Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-15 / 12. szám
Hogyan lehet jövedelmezően gazdálkodni? Tapasztalatcsere az Orgoványi Alkotmány Termelőszövetkezetben »Addig nyújtózkodj, ameddi] a takaród ér.« Talán ezzel a józan, paraszti gondolkodásra jellemző mondással lehet legjobban illetni az Orgoványi Alkotmány Termelőszövetkezet működését, Ebben a szövetkezetben a tagok már a megalakulás óta (1951 augusztus 15.) igyekeznek »a maguk lábán megállni«. Az azóta eltelt három és fél esztendőben voltak nehéz percek, vidám, új eredményeket köszöntő órák, de a lelkes tagság mindig összefogott és a közös erő nagy feladatokra képes. A vezetőség és a tagság mindig úgy gondolkodtak, hogy lehetőleg csak annyi beruházást végezzen a termelő- szövetkezet, amennyit elbír. Óvakodtak a szertelen építkezésektől, nehogy felesleges adósságokba verjék magukat. Inkább vártak az új tehénistálló felépí tésével az idén tavaszig. Viszont saját erőből építettek egy 300 férőhelyes juhhodályt és építenek majd egy 100 férőhelyes sertéshízlalót, valamint egy 800 férőhelyes baromfiólat. Nincs is állami adóssága jelenleg sem a szövetkezetnek és az sem lebecsülendő, hogy 24.917 forint nyereséggel zárt az elmúlt gazdasági évben. A józan gondolkodás jellemzi a termelőszövetkezet kisméretű de fürge, élénk elnökét Deák Ferencet, aki ügyesen vezeti a termelőszövetkezetet a siker útján. A napokban a kecskeméti járás termelőszövetkezeteinek elnökei, párttitkúrai és a gépállomásoktól kihelyezett agronc musok hallgatták nagy figyelemmel az ő beszámolóját, amely a termelőszövetkezet eddigi életéről és további terveiről szólt. Sok hasznos dologról esett szó ezen az értekezleten. Jól megművelt földek A látogatók először az őszi vetéseket tekintették meg. A barna homokon jól díszük a rozs a somkóró után. — Azelőtt ezt a földet csak a madarak trágyázták — jegyezte meg tréfásan az elnök, amikor a táblákat járták — ezt a tizenöt hold rozsot a somkóró után vetettük, trágyázatlan földbe. Valóban dúsan bokrosodik már a haragos zöld színű vetés a szövetkezet földjén. Külön dicséret illeti meg a Jakabszáilási Gépállomást, a szövetkezet földjének mintaszerű megműveléséért. Igaz, a termelőszövetkezet tagjai ellenőrzik a traktoros munkáját, megmérik, hogy megfelelően végzi-e a szántást. Mesélik, hogy egyszer az egyik traktoros (a nevére már nem is emlékeznek) többszöri figyelmeztetés ellenére nem akart rendes munkát végezni, ezért valósággal elzavarták a szövetkezetből. Azóta becsületes munkát végeznek a traktorosok az Alkotmány-ban, nincs is baj a gépállomással sem. Tavaly is, az őszi vetéseket időben és jól végezték el, hasonlóképpen az őszi mélyszántást is. Mi az, amiről azonban feltétlenül szólni kell, mert sokat beszéltek erről a tapasztalatcserén résztvett szakemberek is? A trágyakezelés és a trágyázás. A trágyát általában az istállók mellé hányják egyrakásra és a szakszerű trágyakezelést mellőzik. (Sajnos, ez több termelőszövetkezetünknél is hasonlóképpen van.) Sem a trágya szarvasba rakását, sem a szakaszos trágyakezelést nem vezették be. Pedig van elegendő trágya a szövetkezetben, hiszen jelentős jószágállomány van és nagyon fontos lenne a jó trágyakezelés, hiszen ez a legfőbb rűgója a termésátlagok emelésének. Az egyik legfőbb hiba, hogy a jószággondozók nincsenek érdekelve a trágya szakszerű kezelésében. Ha például kapnának mondjuk 0.2 munkaegységet naponta a szakszerű trágyakezelésért, akkor valószínűleg többet törődnének vele. Ezt közgyűlésen meg lehet beszélni. Nagyon égető probléma ez az Alkotmány Termelőszövetkezetben, hiszen ezért nem tudtak most ősszel sem istállótrágyázni, csak a tavasszal szándékoznak mintegy 60—70 holdat az őszi mélyszántásba beszántam. Tudvalévő, hogy ez a szakemberek véleménye szerint nem helyes, mert legjobb módszer az, ha az őszi mélyszántással egyidőben végzik az istállótrá- gyázást a tavasziak alá. A jószágok körül A tehenek gondozását megkönnyíti majd, ha elkészül az új 50 férőhelyes tehénistálló. Itt is van egy probléma, mely mellett nem lehet szótlanul elmenni, ez pedig a takarmányozás. (Ezzel szintén sok terme.6- szövetkezetünkben baj van.) — Egyoldalú itt is a tehenek takarmányozása, szénán, kukoxi- caszáron kívül csak vizet kapnak. Pácolt takarmányt, töre- ket, répaszeletet, stb. egyáltalán nem adnak a jószágoknak, ez az egyik főoka annak, hogy a termelőszövetkezet tejbeadusi kötelezettségét csak 50 százalékig tudta teljesíteni. Van 100 köbméter siló, amit még nem bontottak fel. H. Szabó István párttitkár állítása szerint a 25 hold lucerna az őszi kaszálás a'- kalmával 500 mázsa nyersszénát adott. A l.ucernadarával lehetne pótolni a hiányzó korpát. A szövetkezetnek mintegy 150 hold rétje van, amelyen 1000 mázsa széna termett, van tehát elegendő szálastakarmány a jószágok számára. Az azonban nem helyes, amit Horváth Béla, a Bugaci Termelőszövetkezet elnöke meg is jegyzet, hogy az egyik szénakazal nincs tetejezve és egy csomó takarmány pusztulás veszélyének van kitéve. KÜLPOLITIKAI JEGYZET Temetési parádé, amely figyelmeztet! Innsbruckban, Tirol fővárosában a napokban hunyt el 92 éves korában Habsburg Jenő, a monarchia volt tábornagya, a bécsi Burg »főhercege«. Az aggastyán temetésén nemcsak a »Habsburg ház« tagjai jelentek meg, hanem exkirá- lyok, trónkövetelő, összeomlott trónok »örökösei« és a francia, nyugatnémet és osztrák »magas arisztokráciának« számos tagja és képviselője. Nem méltatnánk figyelemre a temetést, ha menete fölött csak a bécsi királyi kripta szelleme lengett volna. .4 parádés temetési menet azonban másra figyelmeztettl Jenő »főherceg« utolsó útjának menetében résztvettek a különböző frontharcos szövetségek képviselői, mellükön a katonai kitüntetésekkel. A menetben sok olyan katonai érem csillogott, amelyet az első világháborúban a monarchia adományozott. Az a monarchia, amely szövetkezett a német Hohenzoller-biroda- lommal, hogy a történelem által halálra ítélt Habsburg-biro- dalmat, a népek börtönét, milliók vére árán életben tartsák. Lépkedlek a temetési menetben olyanok is, és nem kis számmal, akik katonai zubonyukra fellűzték a Hitler-háborúk náci kitüntetéseit is. A két világháború »veteránjainak« élén az osztrák milltarizált csendőrség haladt. íme az osztrák »fekete« véderő, Ausztria fegyverkezési hozzájárulása! íme egy táborba kerültek a »császári« és hitlen hadsereg tisztjei, altisztjei és Habsburg Ottó hívei. A temetkezési látványosság egy pillanatra félrelobbantotta a kulisszák függönyét. Láthatóvá váltak a belső kapcsolatok, amelyek az első világháború halálgyárosaitól a mostani háborús uszítók- hoz vezetnek! Miből van jövedelme a termelőszövetkezetnek? Elsősorban a jószágállományból. Röviden összefoglalva; a juhállomány 23.000 forintot jövedelmezett, a saját erőből létesített baromfiállomány jövedelme a szabadpiacon eladott tojásokból 8000 forint. A legtöbbet mégis a sertésállomány jövedelmezett. 30.000 forintot árultak sertésekből a szabadpiacon, 19.000 forintot kaptak a szerződött jószágokért. Jelenleg is van 9 darab, mintegy kétmázsás hízójuk, amit szabadpiacon értékesítenek, majd több mint 50.000 forintra számítanak. A jószágokat ugyanis maguk vágják le es értékesítik a szabadpiacon, mert így jóval többet kapnak értük. Mindezt összevetve mintegy 100 ezer forint a sertésekből származó jövedelem. Ezek a számok bizonyítják, hogy mennyire érdemes a jószágneveléssel foglalkozni és ez az egyik titka annak, hogy az Alkotmány Termelőszövetkezet tavaly februártól kezdve minden hónapban 8 forint előleget osztott a teljesített munkaegységek után. Persze, nem szabad elfeledkezni a melléküzemágak jövedelméről sem. A szövetkezet darálójának vámkeresményéból hizlalták ki a disznókat, a nád palló készítésből — amióta ezt végzik — 962.444 forintot jövedelmeztek, ebből tiszta jövedelem legalább félmillió forint. Miniszteri utasítás a baromfipestis felszámolásáról Mit mond a szövetkezet vezetősége a további tervekről? — Főcél a jószágállomány minőségének és mennyiségének növelése, mert számunkra ez hoz a legtöbb jövedelmet — hangsúlyozta a tapasztalatcsere alkalmával Deák Ferenc elnök létesítünk nyúlfarmot, beszer- zünk 30 család méhet, telepítünk 10 hold szőlőt és gyümölcsöst. Ezek dióhéjban a szövetkezet következő évi tervei. Az Alkotmány tagjai ügyes, élelmes emberek, akik kihasználják azokat lehetőségeket, amelyeket a szabadpiac ad. Az idén még több sertést akarnak hizlalni, még több tojást akarnak eladni a szabadpiacon, mert csak így tudják növelni tagjaiknak életszínvonalát, megoldani a havi munkaegységelőleg osztását. Az említett hibák mellett egy szorgalmas tagságból álló termelőszövetkezetről van szó, akik saját erejükből tették virágzóvá és gazdaggá szövetkezetüket és ezen az útoá akarnak haladni a jövőben is. A baromfipestis felszámolása érdekében a földművelésügyi, a belkereskedelmi és az élelmiszer- ipari miniszter, valamint a SZÖ- VOSZ igazgatóságának elnöke együttes utasítást adott ki. Az utasítás szerint a megyei mező- gazdasági igazgatóságoknak, a megyei jogú városi és Budapest főváros tanácsa végrehajtóbizottsága mezőgazdasági osztályainak gondoskodniok kell arról, hogy a baromfipestis elleni őszi kötelező oltások során oltatlanul maradt baromfi február 28-ig vakcinás védőoltásban részesüljön. A baromfiátvevő helyekről március 31-ig csak oltott baromfit szabad elszállítani. A ba- tomfiátvevők kötelesek az átvételnél a szárnyredő megtekintésével ellenőrizni az oltást és az oltatlan baromfit az oltottak- tól elkülöníteni. Az állatorvosok, a felcserek és az állategészség- őrök ellenőrzik, hogy az oltott baromfi kiválogatása helyesen történt-e. Piacon is, március 31-ig csak vakcinás oltásban részesített élőbaromfit szabad forgalomba hozni. Az állami állatorvosok kötelesek az oltatlan baromfi beoltásáról úgy gondoskodni, hogy a vállalatok szállításait ne akadályozzák, vagy késleltessék. (MTI.) Az első orosz forradalom 5Q. évfordulója MOSZKVA (TASZSZ). A szovjet ország készülődik, hogy széles körben megemlékezzék az 1905-ös orosz forradalomnak e hónapban elkövetkező 50. évfordulójáról. Az üzemekben, kultúrházak- ban, kultúrpalotákban, tanintézetekben előadásokat és beszámolókat tartanak az 1905—1907 évi forradalomról. A nevezetes évforduló alkalmából külön kiállítások nyílnak. A különböző kiadóvállalatok tervbevették, hogy tudományos műveket, brossurákat, új műalkotásokat jelentetnek meg az 1905—1907 évi forradalomról. Tiltakozás Vietnamban PEKING (Uj Kína). A Vietnami Tájékoztató Iroda jelentése szerint a múlt szombaton nagygyűlést tartottak Phűlyban, amelyen körülbelül 70.000 ember tiltakozott az Egyesült Államok indokínai beavatkozása ellen. (MTI.) Pravda komaieniár a Cosia Rica elleni... " " Á NÉPÚJSÁG LEVELESLÁDÁJÁBÓL Hat soITi özvegyasszony levele A személyes példamutatás magéval ragadja a fiatalokat Mi solti MNDSZ-asszonyok, a napokban tartottuk meg az »anyák gyűlését«. Több mint hatvan asszony vett részt az összejövetelen. Felháborodással vettük tudomásul, hogy a •randa parlament ratifikálta Nyugat-Ncmetor- szág újraf elf egy vérzését. Tudjuk, mit jelent a háború. Emlékezünk arra, amikor a német csizmák kopogtak utcáinkon, német gránátok, aknák csapkodtak Solt felett. Sok-sok család siratta szeretteit. Most mi. édesanyák, felemeljük tiltakozó szavunkat, nem akarunk újra háborút! Azért neveljük fel gyermekeinket, hogy békében éljenek, nem akarjuk, hogy elveszítsük őket puskagolyó záporokban. — Követeljük, hogy kössenek békés egyezményeket a nagyhatalmak- Pusztuljanak az imperialista háborús gyújtogatok! így hangzott gyűlésünk tiltakozása, s mi solti özvegyasszonyok, — ment hatan is voltunk ilyenek a gyűlésen — tiszta szívből át tudtuk érezni ezeket a szavakat. Ittmaradtak gyermekeink félárván, apa nélkül, s nem akarjuk, hogv a többi asszonyok is erre a sorsra jussanak. Üzemünkben a DISZ-vezetőség tagjai mind sztahanovisták, s mögöttük felzárkóznak a többi fiatalok is, mindannyian száz százalék felett te.- jesítenek. Az eleven, sokoldalú szervezeti élet ugyancsak elősegíti, hogy üzemünkben lelkes, tettre- kész fiatal gárda alakuljon ki. Van kultúrgár- dánk, tornász- és futballcsapatunk is. Ezek a szórakozási lehetőségek is felkeltik a fiatalok érdeklődését. Farkas Erzsébet példáui, aki nemrég került üzemünkbe és még nem DISZ-tag, lejár kultúrpróbáinkra és látszik, hogy színjátszó-csoportunk felkeltette érdeklődését. Természetesen van még tennivalónk Is. Közülünk egyik, másik fiatal az idősebbekkel szemben tiszteletien. A legközelebbi taggyűlésünkön ezt a kérdést tárgyaljuk meg. A termelés területén pedig a jövőben sem vallunk szégyent, a felszabadulási versenyben fiataljaink is kiveszik részüket. Például automatagépünkön már eddig is naponta két szekrény gyufával többet gyártunk. Zöldi István DISZ-titkár, Kecskeméti Gyufagyár, MOSZKVA (TASZSZ) A Pravda V. Borovszkij cikkét köz- i »Agresszió Costa Rica ellen« címmel. Szembetűnő — hangzik többek között a cikk — a Costa Rica ellen intézett mostani támadás és az elmúlt év nyarán Guatemala ellen intézett intervenció körülményeinek azonossága. A betörés mindkét cselben amerikai fegyverrel ellátóit felbérelt bandák segítségével hajtották végre. A cikkíró, miután kiemeli, hogy az amerikai sajtó a costa- ricai betörést minden lehető módon Costa Rica »belügye- ként« próbálja feltüntetni, felveti a kérdést, mik a tulajdonképpeni indítékai ezeknek az eseményeknek? A cikkíró így válaszol a kérdésre: ismeretes, hogy Costa Rica éppúgy, mint Guatemala, az United Fruit Company gyümölcsmonopólium és más amerikai társaságok vadászterülete. »Húsz évvel ezelőtt — írja Figueres a New Leader című amerikai lapban — az Egyesült Államok kivonta tengerészgyalogságát Latin-Amerikából..., de most egy másfajta megszállás, a gazdasági« megszállás dívik, amely nem annyira közvetlenül, de ugyanolyan hatásosan s zsarnoki módoa korlátozza a megszállt országok szuverenitását^ mint a katonai megszállás.« Amint) azonban a guatemalai, most pedig a costaricai események mutatják — írja befejezésül a cikkíró — a katonai elnyomatás ideje egyáltalán nem múlt el. Az amerikai monopóliumok nemcsak dollárral, hanem tűzzel-vassal is igyekeznek elfojtani a latinamerikai országok önállósági törekvéseit. Mint látható, az United Fruit Ccmpa- nynak az a szándéka, hogy Costa Ricában Somoza vagy Armas-féle kényúrral váltsa ie Figuerest és vérbe fojtsa a costaricai nép függetlenségi és szabadságtörekvését. Az a tény azonban, hogy az amerikai imperialistáknak latinamerikai uralmuk fenntartására egyre gyakrabban kell fegyver; rugadniok, helyzetük ingatagságára vall. Nem véletlen, hogy a Costa Rica ellen éppen úgy, mint a Guatemala ellen intézett támadás is, hatalmas felháborodást keltett Latin-Amerika országaiban, amelyeknek népei egyre erélyesebben kelnek harcra nemzeti függetlenségükért. Ebben az igazságos harcukban lelkesen rokonszenvez velük az egész haladó emberiség, amety élesen megbélyegzi az amerikai ieigázók újabb bűncselekményét, (MTI)
