Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-07 / 5. szám
\ AZ MOP B/rCSKISKUNMEG YEI PÁRTBIZOTTSÁG KHAK LAPJA BÁCSKISKUNMEGYEI X. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM Ara SO fillér 1955 JWXAK 7. PÉNTEK A MAI SZÁMBAN Több segítséget várunk a DISZ-től pályaválasztási problémánk megoldásában. — Szeszgyári élmények. — Angol—amerikai—francia nézeteltérések. — Baráti segítségre várnak a Hajósi Uj Élet Tsz tagjai. — A solti tanács munkájáról. — Körséta a vidéki földművesszövetkezeti üzletekben. — 150.000 forint parlagon egy félegyházi udvarban. Term etőszövetkezeteink tervkészítésének tapasztalatai Termelőszövetkezeteink mo^t végzik a jövő évi termelési tervek elkészítését. A zárszámadás után lázas izgalommal dolgoznak, újabb sikerek eléréséről tárgyalnak. Most az a fontos, hogy minél okosabban vonják íe a következtetéseket az elmúlt ev hibáiról, mert csak így tudtak józan, alaposan átgondolt termelési terveket készíteni. — Egy jól megalapozott tervvel kezdeni az új gazdasági évet, annyit jelent, mint megteremteni a jövedelmező, célszerű gazdálkodás alapjait. A tervkészítések eddigi tapasztalatai számos hibát fednek. fel. Általános jelenség, hogy a járási szakemberek, a Járási Mezőgazdasági Osztályok sgro- nómusai nem adnak elég szakmai segítséget a tervkészítéshez. Nyilvánvaló, hogy egy járási szakember, aki már több év óta gyűjti a tapasztalatokat, sokat tud segíteni a kihelyezett szakembereknek, a gépállomások agronómusainak abban, hogy reális, jó terveket készítsenek a termelőszövetkezetek vezetőségével és tagságával ösz- szefogva. Szántó Tibor például, a kiskunfélegyházi járás főag- ronómusa nem beszélte meg a Kiskunmajsai Gépállomás agro- nómusaival, hogy mit lehetne tenni a jobb termelési tervek készítése érdekében. Nemcsalt a kiskunfélegyházi járásban van ez így, hanem a megye majdnem minden járásában. Talán ez a gyökere annak a gyakran előforduló hibáknak, amelyek miatt a járásokhoz beküldött tervek legtöbbször nem megfelelőek és ismét vissza kell küldeni a termelőszövetkezeteknek, hogy újból tárgyalják meg a közgyűlésen. Ez ^ elhúzza a termelési tervek készítésének végleges befejezését. Legtöbb vita a termésátlagok tervezésénél van. Több termelőszövetkezetünkben feltűnően alacsony átlagterméseket terveztek. Az Orgoványi Sallai Termelőszövetkezet például árpából, zabból 5 mázsás átlagtermést tervezett. A Tiszaujfalusi Tisza Termelőszövetkezet az alacsony átlagtermések tervezése mellett többezer mázsa istállótrágyát “■tartalékol« a terv szerint. Ez egyáltalán nem ösz- szeegyeztethető, hiszen éppen a meglévő trágya felhasználásával lehetne növelni a termésátlagokat. Nem helyes a laza terve- zéfc, mert egyrészt nem ösztönöz jobb eredményekre, másrészt nem ad megfelelő alapot a többtermés után járó jutalmazáshoz, mert hiszen nyilvánvaló, hogy könnyűszerrel lehet teljesíteni, 1 illetve túlteljesíteni az ilyen alacsony termésátlagokat. A kevés szakmai segítségből fakad az is, hogy termelőszövetkezeteink általában kevés szerződéses ipari növényt terveznek be. Pedig a tervezés egyik legfőbb követelménye, hogy a jövedelmező növényeket nagyobb arányban termeljék. Az elmúlt évben termelőszövetkezeteink szántóterületük 71 százalékán kenyér- és takarmánygabonát termeltek. A termesztett mennyiség 100 százalékát a tagok és az állatállomány szükségleteire fordították. Jóvaí kevesebb ipari növényt termeltek. Mégis, míg a növénytermesztés összes bevétele 23 és félmillió forint volt, addig a termelt ipari növények után járó bevétel 24 millió forintot tett ki. Ez is bizonyítja, hogy sokkal jövedelmezőbb az ipari növények termelése, természetesen figyelembevéve a termelőszövetkezet lehetőségeit, a rendelkezésre álló munkaerőt. Ha már a munkaerőnél tartunk, feltétlen szólni kell arról, hogy itt sok hibát követnek el a tervezéseknél. A szőlőkre és a gyümölcsösökre fordítandó munkaerőt és munkaidőt nem eléggé reálisan tervezik be, hasonlóképpen sok helyen clfelejtkeznek arról, hogy a növényápolási munkáknál igénybevegyék a gépállomás gépi segítségét. A Kecskeméti Szabad Nép Termelőszövetkezetben például nem terveztek semmiféle gépi növényápolást, pedig jelenleg is munkaerőhiánnyal küzdenek, hiszen tavaly részesművelésre adták ki a kukoricájukat. Ezzel szemben hengert, boronát, vető- gépet akarnak vásárolni, tehát olyan gépeket, amelyekkel a gépállomás is ki tudná szolgálni a termelőszövetkezetet. Sokkal helyesebb lenne a gépállomás segítségét igénybevenni, hiszen a tavalyi tapasztalatok is ezt bizonyítják. Az eddigi évek helytelen gyakorlatától eltérően sokkal több gondot kell fordítani az állattenyésztési tervek készítésére. Bebizonyosodott, hogy az állattenyésztés a legjövedelmezőbb üzemág, ez pedig nem fejlődött kielégítő mértékben termelőszövetkezeteinkben. Bár nagy beruházások voltak az állati férőhelyek megteremtésére, de ezek egy része nincs kihasználva. Ezért a tervezésnek most arra kell törekedni, hogy a szövetkezeti bevételt és az állami támogatást elsősorban az állatállomány számszerű gyarapítására, minőségének megjavítására fordítsák termelőszövetkezeteink. Ez csak néhány említésre méltó dolog, amelyeket szükséges figyelembe venni a tervkészítés még hátralévő idejében. Szövetkezeteink zöme megerősödött, több esztendő hasznos tapasztalatával rendelkezik. Ezeket a tapasztalatokat felhasználva jól megalapozott tervekkel indulhatnak a még jövedelmezőbb gazdálkodás felé. A népfront-bizottság és a falubeliek közös Összefogásával válik szebbé a homokmégyiek élete A homokmégyiek nem választottak rosszul, amikor a népfront-bizottság megalakulása idején választásuk Rideg András tanítóra esett. Mint község- beliről tudták, hogy megértő, szorgalmas ember volt mindig s nincs a falúban olyan ember, aki ne fordulna hozzá bizalommal. — Eleinte egy kissé nehezen ment a dolog — beszél a népfront-bizottság munkájának rövid tapasztalatairól Rideg András. — Mikor az első közös, nagy munkára vállalkoztunk, bevallom, két napig jártam a falut, mire megszerveztük. Amint később kiderült, nem másról volt itt szó, mint a község legrosszabb útjainak megjavításáról, helyreállításáról. — December közepe táján láttunk munkához — emlékezik vissza Rideg András. — Kapitány Ignác népfront-bizottsági tag, Szabó Menyhért cs Romsics Sándor dolgozó parasztok voltak elsők, akik ajánlkoztak társadalmi munkára. Azután jöttek a többiek is, s december végére leköveztük az Iskola utca járdáját. Pénzbe egyedül csak az anyag és kőművesmester munkája került. A téglaszállítást és a többi munkát összefogva közösen végezték a község lakói.'’ Pedig nem könnyű dolog a szétszórt tanyavilággal rendelkező kis falut összefogni, lakóit közös munkára serkenteni. Tíz év óta ez volt az első eset, hogy megpróbálkoztak vele — és sikerült. Most a járdaépítési munkák tovább folynak a Temető utcában, s ezzel együtt a népfront-bizottság szervező munkája és a községbeliek összefogása révén három utca járdáinak rendbehozása valósul meg. A községbeliek az első sikerek után még nagyobb bizalommal fordulnak a népfront-bizottság felé. A népfront-bizottságnak tett javaslatok alapján sikerült elintézni azt is, hogy a község négy Cornwall apaállatot kapott. Eddig a falubeliek jórészt mangalica sertés tenyésztésével foglalkoztak. Bár régóta szerettek volna már áttérni comwali- fajta tenyésztésére is. Egy bizottsági ülésen javasolták, s erről a javaslatról értesítették a tanácsot és közösen szerezték Se az apaállatokat. Egyszerű dolgok ezek, de egy község életében mégis nagy változást, új lépéseket jelentenek. Megindulást egy olyan úton, amely a falusiak soha nem ért összefogásához, s melegebb, mélyebb baráti közösség kialakulásához vezetnek. A ho- mokmégyi népfront-bizottság megindult ezen az úton, de még nagyon sok feladat, nagyon sok munka vár megoldásra. Amit eddig végeztek — a járdaépítések, új szivattyús kút a községben, a legelő újonnan készült kútja — még csak kezdete, előhírnöke annak a nagy összefogásnak, amely most van születőben. A bizottság most állítja össze 1955. évi tervét. Ezek a tervek a homokmégyi gazdái: ésszerű elgondolásaiból, javaslataiból születnek majd megy mert a népfront-bizottság tagjai a terv összeállítása előtt sorra meghallgatják a falu gazdáinak javaslatait, elképzeléseit A bizottság munkája példa arra, hogyan lehet az egész falu bevonásával jobbá, szebbé tenni a községbeliek életét. Szélesedik a felszabadulási munkaverseny Újabb csatlakozások a Rákosi Müvek dolgozóinak kezdeményezéséhez Naponta sok levél érkezik szerkesztőségünkbe. A levelek egyrészében arról számolnak be, hogy ipari dolgozóink nagy lelkesedéssel csatlakoznak a Rákosi Mátyás Művek dolgozóinak kezdeményezéséhez. A felajánlások sora születik üzemeinkben, amelyek jobb munkát, gazdaságosabb termelést ígérnek a felszabadulási ünnep tiszteletére. Megyénk sütőipara a készítmények minőségének megjavítását vállalja lisztsziUlő gépek felállításával. A termékeknél a selejtet 2* százalékkal csökkentik. A liszt és tüzelőanyag fajlagos felhasználását 298 ezer forinttal csökkentik. A tüzelést úgy végzik, hogy olaj- fűtőket is beállítanak. A szállítások átszervezésével az önköltséget 150 ezer forinttal csökkentik. Az egy főre eső termelést 5 százalékkal, a 100 forintra eső termelést 10 százalékkal növelik. A balesetek számát pedig 8 százalékkal csökkentik. A legjobb dolgozó az élelmiszeripari osztály díszes kivitelű vándorzászlaját nyeri el. A Kecskeméti Cipőgyár szabász dolgozói megígérték, hogy 30.000 forint értékű felsőbőrt takarítanak meg. A csákó- zók ugyanennyi idő alatt a talp s egyéb kemény áruból 10.000 forint értékű anyagot takarítanak meg. A karbantartók megígérték, hogy egy darab Kin- Wald doplizógépett terven felül megjavítanak. Ezenkívül az Ifjúsági Cipőgyár által bevezetett új technológiát átveszik, mely a termelékenységet emeli, A Kecskeméti Vágóhíd és Húsieldolgorn Vállalat dolgozói negyedévi tervük 110 százalékra való teljesítését. a termelékenység 2 százalékos emelését, a vágási veszteség fél- százalrkkal való csökkentését ígérték. Ezenkívül a marhánál a bőrselcjtet 2.5 százalékról 2 százalékra, a sertésnél 4 százalékról 3 százalékra, a ványolásnál és kczizsírozásnál 3 százalékról 2.5 százalékra csökkentik. Továbbá a teljesítménybérezést 100 százalékig alkalmazzák a termelőmunkát végzőknél. Hogy ez sikerüljön, a dolgozók versenyre szólítják egymást, újítást alkalmaznak s nem mulasztanak igazolatlanul. Több háztartási cikkei gyártanak az első tervnegyedben A Bajai Vasipari és Mechanikai Javító Vállalat dolgozói megígérték, hogy több mezőgazdasági kisgéppel és közszükségleti cikkel látják el a lakosságot. Ezért első negyedévi tervüket 8 százalékkal túlteljesítik, azaz terven felül 500 permetezőgépet, 100 db takaréklüzhelyet, 50 piaci kismérleget készítenek. A selejtet 0.5 százalékkal csökkentik, megszüntetik az anyagpazarlást, gondosabban bánnak a gépekkel, kiküszöbölik a szerszámok túlgyors elhasználódását, A Kiskunfélegyházi £. M. 5. sz. Mélyépítő Vállalatnál * IV. úgy határoztak a dolgozók, bogy a felszabadulás 10. évfordulójára IV. negyedévi tervüket 2 százalékkal túlteljesítik, a termelékenységet 5 százalékkal emelik. Az, anyaggal az eddiginél gon dosabban bánnak, miáltal lehe tővé teszik, bogy a főanyagoknál a készlctnormát 50.000 forinttal csökkentsék. Az anyagszállítási, raktározási költségeknél 10.000 forintot kívánnak megtakarítani. Hasonlóan a szerszámoknál is 12.000 forintos megtakarításra vállalkoztak. Átvizsgálják az anyagkészletet, s amit nem tudnak hasznosítani, azt 30.000 forint értékben más vállalatnak adják át. Hogy a fenti vállalást maradéktalanul végre tudják hajtani, úgy határoztak, hogy ha esetleg a felettes szenek nem tudnának munkalehetőséget biztosítani, a vállalat öntevékenyen munkalehetőséget keres és biztosítja a terv túlteljesítését. A mezőgazdaság megsegítésére egy darab Hoffher traktojt szétszedve alkatrész hiányost, egy darab llmra gyártmányú gőzgépet, hét legköröst, egy négyzetméter fűtőfelületüt, egy 13 négyzetméter rakterülettcl bírói pótkocsit a mezőgazdaságnak átadnak. »
