Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-05 / 3. szám
A tervkészítés tapasztalatai a kecskeméti járásban A KECSKEMÉTI JÁRÁS 32 termelőszövetkezete közül 28 inár elkészítette termelési tervét és 16 termelőszövetkezet fejezte bs a költségbevételi és kiadási terveket. A terveket most vizsgálják felül a járási tanács mezőgazdasági osztályán. Mielőtt azonban még a tervek végleges jóváhagyása megtörténik, számot kell adnunk néhány olyan tapasztalatról, hibáról, amelyet termelő- szövetkezeteink a tervkészítések során elkövettek. Megállapíthatjuk, hogy termelőszövetkezeteinkben nem fordítottuk megfelelő figyelmet, gondosságot a tervek elkészítésére. Egyes termelőszövetkezetekben nem úgy készítették a tervet, hogy ez egészévi munkájuk alapja, hanem a tervkészítést szükséges rossznak véve felületesen, hanyagul végezték. Így fordulhatott elő például a Lajcsmizsei Petőfi Termelőszövetkezetben, hogy bár paradicsom, cukorrépa és takarmány- répa vetést terveztek, de ugyanakkor nem vették figyelembe, hogy ezt a vetőmagot valahonnan be kell szerezni. Hasonlóan a Városföldi Dózsa is megtervezte, hogy a tavalyinál több búzát vet, de ugyanakkor nem volt hozzá megfelelő vetőmagkészlete. A tervben ennek ellenére nem tüntették fel, honnan kívánjak és milyen áron beszerezni a szükséges vetőmagot. — Ezek javarészt számszaki hibák és a költségvetési tervekben fordultak elő. Ennél sokkal súlyosabbak a termelési tervekben megmutatkozó hibák. ELSŐSORBAN azt. kell megemlítenünk, hogy indokolatlan elővigyázatosságból feltűnően alacsony átlagterméseket terveztek termelőszövetkezeteink. Az Qrgoványi Sallai Termelő- szövetkezet például árpából, zabból 5 mázsás átlagtermést tervezett. Nem helyes az ilyen laza tervezés, mert egyrészt nem ösztönöz jobb eredményekre, másrészt rossz alapot szolgáltat a premizáláshoz. Nyilvánvaló ugyanis, hogy ezeket a terveket csaknem duplán lehet teljesíteni minden nagyobb megterhelés nélkül. Egy jól megalapozott tervvel kezdeni az új esztendőt annyit jelent, mint megteremteni az alapjait az okos, célszerű gazdálkodásnak. Erre gondoltak a Hetényí Micsurin Termelőszövetkezet tagjai, amikor tervüket készítettek. Az átlagterméseket úgy tervezték meg, hegy visszamenőleg három év átlagát vették, s annak alapján határoztak meg egy haladó átlagnormát, ame’y a jövőévi terv alapját képezi, így a csoport egészséges fejlődése biztosítva van, mert a tervek megvalósításakor a fejlett agrotechnikai módszerek segítségére is támaszikodniok kell, hisz az elmúlt évihez képest jobb terméseredményeket csalt azok alkalmazásával tudnak elérni. Elhatározták például, hogy búzájukat keresztsorosan vetik, a kukoricát pedig négyzetesen. — Ezenkívül ebben az évben először kísérleteznek jarovlzált burgonya termelésével is. Jó tervet készített az Izsáki II. Kongresszus is. Itt hasonlóan magasabb terveket szabtak az elmúlt év eredményeinél s ez teszi lehetővé, hogy magasabb jövedelemre is számíthatnák. Egyedül a készpénz-részesedés értékét figyelembe véve csaknem száz százalékos emelkedésre tarthatnak számot a csoport tagjai. MINDEZEKET a tapasztalatokat, észrevételeket szükséges volt elmondani, mert a tervek még nincsenek lezárva, még mindössze 11 tervet hagyott jóvá a termelőszövetkezetek közgyűlése. Még nincs késő arra, hogy a tagok ésszerű javaslataival módosítsák a terveket és az eddigi hibákat kijavítsák. Erre pedig feltétlenül szükség van, ha termelőszövetkezeteink a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útján ebben az esztendőben újabb lépésekkel akarnak eiőbbrehaladni. A mezőgazdasági szakoktatásban legjobb a dunavecsei járás A DOLGOZÖ parasztság nagy érdeklődést tanúsít a mezőgazdasági szakelőadások iránt, sőt i legtöbb községben a dolgozó parasztok kezdeményezésére indították meg a 3zukmai előadás- í.orozatckat. Megyénkben november 15-től december 2ü-ig 284 előadást tartottak. Az előadásokon mintegy 9300 dolgozó paraszt vett részt. Elősegíti a dolgozó parasztok szakmai oktatását a mezőgazdasági szakfilmek vetítése. Novemberben 35, decemberben 38 községben szerveztünk a MOKÊP útján a dolgozó parasztok számára ingyenes szakfilmvetítést. Az előadásokat összesen 8000 dolgozó paraszt látogatta meg. AZ ELŐADÁSOKAT, valamint a fllmelőadásokat általában a termelési bizottságok szervezték meg, illetve szervezik meg a községekben. Különösen jó munkát végzett a kiskunmajsái termelési bizottság, ahol december 17-én 260 dolgozó paraszt vett részt az előadáson, hasonlo- lcébpen a szeremlei termelési bizottság is, ahol december hó 14-én 243 dolgozó paraszt látogatta meg az előadást. A MEZÜGAZDASÄGI előadássorozatok megszervezésében a legjobb eredményt a dunavecsei járásban érték el. A járási tanács mezőgazdasági osztálya a járás területén lévő szakemberek bevonásával november első felében kidolgozta az előadássorozatok ütemtervét községekre bontva. A témakörök kiválasztásánál figyelembsvették az egyes községek tájegységének megfelelő termelési ágazatokat, valamint a dolgozó parasztok igényeit. Az előadássorozatok időtartama november 15-től április 1-ig tart és ezen belül a járás minden községében 18 előadást tártának. Az előadók igyekeznek az előadásokat szem- léltetővé tenni és lehetőleg ösz- szekötik íilmeiöad ások kai. Ezzel érthetőbbé, élvezetesebbé teszik a hallgatóság szántára, A JÁRÁSBAN mintegy 500 dolgozó paraszt látogatja rendszeresen az előadásokat és az érdeklődés azt mutatja, hogy ez a szám még emelkedni fog. A járás valamennyi községében a termelési bizottságok szervezték meg a dolgozó parasztok téli oktatását, de sokat segítettek a gazdakörük is. A járásban hét községben működik gazdakör. Ezek helyiségei alkalmasak az előadássorozatok megtartására, annál is inkább, mert a gazdaköröket a dolgozó parasztok magukénak érzik, s ide sokkal szívesebben elmennek, mint valamelyik iskolába, vagypedig tanácsterembe. KÜLÖNÖSEN jó munkát végez az apostagl és az ordasi termelési bizottság, ahol a dolgozó parasztok élénken bekapcsolódnak az előadásokat követő vitákba és igényeket támasztanak az előadókkal szemben. IGEN FONTOS, hogy az előadók minden esetben alaposan felkészüljenek az előadásokra és ismerjék a helyi termelési problémákat. Azon igyekezzenek, hogy tudásuk által nyerjék meg a dolgozó parasztok bizalmát és ezzel egyúttal tekintélyt is szerezzenek maguknak. Nyéki József elvtársat, a Solti Gépállomás kihelyezett agronómusát például a dunaegyházl dolgozó parasztok szívesen hallgatják, megvan a tekintélye és alkalmazzák a szakmai tanácsait. A TERMELÉSI bizottságok munkájához, valamint az előadássorozatok megszervezéséhez sok segítséget nyújtott a járási tanács végrehajtó bizottsága, különösen Csapiár elvtárs, a járási tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, aki a helyszínen ad segítséget és állandóan segíti, ellenőrzi a mezőgazdasági , osztály munkáját ilyen irányban is. A DUNAVECSEI járás példája mutatja, hogy megnőtt a dolgozó parasztok termelési kedve és igyekeznek átvenni azokat a módszereket, amelyek részükre nagyobb jövedelmet biztosítanak. Vonjunk be tehát minél több dolgozó parasztot a téli szakmai oktatásba, hogy minői többen sajátítsák el azokat a termelési és fejlettebb állattenyésztési módszereket, melyek segítségével fokozni lehet dolgozó parasztságunk és egyúttal népgazdaságunk jövedelmét. Berte András, megyei agropropagandista. f Műszakiak a jó munka előkészítéséért Mielőtt üzemünk ezevi műszaki előkészítéséről szólnék, szükségesnek tartom, hogy néhány gondolattal visszatérjek az elmúlt évre, Tavaly ilyenkor hátráltatta tervünk teljesítését az anyaghiány, amit később tetézett az állandó létszámhiány. Hogy később mégis sikerült részben pótolni a kiesést, az elsősorban a fizikai dolgozó társaink kifogástalan, lelkes, fáradhatatlan mun- aájának köszönhető, Elősegítették az eredményt műszaki dolgozóink is, A júniusi út biztosításához 1955. évben mi mezőgazdasági közszükségleti és exportcikkek gyártásával járulunk hozzá. Különösen fürdőkádból kell többet termelni, amiért igen jó valutát kapunk külföldről. Jól termelni csak jó műszaki előkészítéssel le- netségcs. Ezt tudják a Kecskeméti Gépgyár műszaki dolgozói, műszaki vezetői. Hogy is készültünk fel mi műszakiak erre a munkára? Megbeszéltük a dolgozókkal az 1955. évi tervfeladatokat. Elhatároztuk: mindent elkövetünk, hogy a mennyiségi tervteljesítés mellett az összes gazdasági mutatók még tovább javuljanak, a selejt csökkenjen, a minőség emelkedjen, az önköltség és anyagfelhasználás! terv — a pénzügyi gazdálkodás — a jól dolgozó vállalatok közé emelje üzemünket. 1955-ben 30 pár új kádformázo szekrényt állítunk be az export terv biztosításához, már az első negyedévben. A nehéz formaszekrények helyett, hulladéklemezből, lemezgépszekrényeket készítünk, amelyek segítségévei kevesebb selejttel, könnyebb munkával legyártható a Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár részére a megrendelt tizenegy darab eketaliga, A nehéz munkafeltételek és az állandó létszámhiány leküzdésére kis gépesítésü programot készítünk, melynek keretén beiül mindazokat a munkákat, amelyek nehéz testi munkát igényelnek, gépesítéssel oldjuk meg. A kis gépesítési program megvalósítását ugyancsak a Gépgyár szakmunkásaiból alakított kü- lönbrigád végzi el. A munkafeltételek naponta történő vizsgálatával, a hiányosságok azonnali kiküszöbölésével kívánjuk támogatni fizikai munkatársainkat a selejtmentességre, a magasabb termelékenységre való törekvésben. A műszaki feltételek biztosításával egyidejűleg fokozottabb gonddal munkálkodunk majd a dolgozók szociális körülményeinek jobbátételén. Különösen ügyelünk a munkavédelmi és balesetelhárítási berendezések jobb karbantartására. Külön munka- csoportot alakítunk, melynek feladata lesz megjelölni, hogy készíthetjük el saját erőnkből a munkavédelmi és balesetelhárítás1 eszközöket. Csak néhány példát soroltam fel az ezévi intézkedési tervekből, mely Összekapcsolja a dolgozók életszínvonalának emelését a vállalat gazdaságos termelésével, a tervteljesítéssel, a kormányprogram végrehajtásával. Szabó Lajos főmérnök, Kecskeméti Gépgyár, Uj iHcernaszáriiási eljárási dolgozlak ki Az Állattenyésztési Kutató Intézet tudományos munkatársai kiszámították, hogy egy hold lueerna évi terméséből mintegy 2000 liter tej előállítására elegendő tápanyagot veszít az a gazda, aki régi szokás szerint a renden szárítja lucernáját. Dr. Kunffy Zoltán, dr. Tang! Harald és Lomb Frigyes kutatók a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával űj lucer- naszáritási eljárást dolgoztak ki. Ez az eljárás abból áll, hogy a zöld lucernát, vagy más pillangós takarmányt kaszálás Után fonnyasztják, majd nagyteljesítményű ventilátor segítségével óránként 40.000 köbméter levegőt Hívatnak át rajta, mindaddig, amíg az teljesen meg nem szárad. Az így szárított takarmány megtartja zöld színét ős jóformán semmit sem vcs/jt tápanyagából, illetve zamat- anyagából. Az clcttanilag oly fontos karotinból például 4—íi- ■»xoros mennyiség marad meg, mint a természetesen szárított szénákban. Ha ezt a szénakészitcsi cljá - rást csak 200 ezer kát. holdon vezetik be, ez évi 350—400 millió liter tej előállításához biztosít tápanyagot anélkül, hogy » takarmányok vetésterületét egy holddal is emeltük volna. Az eljárással munkaerőt is takarj tunk meg, mert nem kell forgatni, gyűjteni a takarmányt. (A Szabad Föld legutóbbi számából.) Az alábbi elbeszélés írója Bimalrandz.san Dasz Ëaksi, az új hindu irodalöm kiemelkedő egyénisége, egyike a hindu nép leglelkesebb békeharcosainak. Amikor Minit hazaérkezett az iskolából, könyveit, füzeteit gondosan elrakta, majd főtt burgonyát majszoló öccséhez fordult; — Siess Biru, azután gyére játszani! Pár perccel később már együtt voltak, hozzájuk csatlakozott hu- gocskájuk, Kati is. — Ën leszek a boltos — mondta Biru — és ti sotbaálltok az élelmiszerért... Tessék, asszonyom, mit akar vásárolni? — kérdezte mindjárt komolykodva. — Rizsi! —• felelte Miiiu hasonló komolyan és átnyújtott egy papirszeteiet. — Erré a jegyre nem adunk rizst, csak a másfajta jegyre... Azt adja ide.., — Nem adhatom óda, mert olyah jegyünk nincs, ml szegények vagyunk! — 11a vines jegy, nines rizs! — pattogott Biru, Most líalin volt a sor, de a csöpp lány unottan rántottá meg a váltad — Mindennap ezt játsszuk... Miért nem találunk ki valami tij játékot... Biru a homlokára Ütött. — Igazad van... Tudjátok, mit játsszunk? Amit ma láttam a Városban, meg tegnap is és nagyon sok más napon is... Tüntetést! A két kislány tapsikolt, — Nagyszerű! — lelkesedett Minit, majd kisvártatva megkérdezte: — S mondd, miben áll a játék?-*■ Ti lesztek a tüntetők, én pedig a rendőr... Kiabálva mentek s én akkor rátok lövök... Mimi nevetett: —- Nein jó a játék, hiszen a rendőrök nem lőnek nőkre. — Nein? —• csattant fel Biru és láng lobbant a szemében, — Kérdezd meg csáli a. bátyánkat! A múltkor Bagbazarban a tüntetésnél négy nőt Is megöllek... — líát jó — egyezett bele Mimi. —, akkor játsszunk... Biruiiak puskára meg turbán ra volt szüksége, hogy tökéletes rendőr legyen. A törülközőből ügyesen turbánt csáváit, egy ócska esernyő pedig kitünően helyettesítette a puskát. — így! — mondta elégedetten, majd a két kislányhoz fordult, — Most pedig meneteljetek kör- be-körbe, s kiabáljatok: »Éljen a szabad India!--, meg azt, hogy »Éljen a béke!— Ezt szokták kiabálni? — kérdezte a kis Kall ámuló tekintettel. — Ezt — erősítette meg Biru, kilenc évét meghaladó komolysággal. — Én is ezt kiabáltam, tegnap is meg máskor is... Megkezdődött a játék. Minu meg Káli vékony aérnahángján kiáltozta: »Éljen a szabad India!- meg hogy »Éljen a béke!« Bien egy ideig szótlanul figyelt, aztán vállához emelte az ócska, ■viharvert esernyőt és felkiáltott, ahogy a torkából kifért: »Butáin, bumm!« A két kislány tovább kiáltozta: — Étjen a. béke! Burl rájuk riva'll: — Elég volt... Feküdjetek le... Ti már meghaltatok! Minu kistíugát léfektétte a földre, aztán maga is melléje feküldi. Így maradtak percekig, amíg Biru újra felkiáltott: — Most felkelhettek... kezdjük elölről, de aztán, amikor azt mondom: »Bumm, bumm« — egyszerre essetek el... így ment a játék és megegyeztek, hogy másnap is tüntetést játszanak... ...Minu másnap korán érkezett haza. az iskolából, mert. elmaradt a tanítás. A tanítók sztrájkoltak, szünetelt az oktatás. Birut azonban hiába leste, pedig Katival már nagyon vatták. hogy folytassák a tiintetés- jálékot. A fiúiskolában név sztrájkolnak? — erre gondolt és kis rongybabájával kezdett játszadozni. Hamar megunta. A nap perzselöen sütött és az udvar egy nagy fájának árnyékában elnyomta, az álom... ...Zűrzavaros hangokra, döbbent, kiállásokra ébredt, A kapun emberek tódulta-k be, középen az anyja, a karjában ott Szorongatta Birut, Véresen, holtan, A szófoszlányokból Minu csak ennyit hallott: — Tüntetés... A rendörök,,. Csak ennyit hallót, de mindent mégértett.'.: