Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. december (9. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-03 / 286. szám

AZ M0PB#CSKISKUNM£GY£I PARTBilQTTSfUÀMAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 286. SZÄM Ára SO fillér 1954 DEC. 3. PÉNTEK A MAI SZÁMBAN A Kecskeméti Gyufagyár pártszervezete az évi terv teljesítéséért. — December végén tárgyalja a megyei bíróság a kecskeméti Állami Aruház betörőinek bűn­ügyét. — Üzemi levelezőink a takarékosságról. — Kolontó ingoványos rétjén. — Elgondolások, tervek, melyek csökkentik az önköltséget. _____________J A kískunntajsai termelési bizottság tapasztalataiból A MOSZKVAI ÉRTEKEZLET SZERDAI ÜLÉSE December elsején tartották az európai béke és biztonság biztosításával foglalkozó értekezlet har­madik ülését. Otto Grotewohl, a Német Demokra­tikus Köztársaság miniszterelnöke, a Német De­mokratikus Köztársaság küldöttségének vezetője elnökölt. Az ülésen meghallgatták Manush Myftiunak, az Albán Népköztársaság Minisztertanácsa elnök- helyettesének, az albán küldöttség vezetőjének, Chivu Stoicának, a Román Népköztársaság Mi­nisztertanácsa első elnökhelyettesének, a román küldöttség vezetőjének, Csang Ven-tiennek, a Kí­nai Népköztársaság külügyminiszterhelyettesének és rendkívüli és meghatalmazott moszkvai nagy­követének, a Kínai Népköztársaság képtnselőjé- nek, Hegedűs Andrásnak, a Magyar Népköztársa­ság Minisztertanácsa első elnökhelyettesének, a magyar küldöttség vezetőjének, Anton Jugovnak, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa első elnökhelyettesének, a bolgár küldöttség vezetőié­nek nyilatkozatát. Hegedűs András elvtárs nyilatkozata a moszkvai értekezleten Ahol szoros a kapcsolat a ter­melési bizottság és a községi tanács között, ott eredményeseb­bé válik a munka. Ezt bizonyítja Kiskunmajsa példája is. A köz­ség dolgozó parasztjai a tavaszi, a nyári, de az őszi munkákban is derekasan megállták a helyü- xet. A növényápolást időre el­végezték, a cséplést pedig ha­táridő előtt három nappal befe­jezték. Lendületesen haladt az őszi munka is, melynek ered­ményeképpen a kenyérgabona vetését október 24-re elvégezték. Az eredmények elérésében fontos szerepe van a községi termelési bizottságnak, amely a mezőgazdasági állandó bizott­sággal egyetértésben augusztus­ban tervet dolgozott ki az őszi munkákra és ez a terv rögzí­tette az egyes munkák határ­idejét is. Az ütemtervet még augusztus hónapban ismertették a dolgozó parasztsággal és ugyanakkor újjászervezték a dűlőfelelősi rendszert is. Három­hetenként rendszeres gyűlést tartanak a termelési bizottság tagjai, ahol megbeszélik a so- ronkövetkező feladatokat. A bi­zottság jó szervező és felvilágo­sító munkájának eredménye, hogy a dolgozó parasztok 1583 hold őszi vetés alá alkalmaztak szuperfoszfátot és káliumtartal­mú műtrágyát, valamint 680 hold őszi kalászost vetettek ké­rész tsoros an. A termelési bizottság szakelő­adásokat szervezett, főként az őszi mélyszántás és a trágyázás időben való végrehajtása érde­kében. Ennek meg is mutatko­zott az eredménye, a község dolgozó parasztjai november hó 25-íg 2650 holdon végezték el az őszi mélyszántást és ezzel a köz­ség mélyszántási tervét 84 szá­zalékra teljesítette. Ugyanakkor a község dolgozó parasztsága ebben az évben 6840 holdat te­rített le istállótrágyával, amely az összes szántóterületnek 45 százaléka. Az állattenyésztésben — kü­lönösen a szarvasmarhatenyész­tésben — a község az utóbbi években visszaesett. A termelési bizottság elhatározta, hogy itt is javulást teremt. A bizottság tag­jai segítséget nyújtanak dolgozó paraszttársaiknak felvilágosító munkával, tanácsokkal, ahhoz, hogy a fejőstehenek számát nö­veljék, hogy a továbbtenyész- tésre alkalmas üszőborjúkat meghagyják. Számos, kiváló szarvasmarhatenyésztő van a községben, ilyen például Kisbus Dániel 8 holdas dolgozó paraszt, akinek három tehene van, s 3.8 százalék zsírtartalmú tejet fej. A jószágállomány téli takarmá­nyozásának elősegítése érdeké­ben a község dolgozó parasztjai 1450 köbméter silótakarmányt készítettek. A. Furrós István dolgozó paraszt 50 köbméter, Balogh László 25 köbméter siló­takarmányt készített. A szőlő- és gyümölcstermelés fellendítése érdekében különö­sein eredményes munkát végez Turcsányi János 2 holdas dol­gozó paraszt, a termelési bizott­ság elnöke, aki alapos szakmai tudással és nagy gyakorlattal rendelkezik. A peronoszpóra- veszély idején szakmai felvilá­gosító munkával elérte, hogy a szőlősgazdák többségének ter­mését sikerült megmenteni. — Oláh Lajos dolgozó paraszt pél­dául, aki három hold szőlőt mű­vel, kövidinkából holdanként 20 hektoliter átlagtermést ért el. Kertész Béni 8 holdas dolgozó paraszt 1250 négyszögöl szőlőről 17 hektoliter termést kapott. Különösen jó munkát végez­tek a termelési bizottság szőlé­szeti és gyümölcsészeti szakcso­portjának tagjai az amerikai szövőlepke irtásánál. A veszé­lyeztetett területen permetező­brigádokat alakítottak, időben végrehajtották a permetezése­ket és ezzel megakadályozták a szövőlepke továbbterjedését. A téli és a tavaszi permetezéshez szükséges anyagokat a szakcso­port már beszerezte és saját rak- tátrában tárolja. A termelési bizottság tíz tag­ját választották meg községi ta­nácstagnak, közöttük olyanokat, mint Gáspár Béni, 10 holdas, »Mintagazda« jelvénnyel kitün­tetett dolgozó parasztot, aki el­sők között fejezte be az őszi munkákat, valamint Rádóczi István 12 holdas dolgozó parasz­tot, aki az állattenyésztésben ért el kiváló eredményt. Ez bi­zonyítja, hogy a termelési bi­zottság tagjai népszerűek, sze­retik őket. A bizottság már megszervezte és megindította a dolgozó pa­rasztok részére a téli szakmai oktatást. Az előadások a nö­vénytermelés, állattenyésztés, a szőlő- és gyümölcstermelés té­maköréből lesznek merítve. A kiskunmajsai gépállomás agro- nómusai tartják az oktatást. Az a terv, hogy az előadásokat ta­pasztalatcsereértekezletekkel is összekapcsolják, amelyeket lehe­tőleg egy-egy kiválóan dolgozó paraszt udvarában, vagy szőle­jében tartanak meg. Dómján András, a kiskunmajsai gépál­lomás agronómusa a legutóbbi előadásában a szakaszos trágya­kezeléssel foglalkozott és ennek nyomán Erdélyi Ferenc 12 hol­das dolgozó paraszt és még töb­ben bevezették ezt a módszert. A termelési bizottságnak nagy segítséget nyújt Terbe András, a községi tanács mezőgazdasági csoportjának vezetője azzal, hogy a bizottság vezetőségével megbeszéli a feladatokat. A ter­melési bizottság érdekében eljár a felsőbb szerveknél és elősegíti, hogy a tanács és a dolgozó pa­rasztok között minél egészsége­sebb. szorosabb kapcsolat fej­lődjön ki. Ugyanakkor tisztelet­ben tartja a községi tanács a termelési bizottság önállóságát. A kiskunmajsai példa bizo­nyítja, hogy milyen hatalmas erő rejlik a termelési bizottság tevékenységében, csak ezt az erőt ki kell használni és támo­gatni a kezdeményezéseket. Bene András, megyei agropropagandista, Hegedűs András elvtárs, a magyar küldöttség vezetője kö­szönetét mondott a szovjet kor­mánynak az értekezlet össze­hívásáért. Kijelentette, hogy a magyar nép mindenütt ott kí­ván lenni, ahol a béke ügyéért harcolni kell s meggyőződése, hogy ez az értekezlet hozzájá­rul a háborús veszély elhárítá­sához, a német kérdés békés rendezéséhez. A magyar kor­mány véleménye szerint — mondotta továbbá Hegedűs elv­társ — a Szovjetunió ezen a szerződéstervezeten, amelyhez társadalmi rendjétől függetlenül bármely európai állam — az egységes, békeszerető Német­ország megalakulásáig a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság is — az egyenjogúság alapján csatlakozhat, a legbiztosabb ki­indulópontot jelenti az európai kollektív biztonság megteremté­séhez. Hegedűs elvtárs arról beszélt azután, hogy a berlini értekezlet óta eltelt idő megmutatta, hogy az európai kollektív biztonság gondolata egyre szélesebb kör­ben talál kedvező fogadtatásra Európa összes országaiban. Saj­nálatos, hogy elsősorban az Egyesült Államok, majd azt kö­vetően Anglia és Franciaország mértékadó körei elzárkóztak a Szovjetunió javaslatának meg­tárgyalásától, sőt a párizsi egyezményekkel és azok ratifi­kálásának sürgetésével veszé­lyeztetik az európai népek biz­tonságát. A Magyar Népköztársaság kormánya nevében kijelenthe­tem — mondta Hegedűs elvtárs —, hogy a magyar nép a Szov­jetunió javaslatai alapján kész cselekvőén hozzájárulni a béke biztosításához Európában, mert saját tapasztalatából jól tudja, hogy a német militarizmus fel­élesztése és háborús katonai tömbökbe való bekapcsolása ve­szélyezteti országunkat, és ez el­len az európai kollektív bizton­ság megteremtése hathatós vé­delmet nyújthat. Hegedűs elvtárs ezután is­mertette a magyar nép eddigi harcát a német hatalmi törek­vések ellen és azt a politikai és gazdasági gyarmati függő vi­szonyt, amelybe a Horthy-íasíz- mus népellenes árulása kergette a magyar népet. Rámutatott az ország gyarmati sorsának követ­kezményeire, a második világ­háborúba való kényszerítéséne k következményeire. Nincs olyan magyar család, amelyet valami lyen formában ne sújtott volna a második világháború. Az óriás vérveszteséget szenvedett, ki­fosztott és megalázott magyar népnek a felszabadító Szovjet Hadsereg nyitott utat az új élet­hez, a felemelkedéshez és a nemzeti függetlenséghez. A fel- szabadulás óta eltelt idő alatt Magyarország nagy fejlődésen ment keresztül. Ma már a ma­gyar munkásosztály, a paraszt­ság és értelmiség kedvvel és lelkesedéssel dolgozik, mert tud­ja, hogy munkájának gyümöl­csét ő maga élvezi. Nagy népi egységmozgalom fejlődött ki or­szágunkban. A napokban lezaj­lott tanácsválasztások is azt bi­zonyítják, hogy a magyar nép soha nem tapasztalt egységben valósítja meg a kormány Pro­gramm j át, amelynek célja a béke megőrzése, az egész lakos­ság gazdasági, kulturális szük­ségleteinek egyre nagyobb mér­tékben való kielégítése. A ma­gyar népnek, országunk minden polgárának leghőbb vágya, hogy eddig elért eredményeinket meg­őrizzük és tovább fejlesszük. Hegedűs elvtárs ezután is­mertette kormányunk külpoliti­káját, mely szerint szerződéses baráti viszony köti össze orszá­gunkat a népi demokratikus or­szágokkal. Kormányunk normá­lis kapcsolatokat igyekszik léte­síteni a többi országgal is. En­nek során több fontos egyez­ményt, megállapodást kötöttünk Jugoszláviával és az a szándé­kunk, hogy tovább haladjunk ezen az úton, hogy helyreállít­suk a jószomszédi viszonyt Ausztriával is. Törekvésünk, hogy a világ minden országá­val és népével, a kölcsönös ér­dekek messzemenő szemelőtt- tartásával, békében és barátság­ban éljünk. A magyar nép nagy aggodalommal figyelte és látja, hogyan növekszik évről-évre a német militarizmus felélesztésé­nek veszélye. A német imperializmus, amely mérhetetlen károkat okozott Magyarországnak, ismét él és a bonni Németország revansista politikáját ugyanazok a mono­polista körök irányítják, melyek a múltban a magyar nép elnyo­mói és kizsákmányolói voltak. Az egységes, demokratikus, bé­keszerető Németország létre­jötte biztosítaná a gazdasági és kulturális kapcsolatoknak továb­bi fejlődését is a német és a magyar nép között, mindkét nép javára. A felfegyverzett Nyu- gat-Németország viszont bizony­talanságot, súrlódásokat, feszült­séget idézne elő Európában és csaknem teljesen lehetetlenné tenné ezeknek, a jelenleg még koránt sein kielégítő kapcsola­toknak a fenntartását is. Fontos érdeke a magyar népnek az osztrák kérdés békés rende­zése is. Ezek a szempontok vezették — szólt Hegedűs elvtárs nyilat­kozata — a Magyar Népköztár­saság kormányát akkor, amikor támogatta a Szovjetunió javas­latát az európai kollektív biz­tonsági rendszer megteremtésére és összeurópai értekezlet össze­hívására, s ezért áll szemben' minden olyan törekvéssel, amely a német militarizmus újjáélesz­tésére, a rcvanséhes nyugatné­met hadsereg létrehozására es annak atom- és tömegpusztító fegyverekkel való felszerelésére irányul. A magyar kormánydelegációi teljes mértékben helyesli és ma­gáévá teszi az európai helyzet­nek Molotov elvtárs által adott értékelését és egyetért azzaij hogy a párizsi egyezmények ra­tifikálása a háborús veszély nö­vekedését jelenti és új helyzetet teremt Európában. Ez szükségessé teszi, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása esetén az értekezleten részvevő békeszerető országok határozott gyakorlati lépéseket tegyenek országaik biztonsága megvédé­sének érdekében és egységes rendszabályokat valósítsanak meg fegyveres erőik szervezése és közös vezetése terén. Befejezésül a következőket mondotta Hegedűs elvtárs: Népünk történelmének tanul­sága és boldogulásának sürgető követelményei szükségessé te­szik, hogy a magyar nép eltökél­ten szálljon síkra a német mili­tarizmus felélesztése, az új há­ború előkészítése ellen. A Magyar Népköztársaság népe és kormánya békét akar. Országunk sokat szenvedett idő­sebb nemzedékének és fiatalj most felnövő generációjánál-: hangja egybeolvad a béke köve­telésében. Mi békét akarunk cs éppen ezért vagyunk elszánva arra, hogy minden erőnkkel szembeszálljunk a német agresz- szió felélesztésével, amely bé­kénket elsősorban fenyegeti. A magyar kormányküldöttség minden tőle telhetőt megtesz a jelen értekezlet sikere érdeké­ben s az egész magyar nép ne­vében nyilatkoztatja ki: Ma­gyarország minden erejével kész 1 harcolni a béke megvédéséért!.

Next

/
Thumbnails
Contents