Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-28 / 23. szám

BÀCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MPPB/rCSKISKUNMÍGYEI PARTBIZOTTSAGANAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM Ára 50 fillér 1935 JANUAR 28. PÉNTEK Községi kuitúrotthonaink A leningrádiak kedvenc üzlete: Kiszolgálók nélküli csemegebolt. Három gépállomás a felszabadulási versenyben Négy brigád teljesítette javítási tervét Január 15-én az esti órákban a Kerekegyházi Gépállomáson négy brigád fejezte be gépjaví­tási tervét: Durucz László erő- gépjavító brigádja, Veszelszki János és Tőzsér Béla kovács­brigádja. Az utóbbi két brigád együttesen 68 munkagépet ja­vított ki. Teljesítette gép javítási tervét Makai Antal aratógépjaví­tó-brigádja is s azóta már a ne­gyedik terven felüli gépen dol­goznak. Többek között most fe­jezték be annak az aratógépnek javítását is, amellyel Makai An­tal az elmúlt évben 301 holdon aratta le a gabonát. az ütemterv szerint már hat géppel adósak. Pontosabban néggyel a Bajai és kettővel a Hódmezővásárhelyi Gépjavító Vállalat. Egyben szeretnénk tol­mácsolni a gépállomás dolgozói­nak kérését: a gépjavító válla­latok és különösen a hódmező­vásárhelyi nagyobb gonddal, fi­gyelemmel javítsa a gépeket. Az utóbbi héten ugyanis elő­fordult, hogy a gépjavító beje­lentette egy gép elkészültét és mikor értementek, kiderült, hogy nem lehet elszállítani, mert a hűtőben benne felejtették a vizet, az befagyott és megre­pesztette a hengert. Nagyobb elővigyázatossággal, gondosság­gal ezt el lehetett volna kerülni. Még egy eseményről keli be­számolni, ami igen fontos sze­repet játszik a gépállomás éle­tében. Üjabb, még nagyobb ösz­tönző erőt adott munkájukhoz a verseny. A napokban brigadér- tekezleteken tárgyaltak eredmé­nyeikről s elhatározták, hogy ;a békeharc sikere érdekében még jobb, eredményesebb munkát végeznek. Ez .elhatározásukat erősítették meg akkor, amikor a gépállomás valamennyi dolgo­zója aláírta a békeíveket. Á tavaszi javítást végzi már a Tiszakécskei Gépállomás Kultúrotthonaink csak akkor végezhetnek eredményes mun­kát, ha igazán a kultúra mag­vetőivé, a kultúra terjesztőivé válnak. — Ez az eszmei célki­tűzés nem kis feladatot ró azok­ra, akiknek oroszlánrésze van a szocialista kultúra terjesztésé­ben: elsősorban a kultúrotthon- ígazgatókra és valamennyi tö- megszeirvezetre, akikre szintén ;iem kis feladat hárul kulturá­lis nevelés és a kultúra megbe- csültetése tekintetében. Az kell, hogy elsősorban ma­guk a vezetők is becsüljék és ennek révén becsültessék a dol­gozókkal, az új tartalommal te­lítődött kultúrát. Ha ezt meg­teszik, akkor már félsikemél is gazdagabb eredményt könyvel­hetnek el. Ennek vannak előfeltételei, amelyek feltétlen a nevelés ta­lajából táplálkoznak. Ha nem­csak szórakoztatni, hanem taní­tani is akarunk, — mert aka­runk —, akkor azt kell szem előtt tartani, ami ennek a kér­désnek a központi gondolata, mégpedig: a dolgozó tömegek anyagi és kulturális szükségé­téinek maximális kielégítése. És ehhez tanulásra van szükség mindkét részről, akár a tanítók, akár a tanulók részéről egy­aránt. Kultúrotthonaink vezetői ezt soha ne feledjék el. Nem szabad silány, nívótlan színda­rabok tanulásával az időt vesz­tegetni. Amit a nép elé adunk, azt olyan gondosan kell meg­válogatni, mint a kertész az el­ültetendő palántáit. Népművelési szerveink és kultúrotthon-igazgatóink érezzék ennek a feladatnak a fontossá­gát. Felvetődhet a kérdés. Hogyan lehet ezt a széles munkát átfo­góan vezetni? Ügy, hogy a fa­lusi kultúrotthonok nyerjék meg maguknak a községben működő tömegszervezeteket, adjanak he­lyet nekik a kultúrotthonokban és ezzel lehetővé válik a rend- szertelen előadások rendszerezé­se, nagyobb gondot fordíthatnak az előadások színvonalára és nem utolsósorban, sikerül va­lóban a szó igazi értelmében kul'túrotthonná tenni a kultúr- épü'.etet. Ennek is megvannak a maga sajátos feltételei. A különféle tömegszervek kultúrottnoni munkája akkor lesz igazán jó­nak mondható, ha a falu ap- raja-nagyja sűrűn látogatja nemcsak az egyes rendezvénye­ket, vagy előadásokat, hanem magát az otthont: a kultúra otthonát. Ha a kultúrotthont úgy tekintik, mint a második ott­hont, ahol kielégülhetnek az em­berek kultúrérzései, ahol ren­delkezésre állnak a folyóiratok, lehet hallgatni rádiót, meg 'ehet tekinteni egy-egy táncpróbát és mindenek fölött meg lehet ta­lálni a barátságos légkört. Ehhez pedig az szükséges, hogy a kultúrotthon irányításá­val, kezdve az úttörőktől az MNDSZ-ig, valamennyi tömeg­szerv azon fáradozzon, hogy az otthon berendezése szép, ízléses, mindig tiszta, téli időben meleg legyen. Ne hiányozzék a barát­ságos hang, de a hozzáértő ve­zetés sem. Legyen olyan, mint a garai kultúrotthon. Ennek a kul- túrotthonnak van délszláv és magyar kultúrcsoportja is. A délszláv kultúrcsoporí most azt tervezte, hogy sorra'járja a ba­jai járás községeit nívós kultúr­műsorral. Legutóbb Csávolyon arattak megérdemelt sikert. A kultúrháznak komoly zenekara is van. Minden szónál többet be­szél a tett. A garai kultúrház az elmúlt évben több mint har­mincezer forintot fordított hang­szerek vásárlására. Ez az összeg is azt bizonyítja, hogy a ku'.túr- ház él, dolgozik, betölti a hiva­tását. Mindenki tudja azt, hogy a községi kultúrotthonok a községi tanácsok égisze alatt dolgoznak. Vagyis a községi tanács feieiős a kultúrotthonok munkájáért. Sajnos, előfordul és nem is ritka jelenségként, hogy a tanácsok elhanyagolják és elfeledkeznek erről a feladatukról. Foktőn, meg Lajosmizsén is szó én a tanácsot ebből a szempontból. Lajosmizsén hosszú idő telt el azóta, hogy a tanács végre fi­gyelembe vette a községi kul­túrház vezetői munkakörülmé­nyeinek egészségtelen voltát. — Van még több hely te, amelye­ket fel lehetne sorolni ez okból. Vétkes a tanácsok hanyag nem­törődömsége és vétkesek a nép­művelési szervek is, amelyek nem segítik a községi kultúrott­honok munkáját. Az utóbbi időkben örvendetes megnyilvánulások észlelhetők a járási kultúrházak segíteniaka- rásában. Vannak a megyénkben olyan járási kultúrházak, ame­lyek komoly segítséget adnak a községi kultúro'tthonainknak. Elsőként említhetjük meg a ka­locsai járási kultúrházat. A kultúrház vezetősége nem kés­lekedik a segítségnyújtással és már több helyen segített meg­oldani olyan kérdéseket, ame­lyek égető problémaként vetőd­tek fel a kultúrotthonok életé­ben. A járás egynéhány közsé­gében a járási kultúrház segít­sége révén megoldódott a tüzelő- probléma, világítás céljából a járási kultúrház gázlámpákat vásárolt több falusi kultúrott- honnak. Miskének meg éppen ping-pong felszerelést adott. A bajai járási kultúrháznak is vannak e téren jó kezdemé­nyezései. összegezve az elmondottakat. Falusi kultúrotthonaink csalt ak­kor válnak igazán a falu kultúr- magvává, ha a község dolgozó népére támaszkodva, a sikeres kultúrnevelő és szórakoztató munka mellett széppé, barátsá­gossá, vonzóvá lesznek a dolgo­zók számára, ha minden ember otthonosan érzi magát a kultúr­otthonban. A gépjavítók versenye tovább folyik a gépállomáson. Adott szavukhoz híven eleget akarnak tenni vállalásuknak és február 1-re teljesíteni akarják gépjaví­tási tervüket. A brigádokat most újra átszervezték, ugyanis a tervüket teljesítő brigádok tag­jainak egy része segíti a többi brigádok tervteljesítését, míg a másik része már a terven felüli gépek kijavításához Látott. így Hercz József kombájnjavító bri­gádja már a gépállomás utolsó, — a tavaszi gépjavítás idejére beütemezett — kombájnját ja­vítja. Tervteljesítésüket akadályoz­za, hogy a gépjavító vállalatok E hó elején gépállomásunk DISZ-fiataljainak javaslatára dolgozóink csatlakoztak a Ke­rekegyházi Gépállomás verseny­vállalásához, és elhatározták, hogy meggyorsítják a téli gép­javítást s határidő előtt 15 nap­pal befejezik. E vállalást lelkes, odaadó munka követte. így ér­tük el, hogy január 2J>-én dél­után 3 órakor kigördült az utol­só kijavított traktor is a javító- műhelyből, s most már vala­mennyi gépünk kijavítva várja a tavaszi munkák megkezdését. Gépállomásunk már a tavaszi javítási munkákat végzi és to­vább javítjuk cséplőgépeinket. Zámbori Bertalan párttitkár Bálint Ferenc ÜB-elnök Juhász Sándor DISZ-titkár A patronáló üzem segítségévei... A Kalocsai Gépiáliomás dol­gozóinak gépjavítási munkájá­ban sokat segít patronáló üze­mük, a Csepeli Autógyár. Je­lenleg is két szerelőjük dolgozik a gépállomáson, ezenkívül igen sokat segítettek az anyagbeszer­zésben és a nagy szaktudási igénylő alkatrészek elkészítésé­ben. Nagyrészt az ő segítségük­nek köszönheti Csíki Béla erő- gépjavító brigádja is, hogy ja­nuári tervét már határidő előtt teljesítette és jelenleg február, második dekádtervükön dolgoz­nak. Ez a brigád érte el a leg­utóbbi értékelés szerint a gép­állomás legjobb brigádja címet is. Peronoszpóraiolzn állomás HÁROM perohoszpórajelző ál Ínmást állítanak fel Borsán. Ta valy már egy ilyen állomás ercd menyesen működött. A Az adott szó valóra válik Soitvadkerien Január első hetében tartott tanácsülésen a soltvadkerii dolgozó parasztok elhatározták, hogy felszabadulásunk ün­nepére jobb munkával, még nagyobb kötelességtudással készülnek. Elhatározták, hogy újonnan épült kultúrotthonuk előtt parkot létesítenek és több düloútat megjavítanak. Vál­lalásukhoz híven már hozzá is láttak a parkosításhoz —- január 26-án 22, 27-én 18 Jogát dolgozott a létesítendő park földmunkáinál. A kötelesség teljesítésében sem maradtak el. A vállalást tevők közül Haskó Jánosné már egész évi, Bogáromi István, özvegy Matus Pálné első negyedévi adóját rendezte az elmúlt napokban. A verseny mellett egyre több szó esik a Béke-Vílágta- nács felhívásáról és a békéről. A soltvadkertiek nemcsak jó munkájukkal, hanem aláírásukkal is a béke mellett szavaz­nak. Eddig mintegy hatszázan írták alá a békeíveket. szükséges műszert a Járási Me­zőgazdasági Osztály adja. Kénhíradónk a népi demokráciákból A csehszlovákiai Jihlavában 15.000 lakos tűnte- Szépen fejlődik a szövetkezeti mozgalom Búi tett Németország újrafelfegyverzése ellen, a gáriában. A képen láthatjuk a lovecsszki járás­moszkvai nyilatkozat mellett. A nagygyűlésen ban lévő Szlatina község szövetkezeti boltját, Vaclav Dávid külügyminiszter beszélt. amint a vevők válogatnak a bő választékban.

Next

/
Thumbnails
Contents