Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-08 / 6. szám

A közlekedés rendje Ilyen csúszós időben ugyan­csak körülnéz a gyalogjáró, ha át akar menni az úttesten. Bi­zonytalanul áll a láb a tükörsi­ma, csúszós jégkérgen, amely az utakat borítja, sok megjegy­zés hangzik el a felelőtlen lakók ey háztulajdonosok hanyagságá­ról is. — Miért nem szórják be a járdát homokkal vagy salak­kal, hiszen a járókelők bizton­ságos közlekedése az ő ügyük is <— mérgelődnek az emberek. Igen, igen. Ilyenkor sok szó esik a közlekedésről. Az is szó­ba kerül, milyen jó, biztonságot adó szabályokat tartalmaz az új KRESZ — a közúti közlekedés szabályainak gyűjteménye. De vajon helyes-e, hogy csak ilyen­kor, amikor tehát az időjárás szeszélyei, vagy egyéb figyel­meztető körülmények állítják előtérbe a közúti közlekedés kérdését — csak ilyenkor esz­mélnek rá a gyalogosok, hogy tulajdonképpen veszélyben van az életük, ha az úttesten átha­ladnak. Egy évvel ezelőtt jelent meg az új KRESZ. Feltétlenül jóté­kony hatása volt megjelenésé­nek a közlekedéssel hivatássze­rűen foglalkozók, elsősorban a gépjárművezetők között. Nagy lelkesedéssel tanulmányozták, le is tették a vizsgát. Az államha­talom közlekedésrendészeti szer­vei fokozott propagandamunkát indítottak. Balesetelhárítási ki­állítások nyíltak megyénkben is több helyen. Rövid, érdekes fil­meket mutattak be a mozik. Es a közlekedési balesetek száma alig csökkent. Vajon tehetünk-e szemrehá­nyást a közlekedésrendészeti szerveknek? Bizony, nagyon meg kellene fontolnunk a vá­laszt. És a mérleg inkább a gya­logosok, a szekeret hajtők, a kerékpárosok vétségei irányá­ban billenne le. Miért? Egysze­rűen azért, mert a közlekedés rendje az egész társadalom pro­blémája. Oiyan fontos társadal­mi kérdés, amelynek állandó felszínentartása nem lehet csak egyetlen szervnek, a rendőrség­nek a kötelessége. Gondoljuk csak meg jól. Technikailag fejlett korunkban, amikor a gépierejű közlekedés magas színvonalon áll, egyre égetőbb problémává válik az emberek biztonságának védel­me, az úttesteken a szabályos és akadálytalan közlekedés rend­jének biztosítása. Ne feledjük el, hogy életszínvonalunk emel­kedésének egyik döntő mutató­jaként hatalmasan megnőtt a motorkerékpártulajdonosok szá­ma. Hetenként átlagosan negy- venöt-ötven új motorkerékpár­tulajdonosnak adják ki az ille­tékes szervek a vezetési enge­délyt a mi megyénkben. Alig akad ma már olyan dolgozó, aki, ha munkahelyétől távolabb lakik, ne vásárolt volna magá­nak kerékpárt. Az úttest pedig a közlekedési eszközök birodalma. Az ország­utakon, a városi nagyforgalmú közutakon a gépjármű, a közle­kedési eszköz az úr. Illő tehát, hogyha a gyalogjáró átlépi en­nek a birodalomnak a határát, alaposan körülnézzen, nem fe­nyegeti-e veszély? Vegyünk csak egy példát. Gyermekeink nap, mint nap is­kolába menet, iskolából jövet forgalmas útkeresztezéseken, út­testeken haladnak át. Ismer­niük kellene a szabályos köz­lekedés alapelveit? Feltétlenül; Mert ezeknek a szabályoknak a megtartása biztonságot ad és legtöbb esetben megóv a ve­szélytől. És sajnos, nagyon ke­vés iskolában, különösen városi iskolában foglalkoznak a közle­kedési szabályok ismertetésével. Megkérdeztünk jópár iskolát, hogy figyelmeztették-e ja gyer­mekeket az óvatos közlekedésre, most amikor ilyen síkos a jár­da. Legtöbb helyen megköszön­ték figyelmeztetésünket és be­vallották, hogy erről bizony tel­jesen megfeledkeztek. Lássunk egy másik példát. Ta­valy egy motoros elütött egy 60 éves idős asszonyt, aki az út­testen akart áthaladni. Az asz- szony halálát az okozta, hogy egy alapvető szabályt tévesztett el. Az úttest mellett ugyanis, ahol lelépett, egy lovaskocsi ál­lott. Az asszony közvetlenül a lovaskocsi mögött haladt át. A szemben jövő motorkerékpáros a kocsi által eltakart asszonyt ké­sőn vette észre és elgázolta. Ha szabályosan közlekedett volna az asszony, tehát az úttest melíett vesztegelő kocsitól olyan távol­ságra lépett volna le á járdá­ról, hogy az úton közlekedő jár­művek jó messziről megláthat­ták volna, valószínűleg a ke­rékpáros Is kikerülte volna. Gara határában történt. Egy kisfiú társaival fogadott, hogy át tud szaladni a gyorsan közle­kedő teherautók előtt. A gyerek állatokat őrzött a nagyíorgalmú üt mellett, pedig ilyen helyen a legeltetés tilos. Az áthaladó gye­reket egy autó elütötte. Még megtalálták a kezében azt a pénzdarabot, melyet egy koráb­bi, sikeres hasonló próbálkozás után nyert társától. Elrettentő esetek ezek. Mégis sajnos, legtöbben csak ilyen eset hallatára döbbennek rá a közle­kedés rendje megőrzésének tár­sadalmi jelentőségére. Milyen furcsa például, hogy a szakszer­vezet az üzemen belüli baleset- j elhárítási propagandát nagysze- j rűen végzi, de eszébe sem jut j legtöbbször figyelmeztetni az j üzem dolgozóit a közlekedési szabályok ismeretének jelentő­ségére, a szabályos közlekedés­re. Társadalmi megmozdulásra szervezett társadalmi segítségre j van itt szükség a mi megyénk­ben is. Hiszen mindenkinek ér­deke, hogy ne kerüljön veszély­be a forgalmas úttesteken való áthaladás közben legdrágább kincsünk, a gyermek, népi de­mokráciánk legfőbb értéke, a dolgozó ember. 1 Békés alkotó élet a népi demo­kráciákban. A Német Demokra­tikus Köztársaság eisenachi gyá­rában exportra gyártják a be­vált F—9-es típusú személygép- ' kocsikat. Ebben a gyárban na­ponta számos F—9-es személy­gépkocsi hagyja el az üzemet. A kép azt a részleget mutatja be, ahol utoljára ellenőrzik a ko­csikat, mielőtt azok elhagyják az üzemet. A mélykútiak csatlakozása a felszabadulási versenyhez Ez év április 4-én ünnepeljük hazánk felszabadulásának tíz­éves évfordulóját, népünk leg­nagyobb ünnepét. Tudjuk, hogy e nap méltó megünnepléséhez kötelességeink hiánytalan telje­sítésével járulhatunk hozzá. Ezért üdvözöltük örömmel a Rákosi Mátyás Művek dolgozói­nak felhívását, amely felsza­badulási munkaversenyre szólít­ja fel nemzetünk minden tag­ját. Községünk nevében ezúton csatlakozunk az RM dolgozói­nak felhívásához és a követke­zőket vállaljuk: Országunk gazdasági erősödé­sének, népünk életszínvonala emelkedésének egyik legfonto­sabb alapja az adófizetés. Köz­ségünk lakossága ezt mindin­kább megérti, bizonyítja ezt, hogy az 1954. évi adófizetési tervet 102 százalékra teljesítet­tük. Ez az eredmény a példa­mutató községnek járó kitünte­tést is jelentette. Elsőségünket ebben az évben is meg akarjuk tartani és vállaljuk, hogy a Ma­gyar Tanácsköztársaság meg­alakulásának 36. évfordulójára, március 21-rc első negyedévi adófizetési tervünket 100 száza­lékra teljesítjük. Nagy segítséget nyújtanak munkánkban az élenjáró adófi­zetőkből szervezett aktívák, kik­nek számát március 21-ig 86-ról 120-ra szaporítjuk. Közreműkö­désükkel akarjuk elérni, hogy a 4200 adófizetőből a jelenlegi 1500 helyett az önkéntes adófizetők száma 2000-re növekedjék. A 2000 adófizető, aki teljesen ren­dezi kötelezettségét, kamatvissza­térítést kap mintegy 80.000 fo­rint értékben. Vállaljuk, hogy’ az 1954. évi hátralékosokat február 15-ig fel­keressük cs fokozott meggyőző és felvilágosító munkát végzünk. Nem feledkezünk meg a kö­telességüket teljesítő élenjáró dolgozókról sem. Ezért április 4-én az ünnepi tanácsülésen községünk 30 példamutató adó­fizetőjét pénz- és oklevéljuta­lomban részesítjük. V altatásunkkal egyidejűleg' párosversenyre hívjuk Jánoshal­ma és Madaras községek adó­fizetőit és kérjük megyénk va­lamennyi községét, városát, csat­lakozzanak kezdeményezésünk- . höz. Kiss András, a pénzügyi állandó bizottság elnöke, Hajdú Béla VB-titkár, Kovács Mihály elnökhelyettes. Foktőn is megalakult a gazdakör yé falu két élelmes gazdája, Kovács József és Varga Sándor több esetben beszélgetett velem arról, mennyire szeretnék megalakítani a falu gazdái a gazdakört. Rajtuk kívül még As adott szó teljesítéséért Megyénk gépállomásai közül a Kerekegyházi Gépállomás csatlakozott elsőnek a Rákosi Mátyás Müvek dolgozóinak ver­senyfelhívásához. A gépállomás dolgozói most lelkesen harcolnak vállalásaik, teljesítéséért. A cséplőjavító-brigád Virágh István vezetésével már három gép javításával végzett terven felül. Hercz József kombájnjavító brigádja szintén egy kombájnt javí­tott ki előirányzatán felül. Ezenkívül egy aratógéppel, négy kulti- vátorral és öt ekével javítottak többet, mint amennyit eddig ütemtervük előirt. Eredményeiket ésszerűsítéseikkel javítják to­vább, a cséplőgépek dobszerkezetének kiemelésénél daruszerke­zetet alkalmaztak, s ezzel megkönnyítik a munkát. Az eszterga­padon bevezetett módosítás lehetővé teszi, hogy a hengerfúrá­sokat is saját műhelyben végezhessék. A napokban ismét felmérték erejüket és teljesítményüket s kiszámították, hogy a ' brigádok átszervezésével még jobban meggyorsíthatják munkájukat. Terveik szerint a gépjavítás be­fejezésének határidejét még öt nappal előbbre tudják hozni s már februárban megkezdik az április, májusra beütemezett csép­lőgépek, kombájnok, továbbá az álló traktorok javítását. többen is érdeklődtek, ezért megállapodtunk, hogy január 2-re kitűzzük a gazdakör meg­alakulását. IL zen a napon igen forgal- más lett a Lenin utca környéke. A falu legjobb, leg­tekintélyesebb gazdái jöttek az alakuló gyűlésre, ahol megvá­lasztották az öt tagból álló ve­zetőséget, a három tagból álló ellenőrző bizottságot s javasla­tot tettek az alapszabályterve­zetre. Az alapszabály tervezet szerint a kör célja a dolgozók' kulturális és mezőgazdasági fej lődésének biztosítása. /k tervezet megvitatása után. a dolgozók javasoltákt hogy a téli időben indítsunk ál­lattenyésztési és a gyümölcsfáia téli kezelésével foglalkozó tan­folyamokat. Az első előadásra. amely az állattenyésztés fejlesz­téséről szól, máris nagy örömmel készülnek a fiatal gazdakör tagjai. Markó László. VB-elnök. A homokmégyi úttörők népi csoportját messze földön isme­rik. Nemrégiben Budapesten is jártak, hogy a szakembereknek bemutassák az általuk feldolgo­zott népi gyermekjátékot. Ké­peink a homokmégyi útíói.S együttes műsorának jeleneteit ábrázolja. BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ M DP BACCSKIS K UN MEG YEIPÄRTBIZOT TSAGÂA/AK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 6. SZÄM Ára SO fillér 1955 JANUÁR 8. SZOMBAT HOMOKMÉGY BÜSZKESÉGE

Next

/
Thumbnails
Contents