Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. december (9. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-07 / 289. szám

Á moszkvai eríekezlet sajtóvisszhangja Hegedűs András elviár s rádió előadása a moszkvai értekezletről 20 órakor rádióelőadást tart a moszkvai értekezlet jelentőségé­ről. Az előadást a Kossuth-adó közvetíti. (MTI) Tiltakozó nagygyűlések Franciaországban Franciaországban vasárnap országszerte nagygyűléseket szer­veztek Németország újrafelfegy- verzése és a párizsi egyezmé­nyek ratifikálása ellen. Párizs­ban csaknem negyvenezer sze­mély gyűlt össze, Lyonban szin­tén hatalmas nagygyűlést tartot­tak. Hasonló gyűlések voltak még Saint-Etienneben, Rochelle- ben, Angouleme-ben és Pauban. Nyugatberlini választások Nyugat-Berlinben vasárnap választották meg az új városi képviselőtestület tagjait. A vá­lasztások, akárcsak a hetek óta folytatott választási előkészüle­tek, az uralmon lévő pártok és -eakciós hatóságok terrorakciói és brutális túlkapásai jegyében zajlottak le. A csalárd választó­törvény értelmében csak azok a pártok jutnak mandátumhoz, amelyekre a leadott szavazatok több mint 5 százaléka esett. Az új nyugatberlini városi parla­mentben ennek megfelelően a mandátumok a következőképpen oszlanak meg: Szociáldemokrata párt 64, keresztény demokrata unió 44, szabad demokrata párt ] 19. — A szociáldemokrata párt ‘ tehát abszolút többséggel ren­delkezik a képviselőtestületben. Megalakult az MDP-csoport a kecskeméti városi tanácsban Hazautazott Albániából a szovjet ‘ ’ ........._ T irana (TASZSZ). Hazauta­zott Albániából a szovjet kor­mányküldöttség, amely V. G. Zsavoronkovnak, a Szovjetunió állami ellenőrzési miniszteré­nek vezetésével résztvett az Al­bánia felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából rende­zett ünnepségeken; Megalakult a kecskeméti járási tanács Hétfőn reggel 9 órára a me­gyei tanács szépen feldíszített kultúrtermében összegyűltek a megválasztott járási tanácsta­gok, tanácskozási joggal meghí­vott vendégek. Alakuló ülését tartotta a járási tanács. Az első tanácsülést Csere Dezső, a Ha­zafias Népfront járási bizottsá­gának elnöke nyitotta meg. Ö üdvözölte meleg szavakkal a ta­nácstagokat, a meghívott vendé­geket és az ő javaslatára vá­lasztották meg korelnökké Deák Ferenc tanácstagot, majd az el­nökség tagjait. A mandátumvizsgáló bizottság megválasztása és bejelentései után megszületett a határozat, mely kimondja a tanácstagok érvényessségét. A továbbiakban Putics Józsel volt a tanácsülés elnöke. A na­pirendi pontok előterjesztése és elfogadása után javaslatot tett a járási végrehajtó bizottság 13 tagjára. Ezután az állandó bizottságok előterjesztése következett, majd többen is szólásra emelkedtek. így született meg a határozat Putics elvtárs javaslata alapján, hogy a járási begyűjtési állandó bizottság üléseire hívja meg ese­tenként a községi begyűjtési bi­zottság elnökeit is; Donáth Ti­bor javaslatára pedig kibővítet­ték a népművelési és oktatási bizottságot úgy, hogy a testne­velés és sport kérdéseivel is fog­lalkozzon. Ezután a végrehajtó bizottság tagjai elvonultak és megtartot­ták első ülésüket. Megválasztot­ták az elnököt Dobi István sze­mélyében. Elnökhelyettesek Pod- horszki Béla, Bunyík Ágoston­ná, titkár: Hajek László lett. A járási tanács első ülése Utolsó napirendi pontjaként jó­váhagyta a községi végrehajtó bizottságokat. Ünnepélyes pil­lanat következett ezután. Csere Dezső 15 olyan tanácstagnak, akik már négy évig eredménye­sen munkálkodtak, kiosztotta a Hazafias Népfront elismerő ok­levelét. Az elnök és a tanácsta­gok köszönőszavai után a Him­nusszal ért véget a járási ta­nács első ülése. Pártunk szervezeti szabályzata úgy intézkedik, hogy a tömeg­szervezetekben, választott szer­vekben, így a tanácsban is meg kell alakítani az MDP-csoporto- kat, mely az illetékes pártbizott­ság, vagy pártszervezet irányí­tása alatt áll. A kecskeméti városi tanácsba beválasztott kommunisták meg­beszélték a szervezeti szabály­zatnak ezt a pontját és 66 tagú MDP-csoportot alakítottak. Az MDP-csoport az első ülésén ki­lenctagú vezetőséget választott. Feladatul tűzték ki maguk elé, hogy az MDP-csoport mint kez­deményező erő fog működni a tanácson belül a város fejlődése, a júniusi politika megvalósítása érdekében. Tito elfogadta Nasszer meghívását (MTI.) A belgrádi rádió je­lentette, hogy Nasszer egyipto­mi miniszterelnök meghívta Joszip Broz Tito jugoszláv ál­lamelnököt. Tito a meghívást elfogadta és indiai—burmai út­ja után Egyiptomba látogat. Földrengés Trinidad szigetéu (MTI.) Rádiójelentések szerint a Venezuelával szomszédos Tri­nidad szigetét heves földrengés rázta meg. Az anyagi kárt a brit fennhatóság alatt lévő szi­geten tetemesre becsülik; Nagy felhozatal, közepes forgalom a kecskeméti országos vásáron December 5-én tartották meg Kecskeméten a hagyományos őszi állat- és kirakodóvásárt. — Bár reggel sűrűn szemerkélt az eső, a felhozatal nagy volt, fe­lülmúlta a rendes hetipiaci fel­hozatal kétszeresét. A vásárt nemcsak a városból és környék­beli helységekből keresték fel sokan, de szép számmal láto­gattak Kecskemétre a szomszé­dos Csongrád, Pest és Szolnok megyéből js. A kirakodóhelyen a kiskereskedelmi vállalatok és a földművesszövetkezet, vala­mint az Állami Aruház mellett sok kisiparos készítményei is szerepeltek. Cipő, ruha, és más cikkek mellett nagy volt a ke­reslet gyermekjátékokban. Több­ezer különböző játék cserélt gazdát. Különösen nagy volt azonban a forgalom az áliatvásáron. ösz- szesen mintegy 3400 darab ha­szonállat, köztük 1100 ló, több, mint 900 szarvasmarha, majd­nem 800 sertés és 400 juh kö­zött válogathattak a vásárlók. A kialakult árak azonban nagyon magasaknak bizonyultak a heti­piaci árviszonyokhoz képest és így a nagy kereslet ellenére aránylag kevés állat kelt el. Egy-egy jó tejelő, kisborjas te­hénért 7700 forintot, egy két­éves csikóért 6500—7000 forintot is kértek. A választási malacok párjáért 8—900 forintot fizet­tek. Nem véletlen tehát, hogy a felhajtott állatoknak csak mint­egy negyedrésze cserélt gazdát. 160 ló, közel 250 szarvasmarha, néhányszáz juh és sertés kelt el. N Y OLC VAN HAJ FORINT?... A moszkvai európai bizton­sági értekezlet munkájával és jelentőségével továbbra is ve­zető helyen foglalkozik a világ­sajtó. Különböző újságok vezető helyen foglalkoznak az értekez­let tanulságaival. A demokra­tikus lapok kommentárjaiból ki­tűnik, hogy a különböző orszá­gok békeszerető közvéleménye milyen őszinte megértéssel és helyesléssel fogadta az értekez­let eredményeit. A lengyel la­pok szerint a közös deklaráció a béke reményére jogosítja feJ az európai ás nemcsak az euró­pai népeket. Több csehszlovák újság aláhúzza azt a tényt, hogy a deklaráción szereplő aláírások az életet és a békét szerető emberek százmillióinak akaratát képviseli. A német »National Leitung« rámutat ai- ra, hogy a moszkvai határozat új szakasz kezdetét jelenti az európai békéért vívott küzde­lemben. Az angol polgári lapok több­sége komoly figyelmet szentel a moszkvai értekezlet befejezésé­ről és az értekezleten hozott határozatokról szóló jelentések­nek. Több lap a deklarációnak csak azt a részét közli, amely a párizsi egyezmények ratifiká­lása esetére újabb intézkedése­ket helyez kilátásba. A nyugati országok közül kü­lönösen a francia közvélemény kísérte a legkülönösebb figye­lemmel a moszkvai értekezlet munkáját. Ez természetes, mert a nyugatnémet felfegyverzés el­leni küzdelem hosszú idő óta élénken foglalkoztatja a francia nemzet legszélesebb rétegeinek politikai és sajtóköreit. A nyugateurópai polgári la­pok egy része azonban igyekszik kisebbíteni a moszkvai határo­zatok fontosságát. Figyelemre­méltó azonban, hogy több nyu­gati polgári lap is kiemeli to­vábbi tárgyalások lehetőségét. Az egyik párizsi lap rámutat ar­ra, hogy «-Moszkvában igyekez­tek nem lerombolni a hidakat«. A lap fejtegetéseit azzal fejezi be, hogy »-a nyolcak moszkvai értekezletén nem csapták be az ajtót a későbbi tárgyalások előtt«. Az olasz haladó sajtó érdek­lődésének középpontjában is a moszkvai értekezlet áll. Az Olasz Kommunista Párt köz­ponti lapja figyelmeztet arra a veszélyre, hogy a nyugatnémet felfegyverzés lehetetlenné teheti a vitás problémák megoldását. A moszkvai értekezlet ered­ményei legközvetlenebbül a né­met népet érintik. A szociálde­Alig hasadt a hajnal, már Ficsor bácsi talpon volt. Korábban kez­dett hozzá a végezkelődéshez a jószágok körül, mint máskor. Az asszony, meg a gyerekek még aludtak. Nem akarta, hogy a csoszogására felébredjenek, így .hát óvatosan csöszmögött, amikor a konyhában járt-kelt. Hiszen jól tudja, hogyha az asszony felébred, akkor ő is lelkei, minek vakoskodna még olyan rorán. — Nagyon vigyázva nyitotta ki a konyhaszekrény ajtaját, nehogy észre vegye az asszony, hogy ő már a pálim- kásüveg után kutászkodik. — De a meg. feszült csendbe belecsörgött egy tányér. ,—. Az anyád ántikrisztusát — gondolta magában Ficsor bácsi. De ekkorra már egy álmos hang is belekuszmált a pis­logó lámpafénybe. — Sicc te, milyen macska az? Ficsor bácsi száján eltakarta a mo­solyt a lelógó szénabajusz. A világért se szólt volna, meghúzta az üveget, — Csak amikor visszatette a helyére, ak­kor mozdult meg a bajusz. — Aludjatok még, korán van. Kiment az istállóba, hogy adjon a ló elé egy kis harapnivalót. — Lassacskán kivirradt, a gyerekek álmosan gügyög­tek. Az anyjuk iskolába készítette őket. Reggeli után, amikor a gazda megtö­rölte a bicskáját, így szóit az asszony­nak: Nohát anyó, te végezd a dolgod, én meg elviszem a Horváth kovácshoz az eketaligát. — Az asszony csak any- nyit mondott; hát aztán csak iparkodj. Ficsor bácsi befogta a sárgát, az eke- taligát bedobta a derékba, aztán isten áldjon hékás, majd jövök nem soká. Nem messze van a kovács, cirka más­fél kilométerre, egy-kettőre odaért. — No, mi újság, Ficsor szomszéd, mi jót hozott? — Érdeklődött a kovács. — Mit? Eketaligát hoztam no. A ko­vács lesegítette emelni a kocsiról, bevit­ték a műhelybe. — Ezt a négy csavart kellene meghúzni egy kicsit-e. A többi még bírja, de ha szántok, mindig attól félek, hogy ezek elvesznek innen, — magyarázta Ficsor bácsi a kovácsnak. Majd egy kicsit később hozzátette: meg­várnám, hallja. A kovács vcgigkémlelte az eketali- gát, kisvártatva megszólalt; csak holnap délre, szomszéd. Annál előbb nem tudom megcsinálni. — Pedig sür­gős volna, hallja. — Tudom, de ha nem lehet, hát nem lehet, szabadkozott a kovács. — No jó, maga tudja, maga a mester. Akkor holnap délfelé eljövök. Kezet fogtálé, de Ficsor bácsi visszafor­dult az ajtóból, — oszt mennyi lesz? — nézett kíváncsian a kovács szeme közé. .— Majd nem vészük össze rajta, hang­zott a válasz. Másnap délíelé valóban megjelent Ficsor bácsi a mesternél. — Gyüttem, hát vóna-e, — mondta ottérzett közönnyel. — Csakhogy baj van ám, drága szom- szédkám — kezdte a kovács. — Baj-e? — nézett rá a gazda bizonytalanul. — Az van, bizony baj, — jelentette ki a kovács olyan magabiztosan, mintha ő volna a világ leghíresebb vasverője, — Ehol-e, látja, és elszakadozott csavaro­kat, meg csapszögeket mutogatott az idősebb parasztembernek. — Ahogy szo­rítottam volna, mind elszakadozott, lát­ja. Ficsor bácsi megkente a mondóká- iát egy cifra szenttel és tovább hallga­tott. A kovács meg mondta, védte a maga igazát. — Újakat tettem helyette, sógor, — simogatta meg piszkos kezé­vel Ficsor bácsi kabátujját a kovács. — Megfeleltek volna a régiek is, mondta a gazda rosszkedvűen. — De így elég lesz életében, ellenkezett a kovács. — Jól van no, bakkonba az erdőt, tömte meg a pipáját a gazda. — Egyezked­jünk meg, indítványozta, miután néhány pofa füstöt kieresztett. — Nyolcvanhat forint lesz, vágta oda a kovács a szót. — Hogy? — nézett rá értetlenül Ficsor bácsi. — Annyi, annyi, bizonygatta is­mét a kovács.— Ne bolondozzon, hallja. Hát nem röstelli kimondani is? Nyolc- vanhat forint. Á! ttzót szó követte, végülis az tör- tént, hogy a gazda, miután nem volt hajlandó kifizetni a busás összeget, kiszedette a kováccsal az eketaligából a csavarokat, s megmarkolta két kérges kezével az eketaligát, felhajította a ko­csira. Nyaka közé húzott a sárgának és elhajtott. Felkúszált érzelemvilága nem csilla­podott. Zsarolás... Piszkos gazember­ség, hajtogatta magában. Otthon az asz- szonnyal is tud.atta, aki éppen fekvő­asszonynak főzött, a Sándor feleségé­nek, már el is készült vele, indulni akart éppen. — Várj, — szólt az ura. — Elviszlek kocsival. Útközben még egy jópárszor megszidták apróra a kovácsot. Estefelére fordult az idő, amikor visz- szafelé iparkodtak a város felé — Fél­egyházára. A sárga fürgén szedte a lá­bait, mert a ló is úgy van vele, akár­csak az ember, hogy mindenütt jó, de legjobb otthon. Egyszercsak az asszony azt mondja: — Hallod-e, apjuk, cseréljük mán ki egyszer a .sporheltot. Olyan keservesen fő meg rajta az ebéd. Az ember szólt is rá valamit, meg nem is. De az asz- szomy tovább fürkészett. — Ha ilyen keserves kínok között tudok főzni, ak­kor én ezután nem főzök. Főzzél te, s egy kis harciasság érzett a szavaiban. Az ember nem szólt semmit, csak a következő útelágazásnál balra húzta a ló száját. Az asszony ránézett. Megker- gült ez az ember? kérdezte önmagától. Aztán oldalba lökte az urát: — Hová megyünk hé? — A városba, a vasboltba. Sporheltot nézni. Nyitva volt még az üzlet, a boltos szerdára ígért tűzhelyet. Már az asz- szony kifordult az üzletajtón, de az em­bernek nagyon beleakadt a szeme egy kis ládába. Bele is nyúlt, egy csavar­testet vett ki belőle, csavar is volt rajta. — Pont ilyen kellene nekem; mondta örömmel a boltoshoz fordulva: — Tessék, hányat adjak? — Négyet, de várjon, mennyibe kerül? — Hét hatvan. Nem akart hinni a szemének, fülé­nek, de amikor a tízforintosból két fo­rint negyven fillért visszakapott, látta, hogy valóban így van. J/" int az asszony türelmetlenkedett AVegy kicsit, hogy mit lehet annyit trafikálni, ha egyszer nincs az, amit ke­resnek. De a férje megnyugtatta: ne zsörtölődj, hékám, máma majdnem nyolcvan forintot kerestem. Eszik Sándor. mokraták elnöke, Ollenhauer hangoztatta: a moszkvai érte­kezlet zéróközleménye világosan mutatja, hogy a párizsi szerző­dések ratifikálásában megsem­misülnek Németország békés új­raegyesítésének utolsó lehető­ségei. Hegedűs András elvtárs, a mi­nisztertanács első elnökhelyette­se, a Moszkvában járt kormány- küldöttség vezetője kedden este

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents