Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. december (9. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-09 / 291. szám

Konzervgyáraink a nép szolgálatában A GYÁR UDVARÁNAK iparvágányain 10—12 vagon áll. Ajtaja mindegyiknek nyitva, belül s előtte emberek hajladoz­nak s rakják rendbe a karfiolt, lapátolják a hagymát. Ahány nap, annyiféle mezőgazdasági termék, nyersáru díszeleg a nyers- áru tároló helyen konzervgyárainkban. Nem sokkal később szor­gos kezek nyomán már mint készáru kerül a raktárba, onnan a fogyasztókhoz. Konzervgyáraink igen sokat tehetnek az élet­színvonal emeléséért, melyhez több és jobb, ízletesebb konzerv is hozzátartozik. Az itt folyó lelkes termelő munka eredményét azonnal érezzük, nem úgy, mint vasgyárainknál, ahol előbb csak gép, majd annak működtetésével lesz csak olyan tennék, amely a köz szükségletét elégíti ki. De itt — konzervgyárainkban — mezőgazdaságunk gazdag, sokféle értékes nyersanyaga {főzelék- konzerv, gyümölcsök, stb.) kerül feldolgozásra. Kíváncsiak vagyunk arra — jogosan —, hogy konzervgyá­raink miképpen szolgálják a dolgozók jobb áruellátását, mit 'tesznek a konzervek minősége, választékossága érdekében? A válasz rövid. Az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár kollektívája -i kevés beszéd, sok cselekvés elv alapján dolgoznak. Éves tervét december 6-án már 108.7 százalékra, negyedik negyedéves ter­vüket pedig 107.8* százalékra teljesítették. Versenytársa, a Ki­nizsi Konzervgyár egy kissé elmaradt, de a november havi 179.8 százalékos tervteljesítés bizonyság; lehet jól és olcsón termelni. Adva van minden. Szorgalmas, igyekvő dolgozók, ön­magukat megtalált gazdaságvezetők. A Kinizsi Konzervgyári dolgozók most minden erővel azon munkálkodnak, hogy minél •kevesebb adóssággal zárják az évet s úgy készülnek a jövő évre, hogy ne érje szó a ház elejét. GYARTOTTAK-E új konzerveket ez évben? — kérdezheti az olvasó? Igen! Mégpedig finomat, ízletesét. Az Alföldi Kecs­keméti Konzervgyár 4.5 vagon ételízesítőt gyártott. Üj készít­ménye a karfiolkrém, mely a diétás dolgozók egészségét szol­gálja. Kórházaknak, szanatóriumoknak szállítják. Az idén kezd­jék el gyártani a cukrozott aszaltgyümölcsöt és a sűrített mus­tot, melyből 46 vagon van. Ezenkívül 14—16 vagon szőlőfinomíz vár elszállításra. Több vagoh parajfőzelék, málnaszörp áll a fogyasztók rendelkezésére. Decemberben még 49 vagon kon- zervet gyártanak terven felül. Ebből 10 vagon szárazbabot ké­szítenek sóslében tartósítva, mely igen fontos, keresett export­cikk. Megkezdték próbagyártását a pulykahúsból készített új­házi levesnek és a pörköltnek. Ez iránt Anglia érdeklődik. Ha­sonló új készítményekkel bővült a Kinizsi Konzervgyár cikk- i istája is. Jelenleg 120 féle konzervet készítenek. A konzervek jórésze a belföldi fogyasztást szolgálja, de igen sok konzervet szállítunk külföldre is, mely öregbíti a magyar konzervipar hírnevét. Ez így van! Igazolja az, hogy külföldi ál­lamokból a kiszállított áruk után kifogásolás nem érkezett, sőt a Kinizsi Konzervgyár dolgozóinak írásban köszönetét is mon­dott egyik külföldi állam kereskedelmi szerve az ízletes kon- zervkészítésért, előzékeny, figyelmes kiszolgálásért. Az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár dolgozói most azon igyekeznek, hogy experttervüket december 15-ig teljesítsék. Ehhez kérik a vasút dolgozóinál? segítségét: több vagon jeligével. IGAZSÁGTALANOK lennénk, ha eltitkolnánk azt, hogy a belföldi szükségletre gyártott konzervek' minősége gyengébb, néhány esetben íztelen is. Nem szólva a címkékről, mely a jó­ízlést egyenesen kicsúfolj.a. Ha a minőséget tovább vizsgáljuk, nem szabad elfelejtkeznünk arról sem, hogy a gyenge minősé­gért ludasak a nyersanyagszállító vállalatok is, mert a szerző­désben előírt minőségi áru helyett jóval gyengébbet küldenek. Tegnapelőtt történt. Az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár 12 vagon karfiolt kapott azzal a megjelöléssel: gyengébb, mint az előző. A gyenge szó mögött a következők vannak. Az 55 szá­zalékos előírt lombozat helyett 80 százalék. A 12 vagonból 2 va­gon karfiol megrothadt, amit nem lehet felhasználni. Ez a rossz .nyersáru lehetetlenné teszi a minőségi konzervek gyártását, gátolja az anyagnormák betartását, növeli a munkaigényessé- get. A végeredmény: a termék önköltsége nő, a konzervet nem lehet olcsóbban adni az üzletekben. A gyár dolgozói az ilyen mulasztások ellenére is csökkentették a harmadik negyedévben 8.2 százalékkal az önköltséget. A paradicsomnál 1.3 száza­lékos az anyagmegtakarításuk, mely 44.000 forint megtakarítást jelent. ÖRVENDETES jelenség az, hogy igen sok konzerv önkölt­sége csökkent. E példák is bizonyítják, hogy lehetséges olcsón termelni, s csak alaposabban kell szervezni a munkát, többet kell törődni a dolgozók ügyes-bajos dolgaival s az új embert formáló szocialista munkaversennyel. A Hazafias Népfront híreiből TIZKILŰMÉTER hosszú út agyagolását vették tervbe Táz- láron. öt kilóméteres útszakasz már el is készült társadalmi munkával. * MÉG E HÉTEN átadják ren­deltetésének Mátctelkén a la­kosság kérelmére épült új autó­busz-várakozó helyiséget. Az épülethez szükséges anyagot a tanács bontási anyagból biztosí­totta és azt a gazdák maguk fu­varozták az építkezés színhe­lyére. BÁCSALMÁSON a Hazafias Népfront profirammjában sze­replő Sóstói útat négy helyen, egyenként. mintegy 30 méter hosszúságban, kövekkel és só­derrel javították. A gazdák tár­sadalmi munkáról maguk hord­ták a helyszínre a szükséges anyagot, BODAKÜTON a DlSZ-fiata- lok a gazdakör tagjaival kar­öltve romos helyiségüket rend- behozták. Az ablakkereteket kijavították, a betört ablakokat pótolták. Újra méltó otthonuk van a bodakúti fiataloknak. * KUN SZENTMl KLÚSON a vasútállomástól a községbe ve­zető utat mintegy 300 méter hosszúságban társadalmi mun­kával salakozták. Ugyancsak javítják a járdákat is: a /«tö­redezett téglákat cserélik, má­sutt pedig salakkal töltik fel. * 1 4.000 FORINT költséget irá­nyozták elő Tasson a régi romos gazdakör rendbehozására. A gazdák pedig társadalmi mun­kával mintegy 10.000 forint ér­tékben. segítik az építkezést. A dunaszentbenedeki népfront-bizoltsá% elnökének tervei T/agy úgyis rátalál, ha csak ' azt kérdezi, ki a legjobb adófizető a faluban. Ezzel a sza­vakkal bocsátott útnak a du­naszentbenedeki tanács egyik dolgozója, amikor Kiss Zsig- mondot, a népfrontbizottsági elnököt kerestem. Este volt már, a hold erőlkö­dött az égen, mintha le akarni pipálni a napot. Zsiga bácsi, — mert így ismerik a községben, a kemence mellett ücsörgött, amikor ráköszöntöttem. — Si­mára borotvált, piros arcán sű­rűn vcndégesltedik a mosoly. Tapasztalt ember, felül tapogat a hatvanon, sokmindenhez ért. A Icözség dolgozói előtt igen nagy becsületnek örvend„ Jó­módú gazdaember, 19 holdja van. Ügyes-bajos dolgokban sű­rűn járnak hozzá tanácsért. Amileor beléptem hozzájuk, akkor is egy ilyesféle téma sza­kadt félbe, de később Zsiga bá­csi nekem is előadta. — Jó a mozink, de egyben tánchelyiség is, aztán nincs meg a megfelelő fokozatos emelkedés, így hát a hátul ülök legtöbbször az előt­tük ülő fejét látják. Majd most megoldjuk ezt a csomót, a ta­nács is segít, éppen erről be­szélgettünk az előbb anyjukkal, meg a lányommal. — Most meg azt javasolta a népfront- bizottságunk a tanácsnak, hogy az autóbusz megállónál épít­sünk egy kis váróhelyiséget. Mert ugye esőbe, sárba nem kellemes a várakozás. A tanács hogy vélekedik erről? — vágok a szávai közé. — Segít. Helybehagyta, — vá- laszolta nyugodtan Zsiga bácsi. Van rá pénzünk, — kezdi újra. Hatezer forint. Ez az összeg adórészesedésből van, hát fel akarjuk használni. — Aztán el­mondja, hogy nagyon lelkiisme­retesen fizeti a község az adót, mert az állam járt elő jó pél­dával. Majdnem másfél millió forint jégkártérítést adott a községnek. Ebből Zsiga bácsi is kilenc ezret Icapott. A község bízik az államban, mert bebi­zonyította, hogy nem hagyja cserben nehéz időkben. Ebből a hatezer forintból, ami a községnek van, felépít­jük a váróhelyiséget, ami pén­zünk marad, abból meg beton­lapokat készítettünk és a kul­túrotthon mellett lévő árkot befedjük vele, mert tudja csú­nya az ott. — Hadd legyen szép, hiszen mindnyájunk ott­hona az, — adja a további ter­veket Zsiga- bácsi. De még min­dig van terve, mert azt mond­ja, hogy ami téglájuk van, azt meg az utcák rendbehozására tartogatják. 1/olna még egy dolog, de ezt ' majd csak akkor akarom nyilvánosságra hozni, ha majd az új tanács egy kicsit belejön a munkába. Éspedig? Övoda kellene. No, de ezzel még csínján, majd később egy kicsit, mondja mosolyogva. — Ez még nem nyilvános, de a villanyhálózat fejlesztése, az már nyilvános. Három kilomé­teres bővítési tervünk van. Az oszlopok is kész vannak, sok helyen a belső vezetéket is el­készítették. Jönnek panaszra a községbeliek, hogy mi lesz, — most közelebb hajolva súgja: megnyugtattuk őket, erősebb lesz a hangja, mikor azt mond­ja, hogy a minisztérium nagyon helyesen úgy intézkedett, hogy az árvízsujtotta helyeket vil­lamosítja előbb. Amikor ott kész, aztán jönnek ide hoz­zánk, innen meg mennek Dus- nokra. így hát türelmesen vá­runk, fejezi be ezt a gondola­tot Zsiga bácsi. kofc szép tervet említ még k'■, Kiss elvtárs, de a falon függő óra észrevétlenül ketyeg- teii a késő esti ritmust. Szinte már az éjszaka kandikál be az ablakon. — Jó éjszakát kívá­nok — amikor kilépek az ud­varra, hűvös éjszaka áll ve­lem szemben. — Lehet, hogy Zsiga bácsi álmában sem tu­dott megszabadulni a tervektől. Eszik Sándor; Szövetkezeti párosverseny két zárszámadás tükrében 1952 őszén egyidőben alakult meg Jánoshalmán a Kossuth és Petőfi termelőszövetkezet. A két esztendő alatt élénk verseny folyt a két tsz között. Az idei zárszámadásra különösen kíván­csian készült egyik is, másik is: melyikük mutat fel nagyobb eredményt? Nehéz ezt azonban eldönteni. Mert igaz ugyan, hogy a Kossuthban a kiosztott ér­ték 8000 forinttal több, mint a Pctőfi-ben és terményfé- lcből is több jutott munka­egységenként, mint a ver­senytársnak. A Kossuth tagjai 2 kiló búzát, 50 deka rozsot, 1 kiló árpát? za­bot, 4 kiló csöveskukoricát, 5 kiló burgonyát és 15 deka cuk­rot kaptak minden munkaegy­ségre. A Király-család, ahol az apának 570 munkaegysége volt és a három gyerek is hozzádol­gozott közel 300-at, — 30—40 mázsa kukoricát és burgonyát vitt haza. De készpénzből viszont a Petőfi tsz osztott többet, így volt ez a termelésben is. A Kossuth 90 mázsás burgonya- termést takarított be holdan­ként, — cukorrépából viszont a felét sem annak, amit a Petőfi és az Uj Alkotmány. (Jó pénzt is hozott a konyhára; csupán a szerződéses burgonyáért több, mint százezer forintot kaptak.) Azt azonban a Kossuth tag­jai is elismerik, hogy az ál­lattenyésztésben magasan fe­lettük áll a Petőfi tsz. Olt az egész tehénállomány törzskönyvezett már és a tejho­zamot egy napon sem lehet em­líteni a Kossuth-belivel, ahol még sok a kiselejtezni való ál­lat. De a jó példát követni is lehet. Ezért áll már tető, alatt a Kossuth tsz-ben egy új mar­haistálló, amelyet saját erőből építettek a tagok. Jövőre ide már csupa kiválogatott nagyho­zamú állat kerül. Tavaszra pe­dig ugyancsak önerejükből Tel­epítenek egy sertésfiaztatót. A sertéstartás hasznáról saját 'ta­pasztalataik vannak. Most is hí­zik két szállítmányra való sül­dő, valamennyi a szabadpiacra kerül. A törekvő két csoport ered­ményei közszájon forognak a faluban is. S nem véletlen, hogy a Kossuth- ból kilépett egyetlen tag helyén máris öt új belépő dolgozik no­vember elseje óta. Több, mint tízezer mázsa tűzifát szállít le terven I felül decemberben a Kecskeméti Erdőgazdaság A KECSKEMÉTI Erdőgazdaság, mint a mult I évben, az idén is túlteljesítette III. negyedévi | fakitermelési tervét. A tanácsválasztások tiszte­letére indult munkaversenyben november 26-ig, egy hónappal a határidő előtt tűzifából 106, ipari fából pedig 103 százalékát szállította le az elő­irányzott mennyiségnek az erdőgazdaság. A mun' kaverseny lendülete a tanácsválasztás után sem hagy alább, hiszen korábbi ígéretükhöz híven december 20-ig még 10 ezer mázsa tűzifát akar­nak kitermelni terven felül a gazdaság dolgozói. Az eddigi eredmények után joggal lehet bízni a vállalás teljesítésében, mert máris többszáz má­zsa fa áll máglyákban, szállításra készen a gaz­daság erdészeteiben. Ebből a mennyiségből első­sorban a kecskeméti és a környező városok, fal­vak TÜZÉP-telepeít látja el a gazdaság, de jut a főváros részére is. A dunaföldvári erdészetből december 5-én indítottak útnak 1500 mázsa tűzi­fát uszályokon Budapest felé. A TÉLI FAKITERMELÉSI idényre közel 300 időszaki dolgozót szerződtetett az erdészet a kör­nyező községekből. Az újonnan felvett dolgozók nagyrésze egyénileg gazdálkodó földműves, akik az állattartás mellett napközben egész télen fog­lalkozást és kereseti lehetőséget találnak a fa­kitermelésnél. A KUNADACSI erdészetben, ahol a talaj ho­mokos volta miatt erre leginkább lehetőség van, gépi erővel szálában történik a fakitermelés. Egy Sz.—80-as Sztálinyec erőgép állag egy-egy szál­fát dönt ki percenként a földből gyökerestől. Ez a kitermelési módszer igen gazdaságos, mert pél­dául egy 10 órás műszakban 178 munkaórát cs 501 forintot takarítanak meg. / * A bajai Állami Áruház a megnövekedett igények kielégítésére törekszik A BAJAI I Állami Aruház felkészült a de­cemberi csúcsforgalom felfokozott igényeinek ki­elégítésére. Osztályain a megnövekedett igények­nek megfelelően minden árucikkféleségből bő választék áll a vásárlóközönség rendelkezésére. AZ ÁRUHÁZ I a helyi ipart is bevonta áru­ellátásába. A Ruházati. ktsz, esőkabátokat, a Cipész ktsz férfi és női cipőket szállít az áru­háznál?. A Háziipari ktsz 1000 darab leányka fJanellruhát, 1000 divatsálat, 500 darázsmintás törülközőt szállított. A Bonyhádi Cipészeti ktsz olcsó és jóminőségű 140 forintos gumibakancso­kat küld folyamatosan az igények kielégítésére. Nagy gondot fordítanak a hiánycikkel? beszer­zésére. Nagy mennyiségben szereztek be gyer­mekágyakat, gondoskodtak, hogy kellő mennyi­ségű fűtől? és anódtelepek álljanak rendelke­zésre telepesrádiók részére. AZ ÁRUHÁZ | megnövekedett forgalmát bizonyítja, hogy téli nőikabát és ruha, férfiöltö­nyök es kabátok forgalma az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva 47 százalékkal emelke­dett. Lakberendezési cikkekben is emelkedett a kereslet. Nagy az érdeklődés szőnyegek iránt. NÖVEKEDETT | a forgalom nylon haris­nyákban, melyeknek árát csökkentették. Az el­múlt évhez viszonyítva 33.5 százalékkal nagyobb a forgalom fehérneműben és kötöttáruban. A bajai Állami Áruház a karácsonyi ünne­pekre való tekintettel bővítette játékáru osztá­lyát. A megnövekedett forgalom gyors lebonyo­lítására az áruház melleit) egyik üzlethclyi'é:- ben játéküzletet nyitott.

Next

/
Thumbnails
Contents