Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. december (9. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-23 / 303. szám

Pártépítés Járási pártbizottságunk munkája falun Beszélgetés a Kalocsai Járási Pártbizottság első titkárával Lapunk munkatársa beszélge­tést folytatott Nagy József elv­társsal, a Kalocsai Járási Párt- bizottság első titkárával, a párt- bizottság falusi munkájáról és az apparátus új munkamódsze­réről. KÉRDÉS: Mi késztette a já­rási bizottságot az új munka­módszer bevezetésére? VÁLASZ: Pártunk júniusi po­litikája járásunk területen is kedvezően érezteti hatását. A termelőszövetkezetek és egyéni­leg dolgozó parasztok nagyabb kedvvel, szorgalmasabban dol­goznak és minden talpalatnyi röldet niüCntűvelnek. Főleg ka­pásokban értek ei az előző évi­nél jóval magasabb termés- eredményeket. — Járásunkban mintegy 4000 holdon, főként Bá­tyán, Fajszon, Miskén és Fok­tőn termelik a világhírű Kalo­csa vidéki paprikát. Több dol­gozó paraszt ebben az évben 35- 40 mázsás paprikatermést ért el. Ez évben kukoricából 25—30 mázsa termett holdanként. Já­rásunkban e kapásnövényből a szántóterület 30 százalékát szok­ták bevetni. Ezekután azt gon­dolhatnánk, hogy járásunk terü­letén igen fejlett állattenyész­tést találunk és nagyarányú ser­tés-, liba-, kacsahízlalás folyik, ami jelentős jövedelemmel jár. Sajnos, a termelők nem hasz­nálják ki e lehetőségeket, ha­nem kukoricájuk nagyrészét el­adják. A szarvasmarhatenyész­tés is egyhelyben topog. Ezzel függ össze egyrészt, hogy kevés másodnövényt vetnek takar­mánynak, másrészt a kukorica­szár nagyrészét is veszni hagy­ják takarmányozás szempontjá­ból. Van lehetőség a szarvas­marhatenyésztés fejlesztésére és érdemes is foglalkozni vele. Pa­rasztjaink emlékeznek még ar­ra, amikor egy tehén ára egy kerékpár árával volt egyenlő. Ma hat-hét kerékpárt lehetne kapni egy tehén áráért. Járási pártbizottságunk fele­lősséget érez a járás gazdasági felvirágoztatásáért, s a pártha­tározatok végrehajtásáért, ezért a jövőben közvetlenebb segítsé­get akar nyújtani a falunak. El­határoztuk, hogy tovább erősít­jük, javítjuk a falusi pártmun- kát, s hogy közelebb kerüljünk az élethez, az emberekhez, mun­katársaink munkáját ezután köz­vetlenül egy községhez kötjük. KÉRDÉS; Miért látják célra­vezetőbbnek a munkatársak egy községben végzendő munkáját? VÁLASZ: Tapasztalataink sze­rint azok az elvtársak, akik hosszabb ideig végeztek egy községben munkát, nagyobb eredményeket tudtak elérni. Megismerték az embereket, ügyes-bajos dolgaikat és az em­berek Is már mint ismerőst fo­gadják Őket. Együtt élnek a fa­luval, együtt dobban a szívük a falusiakéval, együtt harcolnak a helyi célok eléréséért. A falu ügye az ő ügyükké is válik, s ezért szenvedélyesebben beszél­nek róla. Színvonalasabb, az élet­hez közelállóbb előadásokat tud­nak tartani és már érezni en­nek eredményét is. Az emberek jobban érdeklődnek, többet kér­deznek, látogatottabbak a kis- gyűlések és a pártnapok. Pedig sokhelyen az alapszervezetek vezetőségei már úgy véleked­tek, hogy az emberek közömbö­sek, nem érdekli őket semmi. Tehát lehet a falun eredményt eléírni, s mozgásba lehet hozni a tömegeket, ha megértetjük velük a célt. Ezek a jelek figyelmeztettek bennünket arra, hogy funkcio­náriusainknak életüket együtt kell élni a falu életével, figyel­meztettek arra, hogy a párt­munkát céltudatosabbá, követ­kezetesebbé kell tenni. Ezért munkatársaink tevékenységét egy területhez.' egy községhez kell kötni. Sokszor előfordult azelőtt, hogy egy rosszul meg­szervezett népnevelő-értekezlet, vagy kisgyülés miatt munkatár­sunk kénytelen volt eredmény nélkül visszatérni. Most majd ellenőrizni tudja az előkészítő munkákat is. Szétaprózta mun­kájukat az is, hogy nap-nap után más községekbe jártak. Az ott látott panaszokat, problémá­kat feljegyezték, azonban eddigi munkamódszerük az ügyek elin­tézését sok esetben nem tette le­hetővé. KÉRDÉS: Milyen eredmények mulatják eddig az új módszer helyességét? VÁLASZ; Munkatársaink na­gyon szívesen és lelkesedéssel fogadták az új munkamódszert, mert egyetértettek abban, hogy ott kell élni a falun, csakis így iehet eredményeket elérni és a falusi pártmunkát megjavítani. Több példa mutatja ennek he­lyességét. Dusnokon például nagy lehetőséget nyújt liba- és kacsatenyésztésre a Vajas-csa­torna. Az ott dolgozó Viszmeg Balázs elvtárs udvaronként 20 libás mozgalmat kezdeménye­zett, ami egyre népszerűbb a községben. A gondolat más köz­ségekben is teret hódít. Miskén például nem egy dolgozó paraszt van, aki adóját libái árából könnyen rendezte. Bátyán He­gedűs elvtársat felkereste Mik- lósity Gergely dolgozó paraszt es arra kérte, hogy tegyenek lépé­seket a községi bika kicserélé­sére, mert üresen maradnak tőle a tehenek. De a pártépítésben is mutatkozik javulás. A tag- és tagjelölt-felvétel eredményei mu­tatják elvtársaink sikeresebb munkáját. Bátyán három, Faj­szon három, Dusnokon négy, Szakmáron pedig öt tagjelöltet vettek fel pártszervezeteink a választások óta. A pártszerveze­tek kezdeményezőbbek lettek, s a dolgozó tömegek pedig aktí­vabban támogatják e kezdemé­nyezéseket. Javítják, tisztítják, felültrágyázzák a legelőket tár­sadalmi munkával. Az egész já­rásban foglalkoznak a cornwaU- kanok beszerzésével és-a sertés- tenyésztés fellendítésének ügyé­vel. Ez mind azt mutatja, hogy egy lépéssel közelebb kerültünk a tömegekhez, elindultunk a mezőgazdaság fejlesztéséről szó­ló határozat sikeres megvalósí­tásának útján. Az eddigi ered­mények arra mutatnak, hogy az új módszer alkalmazásával he­lyes úton járunk és meggyőződé­sünk, hogy így bensőségesebbé, közvetlenebbé tudjuk tenni pár­tunk és a dolgozó tömegek kap­csolatát. Meggyőződésünk, hogy így sikeresebben tudjuk előbbre vinni járásunkban a helyi me­zőgazdasági kultúra fejlesztésé­nek ügyét, s az életszínvonal emelését, a júniusi program megvalósítását. A téli gépjavítás hírei A Kiskunmajsai Gépállomáson lendületesen halad a téli gépjavítás. December 20-ig 13 traktor javítását fejezték be. A terv szerint december 31-ig 11 traktort kellett volna kijavítani, tehát a tervhez viszonyítva túlteljesítést értek el. — De nemcsak a traktoroknál, hanem a cséplőgépeknél is előre vagyunk — mondja Fleischer elvtárs, a gépállomás igaz­gatója — 10 cséplőgép javítását ütemeztük be december 31-ig és 20-ig mind a tizet kijavítottuk. Hasonló a helyzet a vető- gépeknél, az ekéknél és a hengereknél. December 31-ig 10 vető­gép, 12 eke és 4 henger javítását kellett volna befejezni és mi már 20-ig végeztünk ezzel a munkával. Nem maradtunk el a többi gépek javításával sem. Amennyire a helyi lehetőségek engedik, a gépállomás dol­gozói igyekeznek az alkatrészeket házilag pótolni. Lehetőséget ad nekik erre a villanyhegesztő és a két esztergagép. A brigádok közül a Farkas traktorjavító-brigád érte el a legjobb eredményt, mert három erőgépet, amelynek javítása december 31-re volt beütemezve, már 20-ig kijavított. I A. megyei tanács ünnepi tanácsülése A megyei tanács december 21-én, délelőtt 9 órakor a megyei tanácsháza kultúrtermében a Debrecenben megalakult Ideigle­nes Nemzetgyűlés 10 éves évfordulója alkalmából ünnepi tanács­ülést tartott. A Bartók Béla-énekkar elénekelte a Himnuszt, majd Szelepcsényi Imre elnökhelyettes felkérte Föides István tanács­tagot, a Természettudományi Társulat megyei titkárát, mondja el ünnepi beszédét. Az előadó beszédében hangoztatta, hogy a háború pusztító viharai még száguldtak hazánk földjén, mikor Magyarország élni- akarásának tanújelét adta azzal, hogy megindult azon az úton, melyen a szabad, független állami élet felé haladhatott. Debre­cenben a régi pénzügyigazgatóság épületében 10 évvel ezelőtt tette meg az új magyar demokrácia felé az első nagy lépést. Az épen maradt középületet a debreceniek Komáromi-háznak hív­iák. Ebben 1711 tavaszán Károlyi Sándor, II. Rákóczi Ferenc megbízottja és Pálfi János császári tábornok megállapodtak ab­ban, hogy mennyi földet, milyen kastélyt és hány ezer aranyat kap a császártól Károlyi, ha elárulja Rákóczit és a kurucok leteszik a fegyvert. 10 évvel ezelőtt a régi Komáromi-ház helyén megalakult az Ideiglenes Nemzetgyűlés előkészítő bizottsága. Ab­ban a házban, ahol eltemették a Rákóczi-szabadságharc vívmá­nyát, ahol 1849 tavaszán Kossuth a jövendő felé mutatott, 1944 decemberében Magyarország megtette az első lépéseket, hogy be­váltsa Rákóczi, Kossuth és Petőfi álmait. Kossuth is Debrecen­ben mondotta ki Magyarország függetlenségét. Mialatt a szovjet hadsereg győzelmesen előrenyomuló csa­patai bekerítették Budapestet, a német fasiszta hadsereget, és nyilas cinkosaikat, ezalatt Debrecenben megszületett az új, de­mokratikus Magyarország, Debrecenben nem szétlőtt házak le­omlásával kezdték a munkát, nem egy felperzselt várost építet­tek újjá, hanem egy lebombázott, kirabolt, elárult és eladott országot: Magyarországot. A tennivalók tettéválásából született meg a demokratikus, szabad, független Magyarország. Földes István ünnepi beszéde után Szelepcsényi Imre elnök­helyettes bejelentette, hogy Varjú Pál tanácstag kíván szólni. Varjú Pál felszólalásában arra kérte az ünnepség díszelnökségét, hogy Bács-Kiskun megye dolgozó népe nevében szeretettel kö­szöntse az országgyűlést. A felszólalás után a Bartók Béla-ének­kar elénekelte a Szózatot, és ezzel véget ért az ünnepi tanács­ülés. A megyei tanács táviratot intézett az országgyűléshez, amely­ben a megye dolgozó népe nevében ígéretet tett, hogy az új sza­kasz politikájának sikeres megvalósítására minden erőnkkel se­gíteni fogjuk az országgyűlésnek, mint legfőbb államhatalmi szervnek a munkáját.'Egyben tiltakoztak ezen a történelmi év­fordulón a német militarizmus feltámasztása ellen. Elvtársi segítés A Bácsalmási Gépállomás dol­gozói az elmúlt hónapban elma­radtak az erőgépek javításával, mert a traktorok még kint szán­tottak a földeken. Az elmara­dást e hóban pótolni akarják. Legnagyobb problémájuk, hogy nincs elegendő alkatrészük, kü­lönösen a fontosabb traktor­alkatrészek hiányoznak, ami akadályozza egy-egy traktor ja­vításának befejezését. Igyekez­nek ugyan az alkatrészeket há­zilag pótolni, de számos olyan fontos alkatrész van, amit nem tudnak előállítani. Ilyen körül- ményfek között veszélyeztetve van a téli gépjavítás sikere'. — Például több G—35-ös traktorra nem tudnak hátsó féltengelyt szerelni, mert nem lehet besze­rezni. Hol adják a sertésvágási engedélyeket ? Az engedélyt mindenütt a la­kóhely szerint Illetékes községi (városi, kerületi) begyűjtési szer­vek adják ki. A vágási engedély kiadásához szükséges: A vágató nevére írt sertés járiatlevelének átadása, a ház­tartáshoz tartozó személyek szá­mának igazolása és egyforintos okmánybélyeg. Minden leölt sertés után — a vágástól számított öt napon be­lül — zsírbeadást keli teljesítem a rendeletben meghatározott mértékben. Az előírt zsírmeny- nyiséget mindig a vágás helyén kell beadni a zsirgyüjtőnek. Ha a vágató a lakóhelyén kívül, más községben öli le sertését, a zsírbeadás teljesítését az átvételi jegy felmutatásával a lakóhe­lyén lévő begyűjtési megbízott­nál (ahol a vágási engedélyt kapta) kell igazolnia. (MTI) MÁSFÉL HÉT, és befejeződik az 1954-es esztendő. Üzemeink jórészében a vezetők és beosz­tottak egyaránt az év eleji, év közbeni adósság törlesztésén fá­radoznak. Ebben a munkában előttük sok jó példa van. Abban mindnyájan megegyeznek, hogy ahol a kollektíva együtt van, egymást segíti, igen dícséretre- méltó eredmények születnek. A Jánoshalmi Téglagyár dolgozói harmadszori élüzemi cím elnye­réséért munkálkodnak. A kol­lektív munkára, az elvtársi se­gítségre nemcsak most, hanem az év első napjától az év vé- véig, de az új esztendőben is igen nagy szükség van. Egy év­vel ezelőtt ennek a segítésnek Rőder-mozgalom nevet adtak. A gondolat igen helyes volt, csak egyes üzemeinkben a módsze­rek nem voltak megfelelők. — Nem egy dolgozóban olyan gon­dolatot váltott ki, hogy: — mit gyámkodnak felettem. A KORMÁNYPROGRAM óta döntő változás van egymás segítésében is. Igaz, nincs külön vállalás a gyengébbek segítésé­re, de annál több a gyakorlati tett. A Kecskeméti Cipőgyárban az idősebbek anélkül, hogy a fiatalok, vagy a gyengébb dolgo­zótársuk észrevenné, új munka­Jíenei mit n k ah özöss ég DCutuzeirfm iklóién Még az idén augusz­tusban egy nagyjelen­tőségű kezdeményezés vált valóra Kunszent- miklóson. Megalakult a Zenei Munkaközös­ség. Ez az érdekes szer­vezet lényegében egy zeneiskola feladatát tölti be. 117 növendé­ket tanítanak az isko­lák ének- és zenetaná­rai zongorára és hege­dűre, valamint zene­elméletre. Mi sem bi­zonyítja jobban a zene iránti érdeklődést, mint az, hogy a környékbeli községekből, így Tass­ról és Szabadszállás­ról is bejárnak zene iránt lelkesedő tanulók oktatásra. A Zenei Munkaközösség veze­tője Simon Lajos, kun- szentmiklósi ének- és zenetanár. A munkaközösség ve­zetői állandóan érint­kezésben állnak a Kecskeméti Zenei Ál­talános Iskolával. Első önálló hangversenyü­ket is megtartották már december 12-én. Itt számoltak be eddi­gi munkájuk eredmé­nyeiről a növendékek. Énekkari számokat, he­gedű- és zongoradara­bokat adtak elő. Az érdekes műsort balett­bemutató tarkította. A házi hangversenyen a szülőkön kívül meg­jelentek a járás vezetői is, a járási pártbizott­ság, a járási tanács, a Hazafias Népfront járá­si bizottsága képvise­letében. A hangverseny szép sikert hozott. Lelkes tapssal jutalmazta a közönség a szereplő­ket. A Zenei Munka- közösség tevékenysé­ge és az első házi hangverseny a kun- szentmiklósi járásban kibontakozó kulturális élet egyik bíztató jele, egyben figyelemre­méltó módszere a vi­déki zenei élet fellen­dítésének. Helyes Lnne, ha a megyei ta­S 'cs vezetői felfigyel­nek erre és felkarol­nák a kezdeményezést■ fogások betanításával adnak kedvet, kezdeményezést, lelke­sedést a júniusi program vég­rehajtásához. A Kiskunfélegy­házi Gépgyárban Horváth Jó­zsef művezető, a Bányászati Be­rendezések Gyárában Bibók László pártcsoportbizalmi gyak­ran tart szakmai megbeszélést egy-egy brigádtag munkájáról, maga mellé veszi és tanítja. AZ ELVTÁRSI segítségnyúj­tásnak sok más formája, mód­szere van. Mindezt felsorolni igen hosszú lenne. Egyet azon­ban feltétlenül meg kel] emlí­teni. Egymás munkájának bí­ráló szemmel való kísérése. A Kecskeméti Cipőgyárban, a Kecskeméti. Gyufagyárban ez igen bevált, hasznos. A Cipő­gyárban az egyik dolgozó az élőttelévőnck visszaadja a hibás cipőt, megmagyarázza, hogy mi­ért. Ezzel szakmai segítséget :s ad, de egyúttal hozzásegíti a mulasztót', hogy önmagával szemben igényesebb legyén, szakmailag fejlessze magát. MÉG TÖBB TÉNNYEL lehet­ne bizonyítani, hogy az elvtársi segítés módszerében igen sót: változás történt. Ez még koránt sem kielégítő. A Kecskeméti Épüietasztalosipari Vállalatnál s még egynéhány helyen feles­leges időtöltésnek tartják. Mi­ért? Azért, mert a kommunis­ták, szakszervezeti aktivisták egy része mégcsak beszél erről a kommunista jellemvonásrói, de keveset tesznek. Pedig a gya­korlat azt mutatja, hogy ahol nincs meg az elvtársi segítés lég­köre, itt eleve gátolva van az évi terv teljesítése. A kommu­nisták, pártonkívüliek csak úgy kovácsolódnak a termelő mun­kában acélossá, ha szívükbe vé­sődik a pártnak az a tanítása: egymást segítve küzdeni a jú­niusi politikáért] a boldogabb holnapért.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents