Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. december (9. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-24 / 304. szám

Egy óra a Tíszakécskci Gépállomáson

Vita az angol alsóháziján

A kopácsolás, fűrészelés, a kattogás és a hangos beszéd egy meghatározatlan, érthetetlen káosszá elegyedik a Tisza- kécskci Gépállomás javítóműhelyében. Alig érteni a komoly- arcú, zömök szerelőnek, Darabos Vincének a hangját, aki jelenleg a főgépészl helyettesíti. A patronáló-brigádot keressük, mert úgy értésültünk, hogy a gépállomást Budapestről a Kismotor és Gépgyár patronálja. — Azok csak a hó elején vannak itt, mikor kezdődik náluk is hóvégi hajrá, akkor elmennek. Öt szerelőjük dolgozik itt — árulja el a gépállomás egyik szerelője.

Tőlünk jobbra egy traktor áll szétszedve, orvosai: a széfelók és traktorosok nagy szakértelemmel vizsgálgatják, hogy melyik alkatrészt kell kicserélni, melyiket lehet felújítani. A műhelyben kellemes meleg van, csak egy kicsit szűk a hely.

— AZ Vígasztal bennünket, hogy megépült a szerelőcsarnok a leendő új gépállomásunkon. Januárban már ott folytatjuk a gépjavítást.

— Jöjjenek csak az ablakhoz. — Túl mutat a gépállomás mögött lévő sárgára meszelt házsoron. — Látják, ott lesz az új gépállomás. Az idén kezdték építeni. Eddig 2,450.000 forintot költött rá az állam. Az új szerelőcsarnok 60 méter hosszú, modern épület, fürdővel, rhosdókkal felszerelve.

Bizony nem csodálkozunk rajta, hogy így várják a beköltözést. Hiszen Ilyen szerelőcsarnokban öröm a munka.

Ismét ráterelődik a szó a megkezdett témára. — Tavaly mégcsak segített bennünket a patronáló üzem alkatrésszel is. Az idén azonban csak műszaki segítséget kapunk. Persze ezt is nagy örömmel és köszönettel vesszük — mondja Darabos Vince és még hozzáteszi: csak ne volna ilyen alkatrészhiány.

Most odajön Petrezselyem István anyagbeszerző, egy vékonyarcú, fiatal fiú, aki megerősíti az előbbi szavakat. Mindjárt elsorolja, hogy ml az, amiben nem kapnak utánpótlást, kőként csapágyakban, hátsófélten gelyben, hűtőcellákban, kormánydióban van hiány. Ezeket hiába rendelik, mindig áthúzzák a rendelőlapokon.

— Ebben a traktorban is — mutat a szétszedett gépre — a járkerékesápágy csak 50 százalékos, mégis vissza kell tenni, mert nincs új. Lehet, hogy a tavaszi kampányt kibírja, de az sem biztos.

Meg jó, hogy van a gépállomásnak villanyhegesztője, egy légi esztergapadja (amely két műszakban dolgozik) és három fúrógépe. Ezek segítségével egy sor alkatrészt fel tudnak újítani. Bizony nemcsak itt probléma ez, hanem megyénk többi gépállomásain is. Ez bizonyítja, hogy az ipar még mindig nem gyárt elegendő mennyiségű alkatrészt a gépjavításokhoz. Petrezselyem István elpahaszolja, hogy napokig úton van cgy fontosabb alkatrész beszerzéséért. Bizony akadályozza a gépjavítást ez a probléma, idegesíti és bosszantja az embereket is. Az is igaz viszont, hogy Petrezselyem István igyekszik beszerezni az alkatrészeket. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy ebben a hónapban a két erőgépjavítóbrigád határidő előtt elvégzi a két beütemezett erőgép javítását. A »Harcos« munkagépja- vító-brigád pedig Hegedűs József vezetésével egy tárcsával, három vetőgéppel és öt fogassal többet javított ki, mint ami a tervében szerepelt.

Lelkesen és lendületesen dolgoznak tehát a gépjavítók. Zsombori Bertalan párttitkár elvtárstól azt is megtudjuk, hogy

ezt a lendületet elsősorban a párttagok jó munkája táplálja. Elmond egy esetet Is. Nemrég az egyik taggyűlésen Darabos Vince, Nagy Sándor és társai megígérték, hogy december 15-ig átadják az egyik kijavított erőgépet. Azonban úgy jött ki a lépés, hogy 15-én délután 5 óráig nem lettek kész a munkával. Erre elhatározták, hogy este visszajönnek és befejezik a traktor javítását. 11 óráig végeztek is. Tehát mégis teljesítették az adóit szót. Ez a példa lelkesíti a többi gépjavítót is.

Mielőtt elválnánk a gépállomástól, Darabos Vince ígéretet tesz a többiek nevében, hogy határidő előtt befejezik a gépjavítást. ■— Számítunk a prémiumra — mondja hamiskásan. — Persze, ahhoz az kell, hogy az ipar is segítsen bennünket elegendő alkatrésszel.

Búcsúzóul még ezt mondja:

— Remélem legközelebb már az új szerelőcsarnokban találkozunk.

K. S.

Idöjárásielentés

Várható időjárás pénteken estig; ma túlnyomóan bőrűit idő, holnap Változó felhőzet, sokfelé havaseső, eső. Erősödő délnyu- gatí-nyugati, később északnyugati szél, A hőmérséklet alig változik.

Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: 0—plusz ‘i, legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken 1—4 fok között.

LONDON flTASZSZ) December 21-én munkáspárti képviselők követelték az alsóházban annak az 1948-as egyezménynek a felülvizsgálását, amely lehetővé teszi az Egyesült Államoknak, hogy légitámaszpontokat tartson Angliában. A követelés előterjesztésére az adóit alkalmat, hogy nemrégiben — mint ismeretes — atombombákkal látták el az Angliában tartózkodó amerikai repülőgépeket,

A Reuter hírügynökség jelenti: Churchill az alsóházban fejtett kérdésre válaszolva december 21-én kijelentette, hogy az' angol kormány továbbra is ragaszkodik az 1948-as angol-amerikai egyezményhez, amely szerint az Egyesült Államok légi- támaszpontokat használhat Anglia területén. (MTI)

s z o n y o h között

Közeledik karácsony, a szeretet ünnepe... Ilyenkor az asszonyok odahaza titokzatos mosollyal tesznek-vesznek és még annál is titokzatosabb csomagok tűnnek el — ki tudja hova — az avatatlanok szeme elől.

Csak egy helyen, az MNDSZ-ben oldódnak meg a titokzatosság bilincsei. Ott, egymás között felszabadultan szövődnek a tervek, valósulnak meg az ötletek. Aki eljön Ide, az a kis családok tervein túl egy nagy közösség megajándékozásán munkálkodik. Szerte a megyében minden kis faluban ők — az MNDSZ-asszonyok és a szülői munkaközösség tagjai rendezik a karácsonyi ünnepségeket. Maguk hordják össze az ajándékokat, maguk készítik el a finom süteményeket, az ő keze munkájuk lesz a gazdagon díszített, gyönyörű fenyőfa.

Már az elmúlt héten nagy volt a sürgés-forgás

Kecskeméten, a Széchenyi téri MNDSZ-otthon- ban. Asszonyok adták egymásnak a kilincset és senki nem tétlenkedett: ki zacskót ragasztott, ki cukrot mért, volt aki plakátot festett, vagy ajándéktárgyakat csomagolt. És voltak, akik odahaza brigádokban sütötték a sajtos rudacskákat, a finom túrós réteseket. Hogy miért e sürgés-forgás?'— Készültek a szombat-vasárnapi karácsonyi vásárra. A népfronttal karöltve rendezték a Cifra-palotában, és elmondhatjuk, hogy szép eredménnyel. A bevételből a szegónysorsú gyermekek karácsony estjét teszik boldogabbá. Sok pár harisnya, fehérnemű, cukorka, csokoládé kerül majd az értékes csomagokba.

Ez a hét különösen bővelkedik májd munkában, izgalomban. A tervek, elképzelések most öltenek végleges formát, elérkezett a megvalósítás ideje,

PÁRIZS (MTI) A francia nemzetgyűlés szerda esti második ülése, amelyen tovább folytatódott a ratifikációs vita, röviddel éjfél előtt ért véget, A Bidault-féle MRP — lengyelországi útja miatt annakidején kizárt és most pártonkívüli André Denis mindenekelőtt bírálta a ratifikációs törvényjavaslatok szövegezésének pontatlanságát s a minden kétséget kizáró szabatos meghatározás feltűnő hiányát.

Tanácskozni kell, nem pedig ratifikálni — folytatta többek

Az idén. a szombathelyi sorsolás eredményévé! ßgyiitt, több mint 600 millió forintot fizet vissza államunk a kttlcsünjeayzőltnek

A Harmadik Békekölcsön harmadik sorsolása ebben az évben a kilencedik, s egyben utolsó állatnkölceönsorsolás. Az idén január, február és július kivételével minden hónapban sokmillió forintot kaptak vissza a

Ratifikációs vita a francia nemzetgyíiiásben

dolgozók kölcsönadott pénzükből.

Az 1954. évi eddigi és a december 30-i szombathelyi húzás összegével együtt 801,994.60(1

forintot fizet visszp államunk’ 2,187.254 nyereménnyel és tör-' lesztéssel kihúzott kötvényre.

között — mert az így nyert ha-t ladék látszik az egyedüli és/.-» szerű megoldásnak. Franeiaor- ' szag nem fogadhatja el Nyugat-v Németország felfegyverzését* vagyis egy lőporon hordó elhelyezését Európa kellős közepén. Hiszen az ilyen Nyugat-Német- ország akár holnap is kirobbanthat egy újabb konfliktus!, A szónok rámutatott arra, hogy a francia szocialisták magatartása szögesen ellenkezik a nyugatnémet szociáldemokratáké- j val, majd Mendes-France felé fordulva ezeket mondta:

Eddig követtem önt, mostt azonban kénytelen vagyok meg-ií tagadni öntől a bizalmat, bár-) minő formában vetné is fel ai bizalmi kérdést. A szavazástól! való tartózkodás egy ilyen Bú-‘ lyos kérdésben elfogadhatatlan álláspont. Csak arról lehet szó, hogy az ember vagy helyesli, vagy elveti Nyugat-Németország felfegyverzését. Én a magam részéről elvetem. (MTI) ffVTTTT74TTTTTTt?TTTTT

A KECSKEMÉTI »Hírős« étterem építési munkálatai már igen előrehaladott állapotban vannak. Befejeződött a parket-» tázás, megérkeztek az új kerámia-díszítésű csillárok. Az étterem elsőízben Szilveszterkor nyitja meg kapuit.

r(kjszttpiL/atihLi — emlékezés

Am elmúlt napokban az egész ország népének gondolata, figyelme és szcrctete kísérte az országgyűlés tagjait Debrecenbe, velük együtt ünnepelte hazánk forradalmi átalakulásának étső évtizedét. Napjaink az emlékezés napjai — évfordulókra emlékezünk, S az emlékek Debrecenbe visznek minket gondolatban. Debrecen, — a »szabadság őrvárosa«. Debrecen 1849 a nemzeti függetlenségért folyó szabadságharcot irányító Honvédelmi Bizottmány székhelye... Debrecen 1944 december 21 — szabadságunk szimbóluma. Ezen a napon ragyogott fel egy vértengerbe merült ország — hazánk felett a szabadság és a magyar függetlenség napja. Debrecen 1954 december 21 : győzelem megünneplésének színhelye és ünnepélyes kifejezője a népi, nemzeti egységnek, — kifejezője annak a gondolat- és tettakaratnak, hogy a dolgozó magyar nép a párt vezetésével azon az úton kíván haladni, amelyen 1944 december 21-én Debrecenben az Ideiglenes Nemzetgyűlés elindult.

Tíz szabad év. Tíz nehézségben, harcban és győzelemben gazdag év. A népi, nemzeti összefogásnak megannyi dicsű tette a magyar történelem lapjain... De ne menjünk olyan messze, hiszen, aki most az új év előestéjén csak a tizedik szabad esztendő eseményeit gondolja végig országunk életében — az olyan küzdelmekre és győzelmekre emlékezhet vissza, melyeknek emléke át- forrósítja a szívet, megerősít tetteinkben s biztos, jóleső égzéssel tölt el jövőnket illetően.

Mindenki emlékszik még megyénkben arra a nagy próbatételre, amikor az aratás idején végigsüvöltött a hír az egész országon: — Riadó! Veszélyben a termés! Arad a Dunai... És az ország megmozdult. A kormány nem hagyta magára á bajbajutottakat és nem hagyta veszendőbe menni népünk kenyerének nagyrészét, a Duna menti búzatengert. A

párt, a kormány kérő szavára egy ország segítette s szorongva leste, várta a gátakról jövő híreket, amelyek mind- mind hősi küzdelmekről, a párt, a kormány — a dolgozó nép minden nehézséget legyőző anyagi és fizikai összefogásáról, a nemzeti segítség emberfeletti erőfeszítésekről tettek tanúbizonyságot,

Csupán megyénk Duna menti községeiben több 10.090 hold termését veszélyeztette a haragos, hömpölygő hullámtenger. A párt és a kormány kiadta a jelszót; — Segíteni a bajbajutottakon! Ez a jelszó: a nagy veszély elhárítása eggyé kovácsolta és mozgósította az országot. A veszély tudata — szárnyakat adott az embereknek. A segíteni akarásban és helytállásban népünk legszebb tulajdonságai bontakoztak ki. Tasstól Soltig, Solttól Dunaegyházáig, Dunaegyházától Sükösd és Érsekcsanád községekig ég Bajától az országhatárig a védőgátakon rövid idő alatt 30.000 ember, parasztok és munkások, asszonyok és DISZ-fiatalok, honvédségünk megannyi alakulata a segítségünkre siető szovjet hadsereg harcosaival együtt éjt nappallá téve védték, erősítették és építették a gátakat. A kormány nem kímélve a rendelkezésére álló erőket, hallatlan erőfeszítéssel minden anyagi eszközt az árvízvédelem színhelyére irányított. Százával jöttek a gépkocsik. Napok alatt vagonok hosszú sora érkezett a veszélyeztetett helyekre, megrakva többmillió forint értékű fával, kővel, deszkával, vagy oszlopokkal, homokzsákkal az ország minden részéből.

Az öröm megnő, a bánat kevesebb lesz, ha megosztják. Milyen jól esik a bajbajutott embernek, amikor érzi, hogy à nehézségekben nincs egyedül, amikor érzi, hogy egy ország törődik Vêle. A nemzet Cgy — jóban, bajban. Javában folyt rai,a ? harc a megáradt

folyóval, amikor a veszélyben lévő, a népi, nemzeti összefogás és segíteniaka- rás újabb szép tanújelét tapasztalhatták. A »hátországban« megindult a gyűjtés,.. Csupán megyénk dolgozói több mint 1,009.000 forinttal, 900 mázsa gabonával és élelmiszerrel, közte 580 mázsa kenyérgabonával siettek bajbajutott honfitársaik segítségére. Megyénk népe emellett összegyűjtött az árvízkárosultak javára 10.000 liter tejet, 22 sertést, nagymennyiségű baromfit, 510 pár lábbelit és sok más háztartási és közszükségleti cikket. *

A hasa. a kormány minden bajbajutott embert édesgyermekének tekintett és nem sajnálta a bajbajutottaknak többszörösen visszaadni azt, amit a dolgos nép nyugodt munka idején adott az országnak. A Minisztertanács határozatot hozott, hogy a helyreállítás és az újjáépítéshez az anyagot az állam biztosítja. Az árvízkárok gyors felmérésével a bajbajutottak többmillió forint értékű adó- és beadási kedvezményben részesültek. A kormány komőly anyagi áldozattal rövid idő alatt elvégeztette az árterületek lecsapolását, amivel igen sok dolgozó paraszt kapásterményét mentette meg a pusztulástól. Kormány- és tanácsszerveink gyors intézkedésének köszönhető, hogy megyénkben az árvíz nem követelt emberáldozatot. Közvetlen az ár elvonulása után komoly költséggel 70 kutat teljesen kitisztítva és fertőtlenítve újból átadtak a Duna menti községek lakóinak. Pártunk és kormányunk mindezekkel az intézkedésekkel hallatlanul magas anyagi áldozatot nem kímélve, csak a mi megyénkben ezreket mentett meg a tönkreme- néstől, elszegényedéstől.

Az árvízkárosultak nem felejtik el, hogy ezt a segítséget a kormány, a társadalom, benne a munkások, parasztok,

értelmiségiek adták, akik ebben a nagy nemzeti feladatban megmutattak, hogy a népi, nemzeti összefogás — mindent legyőző teremtő erő, kis és nagy dolgokban egyaránt. A hősi küzdelemnek, a népi, nemzeti összefogásnak — kormányunk hallatlanul nagy anyagi támogatásának meg volt az eredménye. A pusztító elem nem tüdta megtörni erőinket. —Győztünk!

Az árvíz elmúlt, úrrá lett rajta a nagy nemzeti összefogás. Azután jött a Hazafias Népfront kongresszusa s az a feledhetetlen kép, amikor a karok erdejének felemelése közben hangzott cl Nagy Imre elvtársnak, a Minisztertanács elnökének kérdésére a bizalmat szavazó szó, — az emlékezetes: »Megadjuk!«

»Megadjuk!« ,,. E szó még fülünk-» ben Csengett, amikor megyénk népe együtt az ország többmillió dolgozójával hitet tett népi demokratikus rendszerünk helyeslése és országunk továbbhaladása mellett a szocializmus útján, — Szavaztunk tanácsainkra. Szavaztunk olyan egységesen, amelyre csak az a nép képes, aki népi, nemzeti egységbe összeforrva jóban és bajban együvé tartozva hisz és világosiul látja azt az utat, 'amely az ország és benne saját jobbléte állandó emelkedéséhez VBzet,

A tények és számadatok beszélnek s amit mondanak, azt egy szóval lehetne legékesebben és legtömörebben kifejezni; — győzelem. Ha mindezt végiggondoljuk, nem volt eredménytelen a visszapillantás.

A továbbhaladás, a nemzeti jólét növelése most az új év küszöbén azt' követeli, hogy a mezőgazdaság fejlesztésének ügyét győzelemre vigyük. E célkitűzés alapja és záloga, mint annyi győzelmünkké volt, a népi, nemzeti, egység: A párt, az állam vezetői és nép-, milliók között élő bizalom; ez további sikereink titka, — ez teszi lebírhatat-» lanni a mi erőnket.