Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-09 / 7. szám
Látogatás Sós Péter egyéni gazda házatáján SOLT KÖZSÉG egyik legbecs ült ebb dolgozó parasztja Sós Péter. JÓL gazdálkodik 8 és fél hold földjén. Az idén is több mint harminc mázsa kukoricáin termett egy holdon. Kétszáz négyszögöl cukorrépáról 26 mázsa cukorrépát takarított be. Ezeket az eredményeket az ál- . L«idó és rendszeres istállótrágya, valamint műtrágya haszná- atával, a jó és szakszerű talaj- műveléssel érte el. Sós Péter kiváló állattenyésztő is. Két sertést hizlal, az egyiket eladja, a másikat levágja. Van egy göbéje, amely állandóan 10-en felül malacozik, jelenleg is tizenegy malacot nevel. AZ ISTÁLLÓBAN egy törzskönyvezett nóniusz kanca és egy törzskönyvezett jól tejelő vemhes tehén áll. Sós Péter nemcsak azért törzskönyveztette a jószágait, mert az ebből származó kedvezmények nyomán jelentős jövedelme van, hanem mert tiszta fajta állatokat akar tenyészteni. Persze, a kedvezmények sem megvetendők. Elmondja, hogy 90 fillér helyett a szabadárat — 2.90 forintot — kap egy liter tejért. 1800 literre szerződött. És ami a legfontosabb, literenként 30 deka korpát is juttatnak a törzskönyvezeti jószág után. A »Kedves« igyekszik is meghálálni azt a gondos ápolást és takarmányozást, amiben részesül. Általában 18 liter tejet ad, márciusra borjadzik, de még jelenleg is 7 liter tejet fejnek tőle. MI A TITKA a magas tejhozamnak? — A lelkiismeretes gondozáson kívül legfőbb a jó takarmányozás — mondja Sós Péter. Mindjárt el is sorolja, hogy mennyi a »Kedves« napi fejadagja. Négy kiló abrak (korpa és árpadara keveréke) azonkívül répáspác, amely lényegében polyva répaszeletekkel összekeverve és sósvízzel lelocsolva. A reggeli adagot már 1 este elkészíti, az estit pedig reg- | get. Azonkívül hereszénát is kap i a, jószág. A here és lucernatermesztés j fontosságát állandóan hangoztatja Sós Péter. Mindenkinek j ajánlja, hogy termeljen, meri ! hiszen háromszor-négyszer lehet ‘ kaszálni, bőven ad zöldtakarmányt és szénát. Tápanyagban gazdag, szereti a jószág. Helytelennek találja, hogy nem termelnek több herét vagy lucernát! a községben, pedig jó ára van, mert a hereszéna jelenleg is 250 forintba kerül mázsánként. — Azonkívül a here és lucerna magját is érdemes termeszteni, mert nemcsak itthon keresik, hanem külföldön is. A száraz lucerna vagy here ledarálva a korpát is pótolja. SÖS PÉTER szereti a jószágot és jövedelmének zömét az állattenyésztés adja. Fontos a jó takarmányozás — hangozta t- a — lovaim ennek köszönhetik, hogy jó erőben vannak és most. ahogy a nyűigát építkezésénél segédkeztem, bizony kétszerany- nyi földet el tudtam velük hordani, mint mások, akik nem gondoskodnak jószáguknak elegendő takarmányról. Sós Pétemé a varrógépnél. A gondosan rendbetartott kis portán mindig szorgalmas munka folyik. Sós Pétemé a baromfiudvar gondja mellett saját varrógépjén varrogatja meg a családnak szükséges ruhákat. Ha a Sós házaspárnak a határban van dolga, a »nagymama«, Sós Péter anyósa: Madaras József- né látja el a ház'körüli munkát. A közölt képek Sós Péter háza- táját mutatják be. A jó gazdának mindenképpen kijut a megbecsülésből, ezért a nemrég lezajlott tanácsválasztásckon tanácstaggá választották. A megbecsülést úgy igyekszik meghálálni, hogy szívesen és gyorsan intézi körzete dolgozó parasztjainak ügyes-bajos dolgait. Hogyan védjük meg a jégréteg alá kéri vetéseinket? A napokban esett ónos eső összefüggő jégpáncélt vont vetéseink fölé. Ez a jégpáncél és az alatta, vagy fölötte lévő meglehetősen vastag jégtakaró elzárja vetéseinktől a levegőt. Éppen ezért veszélyes azok további fejlődésére. Ebben az időben különös gonddal kell figyedmi vetéseinket. Ha a föld maga is fagyos és benne növényeink életműködésüket beszüntették, illetve azt legcsekélyebb méretre csökkentették — abban az esetben nem számolhatunk nagyobb veszéllyel. Nagyobb a baj akkor, ha a. föld maga nem fagyos, növényeink életműködésüket folytatják, lélegzenek. Ilyen esetben a zárt réteg alatt beállhat a befulladó« veszélye. Mit tehetünk ellene? Hogyan juttassunk levegőt a jégpáncél vagy a vastag hótakaró alá? Ezt többféleképpen megoldhatjuk. j Ha vetésünk egyébként nem beteg és a hópenész fusariumos ! kártétele nem veszélyeztet, hanem csak az összefüggő jégpáncél : és hótakaró okozza a bajt, akkor úgy juttatunk levegőt az alatta lévő vetésnek, hogy a hótakarón szarvasmarhákat, vagy lovakat járatunk.. Ebben az esetben ajánlható, hogy lovaink és szarvas- marháink lábát zsákdarabokkal vagy más anyaggal csavarjuk be, , nehogy azokat a jeges hó felsértse. Ezzel a bepólyázással feltét - ! lenül meg kell védenünk a rendkívül érzékeny csüdöt és pártát. Ha nem olyan éles a jég és nem nagy a hó, kivételesen és ■ óvatosan birkákkal is megtörethetjük a levegőt elzáró réteget. Ebben az esetben gondoskodjunk arról, hogy az akolban tiszta l aljszalma legyen, különben birkáink gyenge körmét hamar feláztatja, megpuhítja a hó és véresre kisebzik az apró jégkristályok. Ez pedig igen kellemetlen, mert az ilyen sebek télen nehezen és lassan gyógyulnák be. Kisebb parcellákon úgy is védekezhetünk a vetések befulla- dása ellen, hogy a földön keresztüljórva, fejszével, kapával, vagy vasvillával megtörjük a jeget és így levegőt juttatunk a vetésekre. Ha nagy a hó, ásóval, kapával lyukakat vágunk rajta. Szekér vagy más jármű jártatásával is érhetünk el eredményt. A keréknyomok mellett keletkezett réseken elegendő levegőhöz jutnak a zsenge vetések. Szalmázó hengert is sikerrel alkalmazhatunk, mert elég könnyű, jól vontatható és jó munkát végez. Termelőszövetkezetek, állami gazdaságok nagyobb vetésterületein sikerrel alkalmazhatók a küllős kapált, amelyekkel az elmúlt év óta számos gépállomásunk és állami gazdaságunk rendelkezik. Zetor, vagy Lancz-Buldog traktor után kapcsolva naponta 22 holdon törhetjük‘fel a jégréteget. Tompa László, AMG megyei főagronómus. Szőlő- és gyümölcstermesztési szaktaoiolyam indal A kecskeméti városi tanács mezőgazdasági osztálya a környékbeli szőlő- és gyümölcstermelők kívánságára szaktanfolyamot indít Miklóstelepen, a Szőlészeti Kutatóintézet Kísérleti Telepén. A tanfolyam január 11-én délután 5 órakor kezdődik a Kísérleti Telep mozitermében. Időtartama két hónap, heti két előadással. Aki eredményesen végzi el, az látogatási bizonyítványt kap. Ismét az elsőségért A Kunfehértói Állami Gazdaság gépjavító műhelye tavaly az igazgatósághoz tartozó 26 gazdaság között első lett a téli javításokban. Több, mint 10.000 forint prémiumot osztottak szét ekkor a műhely dolgozói között, akik nemcsak gyors, de minőségileg is kifogástalan munkát végezlek; a gazdaság gépei derekasan megálltak helyüket egész éven át. A javítóműhely munkásai idén is elsőségre törekednek, igen szép ütemben folyik a javítás. Napról-napra több traktor, eke, kultivátor sorako-t zik rendbetéve a szín alatt. —< Egyedül a kijavított vontatóki nem pihenhetnek: az igákkali együtt naphosszat trágyát hör« danak. Ezen a télen minden olyan területre trágya kerülj amely tavaly nem kapott. Amint az idő felenged, a gyümölcsösökben le is ésózzák. Trágyázva, megszántva várja a csemetéket az a száz holdnyi homok is, ahová a gazdaság tavaszra új kifferest telepít. Egy agroiióuius jegyzeteiből Ha gazdasszony a két hízót eteti, a gazda az ólat hozza rendbe. család este kukoricát morzsol. A képen látható balról jobbra: «taras Józsefné, Sós Péter anyósa, Erzsiké, Sósék nagyobbik lánya, Sós Péter és Sós Péterné. A számadó juhász A nyár végén úgy adódott, 5 hogy résztvettem a Kisü kunf élegyházi Vörös Csillag Ter- ; melőszövetkezet egyik vezetőségi S ülésén. Már éppen negyedik órá- S ja tartott az eredménytelen vita, ■ amikor betoppant az irodába a S termelőszövetkezet idős juhásza: 3 Hegyi elvtárs. A dohányfüst vas- 3 tagon telepedett le a szobára és £ úgy megülte a levegőt, mint a 3 negyedik órája tartó értekezlet S felett érzett bosszúság az embe- 3 reket. Hegyi elvtárs egy ideig “ csak türelemmel hallgatta a 3 meddő vitát, de végül megunta, 3 azután ő is szót kórt. Azzal kezd- 3 te, hogy siet, mert várják a jó- 3 szágai. De amint később meg- a tudtuk, azért jött, hogy beszá- « moljon évi munkájának ered- M ményéről. a termelőszövetkezet g vezetőségének. £ Az emberek arcán érdeklődés £ tükröződött, s szinte látszott, £ hogy örülnek az öreg nyugodt, £ megfontolt szavainak. Hegyi elvit társ előhalászta ujjasa zsebéből 3 az apró kis jegyzetfüzetet, vagy n ahogy ő nevezi, a számadó no's teszt és hozzákezdett a beszá- ® mólóhoz.W-lát először is van 214 s " M anyajuh és 14 kos. Ebit bői ahogy itt sorra elmondom, a a következő jövedelmünk volt: S 165 bárányt nevettünk fel, 874 ! kg gyapjút nyírtunk és szeptem- 3 bér 1-ig 4700 liter tejet fejtünk ' a juhoktól. 700 literrel túl is teljesítettük a tejtermelést. Ezért én prémiumként 142 liter tejei kaptam. A juhtej feldolgozásából 723 kg sajtot és 146 kg savótúrót készítettünk. A sertések részére 2800 liter savót szállítottunk. Báránygyapjút is nyírtunk 163 kg-ot. A juhászat évi jövedelme summa-summárum 76.620 forintot tesz ki. A beszámoló alatt az addig unatkozó arcokra új szín költözött és itt is, ott is felmorajlott az elismerés: Ez igen! Ez már valami! izony ez komoly dolog, s mikor megkérdem Hegyi elvtársat, hogy mi az eredmények nyitja, ő azt válaszolja: — Szeretni kell az állatot, mert tudod az úgy van, hogy a gazda szeme hizlalja a jószágot. Szerződéskötés Hej de szép is a széles határt járni! Nekem pedig van rá módom, hisz ezt csinálom napról, napra. Közben sok emberrel beszélget az ember, sokféle véleményt hallgat meg, s ebből sok emléke marad. Ezen az elmúlt őszön az egyik legkedvesebb emlékem az, amit itt elmesélek: Egyik alkalommal egy idős bácsival beszélgettünk, aki éppen arról érdeklődött: hogyan lehet szerződést kötni a gépállomással. Mikor elmondom hogyan és miképpen áll a dolog, azt mondja az én bácsim, hogy: — Igy, ez rendben is van, hanem melyük traktoros fog nekem, szántani? — Majd az Andrási Misi —• feleltem. — Andrási Misi? Mintha hallottam volna már ezt a nevet) Node, nekem mindegy, hogy minek hívják, de osztán emberi legyen a talpán, mert már egyszer rászedtek a traktorosok! Éppen ezért szeretném előre látni* hogy dolgozik. — Hát ennél mi sem köny- nyebb — válaszoltam, mert ott volt két lépéssel mögöttem az Uj Élet Termelőszövetkezet földje. Vagy tízholdas tábláján a csoportnak éppen azelőtt fejezték be a szántást, — Nézzük meg — javasoltam mindjárt. — Hát, ezt már szeretem —' szól az öreg, — mert öcsém az úgy van, hogy nem szeretek zsákbamacskát venni. Amint odaérünk a táblához* látom ám, hogy az én bácsim nagyon laposakat pislog felérni és meg is szólal: — No, öcsém, most alaposa rí rászedtél — mondja, — mert ezt a fődet lóval szántották. Nem szállók vitába, csak amikor a forgóhoz érünk, mutatom, hogy ha ló lenne, bizony furcsa patkónyoma volna. — Hát csakugyan traktor volt ez! — néz nagyot az öreg, — De most írjuk is meg a szerződést, oszt ha csakugyan így szánt, akkor akad munkája ezen a vidéken. Ezzel leültünk az árokpartra és percek alatt megírtuk a szerződést. r