Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-14 / 11. szám

MIMBEN KEZDET ... g nem második otthona a kiskunmajsai dolgozó parasztoknak, de az lesz némso- kára. Ajtaja fölé nem aggattak felírást, hogy fennen hirdesse: -Íme itt vagyok, megszületett a gazdakör« — mégis mindenki tudja a faluban hol van, melyik az. Üres termeinek hófehér falai még visszhangozva verik vissza a hangos beszédet, nem áll du­ruzsoló kályha a sarokban, nem fogadja kedves térítővel fedett asztal, kényelmes szék a látoga­tót, mégis vasárnaponként be­be néznek a gazdák. Csoportok­ba verődve mustrálgatják, szö­vik színes, szép jövőjét. December 26-án a kiskunmaj- ,ai gazdakör alakuló gyűlésén ;:00-an szorongtak és írták tönyvbe születését. Nehéz mun- :a, szerető gondoskodás előzte neg ezt a napot. A helyiség ki- ievezése nem okozott a tanács­nak, népfrontnak nehézséget, a Kossuth utca 15. számú ház, a két nagytermes régi vendéglő, majd 48-as kör, alkalmasnak ígérkezett. De előbb meg kellett szabadítani terhétől, az 503 má­zsa gabonától, — mert raktár­nak használják hosszú idő óta. Itt sem voltak leküzdhetetlen akadályok. A társadalmi mun­kában hatalmas erő rejlik — néhány nap és üresen tátongtak a szobák. * kezdés nehézségeiről, a tervekről beszélgetünk most Turcsányi János tanítóval, a gazdakör egyik lelkes szervező­jével. Ahogy szépen kerekített mondatait fűzögeli, megvilágo­sodik a göröngyös, kátyúkkal tarkított út, egy pillanatra meg­csillan a jövő. — A gazdakör vezetősége, Gáspár Béni egyéni gazda el­nökletével, a megalakulás pilla­natától eredményes, szép mun­kát végez — mondja Turcsányi elvtárs. — Igaz, hogy a helyisig még nem megfelelő, de rövide­sen oda is kerül tán egy-két bú­tordarab. — De miből?..: — Kezdjük csak a legelején. Ami a legfontosabb, a helyiség jó és a gazdák segiteniakarása, aktivitása kincseket ér. Hogy mást ne mondjak, az alakuló- gyűlést követő első összejöve­telre több mint százötvenen jöt­tek el. Anyagi áldozatot is haj­landók hozni a gazdák az új otthonért. Kétszázan vagyunk ezidáig, de naponta tízesével töltik ki a belépési nyilatkozato­kat, szép számmal vannak tsz tagok is a belépők között. Nem kell sok idő, ötszázan is leszünk. Es ha még hozzávesszük a tíz fiókgazdakört, ezer emberre te­hető a tagság. — Hogyan, még fiókgazdakö­rök is vannak? — Méghozzá tíz helyen, körül­belül 50—50-es tagsággal. Egy kicsit előnyösebb mostani hely­zetük, mivel kivétel nélkül is­kolában tartják összejövetelei­ket. Mindnyájuknak van már gázlámpája, a vetítés mér nem okoz nehézséget a szakelőadá­sok után. — Hát a központi gazdakör? Majsán mi történt már eddig? — Minden csütörtökön egye­lőre még a leányiskolában tart­juk a szőlő- és gyümölcstől'- illesztési, az állategészségügyi előadásokat. Érdeklődéssel hall­gatják a gazdák, több mint százötvenen összegyűlnek egy- egy alkalomra. —- Milyen terveik vannak a gazdakör berendezésére? — Ettől a levéltől sokat vá­runk — mondja Turcsányi elv­társ és meglengetett egy kék bo­rítékot. A címzett Cseh László elvtárs, a megyei tanács vb. tit­kára. — Cseh elvtárstól egy ré­gebbi ígéretre hivatkozva ké­rünk segítséget. Asztalok, székek kellenének, mindegy, hogy mennyi. Két kályhára is szük­ségünk lenne, no meg a villany­szerelési anyagok kiutalására. A munkát társadalmi úton elvé­gezné Gáspár Nándor. Most bi­zakodva várjuk a választ. Per­sze addig sem tétlenkedünk. Az egyik nagytermet kettéosztjuk és az egyik szobába söntést ren­dezünk be, ahol a gazdák fel­ajánlott borát árusítja majd az iccés. A másik helyiségben olva­sószobát rendezünk. A könyv- szekrény már meg van, könyvek is kerülnek bele. A népkönyv­tártól kérünk leltár ellenében mezőgazdasági szakkönyveket. Folyóiratokra, szaklapokra a söntés bevételéből telik majd. li eális tervekről, megvaló- sítható elképzelésekről adott számot Turcsányi elvtárs. Most még befejezésül hadd csil­logtassuk meg a jövőt, a gazda­kör jövőjét. — Nem kell sok idő, — mond­ja bizakodva Turcsányi elvtárs — és ha erre járnak esténként jókedvtől hangos, zsúfolt gazda­kört találnak, színjátszóink elő­adásában gyönyörködhetnek. De ami a legfontosabb: augusztus 20-án, Alkotmányunk ünnepén, mi gazdaköri tagok mezőgazda- sági kiállítást rendezünk. Már most folyik a nemes vetélkedés, hogy kinek lesz több terménye, jobb gyümölcse, szebb állata. Ezért folynak a szakelőadások zsúfolt teremben, mert a mező- gazdasági kiállítás sikerének alapjait már most kell lerak­nunk. I'i/|a még félig lehúzott re- dőnyökkel, rideg ablak­szemekkel bámulja a járókelő­ket a kiskunmajsai gazdakör, de "holnap« már a gazdák második otthona lesz. Jó munkát, ered­ményekkel gazdag esztendőt kí­vánunk e helyiség minden láto­gatójának. M. I. Bővül a Bajai Ruhaüzem Selyemgubó-termelök jutalmazása !A BÉKE A VILÁG EGÉSZSÉGE Levelek, nyilatkozatok a nyugatnémet újrafelfégyversésrö l Fogjuk le a gyilkosok kezét! Ezt hangoztatják leveleikben és nyilatkozataikban az egyszerű dolgozók. Az embereket eltöltő határtalan békevágy harcos elszántsággal párosul e néhány szóban. S a békeharcosok világméretű hadserege mint egyetlen ke­mény ököl szétzúzza majd a német revansista hadsereg feltá­masztásának véres terveit. Ebben bíznak az egyszerű emberek, mikor azt írják: megvédjük a békét. » MIÉRT FONTOS SZAMUNKRA A BÉKE? Ezt a kérdést teszi fel Farkas Gyula levélíró és nyomban válaszol is rá: Azért, mert a tudomány vívmányait csakis békében tudjuk az embe­riség szolgálatába állítani. A tudomány feladata nem az, hogy elősegítse a népek, nemzetek kiirtását, hanem az, hogy köny- nyítsen életünkön. Mint pedagógus is azt oltom tanítványaim szivébe, hogy a béke mindnyájuhk számára biztosítja az élet érteimét, GEBEI KÂROLYNÉ, Kecskemét, Budai utca 9. szám alatti lakos a háború szenvedéseit így fogalmazta meg levelében: — Ot hónapig voltam távol otthonunktól Dunaföldváron. Az uta­kon emberi tetemekbe botlottam. Borzalmasabbat ennél el sem tudok képzelni. Az emberek a rosszat hamar elfelejtik, de sze­rintem a háború borzalmait soha sem lehet elfelejteni. Még most is előttem van a leégett házak, feldúlt otthonok, a háború okozta nyomor, a határtalan pusztulás képe. Viktória kisunokáro éppen akkor született. Háború tőzében látott napvilágot, de sze­retnénk, ha békében élne. Elítéljük mindazokat, akik ismét visszaadják a véres fegyvereket a tönkrezúzott német fasiszta hadseregnek. DR. BOSKO JÓZSEF kecskeméti körzeti orvos a háború és béke kérdéséről így nyilatkozik: Közel öt esztendőt töltöttem a fronton és mint orvos, hadikórházbun dolgoztam. Szemtanúja voltam a szörnyű pusztításnak. Emberek százezred haltak meg vagy váltak nyomorékká. Feleség a férjet, anya a gyermekét, gyermek az apját vesztette el. Mi orvosok egész életünket az emberek egészsége feletti őrködésnek szenteljük. Mint orvos a háború és a béke kérdését úgy határozom meg, hogy a háború nem más, mint a világ borzalmas betegsége, a béke pedig világ­egészség. S ha az egész világon az egészséget akaró emberek összefognak, képesek leküzdeni a ránk leselkedő legszörnyűbb betegséget. A HABOKÉT EMBEREK CSINAUJAK — írja Nép Sándor, a Kecskeméti Gépgyár villanyszerelő brigádvezetője. Tehát az emberek meg is tudják azt akadályozni. Ez ró mindannyiónkia nagy feladatot, e cél lelkesíti a világ munkásainak hatalmas táborát. Mi munkások békében akarunk élni. Nem akarunk is­mét romokat látni, gyárunkat nap, mint nap fejlesztjük és vív­mányainkat meg is védjük. Ha Nyugat-Németországot felíegy- verzik, mi sem tétlenkedhetünk. Ha ütés ér bennünket, azt dup­lán visszaadjuk. Hőkésxítő értekezlet a IV. magyar békekon^resszusra A Bajai RuhaUzcin korábbi állapotában már csak igen nagy nehézségekkel tudta a dolgozók megnövekedett igényeit kielégíteni a júniusi párthatározat szellemében. Most sor kerül az üzem nagyszabású bővítésére. Másfél millió fo­rintos költséggel átalakítják a Kamarás-Duna partján fekvő volt szakszervezeti székházat. Az átalakítás után az emeletes új ruhaüzem­ben majdnem kétszázzal több munkás gyártja a gyermekfehérneműt, vagy gyermekruhát. Uj gé­pek egész sorát állítják be. Az új üzem mellett rövid átmeneti időre a jelenlegi műhelyekben is folyik még a munka, míg a további építkezé­sekkel az átalakítás után a korszerű új rahaüzem meg nem nyílhat. A Bajai Ruhaüzem átalakítási munkálatai a tervek szerint február 1-én kezdődnek meg. Jú­lius első felében pedig az új üzemben már meg­indul a munka. Hazánkban évről-évre egyre többen kapcso­lódnak be a selyemgubó-termelésbe. A május elején kezdődő és aratás előtt befejeződő selyem- gubó-termelés nem jelent nagyobb megterhelést a dolgozó parasztoknak sem, viszont aKkor jut­tatja jelentős mellékjövedelemhez őket, amikor még eladni való terményük alig van. A jó eredményt elért selyemgubó-termelőket az átvételi áron felül vállalatunk évente megju­talmazza. Megyénkben az elmúlt évi kiváló ter­melési eredményükért az alábbiak kaptak jutal­mat: Szabó Vince, Kiskunfélegyháza, 400 forint külön prémiumot kapott, Bényi György mélykúti tenyésztő oklevél-jutalomban részesült. Ugyan­csak, oklevelet kaptak Lovász István, Kocsis Jó­zsef és Balog Józsefné hercegszántói, Vagner Mária, Osztrogonácz Mihály garai lakosok és raj­tuk kívül még sokan. Kosa Károly iizemegységvezetö Szerdán délelőtt 10 órai kez­dettel a Megyei Békebizottság előkészítő értekezletét tartotta a IV. magyar békekongresszusra Kecskeméten a Megyei Tanács szakszervezeti klubhelyiségében. Az értekezleten résztvett: Éri József, az Országos Béketanács képviselője, a Megyei Pártbizolt Varosból, nagyüzemből került a gépállomásra! Mi történt a falura helye­zett szakemberekkel? Nagyon sok embert foglalkoztat ez a kérdés. Nem pusztán csak kí­váncsiságból, hanem azért is, mert a közvéleményt érdekli a lehelyezett családok sorsa, mi­ként állnak helyt a falura kül­dött szakemberek a mezőgazda ság fejlesztésének frontján. Mrázik elvtárs, a megyei gép­állomások igazgatóságán erről így nyilatkozik: "Sajnos, egy részük rövid időn belül csődöt mond. Nem találjak fel magu­kat az új környezetben, sok esetben pedig lakáskörülmé nyeik nem megfelelőek. Vezető mérnökök brigádszállásokon al­szanak. Vannak azonban, akik derekasan dolgoznak, nem hát­rálnak meg, ilyen ember Kristóf József is, a Kiskőrösi Gépállo­más főmérnöke, aki Budapestről a Láng Gyárból került a gépál- iornásra. Kristóf elvtárs az úgy­nevezett szerencsésebbek közé tartozik, mivel lakúsnehézségei nincsenek, Kisköröstől nem messze, Fülöpszálláson lakik szüleinél családjával. .1 kiskőrösi Gépállomás tágas szerelőcsarnokában talál­koztunk Kristóf József főmér­nökkel. Sok dolga van, ez nem is csoda, hiszen a téli gépjaví­tások kellős közepén vagyunk. A munka rengetegében ott áll a főmérnök szálas alakja, irányít és rendelkezik, látszik, hogy is­meri a munka fortélyait. Végre egy kis csend lesz körülötte. — Na most már beszélgethetünk — fordul felénk. Ezt már irodája ban mondja, miközben hátratol­ja fején kucsmáját és megtöri! izzadt homlokát. Alig- kezdünk beszélgetni, nyilik az ajtó. Egy szerelőmun­kás jelent valami hibát. A fő­mérnök újból magyaráz, útba­igazít. S ez az eset megismétlő­dik vagy négyszer-ötször. — Főmérnök elvtársi Nincse­nek talán műszaki beosztottjai? Mi az oka, hogy mindent ma­gának kell elvégeznie? — Tesz- szűk fel akaratlanul is u kér­dést. — Igen — feleli —, így van az, ha valaki városból, nagy­üzemből kerül gépállomásra. — S mint feltörő patakból tódul­nak elő Kristóf Józsefből a pro­blémák. Csak egy néhányat a sok közül: A Kiskőrösi Gépál­lomás a megyében majdnem a leggyengébb. Mindenre számí­tott, de ilyen szervezetlenség™ nem. Az embereket sem lenet máról holnapra megváltoztatm. Közülük nem egy még néhány hónappal ezelőtt a földművelés­ben dolgozott. Ismeretlen foga­lom volt előttük a nagyüzemi munkafegyelem. Kristóf József mintegy két hónapig tanulmá­nyozta, figyelemmel kísérte az embereket. Egyszer azonban végkép kijött a sodrából. Az egyik vontató segédvezetője a munka dandárja idején megta­gadta a munkát. Fegyelmi ele állította, azonban csak fegyelmi­vel és büntetéssel jól tudja Kristóf elvtárs is, nem lehet a fegyelmet megszilárdítani. Szük­ség van az összes dolgozók lel­kes támogatására is. Itt van pél­dául a téli gépjavítások lemara­dása is. Utolsó előtti a Kiskő­rösi Gépállomás. Decemberről 4 géppel adósak. A főmérnök elvtárs terve gyakorlatban nem vált be. Nem is csoda, hi­szen októberben került csak a gépállomásra és az újfajta mun­kában még tapasztalatlan volt. Különösen nagy szüksége lett volna a műszaki gárda se­gítségére. A műszakiak azonban valahogy így vélekedtek; Most idejött ez a pesti szakember, s ami igaz, az igaz, vártuk is már nagyon, hiszen szélesebbkörú szaktudással rendelkezik. Segít­séget vártak munkájukhoz. Egy dolgot azonban sokan számítá­son kívül hagytak. A segítség- nyújtás nem lehet egyoldalú. Bármilyen jó is a vezető, tehe­tetlenné válik, ha egymagára hagyják, ha nem képes támasz­kodni műszaki beosztottjai ja­vaslataira, kezdeményezéseire. Kristóf József azért nincs egé­szen egymagára hagyva. Mellet­te állnak a gépállomás legjobb munkásai: Kiss Ernő, Martino­vics József, Domonyi János bri­gádjai, akik gépjavítási tervüket túlteljesítették. Kristóf József mellett áll a pártszervezet is. Segíti munkáját Csecsetka elv­társ, a járási pártbizottság tit­kára, akinek szavaiból érezheti Kristóf elvtárs a párt bizalmát. A járási pártbizottság titkára így nyilatkozik: »Ma még utolsó előtti a Kiskőrösi Gépállomás, de most már minden feltétel ad­va van, hogy az elsők közé küzdje fel magát. Ml Is bízunk a Kiskőrösi Gépállomás dolgozóiban és új főmérnökében. S jóleső érzés azt tudni, hogy minden nehézség el­lenére e hatalmas gépállomás főmérnöke helytáll és győze­lemre viszi a mezőgazdaság fejlesztésének ügyét. —Rozs— ság képviseletében Molnár Fri- gyes elvtárs. Megjelentek a me" gyei tömegszervezetek vezetői, a népfront-bizottságok járási es városi elnökei és a békebizoti- ságok titkárai. Farkas József, a Megyei Béke­bizottság titkára ismertette az Országos Béketanács Elnöksó» gának határozatát, mely szerint a nyugatnémet felfegyverzés el­leni tiltakozó mozgalom legki­emelkedőbb eseményeként feb­ruár 26—27-cre összehívja Bu­dapestre a IV. magyar béke- kongresszust. Célja, hogy a magyar nép egységesen hangot adjon határ­talan felháborodásának cs tilta­kozásának a nyugatnémet fel­fegyverzés ellen. A Bajai Járási Békebizottság titkára hozzászólásában elmon­dotta, hogy összejöveteleken, ér­tekezleteken felidézik a második világháború borzalmainak, a német mililarizmus, a bombázás áldozatainak emlékét. A tömegszervezetek vezetői felszólalásaik ban egy iittműkö­désüket, segítségüket ajánlottak fel. Az MNDSZ a kongresszusra való felkészülésre háziagüáció':. családlátogatást kezd a külpoli­tikai helyzet ismertetésével. A Kalocsai Békebizottság tit­kára hozzászólásában elmondta, hogy 38 »emlékbeszélgetési« szerveztek és a kongresszus tisz­teletére képes gyűjteményt állí­tanak össze a fasiszta elnyomás­ról. Kalocsa üzemei »-békekon­gresszusi« műszakot szerveztek. A hozzászólások után Farkas József, a Megyei Békebizottság titkára bejelentette, hogy a köz­ségi, városi, lakóterületi és üze­mi békebizottságok küldöttgyil­léseiket január 20 és február 6-a között rendezik.

Next

/
Thumbnails
Contents