Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-08 / 6. szám

LÁSZLÓ BENEDEK HÁZATÁJÁN Az a második kövér disznó, amelyet éppen Szilveszter nap­ján ért utol az erőszakos halál, — aligha tudta szegény: miért került ilyen gyorsan társa sor­sára. Mert ezt a másodikat igaz­ság szerint eladásra szánták László Benedekéit. Hiszen kette­jüknek a karácsonyra leölt jó­szág is bőven kiszolgálta volna ezt az esztendőt. Mert a két fiú: 'Tibor és Zoltán évek óta Pesten él. Tibor szerszám- és géplakatos, Zoli vasesztergályos és csak jeles ünnepeken látogatnak haza. No, de apa-anya tervez, a fiú meg végez. Mármint Zoltán, a fiata­labbik László-gyerek, aki egy­szeresük megírta, hogy vőlegény és azzal zárta a levelet: — Most pedig kedves Szüleim tudatom, hogy újév napján hazaviszem be­mutatni a menyasszonyomat jö­vendőbeli apósomékkal együtt. Lemegyek értük Karcagra (mert odavalósi a feleségjelölt) és együtt érkezünk... Nos, ez a levél pecsételte meg a második hízó sorsát. Ilyen messziről jött kedves vendégeket már csak illik friss pecsenyével, kolbásszal fogadni! De a Zoli azt is megírta, hogy májusban es­küdni akarnak. — Üres kamra Hamar megkeseríti a mézeshete­ket — pé]dálózgatott feleségé­nek a bölcs László bácsi. — Se- j gíteni kell egy kis ezzel-azzal a fiatalokat — miközben külön bödörbe öntötte a zsír jórészét és a szokottnál is nagyobb gond­dal nyesegette, csinosítgatta a tataiaknak szánt disznósonká­kat... László Benedekné meséli mindezt a gyerekektől ismét el­árvult ház meleg konyhájában. Beszéd közben sűrűn a falra té­red mosolygó tekintete, ahol a két délceg fiú fényképe mellől új kép: a bájos menyasszony néz velünk szemközt. Matyi, az ég­színkéktollú papagáj csattogva ugrabugrál a kalitkában (Tibor ajándéka), a lehalkított rádió be­mondja a déli híreket. Az udva­ron seregnyi baromfi követeli kárálva a kukoricát s mire a ha­rangszó elhallgat, betoppan a gazda is, éhesen, jókedvűen. László bácsit nemcsak a Kiss Ernő utcában, de egész János­halmán úgy ismerik: »A cukros Bence«. Ugyanis éppen hat éve a szolnoki cukorgyár termelési felelőse. Ű. akinek csak három hold szántó és fél hold szőlő sa­ját birtoka van (1945-ös jutta­tás) többszáz hold cukorrépával gondol egész éven át. Megköti a szerződést, osztja a vetőmagot, védekezőszert, vetés után felméri a területeket, tanáccsal látja el a termelőt s ilyenkor télen is ö osztja szét a cukrot, melaszt. Lászlóné is segít: az ő dolga a cukorkiosztás. — Hat vagon cukrot mértem szét eddig és most hordják a nyolcadik vagon melaszt. Kimu­tatást is hoz és úgy sorolja: — A Kiss János 400 öl vetés után 117 kiló cukrot kapott. Barna Já­nosnak, Almási Sándornak 800 öl termése fejében 231—231 kilói mértem. De ez csak a cukor ám! — néz rám figyelmeztetően s az Ujjúin számolja: hányfajta pré­mium jár ennyi vagy annyi ré­pamennyiség után. — Érdemes no cukorrépát termelni! — s vizsgálódva rámpillant, hogy: hi­szem-e? (Annyira elhiszem és annyira meggyőzött, hogy ma­gam is szívesen kötnék szerző­dést.) László bácsi elégedetten nézi nekilelkesült feleségét. Aztán ő hozakodik elő a papírokkal. — Tudják ám a faluban is, hogy érdemes... Tavaly 220 hold körül volt a cukorrépavetés Já­noshalmán, — most meg már a háromszázat is jócskán megha­ladta a szerződés, ügy 140 szá­zalék körül teljesítettem eddig a szerződtetési tervet, ahogy a gyárból írták. Sétálhatok is a nyáron, amíg végiglátogatom a répaföldeket... De minél több, annál jobb. Haszon nekünk is, meg mindenkinek... Megkésve bár — boldog új esztendőt kívánunk Lászlóéknak. Sok örömet a két derék fiúban, jó egészséget, jó étvágyat a két szép hízó sonkáihoz, bő esőket, szép nyarat a cukorrépára! Gáspár. Gyakran küldök majd jóféle hazait — mondja László Benedek Budapesten dolgozó fiaimnak: Tibornak és Zoltánnak —— H í I HETERÖZIS ROZS termeszté­sére vállalkoztak Bócsán az egyénileg dolgozó parasztok. * EGYSÉGES kultúrcsoportot szerveznek Jakabszálláson a gépállomás, a DISZ, a földmű­vesszövetkezet fiatalságából. A kultúrcsoport április 4-re mu­tatkozik be a község dolgozói­nak. • 40—45 HOLDON telepítenek szőlőt Pirtón. Harmincöt hold földet a gépállomás traktoraival forgattak. • HÁRMAN építenek új családi tiázat ebben az esztendőben Kis- kunmajsán. * HUSZONNÉGY körtefával ül­tetik be a jászszentlászlói óvoda udvarát. ŰJ ÖLTÖZŐT és fürdőt épí­tenek a Kecskeméti Vendég­látóipari Vállalat dolgozóinak. * ­SZÁZ LAKÁS építését terve­zik ebben az esztendőben Kis­kőrösön. • 463 SÜRGŐS esetben segített i Kecskeméti Mentőállomás az elmúlt év decemberében. * 18.000 FORINT jutalmat osz­tottak ki december 31-én a jó dolgozók között a Kiskunhalasi Karneválban. * EGYMILLIÓ 500.000 forint ér­ékét pálinkát állítottak elő gyü- nölcshulladékokból az elmúlt ;vben a Kinizsi Konzervgyár »zeszlőztiéiében, l E K — 100.000 DOLGOZÓNAK van állandó színházbérlete Berlin demokratikus övezetében. A Német Demokratikus Köztársa­ság színházai állandóan zsúfol­tak. * MEGYESZERTE készülődnek az asszonyok az MNDSZ 10 éves évfordulójának megünneplésére. Baján minden üzemi és körzeti szervezetet egy-egy hős asszony­ról neveznek el. Dunavecsén já­rási értekezleten beszélik meg a tennivalókat az MNDSZ-asszo- nyo-k. ★ JAKABSZÁLLÁSON 18 csa­ládiház építésére kértek enge­délyt. A tavasszal állami támo­gatással és saját erőből elkezdik az építkezést. * MEGJELENT Nagy Lajos pos’thumus életrajzi művének második kötete a »Menekülő ember« címmel. * UJ KIADÁSBAN megjelent Illyés Gyula »Petőfi« című könyve és Déry Tibor »Felelet« című regényének két kötete. . A HORTOBÁNYI Állami Gazdaságban jövőre az-új öntö­zőmüvek, halastavak egész sora épüli * KÍNÁBAN az elmúlt évben nagy lépéssel haladt előre az ál­lami szénbányák gépesítése. El­tűntek a csákányok, lapátok, ré­gi szerszámok. A fejtési szinten és a vágányokban a szénszállí­tás 70—80 százalékát gépesítet­ték. Az egy főre eső termelé­kenység az év első felében há­romszorosár? nőtt az 1949-cshez viszonyítva. Iáőjárásjelentés Várható időjárás szombat es­tig: erősen felhős, ködös idő. Sokfelé havazás, ónoseső, eső. Mérsékelt északkeleti-keleti szél. Nappal, főként délen, olvadás. Várható legalacsonyabb hőmér­séklet ma éjjel; mínusz 3—mí­nusz 6, legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton délen 0 —plusz 3, északon 0—mínusz 3 fok között. * A fűtés alapjául szolgáló vár­ható középhőmérséklet szomba­ton mínusz 1—mínusz 4 fok kö­zött lesz. A színház műsora Katona József Színház: Január 8-án este 7 órakor: Nincs mese. Vidám Színház: Január 8-án este fél 8 órakor: Egy pohár víz. Apróhirdetések FESTETT kombinált bútor, kárpi­tozott fotel, székek eladó. Megte­kinthető vasárnap egésznap, hétköz­nap 6 óra után. Kecskemét. Irinyi utca 8. ’ 13 MODERN festett háló eladó. Baja, Síp utca 6 szám, 2. ajtó. 8001 ELADÓ egy gyengefias tehén, — Kecskemét, Belsőnyír 128., Benei úton 7 km. Antal Imrénél. 3002 Bácskiskunmegyei NÉPÚJSÁG az MDP Bácskiskunmegyei Bizottsága napilapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi-tér 1. sz. Telefon: 25—16, 26—19, 11—22, 20—9. Felelős kiadó: NÉMETI JÓZSEF Kiadóhivatal: Kecskemét, Széchenyi-tér 1. sz. Telefon : 22—09 Bácskiskunmegyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 2*1—09 b\ v.: Faragó Imre igazgató Elfogta a rendőrség a Nagykőrös és Kecskemét környékén garázdálkodó tolvajokat Az elmúlt évben a nagykő­rösi és a kecskeméti tanyavi­lágban sorozatosan lopkodták a gazdák lószerszámait, baromfi- állományát és egyéb ingóságait. A rendőrség elfogta Zsiklai Ba­lázs és Hegedűs János nagykő-1 rösi lakost, a bűncselekmény tetteseit. A nyomozás során be­bizonyosodott, hogy a két tol- vajd 54 esetben követett el lo­pást és mintegy 45.000 forint kárt okozott a társadalmi és magántulajdonban. A lopott holmikat Gergely Mihály, He­gedűs Dénes és Kucsera József- né orgazdák útján értékesítet­ték. A rendőrség — Kucsera Jó­zsefeié kivételével — valameny- nyi gyanúsítottat őrizetbe vette és átadta az ügyészségnek. Ku- cseráné ellen szintén büntető eljárást indítottak. (MTI) INNEN^ÖNNAN 30.663 LÁTOGATÓJA volt 1954 utolsó negyedében a Kis­kunfélegyházi Járási Kultúrott- honnak. PETŐFI SZAVALÖVER- SENYT rendeznek január 8-án a Kiskőrösi Járási Kultúrház- ban. TÁRSADALMI munkával fes­tette ki Seres József hétcsaládos apa lakását a Kiskunfélegyházi Gépgyár festőbrigádja. Amiröi semmit, vagy nagyon keveset beszéltünk Egész éven át nagyon elvagyunk: foglalva a labdarúgó bajnoksággal és az egyéb sportágakban folyó sporteseményekkel é3 így hát vall­juk meg őszintén, hogy meglehető­sen elhanyagoljuk a minden sportok alapját képező Munkára Harcra Kész testnevelési rendszert, mely azon túlmenően, hogy minden sportág alapja, nemes hivatást kellene, hogy betöltsön. És ez a széles tömegek sportolásának a biztosítása. Nézzük meg, hogy mi történt Ba­ján az MITK-ban. Bár városi viszony­latban jó eredményt értünk el, elé­gedettek mégsem lehetünk, mert némi jóakarattal eredményeink még jobbak is lehettek volna. Baján leg­jobb munkát a Lokomotiv végezte, inert előirányzott tervét 122%-ra tel­jesítette, majd ezt követően a má­sodik helyen a Fáklya áll 120%-kal, harmadik a rangsorban a Spartakusz 110 és vele egyenlő helyen a Len­dület ugyancsak 110%-kal. Majd rang­sorban következnek a Vörös Me­teor 104%-kai, a Vörös Lobogó 100%-ra, míg az Építők SK 99o/ -ra teljesítette MHK tervét. A két utób­bi az elmúlt évben sokkal jobb eredményt ért el. Igen gyengén sze­repeltek és tervükkel messze lema­radtak a Traktor és Petőfi, ahol a próbákat csak az aktív sportolók tették le. Ezt hibájául kell felróni a sportköri vezetőknek, akik az ak­tív sportolókon kívül mással nem törődnek és nem gondolnak saját sportkörük utánpótlására sem. Az iskolák mind, kivétel nélkül jő munkát végeztek és jó munka j'ukért elsősorban a testnevelők ér­demelnek dicséretet. Az MHK próbák letételénél komoly és lelkiismeretes segítséget nyújtott az Atlétikai Társadalmi Szövetség. A versenyek mintaszerű megrende­zésén kívül külön kiemelendő, hogy az eredmények elérésénél, a szinted­nél nem ismertek lazaságot. Ezzel megőrizték az MHK komolyságát. Az MHK testnevelési rendszernek értéke csak akkor van, ha az nem szalmalángszerű fellobbanás, hanem rendszeres edzéssel előkészített fo­lyamatos sportmozgalom a tömegek részéről. Az MHK jelentőségét több terü­leten nem veszik komolyan és nincs meg az iránta való megbecsülés. Különösen áll ez a szakszervezetekre, ahol is a sporton keresztül nem gondolnak eléggé a dolgozók fel­üdülésére és a sporton keresztüli szórakozásukra. A tömegsport elha­nyagolása mindig azt a káros kö­vetkezményt vonja maga után, hogy az élvonalbeli sportolók mögött nem sorakozik fel megfelelő számú és képzettségű utánpótlás a sport min­den ágában. A szakszervezetek nem használták ki eddig az üzemek gaz dag kincsesbányáját, nem irányí­tották a fiatalokat kellő számban az olyan rendkívül hasznos és fon­tos sportágak felé, mint az atlétika, torna, úszás és kerékpározás, me­lyek mind az MHK részeit képezik. A sportolók nevelésére még min­dig kevés gondot fordítanak a sport köri vezetők. Ha a nevelés terén már jóval előbbre haladjunk vo.’ns, úgy nem kétséges, hogy sportolóink a magánéletben, a munkában és a tanulásban is példát mutatnának és szerény fellépésű, fegyelmezett em­berek lennének. Az itt elmondottak­hoz azonban a sportköröknek ko­moly segítséget kell hogy nyújtson a felsőbb sportvezetés. Az itt elmondottak mellé mégegy- szer vissza kell térni az MHK-hoz. Ezen a téren is komoly hibák van­nak. Az egész MHK rendszeren mi­nél sürgősebben változtatni kell. Korcsoportos beosztással lejjebb kell szállítani a szinteket. A magas követelmények láttára, már eleve elrémül az is, aki csak a gondolatá­val is foglalkozik annak, hogy részt vegyen az MHK testnevelési rend­szer próbáin. Már pedig a sportnak a tömegek megnyerése elsőrendű feladata. A sportoláson keresztül érdekeltté kell tenni a tömegeket a sport iránt. Először sportolgat, majd nézője és végül elmaradhatatlan szurkolója lesz az egyes sportágak­nak. Élvezettel nézi az egyes sport­ágak versenyeit és( azokból akar meríteni tapasztalatokat a ífiaga to­vábbi sportfejlődésé érdekében. Foglalkozzunk türelemmel és meg értő szeretettel minden sportolóval. Ne kívánjunk senkitől sem azonnal csúcsteljesítményeket a sport egyet­len ágában sem. Gondoljunk azonban mindig arra, hogy soha nem tud­hatjuk, hogy kiben mi lakik, ki mi­lyen tehetséges. Az 1955 ős esztendőt a mclbourne-i olimpia éve követi. Az idő múlik és az idő sürget. Számos új kiváló te­hetségre van szüksége a hazának. Nemsokára ismét kigyúl az olim­piai láng és ismét megindul a nem­zetek hatalmas vetélkedése, ahol a mi sportolóink is ott lesznek. Az el­múlt olimpiai sikereknek hatalmas visszhangja volt az egész világon Neveljük úgy sportoló fiatalságun­kat, hogy az elkövetkezendő felada­tok megoldásánál a jól végzett mun­ka gyümölcsét az egész ország él­vezze és büszke lehessen fiaira. Ezért légy Munkára Harcra Késs! F J. Á megyei asztalitenisz csapatbajnokság tanulságai Egy évi megszakítás után 1954-ben az MTSB ismét megindította a me­gyei csapatbajnokságot. Az MTSB felhívására 14 férfi és 10 női csapat jelentkezett a bajnokságban való részvételre. Valamennyi csapat a me­gye járási székhelyéről való volt és játékerejében az illető járást kép­viselte. A bajnokság december közepén be­fejeződött s a férfi és női bajnok­csapat, a Bajai Lokomotiv és a Kecskeméti Vörös Meteor jogosult­ságot kapott arra, hogy az országos bajnokságba jutásért selejtező mér­kőzéseken küzdhessen. Ezen a Bajai Lokomotivnak és a Kecskeméti Vörös Meteornak nem sikerült az országos csapatbajnok­ságba bejutnia. Az alábbiakban nagyítóüveg alá tesszük megyénk asztalitenisz sport­jának színvonalát, fejlődését s ezen keresztül a bajnoki rendszer kirívóbb mbúit, a sportkörök felkészültségét, és azt a sikertelenséget próbáljuk megállapítani, miért nem sikerült Bács-Kiskun megyének az országos bajnokságban férfi vagy női csa­pattal képviseltetni magát. Elöljáró­ban meg kell állapítanunk, hogy me­gyénk asztalitenisz sportjának visz- szafejlődése részben néhány neves játékosnak Budapestre való távozá­sával, az 1953. évben szünetelő me­gyei' bajnokság hiányával, és jó­részben a nagyobb szabású minősítő versenyek lecsökkent számával s ez­zel kapcsolatosan a sportkörök anya- gi helyzetével magyarázható. Az elmúlt évben a megye férfi verseny­zői közül többen eltávoztak, így a megye sportja hiányukat erősen megérzi. A bajai Bubonyi, aki me­gyénk egyik legtehetségesebb ver senyzője volt, ma az utánpótlás egyik legtehetségesebb tagja. Megyénk volt ifjúsági bajnoka, Murányi szin­tén Budapesten versenyez, Palásti a Kecskeméti Kinizsi Platter ver­senyzője Szegedre távozott, Szelei ; Kecskeméti Kinizsi) abbahagyta a versenyzést. Nuszpl (Bajai Lokomo­tiv) bevonult katonának, Schlarb (Bácsalmási Petőfi) tavasz óta nem versenyez. A női versenyzők közül az igen tehetséges kalocsai Barna Budapest­ié igazolta át magát, a fiatal, jó- nevű kiskunfélegyházi leány verseny­zők nagyrészt Szegedre kerültek, Ba­ján pedig teljesen megszűnt a női asztalitenisz-sport. Mindezeket a ne­ves és tehetséges versenyzőket a me­gye sportjának a felfejlődő fiatal tehetségekből pótolnia kellett volna, azonban közel 2 éve tehetséges ver­senyző alig-alig tűnt fel megyénk­ben. A versenyzők száma is az utób­bi 2 évben nagy mértékben csök­kent. Ennek magyarázata abban rej­lik, hogy a sportkörök anyagiak hiányában minősítő versenyre alig- alig vállalkoznak. (1954-ben mindössze kétszer ren­deztek megyénkben minősítő ver- senyt.) Márpedig a versenyzők fej­lődésének és az új tehetségek kibon­takozásának legfőbb záloga éppen a több, a minél gyakoribb és a minél jobb, minősítő versenyek rendezése. Ebben pedig nagymértékű lemara­dás mutatkozott megyénkben és a megye sportja sínylette ezt meg. Sporköreink nagy része, amennyiben asztalitenisz szakosztállyal rendelke­zik, támogatását elhanyagolja; anya­gilag keveset áldoz rá. Ilyen körül­mények között a még működő ver­senyzők ‘nagy részének kedvét sze­gik ezek a körülmények, s ez jó­részt visszavezethető arra. hogy nem egy tehetséges versenyzőnk a múlt évben és ebben az évben letette az ütőt és abbahagyta a versenyzése. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents