Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-14 / 11. szám
MIMBEN KEZDET ... g nem második otthona a kiskunmajsai dolgozó parasztoknak, de az lesz némso- kára. Ajtaja fölé nem aggattak felírást, hogy fennen hirdesse: -Íme itt vagyok, megszületett a gazdakör« — mégis mindenki tudja a faluban hol van, melyik az. Üres termeinek hófehér falai még visszhangozva verik vissza a hangos beszédet, nem áll duruzsoló kályha a sarokban, nem fogadja kedves térítővel fedett asztal, kényelmes szék a látogatót, mégis vasárnaponként bebe néznek a gazdák. Csoportokba verődve mustrálgatják, szövik színes, szép jövőjét. December 26-án a kiskunmaj- ,ai gazdakör alakuló gyűlésén ;:00-an szorongtak és írták tönyvbe születését. Nehéz mun- :a, szerető gondoskodás előzte neg ezt a napot. A helyiség ki- ievezése nem okozott a tanácsnak, népfrontnak nehézséget, a Kossuth utca 15. számú ház, a két nagytermes régi vendéglő, majd 48-as kör, alkalmasnak ígérkezett. De előbb meg kellett szabadítani terhétől, az 503 mázsa gabonától, — mert raktárnak használják hosszú idő óta. Itt sem voltak leküzdhetetlen akadályok. A társadalmi munkában hatalmas erő rejlik — néhány nap és üresen tátongtak a szobák. * kezdés nehézségeiről, a tervekről beszélgetünk most Turcsányi János tanítóval, a gazdakör egyik lelkes szervezőjével. Ahogy szépen kerekített mondatait fűzögeli, megvilágosodik a göröngyös, kátyúkkal tarkított út, egy pillanatra megcsillan a jövő. — A gazdakör vezetősége, Gáspár Béni egyéni gazda elnökletével, a megalakulás pillanatától eredményes, szép munkát végez — mondja Turcsányi elvtárs. — Igaz, hogy a helyisig még nem megfelelő, de rövidesen oda is kerül tán egy-két bútordarab. — De miből?..: — Kezdjük csak a legelején. Ami a legfontosabb, a helyiség jó és a gazdák segiteniakarása, aktivitása kincseket ér. Hogy mást ne mondjak, az alakuló- gyűlést követő első összejövetelre több mint százötvenen jöttek el. Anyagi áldozatot is hajlandók hozni a gazdák az új otthonért. Kétszázan vagyunk ezidáig, de naponta tízesével töltik ki a belépési nyilatkozatokat, szép számmal vannak tsz tagok is a belépők között. Nem kell sok idő, ötszázan is leszünk. Es ha még hozzávesszük a tíz fiókgazdakört, ezer emberre tehető a tagság. — Hogyan, még fiókgazdakörök is vannak? — Méghozzá tíz helyen, körülbelül 50—50-es tagsággal. Egy kicsit előnyösebb mostani helyzetük, mivel kivétel nélkül iskolában tartják összejöveteleiket. Mindnyájuknak van már gázlámpája, a vetítés mér nem okoz nehézséget a szakelőadások után. — Hát a központi gazdakör? Majsán mi történt már eddig? — Minden csütörtökön egyelőre még a leányiskolában tartjuk a szőlő- és gyümölcstől'- illesztési, az állategészségügyi előadásokat. Érdeklődéssel hallgatják a gazdák, több mint százötvenen összegyűlnek egy- egy alkalomra. —- Milyen terveik vannak a gazdakör berendezésére? — Ettől a levéltől sokat várunk — mondja Turcsányi elvtárs és meglengetett egy kék borítékot. A címzett Cseh László elvtárs, a megyei tanács vb. titkára. — Cseh elvtárstól egy régebbi ígéretre hivatkozva kérünk segítséget. Asztalok, székek kellenének, mindegy, hogy mennyi. Két kályhára is szükségünk lenne, no meg a villanyszerelési anyagok kiutalására. A munkát társadalmi úton elvégezné Gáspár Nándor. Most bizakodva várjuk a választ. Persze addig sem tétlenkedünk. Az egyik nagytermet kettéosztjuk és az egyik szobába söntést rendezünk be, ahol a gazdák felajánlott borát árusítja majd az iccés. A másik helyiségben olvasószobát rendezünk. A könyv- szekrény már meg van, könyvek is kerülnek bele. A népkönyvtártól kérünk leltár ellenében mezőgazdasági szakkönyveket. Folyóiratokra, szaklapokra a söntés bevételéből telik majd. li eális tervekről, megvaló- sítható elképzelésekről adott számot Turcsányi elvtárs. Most még befejezésül hadd csillogtassuk meg a jövőt, a gazdakör jövőjét. — Nem kell sok idő, — mondja bizakodva Turcsányi elvtárs — és ha erre járnak esténként jókedvtől hangos, zsúfolt gazdakört találnak, színjátszóink előadásában gyönyörködhetnek. De ami a legfontosabb: augusztus 20-án, Alkotmányunk ünnepén, mi gazdaköri tagok mezőgazda- sági kiállítást rendezünk. Már most folyik a nemes vetélkedés, hogy kinek lesz több terménye, jobb gyümölcse, szebb állata. Ezért folynak a szakelőadások zsúfolt teremben, mert a mező- gazdasági kiállítás sikerének alapjait már most kell leraknunk. I'i/|a még félig lehúzott re- dőnyökkel, rideg ablakszemekkel bámulja a járókelőket a kiskunmajsai gazdakör, de "holnap« már a gazdák második otthona lesz. Jó munkát, eredményekkel gazdag esztendőt kívánunk e helyiség minden látogatójának. M. I. Bővül a Bajai Ruhaüzem Selyemgubó-termelök jutalmazása !A BÉKE A VILÁG EGÉSZSÉGE Levelek, nyilatkozatok a nyugatnémet újrafelfégyversésrö l Fogjuk le a gyilkosok kezét! Ezt hangoztatják leveleikben és nyilatkozataikban az egyszerű dolgozók. Az embereket eltöltő határtalan békevágy harcos elszántsággal párosul e néhány szóban. S a békeharcosok világméretű hadserege mint egyetlen kemény ököl szétzúzza majd a német revansista hadsereg feltámasztásának véres terveit. Ebben bíznak az egyszerű emberek, mikor azt írják: megvédjük a békét. » MIÉRT FONTOS SZAMUNKRA A BÉKE? Ezt a kérdést teszi fel Farkas Gyula levélíró és nyomban válaszol is rá: Azért, mert a tudomány vívmányait csakis békében tudjuk az emberiség szolgálatába állítani. A tudomány feladata nem az, hogy elősegítse a népek, nemzetek kiirtását, hanem az, hogy köny- nyítsen életünkön. Mint pedagógus is azt oltom tanítványaim szivébe, hogy a béke mindnyájuhk számára biztosítja az élet érteimét, GEBEI KÂROLYNÉ, Kecskemét, Budai utca 9. szám alatti lakos a háború szenvedéseit így fogalmazta meg levelében: — Ot hónapig voltam távol otthonunktól Dunaföldváron. Az utakon emberi tetemekbe botlottam. Borzalmasabbat ennél el sem tudok képzelni. Az emberek a rosszat hamar elfelejtik, de szerintem a háború borzalmait soha sem lehet elfelejteni. Még most is előttem van a leégett házak, feldúlt otthonok, a háború okozta nyomor, a határtalan pusztulás képe. Viktória kisunokáro éppen akkor született. Háború tőzében látott napvilágot, de szeretnénk, ha békében élne. Elítéljük mindazokat, akik ismét visszaadják a véres fegyvereket a tönkrezúzott német fasiszta hadseregnek. DR. BOSKO JÓZSEF kecskeméti körzeti orvos a háború és béke kérdéséről így nyilatkozik: Közel öt esztendőt töltöttem a fronton és mint orvos, hadikórházbun dolgoztam. Szemtanúja voltam a szörnyű pusztításnak. Emberek százezred haltak meg vagy váltak nyomorékká. Feleség a férjet, anya a gyermekét, gyermek az apját vesztette el. Mi orvosok egész életünket az emberek egészsége feletti őrködésnek szenteljük. Mint orvos a háború és a béke kérdését úgy határozom meg, hogy a háború nem más, mint a világ borzalmas betegsége, a béke pedig világegészség. S ha az egész világon az egészséget akaró emberek összefognak, képesek leküzdeni a ránk leselkedő legszörnyűbb betegséget. A HABOKÉT EMBEREK CSINAUJAK — írja Nép Sándor, a Kecskeméti Gépgyár villanyszerelő brigádvezetője. Tehát az emberek meg is tudják azt akadályozni. Ez ró mindannyiónkia nagy feladatot, e cél lelkesíti a világ munkásainak hatalmas táborát. Mi munkások békében akarunk élni. Nem akarunk ismét romokat látni, gyárunkat nap, mint nap fejlesztjük és vívmányainkat meg is védjük. Ha Nyugat-Németországot felíegy- verzik, mi sem tétlenkedhetünk. Ha ütés ér bennünket, azt duplán visszaadjuk. Hőkésxítő értekezlet a IV. magyar békekon^resszusra A Bajai RuhaUzcin korábbi állapotában már csak igen nagy nehézségekkel tudta a dolgozók megnövekedett igényeit kielégíteni a júniusi párthatározat szellemében. Most sor kerül az üzem nagyszabású bővítésére. Másfél millió forintos költséggel átalakítják a Kamarás-Duna partján fekvő volt szakszervezeti székházat. Az átalakítás után az emeletes új ruhaüzemben majdnem kétszázzal több munkás gyártja a gyermekfehérneműt, vagy gyermekruhát. Uj gépek egész sorát állítják be. Az új üzem mellett rövid átmeneti időre a jelenlegi műhelyekben is folyik még a munka, míg a további építkezésekkel az átalakítás után a korszerű új rahaüzem meg nem nyílhat. A Bajai Ruhaüzem átalakítási munkálatai a tervek szerint február 1-én kezdődnek meg. Július első felében pedig az új üzemben már megindul a munka. Hazánkban évről-évre egyre többen kapcsolódnak be a selyemgubó-termelésbe. A május elején kezdődő és aratás előtt befejeződő selyem- gubó-termelés nem jelent nagyobb megterhelést a dolgozó parasztoknak sem, viszont aKkor juttatja jelentős mellékjövedelemhez őket, amikor még eladni való terményük alig van. A jó eredményt elért selyemgubó-termelőket az átvételi áron felül vállalatunk évente megjutalmazza. Megyénkben az elmúlt évi kiváló termelési eredményükért az alábbiak kaptak jutalmat: Szabó Vince, Kiskunfélegyháza, 400 forint külön prémiumot kapott, Bényi György mélykúti tenyésztő oklevél-jutalomban részesült. Ugyancsak, oklevelet kaptak Lovász István, Kocsis József és Balog Józsefné hercegszántói, Vagner Mária, Osztrogonácz Mihály garai lakosok és rajtuk kívül még sokan. Kosa Károly iizemegységvezetö Szerdán délelőtt 10 órai kezdettel a Megyei Békebizottság előkészítő értekezletét tartotta a IV. magyar békekongresszusra Kecskeméten a Megyei Tanács szakszervezeti klubhelyiségében. Az értekezleten résztvett: Éri József, az Országos Béketanács képviselője, a Megyei Pártbizolt Varosból, nagyüzemből került a gépállomásra! Mi történt a falura helyezett szakemberekkel? Nagyon sok embert foglalkoztat ez a kérdés. Nem pusztán csak kíváncsiságból, hanem azért is, mert a közvéleményt érdekli a lehelyezett családok sorsa, miként állnak helyt a falura küldött szakemberek a mezőgazda ság fejlesztésének frontján. Mrázik elvtárs, a megyei gépállomások igazgatóságán erről így nyilatkozik: "Sajnos, egy részük rövid időn belül csődöt mond. Nem találjak fel magukat az új környezetben, sok esetben pedig lakáskörülmé nyeik nem megfelelőek. Vezető mérnökök brigádszállásokon alszanak. Vannak azonban, akik derekasan dolgoznak, nem hátrálnak meg, ilyen ember Kristóf József is, a Kiskőrösi Gépállomás főmérnöke, aki Budapestről a Láng Gyárból került a gépál- iornásra. Kristóf elvtárs az úgynevezett szerencsésebbek közé tartozik, mivel lakúsnehézségei nincsenek, Kisköröstől nem messze, Fülöpszálláson lakik szüleinél családjával. .1 kiskőrösi Gépállomás tágas szerelőcsarnokában találkoztunk Kristóf József főmérnökkel. Sok dolga van, ez nem is csoda, hiszen a téli gépjavítások kellős közepén vagyunk. A munka rengetegében ott áll a főmérnök szálas alakja, irányít és rendelkezik, látszik, hogy ismeri a munka fortélyait. Végre egy kis csend lesz körülötte. — Na most már beszélgethetünk — fordul felénk. Ezt már irodája ban mondja, miközben hátratolja fején kucsmáját és megtöri! izzadt homlokát. Alig- kezdünk beszélgetni, nyilik az ajtó. Egy szerelőmunkás jelent valami hibát. A főmérnök újból magyaráz, útbaigazít. S ez az eset megismétlődik vagy négyszer-ötször. — Főmérnök elvtársi Nincsenek talán műszaki beosztottjai? Mi az oka, hogy mindent magának kell elvégeznie? — Tesz- szűk fel akaratlanul is u kérdést. — Igen — feleli —, így van az, ha valaki városból, nagyüzemből kerül gépállomásra. — S mint feltörő patakból tódulnak elő Kristóf Józsefből a problémák. Csak egy néhányat a sok közül: A Kiskőrösi Gépállomás a megyében majdnem a leggyengébb. Mindenre számított, de ilyen szervezetlenség™ nem. Az embereket sem lenet máról holnapra megváltoztatm. Közülük nem egy még néhány hónappal ezelőtt a földművelésben dolgozott. Ismeretlen fogalom volt előttük a nagyüzemi munkafegyelem. Kristóf József mintegy két hónapig tanulmányozta, figyelemmel kísérte az embereket. Egyszer azonban végkép kijött a sodrából. Az egyik vontató segédvezetője a munka dandárja idején megtagadta a munkát. Fegyelmi ele állította, azonban csak fegyelmivel és büntetéssel jól tudja Kristóf elvtárs is, nem lehet a fegyelmet megszilárdítani. Szükség van az összes dolgozók lelkes támogatására is. Itt van például a téli gépjavítások lemaradása is. Utolsó előtti a Kiskőrösi Gépállomás. Decemberről 4 géppel adósak. A főmérnök elvtárs terve gyakorlatban nem vált be. Nem is csoda, hiszen októberben került csak a gépállomásra és az újfajta munkában még tapasztalatlan volt. Különösen nagy szüksége lett volna a műszaki gárda segítségére. A műszakiak azonban valahogy így vélekedtek; Most idejött ez a pesti szakember, s ami igaz, az igaz, vártuk is már nagyon, hiszen szélesebbkörú szaktudással rendelkezik. Segítséget vártak munkájukhoz. Egy dolgot azonban sokan számításon kívül hagytak. A segítség- nyújtás nem lehet egyoldalú. Bármilyen jó is a vezető, tehetetlenné válik, ha egymagára hagyják, ha nem képes támaszkodni műszaki beosztottjai javaslataira, kezdeményezéseire. Kristóf József azért nincs egészen egymagára hagyva. Mellette állnak a gépállomás legjobb munkásai: Kiss Ernő, Martinovics József, Domonyi János brigádjai, akik gépjavítási tervüket túlteljesítették. Kristóf József mellett áll a pártszervezet is. Segíti munkáját Csecsetka elvtárs, a járási pártbizottság titkára, akinek szavaiból érezheti Kristóf elvtárs a párt bizalmát. A járási pártbizottság titkára így nyilatkozik: »Ma még utolsó előtti a Kiskőrösi Gépállomás, de most már minden feltétel adva van, hogy az elsők közé küzdje fel magát. Ml Is bízunk a Kiskőrösi Gépállomás dolgozóiban és új főmérnökében. S jóleső érzés azt tudni, hogy minden nehézség ellenére e hatalmas gépállomás főmérnöke helytáll és győzelemre viszi a mezőgazdaság fejlesztésének ügyét. —Rozs— ság képviseletében Molnár Fri- gyes elvtárs. Megjelentek a me" gyei tömegszervezetek vezetői, a népfront-bizottságok járási es városi elnökei és a békebizoti- ságok titkárai. Farkas József, a Megyei Békebizottság titkára ismertette az Országos Béketanács Elnöksó» gának határozatát, mely szerint a nyugatnémet felfegyverzés elleni tiltakozó mozgalom legkiemelkedőbb eseményeként február 26—27-cre összehívja Budapestre a IV. magyar béke- kongresszust. Célja, hogy a magyar nép egységesen hangot adjon határtalan felháborodásának cs tiltakozásának a nyugatnémet felfegyverzés ellen. A Bajai Járási Békebizottság titkára hozzászólásában elmondotta, hogy összejöveteleken, értekezleteken felidézik a második világháború borzalmainak, a német mililarizmus, a bombázás áldozatainak emlékét. A tömegszervezetek vezetői felszólalásaik ban egy iittműködésüket, segítségüket ajánlottak fel. Az MNDSZ a kongresszusra való felkészülésre háziagüáció':. családlátogatást kezd a külpolitikai helyzet ismertetésével. A Kalocsai Békebizottság titkára hozzászólásában elmondta, hogy 38 »emlékbeszélgetési« szerveztek és a kongresszus tiszteletére képes gyűjteményt állítanak össze a fasiszta elnyomásról. Kalocsa üzemei »-békekongresszusi« műszakot szerveztek. A hozzászólások után Farkas József, a Megyei Békebizottság titkára bejelentette, hogy a községi, városi, lakóterületi és üzemi békebizottságok küldöttgyilléseiket január 20 és február 6-a között rendezik.
