoltam, hogy lakást is kapok* ígértek is. De aztán múltak a hetek és nem történt semmi; Kértem ßz igazgatót, mentem a tanácshoz. Ott úgy vigasztaltak, hogy keressek magamnak lakást, akkor majd kiutalják. De hogy keressek én, mikor dolgozom? Könnyen elintéztek. Mikor arra hivatkoztam, hogy így kénytelen leszek visszamenni Pestre, csak annyit mondtak: »akkor sem tehetünk semmit«. Még biztató szót se mondtak. Másfél hónapig itt dolgoztam, míg' hazajutottam családomhoz, akkor is a párttitkár elvtárs küldött már. De annyi volt a munka, nekem pedig sokat kell utaznom, míg Tomajmonostorig érek. — Szeretek itt dolgozni — folytatja — örömmel is csinálok mindent, de higgyék el, sokszor már elvesztem türelmemet; Az egyéni gondok elveszik az ember kedvét. Most ugyan úgy réz ki, hogy ideiglenesen megoldódik nagy problémám. A vá­rosban, a traktorospihenő mellett van egy kis épület, most azt hozzák helyre nekünk. De megmondom őszintén, hogy csak szükségmegoldásnak jó. Konyha és szoba lesz ugyan, de nagyon kiesi. Pillanatnyilag persze már ennek is örülök, csak már itt lehessen mellettem a feleségem. Más kettesben az élet, meg aztán izgulok is a kis trónörökösért. Pillanatnyilag megoldódik Lakatosék lakáskérdése, de ez csak átmeneti állapot. Ezt tartsa szem előtt a gépállomás veze­tősége, a tanács lakásügyekkel foglalkozó csoportja. Lakatos elvtárs helyt állt, akkor is, mikor senki sem törő­dött vele. Az ő önfeláldozó munkájának is eredménye, hogy októberben, novemberben és decemberben a gépállomás mara­déktalanul teljesítette gépjavítási tervét. Ezt köszönik neki a dolgozó parasztok, akiknek földjét így jó mélyen megforgat­hatta az eke. És Lakatos elvtáre példája legyen figyelmeztetés a gépállo­más vezetőjének. Mert varrnak, akiknek a közömbösség előbb kedvét szegi, mint például a két legutóbb távozott mezőgazda sági szakembernek. Nem könnyű feladat ügyes-bajos dolgokkal is foglalkozni a termelés mellett, de szép cs felemelő kötelesség M. I. Jaroslav Hasek: A KÖZSÉGI 4 magyar—csehszlovák kö­zös könyvkiadási egyezmény keretében most jelent meg Jaroslav Haseknek, a »Svejk« világhírű Írójának »A Bala­ton partján« című elbeszélés­kötete. Ebből közöljük »A köz­ségi fogdában« című elbeszé­lést. A priccsen ülő csavargó ci- gare ttár a gyújtott, na­gyot szítt rajta, egy pillanatra vörös fény villant a sasvárhegyi községi fogda maszatos falain, aztán a torzonborz világvándora kényelmesen hátradőlt a korhadt siránkozó deszkákon. — Ne bőgjI — szólt rá a ci­gányra, aki a vasajtó mellett ült a földön és hangosan szipogott. — Mondtam már, ne bőgj! — ismételte egy idő múlva, hogy a cigány csak nem hagyta abba a jajgatast. — Hogyne sírnék — panaszol­ta keserűen a cigány — hisz olyan ártatlan vagyok. Oltár a maszülelett bárány, mégis be­zártak... '—’ Ha ártatlan lennél, nem volnál itt — dörmögiitt a csa­vargó. —■ Fulyju.n ki a kél szemem. FOGDÁBAN ha valami rosszat tettetni Csak rám fogták, hogy elloptam azt a fakót! Pedig ártatlan vagyok, annyi bűn sincs rajtam, mint a patyolatfehér vásznon! Már két hete történt. Reggel kimentem a határba és a réten, a fülű mel­lett egy csikót láttam, legelte a füvet. Jönnek a farkasok gon­doltam magamban, még szétté­pik, elpusztítják. Aznap vásár volt Szegeden. Csak nem ha­gyom a farkasoknak a csikót! Kantáron fogtam, ráültem és vittem a szegedi vásárra. Ott ta­lán megtalálom a gazdáját. Vár­tam estig, senki se jött érte. Hát mit tehetterr} mást, eladtam. De hiába a nagy ártatlanságom, mégis hűvösre tettek! A cigány újfent elsírta ma­gát. — Aztán egy héttel ezelőtt — folytatta szipogva — estefelé ott ültünk a tűz körül, egyszerre csak egy süldő furakodott kö­zénk. Az isten küldte, mondta Gudzsi, a vajda, fogjuk meg és süssük meg. Hát meg is ettük a süldőt. A csendőrök megtalálták a csontját. Elloptad, ordított rám az őrmester, pedig bizony ártat­lan vagyok, tízszer húzzon össze a görcs, ha egy cseppnyi bűn akad bennem! 9— Inkább ismerd be — taná­csolta neki a csavargó és a má­sik oldalára fordult — kár bi­zonygatnod ezt a te nagy ártat­lanságodat! Loptál és kész. A hat hónaptól a Krisztus se szabadít meg. A cigány egetverő óbégatásba kezdett. Hogy egy kissé meg­nyugodott, megkérdezte: — Hát téged meg miért ültet­tek le? A csavargó felkacagott. — A magam ostobasága miatt. Az történt velem, hogy a szom­széd faluban a csendőrállomásra is betértem kéregetni. Alázato­san kérek egy kis könyörado- mányt, szegény vándorember va­gyok... Hahaha! A cigány abbahagyta a sírást és rajta is erőt vett a vidámság. — A fene tudta volna, hová visz az ördög — magyarázta a csavargó. — A csendőrállomás tábláját leszerelték, hogy újramázolják. À csendőrök éppen kártyáztak, majd leesett az álluk, amint hallják: szegény vándorember vagyok, alázatosan kérek egy kis könyöradotnányt... Persze tüstént rámsóztak négy napot, de a bíró megnyugtatott '■ Ha le­ülted, itt maradhatsz, kell az ember, nyakunkon az aratás. Harminc krajcárt kapsz napjára, meg amit megeszel— Azt hiszi a jóember, hogy elment az eszein! Kéregetéssel háromszor annyit is megkeresek. Ili az Alföldön még érdemes koldulni, adakoz­nak az emberek... Akarsz egy cigarettát? ■— fordult a cigány­hoz. — Isten fizesse! — hálálkodott a cigány — jól esik egy kis bagó... Hát azt hiszed, hat hó­napot kapok? 71/f egcsikordult az ajtó oda- kint, szurony villant, egy embert belöktek a lcóterbe. Mö­götte ismét kattant a zár. — Isten hozott, cimbora! — fogadta a csavargó és gyújtót sercintett, hogy szemügyre ve­gye az újonnan érkezettet. — Hogy kerültél közénk? A fogda új lakója, egy fiatal paraszleqény, felsóhajtott. — Lány miatt — mondta és lassan leereszkedett a priccsre. A csavargó mosolygott. — A lányokkal mindig baj van... Mondd csak el szaporán, hogy történt? A legény sóhajtott megint egy nagyot, aztán belekezdett: — A bíró lánya után jártam, ma van az eskifvője Aztán meg­mondtam, hogy ma bizony la­kodalom nem lesz. A bíró inkább lecsukatott, nehogy hergelódjek a lánya nászán■ — Hát kellett ez neked? — korholta a csavargó. — A hala­lommal ne cicázz, mert csak magad látod a baját. Kár egy lány miatt.,. Minden ujjúdra tíz is akad; — Csakhogy ez már harmad­szor történik meg velem — pa­naszolta elbúsültan a legény. — A bírónak három lánya van, egyik szebb a másiknál. Mind­egyiknek udvaroltam és mind­egyik máshoz ment férjhez, en­gem meg a menyegző napján hűvösre tettek, nehogy bajt csi­náljak. Pedig hát én olyan em­ber vagyok, hogy a légynek se ártok, csak a szám jár, de ál­momban sem jutna eszembe, hogy kárt tegyek valakiben, A legjobban az búsít, hogy most nem táncolhatok a lakodalmon A csavargó nem válaszolt, fü­tyülni kezdett valami vidám nó­tát, egy idő múlva megszólalt: — Látod, így jár az ember a lányokkal. Ha nem volnának, én se lennék ma koldus, világván­dora. — Úgy bizony, a lányok folytatta csendesen — lány miatt késettem meg a barátomat, érts ültem három évet, lány miatt ittam el minden jószágomat, így lett belőlem kéregelö. Miért is vannak lányok a világon? A csavargó elhallgatott, majd ismét felcsendült vidám fütty­szava. L ste a faluból behallatszott -** a kóterbe a részeg lako­dalmasok vidám dalolása. A ci­gány meg a csavargó inár hor­kolva aludt, csak a parasztle­gény sóhajtozott: — Miért is vannak lányok ti világon?

Next

/
Thumbnails
Contents