Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-05 / 3. szám

A tervkészítés tapasztalatai a kecskeméti járásban A KECSKEMÉTI JÁRÁS 32 termelőszövetkezete közül 28 inár elkészítette termelési ter­vét és 16 termelőszövetkezet fe­jezte bs a költségbevételi és kiadási terveket. A terveket most vizsgálják felül a járási tanács mezőgazdasági osztá­lyán. Mielőtt azonban még a tervek végleges jóváhagyása megtörténik, számot kell ad­nunk néhány olyan tapasztalat­ról, hibáról, amelyet termelő- szövetkezeteink a tervkészíté­sek során elkövettek. Megálla­píthatjuk, hogy termelőszövet­kezeteinkben nem fordítottuk megfelelő figyelmet, gondossá­got a tervek elkészítésére. Egyes termelőszövetkezetek­ben nem úgy készítették a tervet, hogy ez egészévi munkájuk alapja, hanem a tervkészítést szükséges rossznak véve felületesen, hanyagul végezték. Így fordulhatott elő például a Lajcsmizsei Petőfi Termelőszö­vetkezetben, hogy bár paradi­csom, cukorrépa és takarmány- répa vetést terveztek, de ugyan­akkor nem vették figyelembe, hogy ezt a vetőmagot valahon­nan be kell szerezni. Hasonlóan a Városföldi Dózsa is megter­vezte, hogy a tavalyinál több búzát vet, de ugyanakkor nem volt hozzá megfelelő vetőmag­készlete. A tervben ennek elle­nére nem tüntették fel, honnan kívánjak és milyen áron besze­rezni a szükséges vetőmagot. — Ezek javarészt számszaki hi­bák és a költségvetési tervekben fordultak elő. Ennél sokkal sú­lyosabbak a termelési tervek­ben megmutatkozó hibák. ELSŐSORBAN azt. kell meg­említenünk, hogy indokolatlan elővigyázatos­ságból feltűnően alacsony át­lagterméseket terveztek ter­melőszövetkezeteink. Az Qrgoványi Sallai Termelő- szövetkezet például árpából, zabból 5 mázsás átlagtermést tervezett. Nem helyes az ilyen laza tervezés, mert egyrészt nem ösztönöz jobb eredményekre, másrészt rossz alapot szolgáltat a premizáláshoz. Nyilvánvaló ugyanis, hogy ezeket a terveket csaknem duplán lehet teljesíte­ni minden nagyobb megterhelés nélkül. Egy jól megalapozott terv­vel kezdeni az új esztendőt annyit jelent, mint megte­remteni az alapjait az okos, célszerű gazdálkodásnak. Erre gondoltak a Hetényí Mi­csurin Termelőszövetkezet tag­jai, amikor tervüket készítettek. Az átlagterméseket úgy tervez­ték meg, hegy visszamenőleg három év átlagát vették, s an­nak alapján határoztak meg egy haladó átlagnormát, ame’y a jövőévi terv alapját képezi, így a csoport egészséges fejlődése biztosítva van, mert a tervek megvalósításakor a fejlett agro­technikai módszerek segítségére is támaszikodniok kell, hisz az elmúlt évihez képest jobb ter­méseredményeket csalt azok al­kalmazásával tudnak elérni. El­határozták például, hogy búzá­jukat keresztsorosan vetik, a kukoricát pedig négyzetesen. — Ezenkívül ebben az évben elő­ször kísérleteznek jarovlzált burgonya termelésével is. Jó ter­vet készített az Izsáki II. Kon­gresszus is. Itt hasonlóan maga­sabb terveket szabtak az elmúlt év eredményeinél s ez teszi le­hetővé, hogy magasabb jövede­lemre is számíthatnák. Egyedül a készpénz-részesedés értékét figyelembe véve csaknem száz százalékos emelkedésre tarthat­nak számot a csoport tagjai. MINDEZEKET a tapasztalato­kat, észrevételeket szükséges volt elmondani, mert a tervek még nincsenek lezárva, még mindössze 11 tervet hagyott jó­vá a termelőszövetkezetek köz­gyűlése. Még nincs késő arra, hogy a tagok ésszerű javaslataival módosítsák a terveket és az eddigi hibákat kijavítsák. Erre pedig feltétlenül szükség van, ha termelőszövetkezeteink a szocialista nagyüzemi gazdál­kodás útján ebben az esztendő­ben újabb lépésekkel akarnak eiőbbrehaladni. A mezőgazdasági szakoktatásban legjobb a dunavecsei járás A DOLGOZÖ parasztság nagy érdeklődést tanúsít a mezőgaz­dasági szakelőadások iránt, sőt i legtöbb községben a dolgozó parasztok kezdeményezésére in­dították meg a 3zukmai előadás- í.orozatckat. Megyénkben no­vember 15-től december 2ü-ig 284 előadást tartottak. Az előadáso­kon mintegy 9300 dolgozó pa­raszt vett részt. Elősegíti a dol­gozó parasztok szakmai oktatá­sát a mezőgazdasági szakfilmek vetítése. Novemberben 35, de­cemberben 38 községben szer­veztünk a MOKÊP útján a dol­gozó parasztok számára ingye­nes szakfilmvetítést. Az előadá­sokat összesen 8000 dolgozó pa­raszt látogatta meg. AZ ELŐADÁSOKAT, vala­mint a fllmelőadásokat általában a termelési bizottságok szervez­ték meg, illetve szervezik meg a községekben. Különösen jó munkát végzett a kiskunmajsái termelési bizottság, ahol decem­ber 17-én 260 dolgozó paraszt vett részt az előadáson, hasonlo- lcébpen a szeremlei termelési bizottság is, ahol december hó 14-én 243 dolgozó paraszt láto­gatta meg az előadást. A MEZÜGAZDASÄGI elő­adássorozatok megszervezésében a legjobb eredményt a dunave­csei járásban érték el. A járási tanács mezőgazdasági osztálya a járás területén lévő szakembe­rek bevonásával november első felében kidolgozta az előadásso­rozatok ütemtervét községekre bontva. A témakörök kiválasz­tásánál figyelembsvették az egyes községek tájegységének megfelelő termelési ágazatokat, valamint a dolgozó parasztok igényeit. Az előadássorozatok időtartama november 15-től áp­rilis 1-ig tart és ezen belül a járás minden községében 18 elő­adást tártának. Az előadók igyekeznek az előadásokat szem- léltetővé tenni és lehetőleg ösz- szekötik íilmeiöad ások kai. Ezzel érthetőbbé, élvezetesebbé teszik a hallgatóság szántára, A JÁRÁSBAN mintegy 500 dolgozó paraszt látogatja rend­szeresen az előadásokat és az érdeklődés azt mutatja, hogy ez a szám még emelkedni fog. A járás valamennyi községében a termelési bizottságok szervezték meg a dolgozó parasztok téli ok­tatását, de sokat segítettek a gazdakörük is. A járásban hét községben működik gazdakör. Ezek helyiségei alkalmasak az előadássorozatok megtartására, annál is inkább, mert a gazda­köröket a dolgozó parasztok ma­gukénak érzik, s ide sokkal szí­vesebben elmennek, mint vala­melyik iskolába, vagypedig ta­nácsterembe. KÜLÖNÖSEN jó munkát vé­gez az apostagl és az ordasi ter­melési bizottság, ahol a dolgozó parasztok élénken bekapcsolód­nak az előadásokat követő vi­tákba és igényeket támasztanak az előadókkal szemben. IGEN FONTOS, hogy az elő­adók minden esetben alaposan felkészüljenek az előadásokra és ismerjék a helyi termelési pro­blémákat. Azon igyekezzenek, hogy tudásuk által nyerjék meg a dolgozó parasztok bizalmát és ezzel egyúttal tekintélyt is sze­rezzenek maguknak. Nyéki Jó­zsef elvtársat, a Solti Gépállo­más kihelyezett agronómusát például a dunaegyházl dolgozó parasztok szívesen hallgatják, megvan a tekintélye és alkal­mazzák a szakmai tanácsait. A TERMELÉSI bizottságok munkájához, valamint az elő­adássorozatok megszervezéséhez sok segítséget nyújtott a járási tanács végrehajtó bizottsága, kü­lönösen Csapiár elvtárs, a járási tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, aki a helyszí­nen ad segítséget és állandóan segíti, ellenőrzi a mezőgazda­sági , osztály munkáját ilyen irányban is. A DUNAVECSEI járás példá­ja mutatja, hogy megnőtt a dol­gozó parasztok termelési kedve és igyekeznek átvenni azokat a módszereket, amelyek részükre nagyobb jövedelmet biztosíta­nak. Vonjunk be tehát minél több dolgozó parasztot a téli szakmai oktatásba, hogy minői többen sajátítsák el azokat a termelési és fejlettebb állatte­nyésztési módszereket, melyek segítségével fokozni lehet dol­gozó parasztságunk és egyúttal népgazdaságunk jövedelmét. Berte András, megyei agropropagandista. f Műszakiak a jó munka előkészítéséért Mielőtt üzemünk ezevi műszaki előkészítéséről szólnék, szükségesnek tartom, hogy néhány gondolattal visszatérjek az elmúlt évre, Tavaly ilyenkor hátráltatta tervünk teljesítését az anyaghiány, amit később tetézett az állandó létszámhiány. Hogy később mégis sikerült részben pótolni a kiesést, az elsősorban a fizikai dolgozó társaink kifogástalan, lelkes, fáradhatatlan mun- aájának köszönhető, Elősegítették az eredményt műszaki dolgozó­ink is, A júniusi út biztosításához 1955. évben mi mezőgazdasági közszükségleti és exportcikkek gyártásával járulunk hozzá. Kü­lönösen fürdőkádból kell többet termelni, amiért igen jó valutát kapunk külföldről. Jól termelni csak jó műszaki előkészítéssel le- netségcs. Ezt tudják a Kecskeméti Gépgyár műszaki dolgozói, műszaki vezetői. Hogy is készültünk fel mi műszakiak erre a munkára? Megbeszéltük a dolgozókkal az 1955. évi tervfeladatokat. El­határoztuk: mindent elkövetünk, hogy a mennyiségi tervteljesí­tés mellett az összes gazdasági mutatók még tovább javuljanak, a selejt csökkenjen, a minőség emelkedjen, az önköltség és anyagfelhasználás! terv — a pénzügyi gazdálkodás — a jól dol­gozó vállalatok közé emelje üzemünket. 1955-ben 30 pár új kádformázo szekrényt állítunk be az ex­port terv biztosításához, már az első negyedévben. A nehéz for­maszekrények helyett, hulladéklemezből, lemezgépszekrényeket készítünk, amelyek segítségévei kevesebb selejttel, könnyebb munkával legyártható a Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár ré­szére a megrendelt tizenegy darab eketaliga, A nehéz munkafeltételek és az állandó létszámhiány leküz­désére kis gépesítésü programot készítünk, melynek keretén be­iül mindazokat a munkákat, amelyek nehéz testi munkát igé­nyelnek, gépesítéssel oldjuk meg. A kis gépesítési program meg­valósítását ugyancsak a Gépgyár szakmunkásaiból alakított kü- lönbrigád végzi el. A munkafeltételek naponta történő vizsgálatával, a hiányos­ságok azonnali kiküszöbölésével kívánjuk támogatni fizikai mun­katársainkat a selejtmentességre, a magasabb termelékenységre való törekvésben. A műszaki feltételek biztosításával egyidejűleg fokozottabb gonddal munkálkodunk majd a dolgozók szociális körülményei­nek jobbátételén. Különösen ügyelünk a munkavédelmi és bal­esetelhárítási berendezések jobb karbantartására. Külön munka- csoportot alakítunk, melynek feladata lesz megjelölni, hogy ké­szíthetjük el saját erőnkből a munkavédelmi és balesetelhárítás1 eszközöket. Csak néhány példát soroltam fel az ezévi intézkedési tervek­ből, mely Összekapcsolja a dolgozók életszínvonalának emelését a vállalat gazdaságos termelésével, a tervteljesítéssel, a kormány­program végrehajtásával. Szabó Lajos főmérnök, Kecskeméti Gépgyár, Uj iHcernaszáriiási eljárási dolgozlak ki Az Állattenyésztési Kutató Intézet tudományos munkatár­sai kiszámították, hogy egy hold lueerna évi terméséből mintegy 2000 liter tej előállítására ele­gendő tápanyagot veszít az a gazda, aki régi szokás szerint a renden szárítja lucernáját. Dr. Kunffy Zoltán, dr. Tang! Harald és Lomb Frigyes kuta­tók a Magyar Tudományos Aka­démia támogatásával űj lucer- naszáritási eljárást dolgoztak ki. Ez az eljárás abból áll, hogy a zöld lucernát, vagy más pillan­gós takarmányt kaszálás Után fonnyasztják, majd nagyteljesít­ményű ventilátor segítségével óránként 40.000 köbméter leve­gőt Hívatnak át rajta, mindad­dig, amíg az teljesen meg nem szárad. Az így szárított takar­mány megtartja zöld színét ős jóformán semmit sem vcs/jt tápanyagából, illetve zamat- anyagából. Az clcttanilag oly fontos karotinból például 4—íi- ■»xoros mennyiség marad meg, mint a természetesen szárított szénákban. Ha ezt a szénakészitcsi cljá - rást csak 200 ezer kát. holdon vezetik be, ez évi 350—400 mil­lió liter tej előállításához bizto­sít tápanyagot anélkül, hogy » takarmányok vetésterületét egy holddal is emeltük volna. Az el­járással munkaerőt is takarj tunk meg, mert nem kell for­gatni, gyűjteni a takarmányt. (A Szabad Föld legutóbbi számából.) Az alábbi elbeszélés írója Bimalrandz.san Dasz Ëaksi, az új hindu irodalöm ki­emelkedő egyénisége, egyike a hindu nép leglelkesebb bé­keharcosainak. Amikor Minit hazaérkezett az iskolából, könyveit, füzeteit gon­dosan elrakta, majd főtt burgo­nyát majszoló öccséhez fordult; — Siess Biru, azután gyére játszani! Pár perccel később már együtt voltak, hozzájuk csatlakozott hu- gocskájuk, Kati is. — Ën leszek a boltos — mond­ta Biru — és ti sotbaálltok az élelmiszerért... Tessék, asszo­nyom, mit akar vásárolni? — kérdezte mindjárt komolykodva. — Rizsi! —• felelte Miiiu ha­sonló komolyan és átnyújtott egy papirszeteiet. — Erré a jegyre nem adunk rizst, csak a másfajta jegyre... Azt adja ide.., — Nem adhatom óda, mert olyah jegyünk nincs, ml szegé­nyek vagyunk! — 11a vines jegy, nines rizs! — pattogott Biru, Most líalin volt a sor, de a csöpp lány unottan rántottá meg a váltad — Mindennap ezt játsszuk... Miért nem találunk ki valami tij játékot... Biru a homlokára Ütött. — Igazad van... Tudjátok, mit játsszunk? Amit ma láttam a Városban, meg tegnap is és na­gyon sok más napon is... Tün­tetést! A két kislány tapsikolt, — Nagyszerű! — lelkesedett Minit, majd kisvártatva meg­kérdezte: — S mondd, miben áll a játék?-*■ Ti lesztek a tüntetők, én pedig a rendőr... Kiabálva men­tek s én akkor rátok lövök... Mimi nevetett: —- Nein jó a játék, hiszen a rendőrök nem lőnek nőkre. — Nein? —• csattant fel Biru és láng lobbant a szemében, — Kérdezd meg csáli a. bátyánkat! A múltkor Bagbazarban a tün­tetésnél négy nőt Is megöllek... — líát jó — egyezett bele Mi­mi. —, akkor játsszunk... Biruiiak puskára meg turbán ra volt szüksége, hogy tökéletes rendőr legyen. A törülközőből ügyesen turbánt csáváit, egy ócska esernyő pedig kitünően helyettesítette a puskát. — így! — mondta elégedetten, majd a két kislányhoz fordult, — Most pedig meneteljetek kör- be-körbe, s kiabáljatok: »Éljen a szabad India!--, meg azt, hogy »Éljen a béke!­— Ezt szokták kiabálni? — kérdezte a kis Kall ámuló tekin­tettel. — Ezt — erősítette meg Biru, kilenc évét meghaladó komoly­sággal. — Én is ezt kiabáltam, tegnap is meg máskor is... Megkezdődött a játék. Minu meg Káli vékony aérnahángján kiáltozta: »Éljen a szabad In­dia!- meg hogy »Éljen a béke!« Bien egy ideig szótlanul figyelt, aztán vállához emelte az ócska, ■viharvert esernyőt és felkiáltott, ahogy a torkából kifért: »Butáin, bumm!« A két kislány tovább kiáltozta: — Étjen a. béke! Burl rájuk riva'll: — Elég volt... Feküdjetek le... Ti már meghaltatok! Minu kistíugát léfektétte a földre, aztán maga is melléje feküldi. Így maradtak percekig, amíg Biru újra felkiáltott: — Most felkelhettek... kezd­jük elölről, de aztán, amikor azt mondom: »Bumm, bumm« — egyszerre essetek el... így ment a játék és megegyez­tek, hogy másnap is tüntetést játszanak... ...Minu másnap korán érke­zett haza. az iskolából, mert. el­maradt a tanítás. A tanítók sztrájkoltak, szünetelt az okta­tás. Birut azonban hiába leste, pedig Katival már nagyon vat­ták. hogy folytassák a tiintetés- jálékot. A fiúiskolában név sztrájkolnak? — erre gondolt és kis rongybabájával kezdett ját­szadozni. Hamar megunta. A nap perzselöen sütött és az ud­var egy nagy fájának árnyéká­ban elnyomta, az álom... ...Zűrzavaros hangokra, döb­bent, kiállásokra ébredt, A ka­pun emberek tódulta-k be, kö­zépen az anyja, a karjában ott Szorongatta Birut, Véresen, hol­tan, A szófoszlányokból Minu csak ennyit hallott: — Tüntetés... A rendörök,,. Csak ennyit hallót, de min­dent mégértett.'.:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents