Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-29 / 24. szám

Az újságíró — ha járja a vá­rost — ezerszer találkozik em­berekkel, és ilyenkor jut eszebe az, hogy ők tulajdonképpen az élet főhősei. Főszereplők, akik ismeretlenül, láthatatlanul is irányítják, változtatják munká­jukkal — az életet! Ez a kis gondolatsor jutott az eszünkbe, mikor a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat por­tásfülkéje előtt belépőcédmára váriunk. Igen, most az élet fő­hősével, az alkotó emberrel fo­gunk találkozni, beszélgetni... Nem megyünk be az irodákba, nem kérünk magunk mellé ve­zetőt; ismeretlenül akarunk kér­dezősködni. Sajnos, már befejeződött a csirkeszezon, így hát most csak a tojásrészleget tekinthetjük meg. Való kliháiynéval, a részleg vezetőjével beszélgetünk. O mondja el, hogy tojásszezon ide­jén (februártól áprilisig) napon­ta átlag 800 ezer tojást lámpáz- nak és csomagolnak. Ilyenkor négy-öt tojással megrakott va­gon is kigurul az üzemből. — A tojásmennyiség 80 szá­zalékát külföldre szállítjuk, ezek mind elsőrendű, kiváló minőségűek ! Itt dolgozik Almási Lászlóné is, az üzem egyik legjobb dol­gozója. Teljesítménye állandóan a 100—170 százalék körül mo­zog. Csak elnézzük fürge kezét, amint a lámpázo-tt tojásokat pil­lanatok alatt becsomagolja. Mel­lette a földön valóságos láda- hegyek magoslanak, telis-tele mind fehéres-sárga tojásokkal. Lehet vagy tizenöt láda itt, pe­dig már vittek is el belőle, no­ha az óramutató alig jár még a tízen túl. — Hová szállítottak legutóbb ezekből a gyönyörű tojásokból? — kérdezzük tőle. — Egy másodpercre sem áll meg a munkában, úgy válaszol; •— Egyiptomba... — Aztán másról kezd beszélni, de hirte­len csak megáll, majd nagyon komolyan szólal meg újra; — F.l sem tudja képzelni. milyen jó érzés arra gon­dőlni, hogy az ilyen messzi országokba is eljut a két kezein munkája. — Aztán már mosolyogva teszi hozzá: — Ha meg a futballis­táink kimennek mégegyszer Egyiptomba, hát ott is magyar tojásból ehetnek rántottát! — Ha csak addig el nem fogy ! — válaszol rá nevetve Szabó Dénesné, aki a lámpázóból sza­ladt át egy percre munkatársnő­jéhez. Ami igaz, az igaz! Nagy ke­letje van a bácsmegyei tojás­nak külföldön. A Kecskeméti Karnevál — a Terimpex-en keresztül — Szovjetunióba, Csehszlová­kiába, Kelet- cs Nyugat- Németországba, Olaszország­ba, Svájcba és még számta­lan más államba szállított és még ma is szállít kiváló minőségű tyúktojást. Kovács Gyötrgyné is belçszùl a vitába: — Higyje el, elvtórs, mi mindnyájan nagyon szere­tünk itt dolgozni, külföldre kül­dik a mi termékeinket, a mi kezünk munkáját és külföldről fontos iparcikkeket kapunk, fje­ket, hogy az a ruha is, amit most vettem a gyerekemnek- szovjet vagy egyiptomi gyapot felhasználásával készült. Meg a fa, amivel otthon begyújtok, tán épp Romániából, vagy Csehszlo­vákiából érkezett... Meg oszt a mi terményeink, a tyűit és a tojás nemcsak közszükségleti cikk. Ugyanúgy, mint a mi kór­házainkban tyúklevest ír fel az orvos a betegeknek, külföldön is így van. A magyar parlagi tyúk levesénél nincs jobb, ízletesebb és gyógy ítóbb hatású az ' egész világon! Bizony sorolná ő még a kül­földi iparcikkeket, amiket a magyar tyúkért és tojásért ka­punk: a szovjet gépeket, órát, a svájci műszereket, a német ruhaanyagot, ha nem akarna ma több tojást csomagolni, mint tegnap. Fönt, a nagy, fekete eredménytáblán ott áll a krétá­val felírt neve mellett, hogy 160 százalék! Mikor már búcsúzni akarunk a részlegtől, jut eszünkbe egy utolsó kérdés: Van-e itt olyan, aki 100 százalékon alul teljesí­tene? — No ez a másik, aminek szívből örülünk. Marton Karola a leggyengébb közöttünk, de bi­zony ő is a 100 százalékon felül szokott esténként megállni — mondja valaki. Kint vagyunk az udvaron, ki­csit körülnézünk. A régi gép­házzal szemben nagy építkezés folyik. Szándékosan mondtam »régit«, mert hisz a csupasz fa­lak már az új, nagyobb, sokkal modernebb gépház ígéretei. — Csak sajnos a hideg miatt elég lassan haladnak a munkálatok. Persze, azért benézünk az iro­dába is. Tamási Ottó tervosz- tályvezctővel szeretnénk egy-két szót váltani a vállalat tervtelje- sítéséről. Tamási elvtárs egy ki­mutatást vesz elő és abból tájé­koztat bennünket. 1954. évi tervét 1-2.1 száza­lékra teljesítette az ország legnagyobb baromfifeldolgo­zó telepe. Export-terviikct is magasan fcliilszárny attak: 133 százalékot értek el! — Minden dolgozónk bekap­csolódott a felszabadulási ver­senybe. — Mondja Tamási Ottó. — Első értékelésünk január végén lesz. Akkor látogassanak el az elvtársak, mert olyan ered­mények születnek majd, hogy csak ámulni fognak! Azt hi­szem, a Békéscsabai 13ARNE- VAL — versenytársunk — is meg lesz nagyon lepődve. — Ugyanis a legutóbbi versenyünk­nél 4 tized százalékkal lemarad­tunk. .. * Riportunknak különös címet adtunk: Kecskemét—Prága— Berlin—Kairó. Nem, nem egy különös repülőjárat menetrend­je ez... Kecskemétről ezekbe a fővárosokba szállítanak export­baromfit, és tojást. De szeret­nénk tovább sorolni ezt a fur­csa menetrendet: »Kiev—Moszk­va—Varsó—Bern — Torino— Ró- ma—Nápoly«. Benedek I. A föUlmüvesszövetkezetek melléküzemágai a lakosság jobb áruellátásának szolgálatában Beszélgetés az Országos Béketanács egyik lasjával Kiskörösön tekergős kis utcában, szerényen meghúzódva, egyablakos kis házban él Andriska János, kis családjával. Amint a kapán belépünk, látszik, hogy szorgos kezek tartják rendben a ház táját. Mindenütt ragyogó tisztaság. Andriska gazdát az udvarban találom, aki szíves szavakkal a lakásba tessékel és azonnal hívja feleségét, — Zsuzsa asszonyt, — aki a porta hátsó felében foglalatoskodik. Erőt, egészséget és békességet — köszöntött az asszony. Úgy éreztem, régi jó barátommal taláUzuztam, akivel egyek vagyunk érzésben és gondolatban. Pedig még sohasem láttam. Alacsony termetű, törékeny, nagy barna szemű, szelídséget, kedvességei, csupa jóságot árul el. Az üdvözlés három szava ragadott magával és ejtett gondolkodóba. Igen. Ez a három szó jelenti életünket, boldogságunkat. Ezért küzdünk és ezért harcolunk. De kérjünk bepillantást Zsuzsa asszony életébe. Vajon mi­lyen életet, milyen emlékeket takar ez a kedves arc? Zsuzsa asszony arca elborul, amikor életéről beszél. El­mondja, hogy tizennégyen voltak testvérek, ma már csak heten élnek. A sors ugyancsak megnyirbálta a nagy családot. — Gyermekéveimet tanyán töltöttem — mondja Zsuzsa aas­szony. — Nagyon szerettem iskolába járni, ezért több kilométert gyalogoltam, nem törődve az időjárás viszontagságaival. Édes­apám korán meghalt és anyám igyekezett mindegyikünket mi­előbb elhelyezni. Csak négy elemit végezhettem. Már tizenkét éves koromban cselédeskedtem és napszámba jártam. Korán mentem férjhez. Sok nélkülözés, nyomor gás közben teltek a napok, az évek. Életünket még komorabbá, még szomorúbbá tette a második vi­lágháború. Négy testvérem és férjem vett részt ebben a háború­ban. Hirt csak ritkán, vagy egyáltalán nem kaptunk szeretteink felöl. Minden nap újabb és újabb reménnyel vártuk a postást, talán majd holnap... És jött a hir, hogy legidősebb testvérem Buda ostrománál meghalt... Közben folyt tovább a háború. Szörnyű rettegés, halálféle­lem ült arcunkra, amikor megszólalt a sziréna. Alig néhány perccel később már fejünk felett zúgtak a szenvedést, borzalmat hozó gépmadarak. Egyik robbanás a másikai követte. Néma csendben vártuk a légitámadás végét, s megkönnyebbülten búj­tunk elő; ezt hál istennek, megúsztuk. És ez igy ment nap, mint nap. • De jött a felszabadulas, amely véget vetett a sok szenve­désnek. A visszaemlékezés árnyékában, ültünk csendesen. Este­ledik. A félhomályban vakítóan tűnik elő a tornyosán bevetett, fehér, csipkésteritős ágy. Lassan előkerül egy album, fényképek­kel, Kedves emlékek elevenednek meg. Az egyik képen kiskőrösi népviseletben a nyugat-németekkel beszélget Zsuzsa asszony. A másik képen pedig bokáznak magyar tánc közben az egyik nyugat-német fiatal asszonykával, aki kis­kőrösi viseletbe öltözött. Nyelvüket nem értette, de lettben cs akaratban egyek voltak. Egyek voltak a Béke-Világtanács buda­pesti ülésének minden egyes küldöttjével. — Boldog voltam, hogy 1953-ban részt vehettem ezen a: ülésen — mondja Zsuzsa asszony — és még két béke találkozón, ahol szemtanúja lehettem annak a mérhetetlen békevágynak mely az emberek szivében él. » Elég volt a vérontásból! Békében, boldogan akarunk élni! Azt akarom, hogy kisleányom sohase tudja meg, milyen bor­zalmas egy háború és mit jelent apa nélkül, árván nevelkedni. Gond, baj, bánat, nélkülözés sohase érje. Ezért követelem, hogy szüntessék be a gyilkos fegyverek gyártását és tlltsák'meg azol háborús alkalmazását. A BAJAI JÄRÄS földműves- szövetkezetei a júniusi pártha­tározat szellemében a lakosság jobb áruellátására törekednek. Ebben a törekvésükben ngm elé­gednek meg a nagykereskede­lem áruellátásával, hanem mel­léküzemágak létesítésével, a he­lyi adottságok kihasználásával tökéletesítik az áruellátás bősé­gét, a dolgozók növekvő élet- színvonalának kielégítését. A bajai földművesszövetkezet tartósító üzeme nagy mennyiség­ben állít elő különböző savanyú­ságokat, vegyes salátákat. Igen keresettek és népszerűek az itt készült hulíajták: a konzcrvhal és a göngyölthal. Készítményei­vel nagy sikerrel szerepelt a földmű vessző vet kezetek buda­pesti kiállításán. A bajai iöld- művesszövetkezet másik mellék­üzemága az Engels Frigyes ut­cában lévő baromfifeldolgozó telep. A telep mellett létesített üzletben állandó árusítás folyik élő és vágott baromfifélékből, újabban a füstölt baromfihús árusítását is bevezették. A BÁCSBOKOl) és Vidékç Körzeti Földrnuvesszövetkezet melléküzemága az elmúlt évben megnyílt szálloda cs vendéglő. Vendéglőjében rendszeresítette gz üzemi étkeztetést. A község üzemi, gépáílomási dolgozóinak, a pedagógusoknak és tanácsi dolgozóknak az elmúlt évben kö­zel 5400 üzemi ebédet szolgált fel. A körzeti földművesszövet­kezet is rendelkezik tartósító üzemmel, hogy olcsó savanyú­sággal, vegyes salátákkal lát­hassa el étkeztető üzemét. SZEREMLE, Érsckcsanád, Ba­ja, Bácsbokod, Dúvod, Herceg- szántó, Nagybaraeska, Sükösd és Vaskút földművesszöyetkeze­tei melléküzemágként üzemel­tetik szeszfőzdéiket. Vásárolt cefréből ízes, jó axomájú palin- kaféléket készítenek. Készítmé­nyeikből saját italboltjaik szük­ségleteit látják el, de nem kis mennyiségben juttatnak belőle más járások füldmüvesszovetke- reteinek is. A JÁRÁS KILENC körzeti földművesszövetkezete és.a szö­vetkezetek járási felvásárlási irodája új melléküzemágként megkezdte a sertéshizlaldáit fel­állítását. A körzeti földműves- szövetkezetek 208, a járási fel­vásárló iroda 112 sertés hizlalá­sát kezdte el. A járási felvá­sárló iroda hizlaldája azoknak a községeknek juttat állományá­ból, ahol erre legnagyobb szük­ség van, Tavaszra a járás vala­mennyi szövetkezeti húsárudá- ját bőségesen ellátják különböző húsárukkal. ebben az .Évben újabb melléküzemágak létesítésével gondoskodnak a földműi esszö- vetkezetek és a szövetkezetek já. Isi szövetsége, hogy az áruel­látást tovább javíthassák. Bács- bohr.don a helyi igények kielé­gítésére tájjellegű konfekcióüzem létesül. A konfekcióüzomben női, férfi és gyermek fehérne­műt készítenek. *Dávodon vízi­szárnyas telepet létesít a föld- művasszövetkezet a püspükpusz- tai csatorna partján. Háromezer kacsát és libát nevelnek itt. A SZÖVETKEZETEK járási «»vétségé üzembe helyezi a Ba­Amikor hazajöttem a béketalálkozásról, nem zártam ma­gamba az ott hallottakat és látottakat, összejöveteleken, esti be­szélgetéseken vitattuk meg asszonytársaimmal feladataiitítat. Együtt tiltakoztunk a Rosenberg-házaspár igazságtalan kivégzése ellen és most is, együtt emeljük fel tiltakozó szavunkat a töme­ges emberpusztító fegyverek használata ellen. Igazságtalanság ártatlan embereket pusztítani. Ez az érző.' járja át szívünket. Ezért emelik fel ma is ezren és ezren tilta­kozó szavukat, nők, férfiak, öregek és fiatalok. Már beesteledett, amikor forró kézszorítás után csendesen becsukódott mögöttem a kedves kis ház kapuja. Krasznai jai Ecetipari Vállalat szünetelő telepét. Negyedévenként 300 hl, ecet előállítására rendezkednek be, hogy a város és a járás ecetszükségletét biztosíthassák. Tavaszra az ecetgyártás már meg is indul. A BAJAI JÁRÁS földműves- szövetkezetei melléküzemágaik mind szélesebb hálózatával igye­keznek a rájuk bízott feladatnak eleget tenni. A dunapataji dolgozó parasztok összeiogása az állatállomány fejlesztése érdekében Dunapatajon az új tanács m&gválasptása óta a dolgozó parasztok több javaslattal fordultak a végrehajtó bizottság felé. Azóta született meg az az elhatározás is, hogy az állattenyésztés fejlesz­tése érdekében a iegelőterületek egyrészét lelrá- gyázzák. Erre a csikósi legelőrészt jelölték ki, ahol már igen szükségessé vált a trágyázás. Ebben a munkában nagy segítséget nyújt a le­geltetési bizottságnak a termelési bizottság. A gazdák nagygyűlésen fogadták el a javaslatot és a teyv megvalósításához magúit is hozzá akar­nak járulni azzal, hogy a községben minden számosállat után egy kocsi jstáldólrágyát szál­lítanak a legelőre. Nem. ez az egyetlen új kezdeményezés Duna- p.itajop. Dolgozó parasztjaink ugyancsak most határozták el, hogy a juhtartó gazdák helyze­tének megkönnyítésére külön juhiegelőt jQÍO-i- nek ki, és ezzel elérjük, hogy legelőinket cél» szerűen és jól ki tudjuk használni. Ez egyben azt is fogja jelenteni, hogy nagyobb kedvvel látnak gazdáink a juhtenyésztés fejlesztéséhez, ami több gyapjút, több terméket jelent. így könnyebben tudunk majd állandó egészségügyi felügyeletet is tartani a juhállomány felett es ezzel nagyobb lesz a juhtartó gazdák haszna is. Szabó Imre agronómus. időben és gondosan végzett talajmunkÓYal a magasabb terméseredményekért A Fajszi Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagjai szén versenyfeladatot tűzlek ki magúk elé, hogy méltón ünnepelhessek felszabadulásunk tízéves évfordulóját. Versenyre hívták ki a me gye valamennyi paprikatermelo termelősrövet kezeiét a magasabb terméseredmények elérésére. Eredményeiket már most gondosan igyekeznek előkészíteni. Elhatároztak, hogy a leszerződött paprika területükre, amely 50 holdat tesz ki, hol dánként 200 mázsa istállólrágyát használnak fel Már kora tavasszal elvégzik « simitózást és ül­tetés előtt 60 kiló pétisóval javítják fel a talaj táperejét, majd — hogy a talaj sima és porha- nyós legyen — gondosai) boronáinak cs kpUiva- toroznak. Ezekkel a talajelökésaületekkel terem­tik meg a jó termés előfeltételeit. A paprikapalántákat langyos ágyban terme­lik, amit április 4-ig fognak elvetni, a palántá­zást május 15 cs június 1 között a négyszeri kapálással együtt elvégzik. A gondos és időben végzett munkával akarják biztosítani, Jiogy a szer­ződésben megállapított 20 mázsás termésátlag helyeit holdanként 40 mázsa paprikát takarít sanak be, s az összes betakarított termés 75 szá­zalékát elsőrendű, 15 százalékát pedig másod­rendű áruként akarják leszállítani a szerződ let" vállalatnak. KECSKEMÉT - PRÁGA -BERLIN-KAIRÓ...

Next

/
Thumbnails
Contents