Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-15 / 12. szám

Hogyan lehet jövedelmezően gazdálkodni? Tapasztalatcsere az Orgoványi Alkotmány Termelőszövetkezetben »Addig nyújtózkodj, ameddi] a takaród ér.« Talán ezzel a jó­zan, paraszti gondolkodásra jel­lemző mondással lehet legjobban illetni az Orgoványi Alkotmány Termelőszövetkezet működését, Ebben a szövetkezetben a tagok már a megalakulás óta (1951 augusztus 15.) igyekeznek »a maguk lábán megállni«. Az az­óta eltelt három és fél esztendő­ben voltak nehéz percek, vidám, új eredményeket köszöntő órák, de a lelkes tagság mindig össze­fogott és a közös erő nagy fel­adatokra képes. A vezetőség és a tagság mindig úgy gondolkod­tak, hogy lehetőleg csak annyi beruházást végezzen a termelő- szövetkezet, amennyit elbír. Óva­kodtak a szertelen építkezések­től, nehogy felesleges adóssá­gokba verjék magukat. Inkább vártak az új tehénistálló felépí tésével az idén tavaszig. Viszont saját erőből építettek egy 300 férőhelyes juhhodályt és építe­nek majd egy 100 férőhelyes sertéshízlalót, valamint egy 800 férőhelyes baromfiólat. Nincs is állami adóssága jelenleg sem a szövetkezetnek és az sem lebe­csülendő, hogy 24.917 forint nye­reséggel zárt az elmúlt gazda­sági évben. A józan gondolkodás jellemzi a termelőszövetkezet kisméretű de fürge, élénk elnökét Deák Ferencet, aki ügyesen vezeti a termelőszövetkezetet a siker út­ján. A napokban a kecskeméti járás termelőszövetkezeteinek elnökei, párttitkúrai és a gépál­lomásoktól kihelyezett agronc musok hallgatták nagy figyelem­mel az ő beszámolóját, amely a termelőszövetkezet eddigi életé­ről és további terveiről szólt. Sok hasznos dologról esett szó ezen az értekezleten. Jól megművelt földek A látogatók először az őszi vetéseket tekintették meg. A barna homokon jól díszük a rozs a somkóró után. — Azelőtt ezt a földet csak a madarak trá­gyázták — jegyezte meg tréfá­san az elnök, amikor a táblákat járták — ezt a tizenöt hold ro­zsot a somkóró után vetettük, trágyázatlan földbe. Valóban dúsan bokrosodik már a haragos zöld színű vetés a szövetkezet földjén. Külön di­cséret illeti meg a Jakabszáilási Gépállomást, a szövetkezet föld­jének mintaszerű megművelésé­ért. Igaz, a termelőszövetkezet tagjai ellenőrzik a traktoros munkáját, megmérik, hogy meg­felelően végzi-e a szántást. Me­sélik, hogy egyszer az egyik traktoros (a nevére már nem is emlékeznek) többszöri figyel­meztetés ellenére nem akart rendes munkát végezni, ezért valósággal elzavarták a szövet­kezetből. Azóta becsületes mun­kát végeznek a traktorosok az Alkotmány-ban, nincs is baj a gépállomással sem. Tavaly is, az őszi vetéseket időben és jól végezték el, hasonlóképpen az őszi mélyszántást is. Mi az, amiről azonban feltét­lenül szólni kell, mert sokat be­széltek erről a tapasztalatcserén résztvett szakemberek is? A trá­gyakezelés és a trágyázás. A trágyát általában az istállók mellé hányják egyrakásra és a szakszerű trágyakezelést mellő­zik. (Sajnos, ez több termelő­szövetkezetünknél is hasonló­képpen van.) Sem a trágya szarvasba rakását, sem a szaka­szos trágyakezelést nem vezet­ték be. Pedig van elegendő trá­gya a szövetkezetben, hiszen je­lentős jószágállomány van és nagyon fontos lenne a jó trá­gyakezelés, hiszen ez a legfőbb rűgója a termésátlagok emelésé­nek. Az egyik legfőbb hiba, hogy a jószággondozók nincsenek érde­kelve a trágya szakszerű keze­lésében. Ha például kapnának mondjuk 0.2 munkaegységet na­ponta a szakszerű trágyakezelé­sért, akkor valószínűleg többet törődnének vele. Ezt közgyűlé­sen meg lehet beszélni. Nagyon égető probléma ez az Alkotmány Termelőszövetkezet­ben, hiszen ezért nem tudtak most ősszel sem istállótrágyáz­ni, csak a tavasszal szándékoz­nak mintegy 60—70 holdat az őszi mélyszántásba beszántam. Tudvalévő, hogy ez a szakem­berek véleménye szerint nem helyes, mert legjobb módszer az, ha az őszi mélyszántással egyidőben végzik az istállótrá- gyázást a tavasziak alá. A jószágok körül A tehenek gondozását meg­könnyíti majd, ha elkészül az új 50 férőhelyes tehénistálló. Itt is van egy probléma, mely mellett nem lehet szótlanul el­menni, ez pedig a takarmányo­zás. (Ezzel szintén sok terme.6- szövetkezetünkben baj van.) — Egyoldalú itt is a tehenek ta­karmányozása, szénán, kukoxi- caszáron kívül csak vizet kap­nak. Pácolt takarmányt, töre- ket, répaszeletet, stb. egyálta­lán nem adnak a jószágoknak, ez az egyik főoka annak, hogy a termelőszövetkezet tejbeadusi kötelezettségét csak 50 százalé­kig tudta teljesíteni. Van 100 köbméter siló, amit még nem bontottak fel. H. Szabó István párttitkár állítása szerint a 25 hold lucerna az őszi kaszálás a'- kalmával 500 mázsa nyersszé­nát adott. A l.ucernadarával le­hetne pótolni a hiányzó korpát. A szövetkezetnek mintegy 150 hold rétje van, amelyen 1000 mázsa széna termett, van tehát elegendő szálastakarmány a jó­szágok számára. Az azonban nem helyes, amit Horváth Béla, a Bugaci Termelőszövetkezet el­nöke meg is jegyzet, hogy az egyik szénakazal nincs tetejez­ve és egy csomó takarmány pusztulás veszélyének van ki­téve. KÜLPOLITIKAI JEGYZET Temetési parádé, amely figyelmeztet! Innsbruckban, Tirol fővárosában a napokban hunyt el 92 éves korában Habsburg Jenő, a monarchia volt táborna­gya, a bécsi Burg »főhercege«. Az aggastyán temetésén nem­csak a »Habsburg ház« tagjai jelentek meg, hanem exkirá- lyok, trónkövetelő, összeomlott trónok »örökösei« és a francia, nyugatnémet és osztrák »magas arisztokráciának« számos tagja és képviselője. Nem méltatnánk figyelemre a temetést, ha menete fölött csak a bécsi királyi kripta szelleme lengett volna. .4 parádés temetési menet azonban másra figyelmeztettl Jenő »főher­ceg« utolsó útjának menetében résztvettek a különböző front­harcos szövetségek képviselői, mellükön a katonai kitünte­tésekkel. A menetben sok olyan katonai érem csillogott, ame­lyet az első világháborúban a monarchia adományozott. Az a monarchia, amely szövetkezett a német Hohenzoller-biroda- lommal, hogy a történelem által halálra ítélt Habsburg-biro- dalmat, a népek börtönét, milliók vére árán életben tartsák. Lépkedlek a temetési menetben olyanok is, és nem kis szám­mal, akik katonai zubonyukra fellűzték a Hitler-háborúk náci kitüntetéseit is. A két világháború »veteránjainak« élén az osztrák milltarizált csendőrség haladt. íme az osztrák »fekete« véderő, Ausztria fegyverkezési hozzájárulása! íme egy táborba kerültek a »császári« és hitlen hadsereg tisztjei, altisztjei és Habsburg Ottó hívei. A temetkezési lát­ványosság egy pillanatra félrelobbantotta a kulisszák füg­gönyét. Láthatóvá váltak a belső kapcsolatok, amelyek az első világháború halálgyárosaitól a mostani háborús uszítók- hoz vezetnek! Miből van jövedelme a termelőszövetkezetnek? Elsősorban a jószágállomány­ból. Röviden összefoglalva; a juhállomány 23.000 forintot jö­vedelmezett, a saját erőből lé­tesített baromfiállomány jöve­delme a szabadpiacon eladott tojásokból 8000 forint. A legtöb­bet mégis a sertésállomány jö­vedelmezett. 30.000 forintot árul­tak sertésekből a szabadpiacon, 19.000 forintot kaptak a szerző­dött jószágokért. Jelenleg is van 9 darab, mintegy kétmázsás hí­zójuk, amit szabadpiacon értéke­sítenek, majd több mint 50.000 forintra számítanak. A jószágo­kat ugyanis maguk vágják le es értékesítik a szabadpiacon, mert így jóval többet kapnak értük. Mindezt összevetve mintegy 100 ezer forint a sertésekből szár­mazó jövedelem. Ezek a számok bizonyítják, hogy mennyire érdemes a jó­szágneveléssel foglalkozni és ez az egyik titka annak, hogy az Alkotmány Termelőszövetkezet tavaly februártól kezdve min­den hónapban 8 forint előleget osztott a teljesített munkaegy­ségek után. Persze, nem szabad elfeled­kezni a melléküzemágak jöve­delméről sem. A szövetkezet darálójának vámkeresményéból hizlalták ki a disznókat, a nád palló készítésből — amióta ezt végzik — 962.444 forintot jöve­delmeztek, ebből tiszta jövede­lem legalább félmillió forint. Miniszteri utasítás a baromfipestis felszámolásáról Mit mond a szövetkezet vezetősége a további tervekről? — Főcél a jószágállomány mi­nőségének és mennyiségének növelése, mert számunkra ez hoz a legtöbb jövedelmet — hangsúlyozta a tapasztalatcsere alkalmával Deák Ferenc elnök létesítünk nyúlfarmot, beszer- zünk 30 család méhet, telepí­tünk 10 hold szőlőt és gyümöl­csöst. Ezek dióhéjban a szövetkezet következő évi tervei. Az Alkot­mány tagjai ügyes, élelmes em­berek, akik kihasználják azokat lehetőségeket, amelyeket a szabadpiac ad. Az idén még több sertést akarnak hizlalni, még több tojást akarnak elad­ni a szabadpiacon, mert csak így tudják növelni tagjaiknak életszínvonalát, megoldani a ha­vi munkaegységelőleg osztását. Az említett hibák mellett egy szorgalmas tagságból álló ter­melőszövetkezetről van szó, akik saját erejükből tették virágzó­vá és gazdaggá szövetkezetüket és ezen az útoá akarnak haladni a jövőben is. A baromfipestis felszámolása érdekében a földművelésügyi, a belkereskedelmi és az élelmiszer- ipari miniszter, valamint a SZÖ- VOSZ igazgatóságának elnöke együttes utasítást adott ki. Az utasítás szerint a megyei mező- gazdasági igazgatóságoknak, a megyei jogú városi és Budapest főváros tanácsa végrehajtóbi­zottsága mezőgazdasági osztá­lyainak gondoskodniok kell ar­ról, hogy a baromfipestis elleni őszi kötelező oltások során oltat­lanul maradt baromfi február 28-ig vakcinás védőoltásban ré­szesüljön. A baromfiátvevő helyekről március 31-ig csak oltott ba­romfit szabad elszállítani. A ba- tomfiátvevők kötelesek az át­vételnél a szárnyredő megtekin­tésével ellenőrizni az oltást és az oltatlan baromfit az oltottak- tól elkülöníteni. Az állatorvosok, a felcserek és az állategészség- őrök ellenőrzik, hogy az oltott baromfi kiválogatása helyesen történt-e. Piacon is, március 31-ig csak vakcinás oltásban részesített élő­baromfit szabad forgalomba hoz­ni. Az állami állatorvosok kötele­sek az oltatlan baromfi beoltásá­ról úgy gondoskodni, hogy a vál­lalatok szállításait ne akadályoz­zák, vagy késleltessék. (MTI.) Az első orosz forradalom 5Q. évfordulója MOSZKVA (TASZSZ). A szov­jet ország készülődik, hogy szé­les körben megemlékezzék az 1905-ös orosz forradalomnak e hónapban elkövetkező 50. év­fordulójáról. Az üzemekben, kultúrházak- ban, kultúrpalotákban, taninté­zetekben előadásokat és beszá­molókat tartanak az 1905—1907 évi forradalomról. A nevezetes évforduló alkalmából külön kiál­lítások nyílnak. A különböző kiadóvállalatok tervbevették, hogy tudományos műveket, brossurákat, új műal­kotásokat jelentetnek meg az 1905—1907 évi forradalomról. Tiltakozás Vietnamban PEKING (Uj Kína). A Viet­nami Tájékoztató Iroda jelenté­se szerint a múlt szombaton nagygyűlést tartottak Phűlyban, amelyen körülbelül 70.000 ember tiltakozott az Egyesült Államok indokínai beavatkozása ellen. (MTI.) Pravda komaieniár a Cosia Rica elleni... " " Á NÉPÚJSÁG LEVELESLÁDÁJÁBÓL Hat soITi özvegyasszony levele A személyes példamutatás magéval ragadja a fiatalokat Mi solti MNDSZ-asszonyok, a napokban tar­tottuk meg az »anyák gyűlését«. Több mint hat­van asszony vett részt az összejövetelen. Felháborodással vettük tudomásul, hogy a •randa parlament ratifikálta Nyugat-Ncmetor- szág újraf elf egy vérzését. Tudjuk, mit jelent a háború. Emlékezünk arra, amikor a német csizmák kopogtak utcáin­kon, német gránátok, aknák csapkodtak Solt fe­lett. Sok-sok család siratta szeretteit. Most mi. édesanyák, felemeljük tiltakozó szavunkat, nem akarunk újra háborút! Azért neveljük fel gyer­mekeinket, hogy békében éljenek, nem akarjuk, hogy elveszítsük őket puskagolyó záporokban. — Követeljük, hogy kössenek békés egyezményeket a nagyhatalmak- Pusztuljanak az imperialista háborús gyújtogatok! így hangzott gyűlésünk tiltakozása, s mi solti özvegyasszonyok, — ment hatan is voltunk ilyenek a gyűlésen — tiszta szívből át tudtuk érezni ezeket a szavakat. Ittmaradtak gyerme­keink félárván, apa nélkül, s nem akarjuk, hogv a többi asszonyok is erre a sorsra jussanak. Üzemünkben a DISZ-vezetőség tagjai mind sztahanovisták, s mögöttük felzárkóznak a többi fiatalok is, mindannyian száz százalék felett te.- jesítenek. Az eleven, sokoldalú szervezeti élet ugyan­csak elősegíti, hogy üzemünkben lelkes, tettre- kész fiatal gárda alakuljon ki. Van kultúrgár- dánk, tornász- és futballcsapatunk is. Ezek a szórakozási lehetőségek is felkeltik a fiatalok érdeklődését. Farkas Erzsébet példáui, aki nem­rég került üzemünkbe és még nem DISZ-tag, lejár kultúrpróbáinkra és látszik, hogy színját­szó-csoportunk felkeltette érdeklődését. Természetesen van még tennivalónk Is. Kö­zülünk egyik, másik fiatal az idősebbekkel szem­ben tiszteletien. A legközelebbi taggyűlésünkön ezt a kérdést tárgyaljuk meg. A termelés terü­letén pedig a jövőben sem vallunk szégyent, a felszabadulási versenyben fiataljaink is kiveszik részüket. Például automatagépünkön már eddig is naponta két szekrény gyufával többet gyár­tunk. Zöldi István DISZ-titkár, Kecskeméti Gyufagyár, MOSZKVA (TASZSZ) A Pravda V. Borovszkij cikkét köz- i »Agresszió Costa Rica ellen« címmel. Szembetűnő — hangzik töb­bek között a cikk — a Costa Rica ellen intézett mostani tá­madás és az elmúlt év nyarán Guatemala ellen intézett inter­venció körülményeinek azonos­sága. A betörés mindkét csel­ben amerikai fegyverrel ellátóit felbérelt bandák segítségével hajtották végre. A cikkíró, miután kiemeli, hogy az amerikai sajtó a costa- ricai betörést minden lehető módon Costa Rica »belügye- ként« próbálja feltüntetni, fel­veti a kérdést, mik a tulajdon­képpeni indítékai ezeknek az eseményeknek? A cikkíró így válaszol a kérdésre: ismeretes, hogy Costa Rica éppúgy, mint Guatemala, az United Fruit Company gyümölcsmonopólium és más amerikai társaságok va­dászterülete. »Húsz évvel ezelőtt — írja Figueres a New Leader című amerikai lapban — az Egyesült Államok kivonta tengerészgya­logságát Latin-Amerikából..., de most egy másfajta megszállás, a gazdasági« megszállás dívik, amely nem annyira közvetlenül, de ugyanolyan hatásosan s zsar­noki módoa korlátozza a meg­szállt országok szuverenitását^ mint a katonai megszállás.« Amint) azonban a guatemalai, most pedig a costaricai esemé­nyek mutatják — írja befejezé­sül a cikkíró — a katonai el­nyomatás ideje egyáltalán nem múlt el. Az amerikai monopó­liumok nemcsak dollárral, ha­nem tűzzel-vassal is igyekeznek elfojtani a latinamerikai orszá­gok önállósági törekvéseit. Mint látható, az United Fruit Ccmpa- nynak az a szándéka, hogy Costa Ricában Somoza vagy Armas-féle kényúrral váltsa ie Figuerest és vérbe fojtsa a cos­taricai nép függetlenségi és sza­badságtörekvését. Az a tény azonban, hogy az amerikai imperialistáknak latin­amerikai uralmuk fenntartására egyre gyakrabban kell fegyver; rugadniok, helyzetük ingatagsá­gára vall. Nem véletlen, hogy a Costa Rica ellen éppen úgy, mint a Guatemala ellen intézett tá­madás is, hatalmas felháboro­dást keltett Latin-Amerika or­szágaiban, amelyeknek népei egyre erélyesebben kelnek harc­ra nemzeti függetlenségükért. Ebben az igazságos harcukban lelkesen rokonszenvez velük az egész haladó emberiség, amety élesen megbélyegzi az amerikai ieigázók újabb bűncselekmé­nyét, (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents