Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-27 / 22. szám

A SzovjeitmiG Legfelső fanácsa [fiiiikségének törvényerejű rendeleté a Szovjetunió és Németország tiadiállapoláiiak megszüntetéséről A baramfilonyesutés dolgozó parasztságunk számára az egyik legjövedelmezőbb üzemágnak bizonyult, A hazai és külföldi piacok nagy igényt támasztanak a megyénkben tenyésztett, ízletes baromfihús iránt. Ezért keltető állomása­ink és viziszárnyas telepeink felkészültek, hogy a hazai és külföldi piacok számára minél több baromfit, libát, kacsát tenyésszenek, Viziszárnyas telepeink felkészültek arra is, hogy kiváló tenyészanyagukat adjanak. Egyúttal az a legfőbb törekvésük, hogy a hazai víziszál'» rtyas állomány minőségét feljavítsák és törzs­könyvezett állatoktól származó napos állatokkal kívánják ellátni állami gazdaságainkat, termelő­szövetkezeteinket és .egyéni parasztjainkat. A sükösdi és dusnoki víziszárnyas telepek március hónapban 2600, áprilisban 12.000, május­ban 26.000, júniusban 22.000, júliusban 9000 da­rab kacsát és az egész keltetési idő alatt össze­sen mintegy 9000 libát bocsátanak a termelők rendelkezésére. Keltető állomásaink 1,000.000 vérvizsgált baromfitól származó naposcsibét Kel­tetnek. Ehhez a tervhez a Sükösdi Viziszárnyas- telep mintegy 100.000 darab naposcsibe keltetésé­vel járul hozzá. A termelőszövetkezetek részéről nagy igény jelentkezett, melyet a szükségletek időben való biztosításával fognak kielégíteni keltető állomá­saink. A keltető állomások, a viziszárnyas telepek, földművesszövetkezetek, állattenyésztő állomások és a Községi tanácsok felkészültek, hogy az egyéni tenyésztők részére Is időben biztosítani tudják a megrendelt napos állatok leszállítását, A keltető állomások, a viziszárnyas telepek szakemberei és dolgozói mindent elkövetnek, hogy a világviszonylatban elismert magyar ba­romfitenyésztés hírnevét visszaállítsák és fellen­dítsék. Ahhoz, hogy e törekvéseiket valóra tud­ják váltani, szükséges a termelők segítsége is, hogy gondos ápolás mellett az állatok elhullása minél alacsonyabb százalékú legyen. Ezért a te­nyésztők időben közöljék igényeiket a községi tanácsok, állattenyésztő állomások, földműves- szövetkezetek helyi telepein és a dusnoki, sü­kösdi, valamint a kunszentmiklósi víziszárnyas» telepeinknél. K ormány z at unk, hogy e jövedelmező üzem­ág fejlesztését elősegítse, jutányos árakat biz­tosít a tenyésztők részére. A naposcsibe ára elő­reláthatólag március hónapban 2.50, április és május hónapban 3, a többi hónapokban pedig 2.5(1 forint lesz. A kacsa a mindenkori piaci árnál 10 száza­lékkal olcsóbb, a törzskönyvezett elődöktől szár­mazó liba darabonként 35 forint lesz. A telep szakemberei, vezetői és dolgozói, továbbá a kereskedelem dolgozói vállalták, hogy a felszabadulás) verseny tiszteletére a termelők minden igényét kielégítik. II tí Z ZAS Z tí LAS „Közös erővel a halasi halár pusztító vadvizei ellen“ című cikkünkhöz Várjuk us illetékének segítségét KISKUNHALAST néhány évszázaddal ezelőtt hatalmas tavak vették körül. Ezek a ta­vak halban igen gazdagok vol­tak, innen kapta nevét a város is, Idők folyamán a halak ki­pusztultak, de megmaradt a ren­geteg víz, amely évről-évre je­lentős károkat okoz a város la­kosságának és a környék dol­gozó parasztságának. Halas vá­ros ugyanúgy, mint országunk és megyénk többi városa, szé­pült, fejlődött Vannak szép, rendezett utcái, középületei, csak éppen a víz elleni küzde­lemben maradt el évtizedekké). AZ JiUVIUUT ÉVBEN a Ha­zafias Népfront-bizottság prog­ramjába vette a város körül el­terülő vadvizek lecsapolását- Felterjesztésükre újból megér­kezett az elutasító válasz, pedig a várost félkörben körülvevő tósorqzat felesleges vize igen sok kárt okoz, mert a magas talajvíz révén egészségtelenek, vizesek a városi lakások is. — AZ 1939—41-ES ÉVEK ide­jén nagy veszteség érte a vá­rost a víz miatt. Akkor készült is egy levezető csatorna a belvi­zek levezetésére a Hongén csa­tornába, de a MÁV Budapest— Kelebia vonalán a 86-qs számú Őrháznál még mindig nem épí­tette meg a Szegedi Vízügyi Igazgatóság a víz lefolyásához szükséges átvezető hidat. Azóta minden felterjesztésre ugyanazt a választ kapjuk: nincs tervhitel a híd megépítéséhez. A késleke­dés pedig évről-évre egyre na­gyobb területen jelentkező ter­méskieséseket okoz, A VAKUS HIKES sóstói gyógyfürdője is tönkrement, mert az üzemek, laktanyák szennyvize beleszaladt a fürdő vizébe és azóta is állandóan be- lelölyik, Ezáltal á fürdő teljesen használhatatlanná vált. A város kórháza, tüdőgondozója, szülő« otthona és piactere szintén a mocsár szomszédságában fek­szik. Ezek az intézmények •MWNHM Csalók bűnszövetkezete a kiskunhalasi járásbíróság előtt A kiskunhalasi járásbíróság egésznapos tárgyaláson foglalko­zott az Állat- és Zsírbegyüjtő Vállalat kiskunhalasi kirendelt­ségének bűnügyével. Németh Kálmán, a, kirendelt­ségnek már fegyelmi határozat­tal felvásárlóvá visszaminősített volt vezetője és Varga Endre telepvezető begyűjtési munkájuk során úgy akartak az állam ter­hére pénzhez jutni, hogy Varga Endre egy sertést 30 kilóval ma­gasabb súllyal számolt el és fi­zettetett ki a vágóhíddal, Az így kapott 30 kilós -többletet« pe­dig Németh Kálmán, egy dolgo­zó parasztnak beszolgáltatás: sertésként 540 forintért eladta. Amikor áz Ügy kipattant, a do­logról tudó két embert hamis tanúzásra akartaié rávenni. A járásbíróság mindkettőjüket másfélévi börtönre ítélte, ezen­felül megfelelő mellékbünteté­sekre. Joó István a vállalat állatfel­vásárlója volt. Ö úgy károsítot­ta meg a vállalat termelő ügy­feleit, hogy szigorú tilalom el­lenére olcsón, szem re bec s ülés alapján vett meg négy marhat. Ezeket az alacsony, kialkudott áron kifizette a termelőknek és a magasabb vállalati felvásárlá­si árat magának tartotta meg. így egyetlen napon 1200 forint körüli »haszonhoz« jutott a tei-- melők kárára. Ezenkívül az egyik termelőt külön is becsap­ta: 1600 forintot úgy fizetett ki neki, hogy nyolc ötvenfwiutost és nyolc százforintost 10 százas­nak számolt ki a termelő kezé­be. Ezekért a csalásokért s az ezekkel kapcsolatos két vételi- jegyhamisításért a járásbíróság egyévi és négyhavi börtönig ítélte s őt is megfelelő mellék­büntetésekkel sújtotta. • Az ítélet ellen az elítéltek és a járási ügyész fellebbezést je­lenteitek be. ugyanis azért épültek a rét szé­lére, mert a tervek szerint le akarták csapollatni a mocsarat és ez irányba fejleszteni a vá­rost. Ez helyes és ésszerű lett volna, ha a lecsapolás érdeké­ben hoznának végre valamilyen intézkedést az illetékes szervek, EZT A SOK KÄKT azonban helyre lehet hozni, segíteni le­het rajta, Legfontosabb lenne, hogy a tanács intézkedjen a vízátvezető híd megépítéséről. E célból csupán a Szegedi Vízügyi Igazgatósággal kellene kapcso­latot teremteni. A Jelenlegi ki­látások alapján ugyanis az idén a víz jóval magasabb lesz, mint az elmúlt években, Nekünk most létkérdésünk, hogy megértik-e az Illetékesek kérésünket, vagy tovább fog húzódni a lélek és értelem nélküli aktatologatás, egy jelentéktelen összegbe ke­rülő vízlevezető betongyűrűből álló híd megépítése körül, Ha megépítenék ezt a hidat, nem­csak a nagymennyiségű víztől szabadítanák meg a várost, ha­nem a sóstói fürdőt is el tud­nák zárni a szennyvíz elől, Persze, a Szegedi Vízügyi Igaz­gatóság segítségén kívül még az egész város lakosságának össze­fogására, közös akaratára van szükség, hogy jóvá tegyük a múlt hibáit és mentesítsük vá­rosunkat a belvizektől, hogy végre nyugodtan számítgathas- sanak, tervezgethessenek, dol­gozhassanak városunk dolgozó parasztjai. Tóth István, Kiskunhalas, József A. u. 5. Moszkva, jan. 25. (TA8ZSZ) A Szovjetunió Legfelső Taná­csának Elnöksége az alábbi tör­vényerejű rendeletet adta «t a Szovjetunió és Németország kö­zötti hadiállapot megszüntetésé­ről; J941 .június 22-én a hitleri Né­metország hitszegé támadásának következtében a Szovjetunió ha- diállapotha került Németország­gal. A szovjet nép — a Hitlcr- cllcncs koalíció népeivel együtt — önfeláldozó hareával szétzúz­ta a hitleri agresszorolsat és fel­szabadította Európa népeit, köz­tük a német népet is a fasiszta leigázás alól. Az 1945-ben meg­tartott potsdami értekezleten megszabták Németország, mint egységes, békeszerető és demo­kratikus állam további fejlődé­sének útjait és megerősítették, hogy békeszerződést kelt kötni Németországgal. A Szovjetunió Legfelső Taná­csának Elnöksége rendellenes­nek tartja, bogy bár a Német­ország elleni hadműveletek meg­szűnte óta körülbelül ti/, eszten­dő telt el, Németország még min­dig ketté van szakítva és nincs békeszerződése, a német nép pe­dig más népekhez viszonyítva továbbra sincs egyenjogú hely­zetben. A Szovjetunió Legfelső Taná­csának Elnöksége megállapítja, hogy az Amerikai Egyesült Ál­lamoknak, Angliának és Fran­ciaországnak Nyugat-Némelor- szág remilitarizálására és ag­resszív háborús csoportokba való bekapcsolására irányuló politikája, amely a londoni és párizsi egyezményekben jutott kifejezésre, megakadályozta, hogy létrejöjjön a szükséges megállapodás Németország egy­ségének békeszeretö és demok­ratikus alapokon való helyreál­lításáról, megakadályozta továb­bá, hogy békeszerződést kösse­nek Németországgal. A Szovjetunió és a Német De­mokratikus Köztársaság között a szuverenitás cs az egyenjogú­ság elveinek elismerésén alapuló kölcsönös baráti kapcsolatok erő Biténél és fejlesztését széni előtt tartva, a Német Demokratikus Köztársaság kormányának véle­ményét figyelembe véve és mind Kelet-, mind Nyugat-Németor- szág lakosságának érdekeit szá­mításba véve a Szovjetunió Leg­felső Tanácsának Elnöksége je­len törvényerejű rendeletében kimondja; A Szovjetunió és Német» ország közölli badiállapot megszűnik és köztük békés vi­szony létesül, Hatályát veszti minden olyan jogi korlátozás, amely a háborúval kapcsolatban keletkezett az ellenséges állam polgárainak tekintett német ál­lampolgárokra vonatkozóan. A Németországgal való badiállapot megszünteté­sének kinyilvánítása nem vál­toztat Németország nemzetközi kötelezettségein és nem érinti a Szovjetuniónak azokat a jogait és kötelezettségeit, amelyek a négy hatalomnak egész Német» országra vonatkozó fennálló megállapodásaiból folynak. K. VOROSILOV, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke N. I’ECiOV, a Szovjetunió Ivcgfelsó Tanácsa Elnökségének titkára. Moszkva, Kreml, 1955. jan 25­I. 2. 3. Szezon közepén u kecskeméti föld m fi vessző vetkezeti szeszfőzdékben Kecskeméten, a híres barack- pálinka hazájában ilyenkor té­len is nagy forgalom van a szeszfőzdékben, Bár a múlt évi gyümölcstermés e vidéken is jó­val alatta maradt a megelőző évek átlagának, a Kecskeméti Földművesszövetkezet Szeszfőz­déjében mégsem csökkent a ter­melés. A földművesszövetkezet I. és II. számú szeszfőzdéje az idei szezonban már mintegy 560 hektoliter pálinkát főzött, 161 hektoliterrel többet, mint az 1953 és 54-es években összesen. A minőségre sincs kifogás, ezt legjobban bizonyítja az a tény, hogy a napokban zárult, orszá­gos SZÖVOSZ-klállításon bemu­tatott pálinkafélék közül a Kecskeméti Földművesszövetke­zet barack- és szilvapálinKája nyerte el az első díjat. Az üzemben rendszerint jú­liusban, az eperéréskor indul a szezonmunka és a gyümölcs­mennyiségtől függően tart az új termésig. A nyersanyagellátás­ról az idén alapos előrelátással gondoskodott a szövetkezet. Eb­be a tevékenységébe jó számí­tással környékbeli boltjait is be­kapcsolta. Ez egyformán előnyös mind a szövetkezet, mind pedig a termelők szempontjából, mert így biztosított a szeszfőzde fo­lyamatos ellátása és a termelők sem kénytelenek kilométereket megtenni a szeszfőzdéig, hanem, a legközelebbi földművesszövet- keze-ti boltban átadhatják a tör­kölyt, gyümölcsöt. Jelenleg is több, mint 20 vagon nyersanyag vár feldolgozásra a szeszfőzde tároló helyiségeiben. (dőjárásielentés Várható időjárás csütörtökön estig: párás — nagyrészben fel­hős, ködös idő, néhány helyen ködszitálás, vagy kisebb eső. mérsékelt délkeleti-déli szél. Æ piacon ötven év körüli ** asszony kuporog az úttest közepén. Dinnyéket árul, ame­lyek részben előtte hevernek a földön, másrészt a mellette levő kosárban vannak. A dinnyék nyilván eladók, mégsem gondol­hat senki megvásárlásukra, mert hogyan tárgyaljon egy kofával, akit fojtogat a sírás és aki ke­zével elfedett arcát térdén nyug­tatja? Körben állnak a kereskedők és becsmérlő hangsúllyal beszél­nek a nőről. Egy férfi megvetően kiköp: — Oh, a becstelen! Tegnap halt meg a fia és ez az arcátlan némber idetolakszik dinnyét árulni! — Mit jelent ezeknek a. halál! A disznók csak a hasukat is- merik. A szomszéd fűszeres is közbe­szól: — Uram, az élet va.gy halál nem jelent ezeknek semmit. De legalább mások vallási érzését tartanák tiszteletben. Felnőtt JASHPAL: dl (jíjíhíí fOqjCL férfi után tizenháromnapos gyászt kell tartani. Aki ezen idő alatt az anyával érintkezik, vagy akár csak beszél vele, tisztái- lanná válik és vezekelnie kell. Emberek ezrei járnak erre. Nem tudhatnak a haláleset okozta tisztátalan sáp árul, vásárolnak tőle és tisztátlanná válnak ma­guk is. dinnyeárus meghalt fiú huszonhárom éves volt. Feleséget és két gyereket ha­gyott hátra.-. Életében kis földet művelt a város mellett és anyja adta el a terményeit. Két nappal ezelőtt kígyóra lépett és a mér­ges hüllő marása egy nap alatt végzett vele. Anyja mindent megkísérelt. Elszaladt a fakírhoz és a joghi- vatal is kísérletezett. A kígyók istenéhez folyamodott és áldoza­A tot is mutatott be. Ráment a család egész lisztje és gabonája. Anya, feleség és gyerekek zo­kogva borultak a betegre, de a fiatal férfi már vem szólt egy szót sem. Teste megfeketedett. Az élők meztelenül is járhat­nak, de az elhunytnak halotti lepel kell, amely új kelméből készül. Mindenüket odaadták egy szemfedőért. /Ä/4 aghall a családfenntartó. '-* * * **■* Ami kevéske pénz ma­radt, a paphoz vándorolt. Más­nap a két kis árva sírni kezdett az éhségtől. Egy-cgy dinnyét adott nekik. De nem táplá.lha.la dinnyével beteg menyét, aki ma­gas lázzal feküdt. Minthogy sen­kitől sem kaplak kölcsönt, a nagyanya, felszárítolla könnyeit, kosárba rakta a dinnyéket, ame­lyeket még fia. hozott ét a piac­ra indult. Minden erejét összeszedte, hogy a piacra jusson. De ott nem tudott a vevők szemébe nézni. Eltakarta arcát és zokog­ni kezdett. — Csak tegnap halt meg jó fia és ez a némber mégis üzletelni jött a piacra! Hát kőből van a szí ve ? Szereltem volna fájdalmát fel­mérni. összehasonlítottam egy jobbmódú szomszédom gyászá­val, akinek a télen hunyt cl a fia. Ez az anya három, hónapig nem hagyta el az ágyat, úgy megtörte a fájdalom. Összefüg­géstelenül bszélt cs nem. fogytak a könnyei. Két orvos Őrködött mellette éjjel-nappal. Az egész környék osztozott megható gyászában. ti azaslettem. Pénz kérdés tehát a. gyász is, amely nélkül a könnyekhez sem vásá­rolhatjuk meg a. jogot. (Az indiai Író fenti írása a Défense de ia Paix című fo­lyóiratban jelent meg.) A világviszonylatban elismert magyar baromfi hírnevéért

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents