Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. december (9. évfolyam, 284-309. szám)
1954-12-19 / 300. szám
Milliomos szövetkezet lett a Hercegszántói Felszabadulás erről ad szamot a szövetkezet idei zárszámadása. Ebben az évben összbevételük 1 millió, 309 ezer forint. A zsúfolásig megtelt közgyü- ési teremben érdeklődéssel halira tták a tagok Gorjonác István tsz-clnök egészévi munkájukról tartott beszámolóját. Az öreg t.enner Józsi bácsi még feljebb is tolja homlokáról a bárány* béléses süveget, amint a számára szinte csillagászati számot meghallja. Ki kételkedik benne, bogy jólesik hallani, hisz az ő és valamennyi tag jogosan érzi KÉT HŰNAP telt el azóta, hogy vállalatunk másodszor is megkapta a büszke ólüzem címet, s a két dolgos hónap eredményei most arra ösztönöznek bennünket, hogy tovább küzdünk s harmadszorra már a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlajának nyértesei lehessünk. Terveinket továbbra is az élüzemi szint felett teljesítettük és teljesítjük jelenleg is. így az október havi tervteljesítésünk a következőképpen alakult: A TENYÉSZTÉSI üzemágban fialási átlagtervét vállalatunk októberben 112.9 százalékra, a választási átlagtervet 119.3 százalékra, a választási átlagsúly tervet 110 százalékra teljesítettük. Ezeket a részeredményeket összegezve, vállalatunk október havi tervét 114 százalékban valósította meg. Három legjobb telepünk versenyében első lett a bácsbokodi üzemegység 117.9 százalékos eredményével. NÓVUM BÉR hónapban tenyésztési üzemágunk bizonyos visszaesést tükröz. Fialási átlag- tevünk ugyanis ebben a hónapban 107.7 százalékos tervteljesí- :ést mutat. A választási átlag darabonként azonban már, magasabb, mint az előző hónapban, a választási átlagsúly, ugyanannyi maradt, mint októberben. Mindezt összegezve november ebben a Beámban egészevi munkájának dícséretét. Pedig ezt a jövedelmet a tervezettnél ötezerrel kevesebb munkaegységgel érték cl. EGY ÉV SZORGALMAS munkája most forintokban gazdagítja a tagokat, miután már a betakarított termésből a munkaegységekre előlegként 305 mázsa búzát, 221 mázsa árpát, 618 mázsa kukoricát, 163 mázsa szálas- takarmányt, 102 mázsa burgonyát, 15 mázsa cukrot, 618 má zsá takarmányrépát, 93 mázsa almát kiosztottak, ltraun József havi tenyésztési eredményünk 0.6 százalékkal alacsonyabb az előző havinál. A SÜLUŰNEVELÉSI üzemágban október hónapban értük el az év legjobb eredményét. Híz- lalási tervünket pedig november hónapban 104.9 százalékra teljesítettük. Ezzel kapcsolatban még szeretném megjegyezni, hogy hizlaldánk az év első háromnegyed évében az ország három legjobb hizlaldája között volt, míg a negyedik negyedévben kiütött sertéspestis akadályozta tervünk teljesítését. Ennek ellenére meg tudtuk tartani az élüzemi szintet. A jó munkáért dicséret illeti Böszörményi András elvlársat, a »Mezőgazdaság kiváló dol- gozója«-jelvénnyel kitüntetett főmérnökünket, vállalatunk állatorvosát és a hizlalda minden dolgozóját. Éves tervünket november közepén befejeztük és most már valamennyi telepünk az 1955. évi terven dolgozik. MUNKÁNKKAL egyben tiltakozásunkat is szeretnénk kifejezni a német militarizmus feltámasztása és a párizsi szerződések ratifikálása ellen. Békében akarunk élni és dolgozni továbbra is. Takács Lajos, a Kiskunhalasi Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat SZ. B. elnöke. 733 munkaegysége után terményben cs készpénzben majdnem 18.000 forintban számolta össze évi jövedelmét. Borhi Sándor, Fodor Mátyás, Malizcv János munkaegységei szintén felül múlják a 400-at. S ahol ilyen szorgalmas munka folyik, olt nem is lebet csodálkozni, hogy egyedül 5 hold konyhakertészet- böl az idén nem kevesebb, mint 84,000 forint volt a bevétel. S HA MAR A TAGOK szorgalmáról beszélünk, külön meg kell említeni a szövetkezet asz- szonytagjait is: Tranicsek Fe- rcncnét, aki 472, Trapp Antal- nét, aki 316, Forgács Istvánnét, aki 374 munkaegységet szerzett az idén. De a szorgalmas, jói dolgozó asszonyok névsora itt még nem zárul be. Sokat lehetne még megemlíteni, aki 200 munkaegységnél magasabb teljesítményt ért cl. A közös eredmények, a lelkes munka tnesz- sze elvitte jó hírüket. S az iVTNDSZ járási szervezete külön dicsérő oklevéllel tüntette ki a szövetkezet asszonyait EZEKNEK AZ eredményeknek azonban nem szabad elhomályosítani a még megmutatkozó hibákat. Nem minden tag egyformán szorgalmas még, nem minden tag fegyelmezett. Ugyanakkor, amikor a hibákról és eredményekről tárgyal a közgyűlés, nem feledkeznek meg arról sem, hogyan tegyék még jövedelmezőbbé a jövő évben gazdaságukat. ELSŐSORBAN növeljük a konyhakcrlcszclct — mondja az elnök. A tagok helyeslik a javaslatot, s megszületik az elhatározás, hogy jövőre még több káposztái, kelkáposztát, karfiolt paprikát, dinnyét termesztenek, mint az idei évben. Gyümölcsösük már az idén is szép jövedelmet biztosított, s ezért úgy tervezik, hogy a tavasszal 10 holdon új gyümölcsöst telepítenek. S A ZÁRSZÁMADÁST követő ünnepi esten már a jövő- evi tervek sikerére ürítették poharaikat. Harcban a Minisztertanács és a SZÓI vándorsáskájáért h Imadás kec elköl Van és még sincs váróterem Mivel is kezdjem. Talán azzal, ami először a szemembe tűnt, ahogy a község szívébe érkeztem. Nagyon szép autóbuszváróterme van Kecelnek. Az ötéves terv keretében épült, sokezer forintos beruházással. Szükség is van rá, mert ahogy az egyik keceli dolgozó paraszttal kiszámítottuk, 13 autóbuszjárat van naponta a községbe és utas is akad bőven. Szóval nagyon jó, hogy van ez a váróterem. Igen ám, de eztán jön a bökkenő. A földművesszövetkezet büfét rendezett be a váróteremben, — de nem akármilyent. Akkorát, hogy jóformán az egész termet elfoglalja. Tudniillik egy függönnyel elrekesztett részt raktárnak is kineveztek. Van ugyan két- tlárom négyzetméter terület a raktár és a »büfé-« között egy kis asztallal és néhány apró Nagy Sándor, a kultúrotthon igazgatója, megyei tanácstag elmondja, hogy nagyon megnövekedett az érdeklődés a szőlő- és gyümölcstermelés iránt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy » napokban megtartott szakelőadásra 25 meghívót bocsátottak ki és ezzel szemben 52-en jelentek meg. Rettentő parázs vita keletkezett a borkezelés módjai körül. Az érdeklődést fokozta, hogy a különbözőképpen kezelt borokból mintákat hoztak az előadók, hogy gya- korlatiasabbá tegyék az előadást. A hallgatók »lé szakkönyveket is tettek, hogy a szakirodalom tanulmányoz« túsz ékkel, hogy neve légyen a gyereknek. — Ez a váróterem — mondja a legnagyobb természetességgel a büfé vezetője, — itt kérem elfér húsz ember is. Persze, hogy elfér, legfeljebb egymás lábán állva. Egyébként is, a kecellek szerint nem szívesen mennek be a váróterembe ilyen körülmények között, részben azért, mert kényelmetlen, részben azért, mert vásárlási kötelezettséget éreznek, hisz jóformán az egész termet a büfének nevezett üzlet foglalja el. Igazuk van! Szelőn tünk is sürgősen meg kell oldani ezt a problémát. Hiszen már régóta vajúdik ez az ügy. Úgy értesültünk, hogy a községi végrehajtó bizottság már tárgyalta. Sürgősen kell intézkedni, mert a kecellek már türelmetlenek. ra fordítsák a figyelmet. Kovács Pál és Nyúl Ferenc dolgozó parasztok mindjárt kértek is szakkönyveket. A következő előadáson majd a szőlőtőke metszésének különböző módjait tanulmányozzák, gyakorlati bemutatóval összekötve. A községi tanács maga is propagandatevékenységet fejt ki a szakelőadások érdekében, sőt a legutóbbi végrehajtó bizottsági ülés után valamennyi végrehajtó bizottsági tag résztvett az előadáson és a vitában. Ég a tudásvágy a keceli dolgozó parasztokban. Működik az ezüstkalászos tanfolyam is. Csak még hiányzik a dolgozó parasztok igazi otthona: a gazdakör. Még folyik a vita a helyiség problémája körül. A dolgozó parasztok egy része a régi helyiséget szeretné vissza. Itt most a községi pártbizottság székel. Persze van megoldás, csak gyorsabban kellene intézkedni. A községi népfront- bizottság munkában Még bukdácsolunk a girbe- görbe járdákon, a halmos, dombos utcákon, de nem sokáig. A népfront tervezi a járdák rendbehozását, az utcák fásítását, a piac kikövezését. Vannak másfajta gödrök és dombok is a községben. 1952- ben ástak ki állami költségen néhány silógödröt. Ezek ma is kihasználatlanul foglalják a helyet. Vagy meg kellene tölteni őket, vagy pedig téglával kikövezni, mert összeomlanak. 1952-ben más is történt, Felszedték az iskolához vezető vízvezetékcsöveket, ezért az iskola jó ivóvíz nélkül maradt, a csövek egy részét a szíkvízgyárig beépítették. Jó volna rendbehozni ezt az ügyet is, annál is inkább, mert egyesek szerint egy csomó felesleg cső maradt, ami eltűnt. Mindezek megoldását a községi népfront-bizottság sürgeti és ott, ahol lehet, társadalmi munkával segítik a tervek megvalósítását. Sokmindent lehetne még írni, de zárom e sorokat. Mire elhagyjuk Kecelt, már a község szélén is kigyúlnak a lámpák, ahol még néhány újonnan épül! családi ház várja a vakolást, I Növekvő tudásvágy r()aMUíiapi levét Kedves Margitkám! Egy hónap múlva ünnepelnélek házasságotok második évfordulóját — és mér két hónapja külön éltek. Sok töprengés, kínlódás után úgy dönlöttél: elválsz Janitól. Ré- szegeskedik, durva. Fizetésének jórészét elissza, másrészét. Csalt magára költi. Sem, Veled, sem egyéves fiával nem törődik. Munkahelyén is panasz van rá: pontatlan, hanyag. A cimborákkal ál- dorbézolt éjszaka után fáradt, goromba hivatalában is. Nem állítasz valótlant. Ismerőseitek — még Jani jóbarátai is — ugyanezt, mondják. A válás dolgában csak annyit: jól gondold mag. De ha Jani valóban képtelen megváltozni és egyre züllöttebb lesz, — akkor csakugyan legjobb megoldás a válás. Van ugyan, aki azt tanácsolja: a gyerek kedvéért tűrj. Szerintem nincs igazuk. Éppen a. gyerek végett kell döntőre vinned ezt a házasságot. Mert vájjon, hogyan nevelkedik ember abból a gyerekből, aki olyan családi légkörben él, amelyben a házastársakal csak a kényszerűség láncolja egymáshoz? Mit tanul a gyerek olyan példákból, amelyeket egy elkeseredett anya, egy részeges, durva apa együttélése nyújt? Egész életére fájdalmas sebet leap, csalódik és meggyűlöli a családi életet. De nem erről akarok beszélni. Hanem egy megjegyzésedre szeretnék választ adni, ami a fülemben maradt legutóbbi beszélgetésünk alkalmával. Amikor elpanaszoltad sorsodat, azzal fejezted be: »Ha tudtam volna, hogy ilyen, dehogy megyek hozzá feleségül. De nem lehet a férfiakat megismerni házasság előtt...« Solcat töprengtem ezeken a szavakon. Valóban érdekes jelenség, hogy az udvarlás időszakában mindkét fél (tehát nemcsak a fiú, hanem a lány is!) igyekszik jobb, kedvesebb lenni, uralkodni hibáin. A találkozókra nemcsak csinos ruhát, de »ünnepi viselkedést« is öltenek. Figyelmesek, alkalmazkodók. egymáshoz. Egyszóval: mindketten a legkedvezőbb oldalukat mutatják. Nem általános, de elég gyakori tünet ez. Mindennek ellenére én tagadom, hogy a házasság előtt nem lehet megismerni az embereket. Lehet, csak akarni kell. Csak időnként le kell venni azt a bizonyos rózsaszín szemüveget, amely a szerelmes embert »vakká« teszi és józanul szemügyre kell venni a másikat. Példákat sorolok éppen a Te esetedből. Annakidején sokszor találkoztunk. Te a menyasszonyok túláradó boldogságával meséltél nekem Janiról, szerelmetekről. Mintha ma hallanám, úgy emlékszem boldog dicsekvéseidre: — A Jani megint egész éjjel nekem húzatta a nótát. Képzeld, ötször adott pénzt a cigányoknak, mindenki minket figyelt a vendéglőben. Tudja, hogy szeretem a kávélikőrt, — egy egész üveggel hozatott. — Máskor arról beszéltél, hogy Jani eléggé spicces állapotban éjjelizenét adott és édesanyád haragudott is, hogy beszeszelve énekelt. — Igaz — nevettél akkor, — de Janinak olyan jól áll a spiccesség. Olyan jópofa olyankor... — Ugye ne folytassam? Dehogy volt »jópofa« Jav>, amikor szórta a pénzt és ittasan nótázott az ablakod alatt! Te voltál elragadtatva tőle, mert hát hizelgetl hlüságodnk az üvegszámra rendelt kávélikőr, a. zenészeknek dobált tízesek, De ha. akkor elgondolkozol, feltámad benned a gyanú: — hátha akkor is ilyen könnyen szórja majd a pénzt, ha. nem nekem, muzslkáltat? Hátha akkor is részegen jön haza, ha nem ad, már éjjelizenét ? Egyszóval: Jani már vőlegénysége idején elárulta, hogy könnyelmű, hogy hajlik a részegeskedésre. Csak Te ezt akkor »jópofának« láttad és nem súlyos hibának... A másik a gyerek kérdésé. Eîmondtad: Jani haragudott a gyérek miatt, nem akarta és ma sem szívleli. Most ellenvetést teszel cs azt mondod: — azt mór igazán nem tudhatom meg előre az udvarlómról, hogy szercti-e a gyereket? De igen. Vannak jelek, amik még ezt is elárulják. Két esetre emlékszem halálos pontossággal, ami szinten veletek történt. Az egyik: mozi előtt álltunk hármasban. Szurtos, de helyes kis cigánylurkó perdült oda cs 20 fillért kért. Jani, se szó, se beszéd, pofonnal kergette cl. Te fel sem vetted. Rajiam valami hideg suhant át. Igaz, haszontalan kis kc- regetö volt. De szabad-e azonnal durván megütni egy gyereket, még ha cigány, még ha kéregét is?... A másik eset: rokonoknál találkoztunk ismét. Bátyád harmadik kisfia amolyan ölbeli gyérek volt, azt babusgattad. Jani idegesen szólt Rád: — tedd már le azt a kölyköt, mind összegyűröd a ruhád! — Később pedig elég szabadszájúan a bátyáddal kötődött: — Mi az, óvodát akartok nyitni ebből a cok gyerekből? De ostobák vagytok! — Nekem ez is furcsa volt, Margitkám, Én az ideges kiabálás helyett azt a meleg, simogató tekintetet vártam Janitól, amellyel egy családalapításra készülő férfi néz menyasszonyára, amikor az a mis gyerekét dajkálja. Azt a büszke gondolatot kerestem a szemében: »Az én jövendőbeli asszonykám ilyen gondos, szerető anyja lesz az én gyermekeimnek is.« S Te mindebből nem vettél észre semmit. Csak most sírsz, hogy Jani nem tűri a gyereket.. ; Megérted ugye: mit akarok bebizonyítani? Azt, hogy apró, jelentéktelennek látszó jelek mennyire bepillantást engednek egy-egy ember jellemébe. Csak meg kell látni és le kell vonn~ a következtetést ezekből a jelekből. S a hibák ellen azon melegében harcot kell indítani, — szeretettel, türelemmel, de kérlelhetetlenül! Ha Te azon a sok vendéglői estén szelíden figyelmezteted Janit: elég egy pohár likőr is, és nem kívánód, hogy féléjszaka neked szóljon a zene, — talán sikerül lassan, szépen leszoktatnod a dorbézolásról. Ha céltudatosan többször elviszed olyan ismerősökhöz, ahol megláthatja: mennyire értelme, napsugara a családi életnek a gyerek, — talán ő is más apa lett volna. Hétköznapi történet a. Te eseted, Margitkám. Sok zátonyra, futott házasélet van és sokszor hangzik cl akár a. férfi-, akár a nő szájából: »Nem így képzeltem el, mert társain csak a házasságban mutatta meg igazi arcát...« Nem így van. Bonyolult zár fedi az emberi lelket, —■ de céltudatos akarással, sok türelemmel és még több szeretettel ki lehet nyitni ezt a zárat és fel lehet deríteni a, megismerhetetlennék látszó világot. De ismétlem: ehhez le kell venni a rózsaszín szemüveget. Mert ez a szemüveg előbb- Ulóbb úgyis leesik. S minél később csík le, — annál fájdalmasabb a józan, nappali világosság. Arra kérlek: ha új életet, új társat keresel majd, — ezt a szemüveget ne tedd fel ismét.. ; Sok szeretettel: BARÁTNŐD,
